Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-08 / 2. szám

1*903. január 22. MAGYAR PAIZS 3 Egyediili hiba, hogy a még el nem korhadt szárrészek a vetősép csoroszláit behálózzák és nagyon megnehezítik a vetést. A jövendék marhánál a legeltetést megpróbáltam, de bizony azok nem szívesen eszik, csak csipkedik a borsó hegyét. Talán ha valami keverék félét vetnénk, igy lehetne azokkal részben értékesíteni. Csarnok. 1903. Szürkül a hajnal, újra ébredünk .... Jóságos Isten! oh maradj velünk! Ezernyi ajkról száll feléd ima .... Hogy felvirradt az új év hajnala. Hisz te oly jó vagy, mert a bánatot, Örömmel vegyest, egyformán adod ; Gondod van a legkisebb lényre is . . . Egyformán áld'sz, egyformán sújtasz is. Az elmúlt évben, oh ! hiszen tudod . . . A fájdalomból nekem sok jutott! Legdrágább kincsünk, — lent a föld alatt . Sok bánatom közüi csak ez maradt! És ez a seb. sajog a szivemen . . . Oh! adj rá irt! — heggeszd be Istenem ! Csak ezt az egyel, kérem tőled én: Hallgass meg most, az új év reggelén! h. Horánszky Margit. É magyarnyelv, a kimutatása is könnyű, hogy a németnyelv majmolásával használják a meg helyett az ést. Érdekesebb s azt hiszem értékesebb munkát végezne Maszák ur, akinek a fővárosban s a Magyarország lapján elég tág tere és szabadsága van, ha azt feszegetné, hogy miért kell nekünk majmolnunk ? Oh, ha be fogná Maszák ur mind a hatot, s kibontaná a négyrétüt, s elsuhintana vele egész a nyergesig! Mindjárt kiugranék a lovak füléből az és kötőszó. De nem akarok homályosan beszélni. Magyarországon a főbb szerepvivők közül többen nem tudnak magyarul, mint tudnak. Többen nem magyarok, mint magyarok. Érthetetlen ugyan, de ugy van Talán a túlságos lovagiasság miatt, vagy mi miatt, de a magyarok hátrább szorultak. Erről bizonyságot adhat nekem és Maszák urnák a hivatalfőnökök és alárendeltek statisztikája. És a mi ennél is több, a könyveket, uram, a magyar könyveket, a tankönyveket is nagyobb százalékban azok irják, akik szótárból tanulták a magyarnyelvet. Még a nyelvtani könyvek is tele vannak hottentotta mondatszerkezettel. Hát még a számtani könyvek! Ott találhat még Maszák ur a »2 és 2« mellettisok »be szorzást* és y>ki-szorzást.* — És még sok mindent. Borbély György. — él a rLem zet, — VI. És, meg. A Magyarországban is szól egy értékes czikk ezekről a német fordításokról, melyeknek sorozatát megkezdettem s lánczszemenként olvasgatom, mint a buzgó hivő az olvasó gyöngyöket. Maszák Hugó ur irta a Magyarország czikkét, melyben sok érdekes följegyzése van. Többek között felemlíti az ést és a meg-et. Minden kereskedő igy számol: 2 és 3=5. Sőt mondja Maszak ur, hogy még orsz. szónokok is igy beszélnek már. — Persze! megtanítják a kereskedők a szónokokat a képviselőket is, sót a minisztereket is a magyarnyelvre. M. ur különbséget tesz az és és a meg között, olyanformán, hogy a megat egynemű és szorosan összetartozó dolgoknak az összekötésére használjuk, pl. 2 dió meg 3 dió = 5dió; az£s-t pedig különnemű, sokszor fokozatos, sőt t llentétes dolgok összekötésére, pl. lelőtt 2 verebet és eltaposott 3 cserebogarat. A felhozott példák teljesen bizonyítják a felállított tételt. De a felhozott példa kevés, s így a felállított szabály igen bő. Pl. a meg nemcsak egy irányú, hanem ellentétes dolgok között is megállja a helyét: Gyere rózsám föl a he.;yre, Oda várlak piros rnegyre; Én majd rázom, te meg szedjed, TJ Csókot is kapsz, de csak egyet : Ha minden oldalról fölhozzuk a példákat, a következő szabályt kell fölállítanunk. Az és éa a meg szócska össze is köt, szét is választ. Egynemű, különnemű, fokozatos, egy irányú és ellentétes dolgokat összekötnek, vagy szétválasztanak, de a számokban (numerus) egybeadására csak a meg alkalmas. Summa summárum: csak igy szabad mondanunk : 2 meg 2=4, és nem szabad igy mondanunk: 2 és 2=4. Ds nem kell erre egy magyar embert sem tanitni. A ki magyar tejet szopott, az érzi, hogyan kell mondani. Különös, hogy a »magyar« kereskedők közül alig egy százalék mondja helyesen: 2 meg 2=4 és 99 százalék mondja roszul, németesen: 2 és 2=4. Világos a németség hatása. A német nyelvnek csak az und (és) kötőszava van a számok összeadására is, holott a magyar nyelvnek az és mellett, a számok összeadására ez az ösi, nagyjelentőségű meg szócskája is megvan s evvel itt gazdagabb, mint a németnyelv. — A. dologban az a csudálatos, hogy a magyar még ott is koldul, »kölcsönkér,« és majmol, a hol ö az ur. Az és és a meg szócskáknak magyarnyelvtani használatát nem nehéz dolog fejtegetni. Annak Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Tekintetea szerkesztő ur! Alig találom meg, hol kezdjem c/.ikketn irását. Végre tehát azt gondoltam hogy jó lesz a fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek november 16-iki közgyűlésénél kezdeni, amelyen a szövetkezetne! érdemekben gazdag elnöke dr. Kele Antal ügyvéd ur a szövetkezet állásáról a tagokat felvilágosítván, kijelentette, hogy a jelenlegi pártolás mellett a szövetkezetet fentartani a tagok részjegyeinek veszélyeztetése nélkül nem lehet. Valóban sajnos, hogy egy annyi fáradsággal létre jött intézménynek, a melynek egyedüli czélja a ha<iai ipar pártolása, a kis gazdák és kis iparosok megélhetésének előmozdítása, pártolás hiányában meg kell szűnni. Elmondta továbá elnök ur, nem dicsekvésből ugyan, hogy kész, ha a fagok össze tartanának, bármely anyagi áldozatok árán is a szövotkezet érdekeit előmozdítani, mintegy bizva abban, hegy az ujabban kitűzött közgyűlés idejéig majd talán a tagok meggondolják a szövetkezet szükségességé;, tagsági kötelezettségeiknek eleget tesznek, minek következtében a felszámolás nem lenne szükséges. De sajnos, elhangzott ugyan az elnök hangja a gyűlés teremben, de a?.t a tagoknak nagyobb része semmibe vette. Pedig vehette volna midőn a munkától megkérgesedett tenyereket igyekezett védelmébe venni, fel hojta n

;mely polgártársak kapzsis, gát, a szövetkezetek aláaknázá«ár* tett munkájukat, — de miután mindez nem használt, elérkezett a második, a határozatképes közgyűlés, a mely azoknak a névleges tagoknak a gyalázatára, a rendes tagoknak pedig fájdalmára a felszámolást el határozta. De igy kell a magyarnak, a ki a hazugságot elhiszi, nem tudji azt, hogy van egy közmondás, a mely art mondja hogy a kutyából nem lesz szalonna, sem a hollóból nem lesz fehér, bármennyit mossák is . . . A melynek valódiságát mindjárt bebizonyítom hogy okuljon rajta az az olvasó névleges szövetkezeti tag, ha ugyan járatja és olvassa a Magyar Paizst, hogyan fizettetik m

jg áruikat, ós hogyan szedik rá vevőiket némsly kereskedők. Itt történt, velem Zalaegerszegen, egy boltossal, a kinek gabona ' ereökedése is van, a gabonámra vevő volt, azt gondoltam, érdemes arra, hogy volt nekem hordóm, melyet szekér kenővel tele szoktam méretni, ő ezt mindig megtöltötte hat kilóba, kilóját 12 krajezárért számítva, akkor vettem csak észre, midőn a szövetkezetünk megnyílt hogy az én hordómba cs?k négy kiló kenő fér, a melyet 13 krajezárért fizettem ugyan, de mégis megmaradt 18 krajezárom, vagyis 12 krajezár drágább, mint 13 krajezár, móg pedigi(18 kr.ral drágább. Megjegyzem még, hogy ez a boltos igen nagy ellensége a Magyar Paizsnak. (Azt elhiszem Sz.) Móg sokat kellene irnom, de nem akarom becses lapját egészen lefoglalni, csak azt mondom meg még, hogy becses lapja szálka a szemükben. (Ezt is elhiszem.) Ezek után boldog új évet kívánva ugy a Magyar Paizs szerkesztőségének és munka társainak mint a szövetkezeti elnök urnák. Maradtam tisztelője. H.izaíias üdvözlettel Egy szövetkezti tag. Felelős szerkesztő Z. Horváth Lajos. Lapkiadó tulajdonos az Alapító. HIRDETÉSEK. Ad. 8555 szám/t,kv. 902. árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvszék telekkönyvi hatósága közhírré teszi, hogy dr. Bárdió György végrehajtatónak Molnár Sándor végrehajtást szenvedő elleni 40 kor. tőkekövetelés ós járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területén levő, a zalabéri 205 szíjkvben Molnár Sándor tulajdonát képező a f 595 hisz. ingatlanra 636 kor. ezennel megállapított kikiáltási árban az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi január hó 22-ik napjának d. e. 10 órakor Zalabéiben a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Aiverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsarának 10% át vagyis 63 kor. 60 fillért ké zpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni az 1881 LX. t. ez. 48 §-a alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 én 3333 sz. a. kelt I. M. §-ában kijelölt óvadékképes érték papírban vagy az 1881. LX. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál törtónt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék telekkönyvi hatósága. Zalaegerszeg 1902. évi október 4-én. » Rutich kir. törvsz biró. Hirdetések jutányos áron felve'tetnek a kiadóhivatalban. Ad. 9060 szám/tkv. 902. árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék m

;nt tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a m. kir. kincstár végrehajtatónak Miklós József sándorházi lakós végrehajtást szen-vedő ellen 217 kor. 46 fillér tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvszék ter létén levó, a pölöskei 182 sztjkvben a f 970 hrsz. alatt felvet ingatlanból a végrehajtást szenvedő 3A rész illetőségére 730 korona kikiáltási árban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi január hó 29-ik napjának d. e. 10 órájakor a Pölöske községben a községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is el fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok beesárának lO°/o át vagyis 73 koronát készpénzben vagy az 1881. LX. tc. 48. §-a alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. 10-én " 3333. sz. a. kelt I. M. rendelet 8. §-á-jan kijelölt óvadékképes értékpapírban kiküldött kezéhez letenni, vagy az 1881. évi LX. tcz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál történt előleges elhelyezéséről kiállított szabályszeiü elismervény átszolgáltatni. A kir. tvszék mint tkvi hatóság. Zalaegerszegen, 1902. évi október hó 12-én. Rutich kir. törvszéki biió.