Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-08 / 2. szám

4 MAGYAR P A I Z S 1903. január 1. minket a kísértetbe, de szabadíts meg a gonosztól . . .« A mostani állapotok mellett azonban még az a polgár is elfelejti a magyar nyelvet, a ki esetleg tudott magyarul: Haza jött a katonaságtól, még folyékonyan beszélt magyarul, de alig 5—6 év multán csak töredezve beszél. Különben ebben sok hivatalbeli is hibás, aki ha horvátul tud, hát a világért se beszélne a «paraszt»-tal magyarul mert azt mondja, a paraszt csak henczegésből beszél magyarul. Pedig hát büszke is lehet, mert a magyarrl tudó muraközi — ritka. Ezzel azouban mára elég, majd jövöre többet Ligeti. A nép anyagi helyzetéről. A „Magyar Paizs" jelen évi I. számában Tihanyi Lajos ur a fenti czim alatt írva megemlíti, hogy: „népünkből hiányzik a munkaszeretet, a legtöbbje csak a készet várja, parádé, csinos öltözködés és könnyű életre bir hajlammal". . . Engedje meg a t. czikkiró ur, hogy néhány szóval megokoljam a fenti hibákat, vagyis elmondjam azoknak tulajdonképeni okait. A munkaszeretet hiányának főoka abban található, hogy a munkás munkájáért a bért oly estély mennyiségben kapja, hogy a további munkához nemcsak kedvet nem 'kap, hanem ha a munka készítésére fordított idő és anyagi aldozatot felszámítja: 0 : 0=0 az eredmény, s felhagy a további munkával. Igaz ugyan, hogy érveket lehet pro, contra felhozni, de példával élek. A bognár régente egy kocsihoz való farész elkészítéséért 40 frtot kípotí, pedig az anyag bőségben 03 olcsón állt rendelkezésére, — s ma? jugyanazon munkáért 40 koronát tesz el, az anyagot méreg drágán vásárolva. Tagadhatatlan, vannak ol.anok a kik heremódra élnek, de viszont találunk a vándorlásra kényszerült iparosaink között olyanokat, a kik szintén oly szívesen dolgoznának mint jó magunk — csak a betevő falatért, ezek aztán munkahiány miatt elzüllenek. A földtnivelők helyzetéről szintén ijesztő kép t°rul elénk. Ezek az évnek felét majdnem tétlenül élik le, mert ha a t. czikkiró ur által felhozott kereseti ágak bármelyikét fl/ik is, eredmény nélkül kell felhagyniok a munkával, tud ,a ?zt, ho

by a kikészített tárgyak közvetítés hiányában majdnem értéktelenek, kivéve a produktiókat, Ezeken a szövetkezetek segitségevei túladhatnának ; de sajna! népünk még igen éretlen a szövetkezeti eszme befogadására. Hátra van még a fekete leves; a parádé. Ugy?D kérem Lite! látja a nép az esztelen pazarlást? Tisztelet ós becsület a kivételeknek, de a 'egtöbben olyanok vagyunk, hogy csak a ruháí&ic: emiitem — azt tartjuk: kettő legyen, egyik a testen másik a kerten, s^ez pairsztu! mondva : kiadós kell hogy legyen, mert hogyha csak nem a drágábbnál is drágább német, angol szövetből franezja rzabással van készítve, akkor megszólnak bennünket. Miattunk ugyan napról-napra panaszolhatják a magyar ipar tengődésót, mi azt meg nem halljuk, mert nekünk a bécsi, párisi divat szerint kell öltöznünk, hiszen ugy kívánja azt a „chic." „A példa vonz/ mondja a közmondás. Ha látj» a nép a naponkénti dinom dánomot, azt mondja: nekem is kell a szórakozás, ón is megérdemlem. Kégente a munka volt neki a legkedvesebb szórakozása ; ma ? majmolja azokat a kik veszettül rohannak a szégyen és bukás felé, nem okul a?on, hogy a sok eszem iszom, szikkasztás és erkölcstelenség eme korszakában gyávául öngyilkosom lesznek a társadalom ilyen — doyenjei. „Emitte Spiritum tuum et creabuntur Et renovabÍ8 faciem terrae." Addig pedig minden vezető működjék közre a munkára való nevelés alapjainak nehéz lerakásánál, s csak ha ez bevégeztetett, mondhatjuk felemelt fővel: kötelességem megtettem, dicsőség érte annak a ki bennünket munkára teremtett. Lengyel Ferencz. Heti hirek. Helyiek. A Magyar Paizs IV. évfolyamára elő- 1 fizetést nyitunk évi négy koronával, — 1903-ra — Mi ezt a lapot nem üzletből szerkesztjük, hogy pénzt szerezzünk vele; nem is uri passzióból, hogy csupán gyönyörűségünk teljék benne; sőt nem is szárazon abból a szenvedélyből, hogy a közönság olvasni valót, betűt találjon benne, szórakozzék, s üres óráit agyonüsse vele. Nc^i pénzért, nem hiúságból és nem csupán szenvedélyből, hanem kötelességből szerkesztjük ezt a lapot. Kötelességből, de szent kötelességből, melyet nem idegeuek szava, hanem saját lelkünk sugallata parancsolt nekünk. Ebbe a kötelességbe aztán uri passióval dobáltuk bele a pénzt, a szenvedélyt s a forró vérnek lázas gondolatát a magyarsíig eszméjének apró, de bátor és kitartó katorájaként. . . Segítségül hivjuk a hasonlókat. A ,,Magyar Paizs" szerkesztősége és kiadóhivatala. A mutatványszámokat szíveskedjenek visszakül- I deni az esetben, ha nem szándékoznak a lapot megtartani. A lakásváltoztatást s a lapnak esetleges rendetlen járását szíveskedjenek tudomásunkra adni. A külön levélben küldött kimutatást kegyeskedjenek űgyeUmbe venni a lap olvasói, s a csatolt postautalványon az esedékes d'jakat kérjük elküldeni a költségek fedezésére. Szaporodás. A zalaegerszegi anyakönyvi kerületben 1902. január 1-tól decz. 31-ig született 37l, meghalt 198, szaporodás 273, házasság 67. A Társaskör uj otthont nyert. Alighogynem válságos pillanatokra jutott a Társaskor Zalaegerszegnek a miserabilis lakásviszonyai miatt. Igaz, hogy e tekintetben nincs párja Zalaegerszegnek. Nincs párja az egész országban. A legroszabb lakások vannak, mert többnyire vizesek, emelet pedig kevés van. A mi kevés van, abban a házi ur lakik, van annyi esze. Hanem aztáu a vizes lakások olyan drágák, mint Budapesten a száraz lakások. Mert hát urizálás, luxus dolgában a fővárossal versenyezünk. Akinek itt kell lakúi, az kénytelen megfizetni a vizes lakásokért is auuylt, amennyit a háztulajdonos óhajt, mert az utcz.in nem lakbatik az ember. Sokszor annyira megszorulnak a bérlők, hogy majdnem az utc/.áu maradnak. Igy járt a Társaskor is. Évi hat záz koronát fizetett két szobácskáért. Néhány napig használták a kör tagjai, de többet uem, mert igen kelletlennek találták. Egyebütt nem volt még ilyen alkalmas hely sem az egész városban. A tagok szép csendesen kezdték odahagyogatni a Társaskört, a melynek a pénztára azért csak gyönyörűen fizette a hatszáz koronát. Többen azonban megmaradtak az összetartásban s ezeknek sikerült végre mégis egy igen alkalmas jó helyet találni. Ez év elejétől fogva már a Kummer kávéház emeletén van ;'. Társaskör szépen berendezve két teremben. S minden szegénysége mellett saját bútoraival rendezte be a két termet, billiárd asztallal; van szép könyvtára, különféle hírlapjai s Kummer háztulajdonos a legnagyobb előzékenységgel látja el a kör tagjait. Ezeknek következtében kezd visszatérni a régi kedv s igy itt már naponként élénkebb és népesebb a helyiség. S lehet hinni, hogy most már nemcsak azok térnek vissza, akik a rosz viszonyok között odahagyták a kört, hanem ujak is csatlakoznak. Hinni és várni lehet, oh mert milyen sokan vannak városunkban még, akik egy kis kaszinói életet igényelnek. A zalai ifjúság sikerült mulatságot rendezett szilveszter estéjén. A jelenvolt hölgyek szép névsora a következő: Bogyay Elemérné, Bosnyák Gézáné (Misefa), Boér Sándorné, Farkas Józsefné (Söitör), Forster Gyuláné, Háry Dezsőné (Hóttó), Háry Istvanné, Hertelendy Gyulánó (Magyargencs), Hertelendy Józsefné (Lesenczetomaj), Hajik Istvánné, Isoó Jánosné, dr. Klein Lajosné, Lányi Kálmánné, Makray Sándorné (Egervár), Molnár Istvánné (Aisórajk), Parcsetics Ottóré (. Isúrajk), özv. Itajky Lajosné (Felsőrajk), S> uiis/lavszky Adolfné, özv. Szatnecz Károlyué (Zalalóvö), Szily Dezsőné (Ollár), dr. Thassy Gáborné, Takács Jenöné (Tapolcza), Trsztyáns-ky Ödönné, ozv. Véssey Lászlóné(Várhely). Bogyay Len' e (Hosszúfalu), Forster Mariska, I'ona, Fark.i= Zsófika, Háry Clarisse, Lenke, Hertelendy Médi, Palika (Magyargencs), Hertelendy Irén (L'ssenczetomaj), Isoó Mariska, Viola, Kerkápolyi Magda (Szenttamás), Lányi Ilonka, Makray A.anka (Egervár), Nagy Anicza, Rajky Irma (Felsőnek), Skablics Lincsi, Miczi, Skublics Fán ni (S^ent^ihlly), Thassv Margit (Zalalövö), Takács Ida (Tapo'cza), Véssey Róza (Várhely), Trsztzánszky Iionka. Farkai Antiit kitüntették. Kitüntették a mi kedves poétánkat, a romlatlan őserőt, a jókedvű fiút, a komoiy tehetséges ifjú költőt. A PetőfiTársaságnak Bulyovszky-féle 300 koronás pályázatára 53 költemény között a lurfeas Antal verse volt a legjobb. „A vén poéta" czímü. A pén poétát dicserettel tüntették ki — első helyen. Ez eg/Si-er elég ié. Ezt örömmel jegyezzük fel. De nem örömmel jegyezzük föl azt, hogy, noha a bírálók jutalmazásra is ajánltá», Jó^ai ajánlatára a közgvülós nem dijazta. — Liódnélkül tiszteljük a Petőfi-Társaság elnökét, a magyai irodalom ősz mesterét, sőt szeretettel csodáljuk határtalan phantaziáját a — regényírásban. De a judicziumra nézve nem lehetünk feltétlen hodolói mindenkor és mindenben. A munkások egyesülete tegnapelőtt tartott é\i közgyűlését ár.Kele Antal elnökletével. Számbavették pénztáruknak évi gyarapodását s hálás köszönetüket fejezték ki az elnöKnek a gondos vezetésért és felügyeletért, mert neki köszönhetik, hogy évről-évre jobb-jobb eredményt érnek el. Amellett, hogy több szegény tag segélyt élvez s egyleti adósságuk mind kiv?n fizetve, tiszta vagyonjuk 2400 korona körül van. Tisztviselőknek az eddigieket választották meg. Az aprószentek országos VáSárjáa 2449 marha közül eladtak 1328 darabot. Sár van és rendetlenség van a \ Vosutakban, pedig elég drága aszfalt j irdík vaauac A főgymnasiumhoz két hoss-u járda vezet, de mit ér, ha az iskola töveben isak 20 méterre is nagy sárban kell átgázolni? Ké-i a hatóságot 16 tanár, 300 tanuló, 300 apa és 300 anya, < szesen 916 ember kéri a hatóságot, tegyen intézkedést, hogy azon a kis helyen is építtessék aszfalt járda, ha már egyebütt van. Figyelmeztetjük a hatóságot arra is, hogy figyelmeztesse a rendőrkapitányt, hogy ő figyelineztessa a rendőröket, hogy ezek figyelmeztessék a házi gazdákat, ho^y a h izi gazdák figyelmeztessék cselédeiket, hogy ezek sepregessék le a locs pocs szemetet az aszfaltj irdáról. — Legynagyobb sár azonban a rendőrt laktanya előtt van. Uj módszer az angol nyelv tanulására. Eljött a szerkesztőségbe Józsa János ur s jelezte, hogy ő szerkesztő, festő, színész, prózaíró, ós költő, legfőképpen pedig nyelv tanár. Tud törökül, németül, olaszul, spanyolul, francziául, angolul stb, De csak az angol nyelv tanításával foglalkozik, mert a többiek kézönségesek. Az angol n»elv pedig valami. És ebben nagy hiányosság van. Ezt még a bárói, grófi nagy családokban sem ismerik. Ennek a tani ásával érdemes vesződni. Ő az utóbbi időben erre adta magát. És ebben olyan tökéletességre vitte, hogy tiz óra alatt akárkit is megtanít angolul. A dij órán/cint egy korona. — Ennek a közzétételére kérte a szerkesztőséget, amit mi szívesei meg is teszünk, Csak azt jegyezzük meg az angol nyelv leendő studenseiuek, hogy Józsa nyelvmester ur nem olyan egyszerű bajnok, mint pl. H. Vérai János, aki költő ugyan és népnevelő bajnok, de mégis csak inkább elemi bajnok népies irányul. Józsa ur már komoly tudós, amint a tárgya is mutatja, s a magasabb rendű tudomány aristokratikus bajnokának lehetne ^mond-ani. A 10 órás tanfolyamnak nem ismerjük a módszorét, csak azt tudjuk, hogy az új, s ezt az uj módszert a balsorsnak irgalmatlan ütései alatt találta fal Józsa ür, aki jelenleg Zalaegerszegen lakik naponként változó ház-számok alatt. Helyi heti piacz mmkónt. Buza 14 kor. 50 fii. rozs 12 kor. 50 fill. árpa 11 kor. 20 fii. Zab 12 kor, 20 fii., Krumpli 5 kor. — fill. kukoricza 13 kor.