Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-03-26 / 13. szám

6 MAGYAR PAIZS 1903. márczius 26. kielégítve, az ügyletek minden tekxntben lebonyolítva, s a fennmaradó összeg a tagok közt felosztva nincsen. Felszámolás esetén tehát a hitelezők egészen nyugodtak lehetnek az iránt, hogy jogos követelésük még akkor is kifizettetni fog, ha követelésük érvényesítése tekintetében a K. T. 205. és 249. §§. utolsó bekezdése értelmében a hirdetmény harmadszori közzétételétől számított hat hó alatt nem is jelentkeznek. Ha a közgyűlés a szövetkezet feloszlását elhatározta, az igazgatóságnak kötelessége a K. T. 249. §-a értelmében ezen körülményt az illetékes törvényszéknél a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett a megválasztott felszámolók nevének foglalkozásinak és lakóhelyének megemlítése mellett a Ív. T, 21. § ban emiitett 500 írtig terjedhető pénzbírság terhe alatt bejelenteni, a szöretkezet hivatalos lapjában, esetleg a hivatalos lapokban a K. T. 205. és 249. §§. utolsó bekezdése értelmében a hirdetményt közzétenni, s a szóvetkezet hitelezőit követeléseiknek a harmadszori közzétételtől számított hat hó alatt leendő érvényesítésére felhívni tartozik. Ezzel az igazgatóság működése megszűnt; az igazgatósági tagok nevei a czégjegyzékböl töröltetnek, a felszámolók nevei pedig aláírásuk hitelesítése után a czégjegyzékbe bejegyeztetnek, % mindez a K. T: 8. és 9. §§. alapján a »Központi Ertesitő«-ben a kir. törvényszék által közzététetik. A megtörtént közzététel nem tudásával senki sem mentheti magát. (K. T. 9. §.) Ezen hirdetmény közzététele után a volt igazgatóság a szövetkezetet nem képviseli, s a czég jegyzékből törtéut törlés után a szövetkezet képviseletében a volt igazgatóság tagjainak joghatálylyal semmi féle határozat nem kézbesíthető; a további teendők a felszámolási bizottságra hárulnak. Megtörténik az az eset is némelykor, hogy a a felszámolási bizottság tagjaiul az igazgatóság volt tagjai, vagy ezeknek több tagja válaszlatnak meg. de ekkor is folszámolási bizottsági tagsági Minőségük mindig kitüntetendő, s a feloszlás közzétételétől fogva a szövetkezet czégéhez ezen Szavak: „telszámolás alatt

u mindig hozzáteendő. Czélszerü és hasznos, ha a felszámolási bizottságba, a volt igazgatóság tagjai közül legalább néhány megválasztalik, mert ezek ismerősek lévén a szövetkezőt beléletében, sokban meg könnyebbíthetik a felszámolási bizottság működését. Mondanom is felesleges, hogy azou felszámoási uizottsági tagok után, kik az igazgatóságnak tagjai nem voltak, névaláírásuk hitelesítése alkalmával fejeukint tiz K bélyegben a jegyzőkönyvre felragasztandó. Kereskedelmi törvényünk intézkedései, különösen a szövetkezet feloszlásáia vonatkozólag, sok tekintetben hiányosak, hézagosak. Ha azonban az ide vonatkozó sarkalatos elveket és szabályokat alaposan ismerjük, s megértjük és tisz tában vagyunk a feloszlás, illetőleg felszámolás thrmészetével: akkor mégis könnyen eligazodhatunk rajta. Ismernünk és alkalmaznunk kell azonI.a í sok helyütt a csődtörvénynek ide vonatkozó rendelkezéseit. A legnagyobb tévedés abban nyilvánul, hogy a törvényes faktorok közül is igen sokan azt gondolják, hogy a csődtörvény vonatkozatos szakaszai csupán, csőd esetében alkalmazandók ; holott ennek ellenkezőjét egész világosan és határozottan kimondja a Cs. T. 241. §-a, mely szerint a csődtörvénynek a kereskedelmi csődre vonatkozó határozatai a feloszlott kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók mindaddig, inig a felszámolás és a társasági vagyon feloszlása be nem fejeztetett. Ezzel kapcsolatos a Cs T. 8. §-a, melynek rendelkezését a feloszlott szövetkezetre alkalmazva, kitűnik, hogy oly követeléseket, melyek a felszámolási bizottság által valóknak elismertetnek, a felszámolás, hatályának kezdete után .sem megindítani, sem folytatni a Cs. T 12. §-a szerint pedig a végrehaji.i ,t, zárlatot stb foganatos;tani nem lehet. Ezt k ivetdi a szövet kezet természete ti. A Cs T. 244, 226 és 247. §§. analógiája a feloszlott szövetkezetekre is alkalmazandók. Vagyis az igazgatóság, mielőtt a szövetkezet feloszlása, vagy további fennmaradása tárgyában közgyűlést Jiivna össze, az év bármelyik szakában ioriéüjék is ez, tartozik mindent szabatosain ieli.ároztatni, s ennek alapjáu a mérleget összeállítani, s amennyiben a közgyűlés a feloszlást kimondja, ezen mérleget, melyet az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai egyetemleges felelőség terhe mellett aláírnak a közgyűlési jegyzőkönyvvel egyidejűleg az igazgatóság a törvényszéknek bemutatni tartozik ét csak ennek alapján veheti jóváhagyólag tudomásul a kir törvenvszék mint kereskedelmi bíróság a feloszlását. Ez által a hitelezők követeléseikre nézve teljesen biztosítva vannak. Ha a hitelezők a biztositásnak egyéb nemét is óhajtanák, ez iránt a törvényszékhez kell fordulniok. A hitelezőkhöz intézendő hirdetmény is csak azt czélozza, hogy a tartozások pontosan megállapíthatók legyenek, s azok, ezen összeállítás szerint fizettessenek ki, a lejárat sorrendjében. Hogy a feloszlás közzétételének, s a czégjegysékhe való bejegyzésének halasztó hatálya van : ez minden kétséget kizárólag kitűnik nemcsak a már közölt Cs. T. 241, 8. és 12. § hanem a K. T. "52. §. helyes értelmezéséből is, mely rendeli. — mint alább látni fogjuk, — hogy a feloszlott szövetkezet vagyonából mindenek előtt a hitelezők követelései elégitendők ki a lejárat rendje szerint, mely rendelkezés csak abban az esetben vihető keresztül a felszámolási bizottság által, ha a feloszlás közzétételének, s a czégjegyzékbe való bevezetésnek halasztó hatálya van, mert a nagyobb kiterjedésű szövetkezet követeléseinek behajtása, s különösen az önállóan működő nagyobb fogyasztási és értékesítő szövetkezet áruinak eladása a leggondosabb, legerélyesebb és a leggyorsabb eljárás mellett is, sokkal hosszabb időt vesz igénybe, mint a mely időre tartozásai lejárnak, s igy ha a hitelezők nem tartoznának követelése k kielégítésére addig várni a hivatkozott törvényszakaszok értelmében mig azok a lejárat rendjében kifizettetnek, hanem akadálytalanul a perlésnek volna helye, ez esetben nagvoeb kiterjedésű szövetkezet felszámolása a törvény inteutiójának magfelelőleg keresztül vihető egyáltalában nem volna, ha csak olyJiépen nem. hogy egyes vagyonosabb szövetkezeti, vagy fels/ámolási bizottsági ta^ok a maguk személyes felelőssége mellett oly összeget nem vennének fel kölcsön, mely az összes hitelezők sere elegendő lenne, s mely összeg ke/,'t vagyonából utóbb behajtandó tériltetnék meg. Eltekinlve attól, hogy ily áldozatra, illetőlog ily külön anyagi felelősség elvállalására az egyes szövetkezeti tagot som a törvény, sem az alapszab ívok rendelkezései nem kötelezik, tehát ni ír ezen okból sem lehet arra f lszámolást alapítani, de ezen módozat a Iv. T. 112. §. intentióiuak sem felel meg, amennyiben uj ügyleteket a felszámolóknak általában nem szabad kötni, hanem csak kivételesen, s oly esetekben mikor ezek a függőben levő ügyek befejezése czéljából okvetlenül szükségesek. A kölcsönfölvétel pedig uj ügyletet képezne, mely által az illetők anyagi károsodásnak is ki lennének esetleg téve. Ez a módozat tehát a törvény intentiójának egyáltalában nem folel meg. Itt még különösen figyelembe veendő az a lényeges különbség, mely a kereskedők, kereskedelmi társaságok (melyek közé a szövetkezetek is tarloznak) ós a nem — kereskedők csődje közt van. A kereskedőknél ugyauis nem a vagyonhiány, hanem a fizetési képtelenség állilja elő a csőd esei.ét, mig más osztályoknál csakis a vagyonhiány. Tehát a kereskedőknél es kereskedelmi társaságoknál, ha igazoltatik azon tény, mikép fizetéseiket megszüntették, már ez által be koll következni a csődnek, s ezt önmaguknak kell bejelenteniük a törvényszéknél (244. §.) mig ellenben másoknál azt kell kimutatni, hogy az adósok tartozásai vagyonukat meghaladják, vagyis, hogy vagyonhiány forog fenn. Különös fontossággal bir a K. T. 205. utolsó bekezdése, mely kimondja, hogy a felszámolók s a felügyelő bizottság tagjai a kereskedelmi törvény határozatai ellenére teljesített fizetésekért egyetemlegesen felelősek, tehát azoktól eltérni nem szabad, már pedig, ha a feloszlás bejelentésének halasztó hatálya nem volna, ez az egész rendelkezés illuzoriussá válnék. További joghatálya a feloszlás bejegyzésének hogy 1. a felszámolás alatt levő szövetkezet a felsz imolók által képviseltetik. Amennyiben ennek ellenére az igazgatóság volt tagjai egyike vagy piá-ika utján idéztetik, vagy vonatik perbe, ez kielégitéa szövelösszegből a körülmény az 1881 : LIX. t. cz. 39. §. i) pontja alapján hivatalból észlelendő alaki semmi-. ségi okul szolgál. 2. A szövetkezetbe uj tagot felvenni nem lehet, de a meglevő tagok sem léphetnek ki a szövetkezetből. 3. Az összes üzletrészek a felszámolás termé-szetéből folyólag fölmondottaknak tekintetnek, s azok a K. T. 252. §. alapján elégíttetnek ki. 4. A tagok kiválását a hitelezők nem idézhetik elő, tehát a K. T. 239. §-a felszámolás alatt nem alkalmazható. A gyakorlati élet bizonyítja, hogy a feloszlás bejegyzésének joghatályával még a törvényes faktorok nagy része sincs tisztában, mi felette nagy hátrányára van az ügynek. Minden intézménynél felette sok függ, attól, vájjon azt a törvény jól vagy rosszul szabályozza-e A szövetkezeti intézmény fontossága megkívánja, hogy ez, minden reszletére, alakzatára kiterjedő, nem nehézkes, hauem világos, mindenki által I <önnyen megérthető, egyöntetű, rendszeres és kimentő törvényben szabályoztassék; figyelembe véve agyakorlati követelményeket, népünk felfogását, szükségleteit és a szövetkezet természetót. Ha gondolkozunk, akkor nem éppen szükséges mindig, mindent másoktól kölcsönöznünk. Jelszó : önállóság és előrehaladás minden téren! Vegyük oltalmunkba a jó törekvést, s gyomláljuk és irtogassuk a gyomot, s az élösdieket, mely.jk már nagyon elszaporodtak — különösen nálunk. Sok e léren a teendő I . . . Dr. Kele Antal. HIRDETÉSEK. *Ji* A-* ^/k* íP ^X* íT* "iT" "X"' i? tjj 'jj "jj n' us- 'jj 'Jt? 'JS Czim balom! A legújabb aczé! szerkezettel, minélfogva a hangolást í'él évig megállja, erőteljes csengő hanggal 100 koronától feljebb. Ifjúsági czimbaloui í'él nagyságban 34 korona, iskolával egvütt. Prospektus ingyen. Megrendelési czim: Kovács Ferencz czimbalomírvártó Vasvár. 0_

l Ad 112G0 szám/tkv. 902. Arveresi juj. A zalaegerszegi kir törvszék telekkönyvi hatósága közhirré f eszi, hogy m. kir. kincstár végrehajtatónak Csiszár Mihály (nős Krajczár Márival) végrehajtást szen"edő elleni 139 kor. tőkekövetelés es járulékai nánti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. töivényszék területén levő a nemesapáti 141 sztjkvben Csiszár Mihály (nős Krajczár Marival) tulajdonául felvett következő ingatlanokra: f 202/h hisz. alat'ira 375 kor. t 224 hrsz. alattira 26 kor. f 651 hrss.alattira 30 kor, f 681 hrsz. alattira 37 kor. f 943 hrsz. alattira 45 kor. j 945 hrsz. alat'ira 42 kor. V 1611 hrsz. alttira 62 kor. f 1855 hrsz.alattfr^ 106 kor. f 2006 hrsz. alattira, 227 kor. f2163 hrsz. alattira 423 kor. + 2164 hrsz. alattira423 kon. f 2194 hrsz. alattira 21 kor.f 2272 hrsz. alattira 84 kor. -j- 2302 hrsz. alattira 6 kor. f 2308 hrsz. alattira 30 kor. f 2793hisz. alattira 191 kor. f 3251 hrsz. alattit a 53 kor. f 3430 hrsz. alattira 84 kor. j 3486 hrsz. alattira 33 kor. f 4024/a hrsz. alattira 25 kt.r. ezennel megállapított kikiáltási álban az áívt rés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az