Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-27 / 9. szám

5 Az ünnepi misét biborczfalvi Székely István plébános mondta. E mise után Szűcs Móricz kapói naki esperes fölszentelte a szobrot és utána szép predikácziót mondott, melyben Páduai Szent Antal követésére buzdította a hiveket. A szoron­gásig megtelt templomban ott volt a környék szine java ; testületileg kivonultak a helybeli tűzoltók is. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter Pálinkás Béla okleveles tanitót a hasznos­felsőhutai állami iskolához rendes tanítóul ne­vezte ki. A Dr. István Vilmos püspöki felszentelésén levő küldöttségekhez hozzátesszük, hogy váro­sunkból a- múltkor emiitetteken kívül a megyei küldöttségben résztvettek még: Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő, dr. Háry István,Thassy Kristóf,Thassy Lajos, Deák Mihály, Farkas Gábor, Ilangay Géza, Isoó Ferencz, König­mayer Já tos, Szily Dezső. Ipartestületi közgyűlés. A zalaegerszegi ipartestület közgyűlése f. évi február hó 23-án tartatott, meg az ipartestület disz teimében. A közgyűlés az elnökség évi jelentésót tudo­másul vette s az 1901 évi felmentvényt megadta. A választást a következőkép tették meg: Megválasztottak névsora:Elnök : Kováts László, "Ügyész: dr. Jámbor Márton. Számvizsgálók: Morandini Tamás, Pfeiffer Henrik, Lakatos Ltván. Elöljárősági tagok : Lendvay László, Vargá György kőmives mester, Németh Ferencz s^abó, Szalay Feiencz csizmadia, Szekeres István csizmadia, Németh Gábor, Baly Béla, Berger Samu, Breisach Sámuel, Domokos Ignácz, Heincz János, Jády Károly, Kaszás Kálmán, Kiss Károly, Kovác3 István czipész, Kummer Gyula. Lusker János, Mauthner Jenő, Nagyfy József, Papp Alajos, Puer István, Stefanecz József, Szakály István, Vörös Gyula. Póttagok: Sijos Antal, Schwarcz Mór sütő, Garai Lipót, Lendvay Balázs. Gráner Izidor ipt. tag indítványára Kovács László elnök­nek eddigi tevékenységéért a közgyűlés jegyző­könyvileg köszönetet szavazott, Névváltoztatás. Kiskorú Kohn Gyula Zala­Egerszegen „Karczag-"ra, Taussig Pál és kiskorú gyermekei Dezső, Aranka, József, Olga, István, Ibolya, Imre és Zoltán Nagylengyelben „Timár"-ra változtatták a nevöket. Anyakönyvvezetők kínevezése. Mráz Kálmán jegyzői írnokot a dráskoveczi, Végh Ferencz jegyző Írnokot az V-ik hegykerületi és Erber Károly jegyzői Írnokot a muracsányi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké a bel­ügyminiszter kinevezte. Vasúti tárgyalás. A Tapolcza—keszthelyi h. -é. vonat 235/255 s elvények közt fek/<> és Keszthely állomást magában foglaló vonalrészének helyszíni táigyalását Nóvák Bertalan mk. állam­vasút felügyelő vezetése alatt a kereskedelem­ügyi miniszter elrendelte, és megkezdésének idő­pontjául márczius 11-én d. e. 9 óráját összejö­veteli helyül pedig Keszthely községházát tűzte ki. Adomány. — Köszönet. A helybeli tűzoltó testületnek a Zalaegerszegi tpénztár 60, a Zala­megyei tpénztár 30 s a Zilavármegyei tpénztár 10 koronát adományozott. A szives adományokért c helyen is köszönetet mond a testület, elnök­sége. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi munkás­egyletnek a Zalamsgyei közp. tpénztár husz kor ror.áf, a Zalavármegyei tpénztár pedig tiz koronát volt szives adományozni, melyéit köszönetét fejezi ki az elnökség. Gazdák Biztosító Szövetkezete, mely 1900­ban a tüzüzletben, — 1901-ben a jégíizletben kezdette meg működését, az első üzletóviől oly eredménynyel számolt be, mely a gazdaközönség által és; a, kormány támogatásával létesített intézmény jövőjéhez a legszebb reményeket ftlzn< engedi. A szövetkezet igazgatósága legutóbb tar­tott ülésén megállapította az első üzletóv mér­legét, a melyből látjuk hogy 120.007 kor. 30 fill. tartalékalap képzése mellett a szövetkezet képes volt az alapítók és a kormány által az üz­letbe befektetett tőkét 5 százalékkal kamatoztatni sőt az első üzletévben biztosított tagokat 4 száza­léknyi díjvisszatérítésben részesíteni. Ez oly eredmény, a melyhez hasonlót még egy magyar biztosító szövetkezet sem tudott felmu­tatni, söt egy külföldi sem, már az első üzlet­évben. Felhívja tehát a Zalavármegyei gazdasági egye­sület a gazdaközönség figyelmét a jégszezon kö­zeledtével a szövetkezet eredményére éa tudomá­sára hozza a t. közönségnek hogy Zalamegye területére a Gazdák biztosító Szövetkezetének főképviseletét az egyesület vezeti, s hogy titkári hivatala utján minden biztosítási ügybtn kész­ségesen nyújt felvilágosítást és megküldi a nyomtatványokat. Amerika. Egész felső Magyarország megmozdult. Napról-napra jelentik, hogy a kivándorlók mind­jobban szaporodnak. Egész községek elnéptele nednek. Csak az öregek és nyomorékok marad­nak otthon. Nagyszőllősről 50 család, körülbelül 200 lélek vette kezébe a vándorbotot, ki Abauj­tornamegyei alispántól naponkint száz, meg száz útlevelet kérnek, de sokan meg sem várják, a nélkül indulnak útra. A kassai rendőrség letar­toztatot két ilyen kivándorlót mégisboldog ^magyai. Vendéglősök mozgalma. A kisczelli 'vendég­lősök között mozgalom indult mag a mostani vendéglői zárórák megváltoztatása miatt. A vár­megyei szabályrendelet szerint vendéglőkben ós kávéházakban zene csak 10 óráig lehet, mig a rendes záróra éjjeli 12 órakor van ugv a ven­déglőkben, mint a kávéházakban. A vendéglősök a kávésokkal együtt üzletüknek éjjeli 12 óiáig való nyitvatartását akarják ós ha ezt a vármegye nem engedélyezné, ügyüket a belügyminiszter elé viszik. — Zalaegerszegen pedig azt tartják mél­tánytalannak, hogy a kávéházakban ha megfizetik a 2 frt. adót, réggelig mulathatnak, a vendég­lőkben pedig sehogy. Állami tanítók mozgalma. A csabrendeki állami elemi népiskola tanitó testülete Hertelendy Fe rencz képviselő utján fizetésének rendezése tárgy, ban a képviselőházhoz fordult; kívánságát a következőkben öszpontositotta: I. Sorozhassanak az állami tanítók mint állami tisztviselők a XI. X. ós IX, rangosztályokba 5—5 évi működés után való fokozatos előléptetés mellet';. II. Ezen beo=ztásnál figyelembe vétessenek az összes szol­gálati évek. III. Az ily módon rendezett fizetések már az 1902. évre folyósittassanak. A takarékok — a napokban tartották meg évi közgyűléseiket. I. A „zalaegerszegi takarék­pénztár" Hajik István elnökkel gyűlésezett s egy-egy részvényre kamattal együtt 65 koronát állapított meg osztalékul; 8000 koronát a ház­éi ték leírására szavazott meg. 2255 kor. 75 fillért pedig az 1902 évre nyeremény gyanánt hoztak át. A felügyelő bizottságba Schütz Sándor, Stolczer Jakab és Thassy Kristóf tagokat válasz­tották meg.-II. A „zalamegyei központi takarék­pénztárnál" Krosetz Gyula vezérigazgató elnökélt. iígy-egy részvényre kamat és osztalék képen 30 korona esik. 1353 kor. 70 fillért nyereségként átvisznek 1902-re. A megüresedett helyre 3 igazgatósági tagnak megválasztották dr. Czinder István, dr, Háry István és Tivolt János részvé­nyeseket.-III. A „zalavármegyei takarékpénztár" Udvardy Ignácz elnökletével tartott ülést. Egy­egy részvényre karaatkép 20 korona, osztalékkén 25 korona összesen, 45 korona esik; 793 kor. 89 fillér jön át az 1902 évi nyereség számlára. Két megü resedett felügyelő bizottsági tagságra, megválasztották Matthuschek Richárdéi Schmidt József részvényeseket. Talált tárgy Egy fekete bársony övet találtak az utczán s átadták a rendőrségnek, ahol tulaj­donosa átveheti. Ugyanott van egy zálogjegy is mely márczius 1-ső napjaiban lejár. Ha tulaj­donosa át nem veszi, az elzálogositott tárgyhoz való igényét elveszíti. ^Kulya statárium volt Vittenyéden Szentpálon, s valahányat agyon bunkóztak, mert gyanúsak voltak a veszettségben. Esküdtszéki főtárgyalás, (folytatás). Harmadik napon február 20-án a diszeli diszes kocsma esetet tárgyalták a zalaegerszegi kir. törvény­széken. — Ács Péter ós Szita József összeszó­lakoztak, s Szitát „elfogtaa gyehenna" ugy hogy egy konyhakéssel menten leszúrta a társát. Minkettőnek felesége s apró gyeimekei vannak. Schneider Gábor kir. ügyész szándékos ember­öléséit kéri megbüntetését, dr. Vajda Manó védő csak halált okozó súlyos testi sértést kiván meg­állapittatni. A kir. törvényszék elnöke Sztanisz­lavszky Adolf, bírók : Skóday Aurél és Sperlágh Géza, jegyző Csiszár Sándor. Az esküdtszék tagjai: dr. Hajós Ignácz, Rícz Béla, Mesterházy András, Fater János, Tóth Gyula, Kászli András, Székely János, Temka Mihály, NováK Kálmán, Mattisz Lajos, Lázár Károly, Lujzer Lajos : pót,esküdt Segesdy Lajos. A törvényszéki elnök megadta a j törvénymagyarázatot, az esküdtek bűnösnek j mondották ki Szita Józsefet s a törvényszék hat i évi fegyházra ítélte. ' Űsd visssa ! Termi gyümölcsét a Tóth Béla Í fele elmélet és újság czikkezós. Törökbecsén egy iskolás gyermek bo^al rontott a tanítónak, mert egy pár perczczel tovább magyarázott a csengetés után, Zalaegerszegen már kést is rántott elő a tanítójára egy iparos tanoncz. Mind a két helyet* rendörségre volt szükség, — pedig e helven nem is \isszaütésről van szó, tisztán támadásról, Tóth Bélától tanulhatják az ilyeneket. S nem is pénzért teszik. Irodalom, Művészet, Szín ház, Készséggel el lehet s ennél fogva el is kell ismerni, hogy a városunkban időző Köví szín­társulatnak jóravaló derék tagjai vannak. Isko­lázott színészek ugy a férfiak, mint a nők. Láto­gatja is a közönség meglehetősen a színházat. Némelykor csak félig telik meg a ház, máskor I egészen. Sőt a közönség egészen ráczáfolt a köz* hangulatra s a sziuészek uézetere. hogy csak silány utczai müveket szeretne a közönség. Én épen ugy vettem észre, hogy a jobb, komolyabb darabokra telt meg inkább a ház. Nincs tehát oka a színészeknek, hogy obscén dolgokat toljanak előtérbe. Megfordítva,- positive ií kitudom fejezni ezt. ugy hogy aszinószvilág tehát, nemcsak egyea társulatok, hanem általában a mai színészet kép­viselői készakarva tolják előtér be az utczai éa üres darabokat s mintegy kényszeritik rá a közönséget, hogy ezeken mulasson. Bizonyság eire az is, hogy a komoly, vagy tréfás de mégis tartalmas, hazafias magyar darabokat zóna elő­adásra szánják vasárnap délutánonként a gyer­mekek és cselédek számára s azokon irgalmat­lanul keresztül lovagolnak. Kár volt pl. itt nálunk is a minap Kisfaludy Károlynak a Kérők cz. tréfás darabját ugy semmibe venni. Van abban nemzeti karakter, van szerkezet, van tartalom eszme, van erkölcsi tan s azért ment az ifjúság s a diákseieg, hogy tanuljon, mert .tanulhat belőle, de nem igea ••anulhatott, mert csonkán és igen nagy gyorsa­sággal volt előadva. Áz ilyenekkel szemben komoly esti ünnepélye­ke" szokott rendezni a színészet a Teknősbékával, A görög rabszolgával, a New-York szépével stb. Láttam a többek között azt a darabot is mely­nek az a ciime, hogy: Szivem, No hát keretű, ilyeneket is lehet irin Lehet. A veszendőbe indult római birodalomban es Párizsban. A Líviák, a Messalinák, aLesbiák és a bestiák házájában. De ott sem emberi ez a cselekedet, még kevésbé philosophiai, avagy költői. Az a czime a darabnak, hogy : Szivem. S Iát az ember egy szemetdombot. Még pedig egy asszony keblében, kiről azt irta a mi Petőfink, hogy mikor Isten a hölgyet teremte örömében sirva fakadott. S ezek az öröm könnyek a? asszonyok. Másképena mindenségnek a csillagjai. Ez a franczia író pedig, hogy bohóezmódra gymnásztikáljon az elménczségeken, azt módja hogy az asszony először is áliatias, kigúnyolja és megcsalja az urát s udvarlót tart; az udvar* lóját először csak házasságtörósre birja, de a mellett svihákságra és aljas lelküségre is rá akarja venni. Megvádolja, elárulja, kidobatja 9 kaczag a szégyenén. Aziáu másba csipeszkedih; hogy avval is igy tegyen s igy sorjába . . . Elég baj már a házasságtörés. De még a czinkostársat is elárulni! E< már igen nagv emberi blln. Mert van ám tolvaj-becsüfet is. A, ki a pajtását megcsalja, az a rossz emberen is alól áll. A nőnek ilyen megbecstelenitóse még Páriza­sem szükséges. Különben ez a színdarab nenft csak a nőt; magát a költészetet is bepiszkolja. Vaünak költői müvek, melyek egyes aljasságokat, fénynélkUli sötétséget, derű nélküli zordságot tüntetnek fel, de azért jak, ha megfelelnek a valóságnak, vagy legalább a lehetőségnek; de u"y általánosítani az embert, épen a női nemet, olyan állatiasnak, hogy semtni isteni szikra ne legyen benne, olyan vadnak, ós sivárnak hogy semmi emberi ne legyen benne, ezt csak kiegetí, lélek ós m-gtéyelyedett elménczkedes, asztali viitus tarthatja jónak. Da ha megírja a boulevard lakója: miőrt kell ezt a mi magyar színészeinknek hogy min­duntalan az orrunk elé tartsák ? . • A főszerepet Szirmai Jozefin jatszotta jo tanuP mánnyal és teljes sikeirel. Kivált egyiu tulajdon­ságát a párizsi asszonynak kéjsóvár termeszetet híven' tükröztette. A másödik tulajdonságot, a ?t

Next

/
Oldalképek
Tartalom