Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-08 / 19. szám

1902. május 8. MAGYAR PAIZS 3. Sármellék, Galambok, Kiskomárom körjegyzőségekre: Oltay Guidó, Bezerédy Lajos, Ferenczy János, Starzsinszky György, Nóvák Károly. — 3. Karmacs, Szántó, Gsány, Zalaapáti, Rezi körjegyzőségekre: Havassy József, Bachar Antal, dr. Bakonyvári Ildesonz, Tomka Kálmán. Milkovich Géza. III. A zalaszentgróthi választókerületben: 1. Sümeg, Rendek, Káptalanfa, Bazsi, Ukk és Galsa körjegyzőségekre: dr. Bárdió Ferencz, Holub János, Sümegi Tivadar, Eitner Jenő, Rohrer János. — 2. Gógánfa, Mihályfa és Tűrje, körjegyzőségekre : Szűcs Zsigmond, Ilayden Sándor, Semetke József, Gicer Anaklet, Zábó Gyula. — 3. Zalaszentgróth, Zalabér, Aranyod, Zalakoppány, Zalaszentlászló és Csány körjegyzőségekre : Bezerédy László, Botfy Péter, Máitincsevics István, Anyós Kálmán, Rímmer Lajos, IV. A nagykanizsai választókerületien : 1. Nagykanizsa r. t. városra : dr. Bentzik Ferencz, Elek Lipót, Simon Gábor, Faits Lajos, dr. Hauser János, dr. Fábián Zsigmond. —2. Zalaszentbalázs, Gelse és Langviz körjegyzőségekre: Vizlendvay Sándor, Sebestyén József,Dervarits Ákos, Szendy László, Elek Ernő. — 3. Pacsa, Etlényi János. — 4. Bakónak, Sárszeg, Dióskál, Orosztony és Szabar körjegyzőségekre: Gyürkis Anaklét, Horváth Dezső, Humor János, Gyuk István, Nagy Virgil. • V. A zalaegerszegi választókerületben : 1. Andráshida, Ságod, Bagód, Besenyő, Bak és Nagylengyel körjegyzőségekre: Nagy László, Skublics Károly Farkas Gábor, Skublics István, Háry Dezső. — 2. Hahót, Söjtör és Zalatárnok körjegyzőségekre : Király Elek, Pajthy Elek ,Sé)!ey Pál, Tóth Gyula, Puly Gábor. — 3. Zalaegerszeg r. t. városra, Zalaszentiván és Bucsuszentlászló körjegyzőségekre : Csutor János, Németh Gábor, dr. Thassy Gábor, ifi. Nyáry Kálmán, Topler György. — 4. Kapornak, Nemesapáti, Szepetk, Zalakoppány és Záfacsány körjegyzőségekre: Talabér László, Györe János, Molnár István, Árvay Gábor, Szekeres IstváD. VI. A baksai választókerületben'. 1, Zalalövő Salomvár, Csonkahegyhát és Nagylengyel körjegyzőségekre : Farkas Sáudor, Baboss Ármin, Laky Imre, Tuboly Zsigmond, ifj. Eitner Sándor. — 2. Nova, Tárnok és Páka körjegyzőségekre : Stádel János, Dancsecs János, Lévay István, Bezerédy István, Bézáczky János. — 3. Baksa, Csesztreg Szentgyörgy völgy és Rédics körjegyzőségekre, Sohár Kálmán, Gálos Pál, Szabó Döme, Koller Nándor, Zsiga Gyula. — 4. Dobronak, Bellatincz Turnischa, Bakonya és Cserencsócz körjegyzőség gekre: Strausz Flórián, Vugrincsics Beldizsár, Kollár Péter, Forintos Titusz, Némethy Ferenc. VIl Az alsólendvai választókerületben. 1. Lendva Gyertyános. Cserencsócz, Kerkeszentmiklós, Dob- ; rónak, Bellatincz és Turnischa körjegyzőségekre: ! Isoó Fetencz, Kis Pál, Balázsy Béla, Simon j Zsigmond, Fuss Nándor. — 2. Rédics, Lenti, í Páka, Szécsiszigef, Szemenye, és Szentadcrján i körjegyzőségekre: Horváth Győző, Tóth János, í Imreh Antal, Pallér Jenő, Hajtató Lajos. — 3. j Dekapovecz, Belicza, Muraszentmárton, Murasiklós, Muraszerdahely és Bottcrnya körjegyző- < sé'gekre: Hajós Mihály, Muray Róbert, Kovács i János, Tivadar Ferencz, Kollarics Imre. VIII. sí letenyei választókerületben. 1. Szepet- j nek. Sörmás, Becsehely. Tótszentmárton,Letenve j és Murakereszturkörjegyzőségekre : dr. Csempesz Kálmán, Horváth Károly, Sehneider József, Hozián György, Kámán Lajos. — 2. Bánokszentgyörgy, : Pusztamagyaród, Tárnok, Páka és Szentadorján í körjegyzőségekre: Schmidt István, Székely József Galambos István, Büky József, Baka Ferencz. ! — 3. Kotor, Alsódomboru, Légrád, Muravid, j Szentmária és Draskovecz körjegyzőségekre : ' Golub János. Mestrics Gábor, Kovács Gyula, Kele i György, Babics Gábor. f IX. A csáktorri ,<ai választókerületben. 1. Csáktornya, Csáktornya külfára, Drávavásárhely és Drávacsány körjegyzőségekre: Tóth István, Wol- j Iák Rezső, dr. Hajós Ferencz, Szeiwerlh Antal ' Bezéthy István, — 2. Stridó, Fel'sőmihályfálva l és V. Hegykerület körjegyzőségekre: Horváth < Ignác, Horváth Antal. Ritmüller Ármin, dr. ! Csillag Dezső, Nóvák László. — 3, Draskovecz, j Alsórálovecz, Muraesány, Hodosán, Perlak és Szoboticza körjegyzőségekre: dr. Böhm Szidnev, j Siposs Károly, dr. Tamás János, Kisfaludy Gyula, Bartal Gvula. k papntczai lakósok kivánalma. Csak egymásközt beszélgetik, de jól tennék a paputczai lakósok, ha a Városi Tanács elé vinnék az ügyöket, hogy utczájok rendezésével a vasúti átjárót az utcza szélésségében szélesittessék ki, átjáró korláttal lássák el, s a korlát kezelésének biztosítására egy őrház építését is lássák szükségesnek. A mostani állapotban levő paputczai vasúti átjáró lehetett tűrhető, de nem veszélytelen a vasút építése idejében akkor, a midőn a Paputcza a vasúti szelésig ki nem nyúlt. Most már azonban a folyton épülő utczát csaknem közepén szeli a vasút, melyen az átjáró nemhogy az utcza szélességnek volna megfelelő, sőt alig 6 méternyi széles. Ez az utcza jótormán a földművelők utczája, de a város belsőbb részeinek lakossága is ezen keskeny átjárón kénytelen szekérrel földjeinek megmunkálására járni, marháit legelőre hajtani s tekintve, hogy ez a közlekedés nem szórványos, hanem — kivált márcziustól november végéig — nagyon is tömeges: az átjáró keskenysége a közlekedést nemcsak akadályozza, hanem veszélyezteti is. Veszélyezteti annyira, hogy a kik ez átszelt utcza lakosai, naponkint ki vannak téve a vasúti elgázolás látványossága által okozható izgalmak• nak. Tudvalevőleg a Paputcza teljesen észak-déli iiányban nyúlik, melyet a vasút északkelet-délnyugati irányban metsz át; szélcsend idején pl. a városból a Paputczán végig nyargalva közeledik e v fogat ugyanakkor, mikor a vonat is közeleg l falud felöl; a kocsis a házaktól nem látja a vo-iat^t, a szekér zörgéstől nem hallja dübörgését s igy egyszerre érnek az átjáróhoz. Ugyanez történhetik a mezőről a városba haladó és Kisfalud felé robogó vonattal. Ilyenkor történt már és történik sokszor a kétségbeesett kiáltozás: »Megálljon, megálljon, vonat jön !« Az a kis figyelmeztető tábla: „ Vigyázz, ha jön a vonat!" annyi, mintha ezen átjárónál ott sem volna, mert az utcza éjnek idején világítva nincs, de nappal sem láthatni a haladó vonatot az uczából mindaddig, mig az átjárónál nincs. Tartozik ugyan a épész a süvöltővel jelt adni, de északi szél ese n a Kisfalud felé, déli szél esetén pedig az ellen' ző irányból haladó vonat zaját és füttyét hallani > -m lehet. Ily ál potok melleit elkerülhetetlenül szükségesnek arlják a papuíczaiak az átjáró kiszélesítése n. Ilett egy őrház épitését, hogy az abban lakó őr \z alkalmazandó korlátokat kezelje. A központi 1 kezelhető emeityüs korlát nem volna i czélhoz .ezető, mert a mig takarulás idején a megra! ' szekér alatta el nem vonulhat, megtörténbe. .;, hogy közbejár szekeret, vagy előre szaladt ' hát, vagy gondtalan, könnyelmű ember egyszeri n feltaszítja s a mig ő elvonul, más \ embert /.erencsétlenségbe dönthet. De főkép \ indokolj; >7. őrház épitését az a körülmény, hogy 1 a gyerm ek állandóan az átjárónál játszanak s vagy ők ;sznek kárt a korlátszerkezetben, vagy mestford: a. Ha a - 'csi-utcz — melyet a végén metsz a vasút — és B; • : sligetnél indokolt az őrház és kori.; .ilkalmazása, akkor kétszeresen indokolt a Pap- cza közepén, a melyet most már nem lehet di őutnak tekinteni. A Barosslígetnél pedig csak xúi - alkalma- :;0 szekérforgalom. Ügy véi.jük, hog< .úti társaságnak is kötelessége a város h rendezését gátló akadályokat eH . ritar. , os rendszeres fejlődése és közbiztc a 6 k n a városi tanács is megtehetné a ! -ll' • í-eket. A h Uii üífflntaícilól. Mintegy 80 í ui jelent meg a Magyar j Puizsban dr. Kele An Inak a 8. "•retkesetekről \ irt nagy értékű tanulmánya. Hatalmas 'í önv valakban j meg is jelent ez a tanulmán" Ám a 80 újság- j czikk csak felét teszi könyvnek. A könyv má- j sík felét rengeteg sta. uala teszi ki. Alapsza- j bály mintákat közö* — a nyiírai központi s j községi fiók hitelszín .^kezetekről, a magyar köztisztviselők fogyasztási szövetkezetéről, a; adváimegyei gazdasági egyesületről, a zaíaeg szegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezetről, ezeknek ügyviteli szabályzatáról a fiókok ügyviteli szabályzataival egyetemben, pinczeszövetkezetekiől, tej.?2 övet kezet ékről stb. Felettte érdekes képet ad azután a szövetkezetek alakulásának statisztikájával, korokat különböztetve meg azok létesülésében. I. Ébredés korszaka 1876—1898. 1876-ban. 1. Önsegelyző szövetkezet alakult 56. 2. Hitelszövetkezet 3. 3.1paji szövetkezet 3. 4. Fogyasztási szövetkezet 4. 5. Biztosító szövetkezet 6. 1817-ben. 1. Önsegélyző szövetkezet alakult 104 (160). 2. Hitelszövetkezet 15 (18). 3. Ipari szövetkezet 3 (6). 4. Fogyasztási szpvetketet 7 (11). 5. Biztosító szövetkezet 3 (9). 1878-ban. 1. Önsegélyző szövetkezet alakult 35 (195). 2. Hitelszövetkezet 6 (24). 3. Ipari szövetkezet 5 (11). 4. Fogyasztási szövetkezet 1 (12). 5. Biztosítási szövetkezet 5 (14). 1879-ben. 1. Önsegélyző szövetkezet alakult 21 (216). 2. Hitelszövetkezet 4 (28). 3. Ipar szövetkezet 0 (11). 4. Fogyasztási szövetkezet 5 1

(17). 5. Biztosítási szövetkezet 0 (14). 6. Magtár vzövetkezet 2. 7. Borszövetkezet l. „ 1880-ban. 1. önsegélyző szövetkezet 29 (244) 2. Hitelszövetkezet 4 (32). 3. Iparszöretkezet 1 (12). 4. Fogyasztási szövetkezet 1 (18). 1881-ben. 'l önsegélyző szövetkezet 28 (272). 2. Hitelszövetkezet 2 (34). 3. Ipaiszövetkezet 1 (13). 4. Fogyasztási szo etkezet 3 (21). ő.Pincze bortermelők szövetkezete 1 (2). 6. Tejszövetkezet 1. 1882-ben. 1. Önsegélyző szövetkezet 36 (308). 2. Hitelszövetkezet 9 (43). 3. Iparszövetkezet 2 (15). 4. Fogyasztási szövetkezet 2 (23). 5. Sajtszövetkezet 1. 6. Bortermelő szövetkezet 1 (3). 1883-ban. 1. Önsegélyző szövetkezet 44 (352). 2. Hitelszövetkezet 8 (51). 3. Iparosszövetkezet 1 (16). 4. Fogyasztási szövetkezet 6 (29). 5. Tejszövetkezet 1 (3). 6. Bortermelő szövetkezet 1 (4). 1884-ben. 1. Önsegélyző ssövetkezet 44 (396). 2. Hitelszövetkezet 4 (55). 3. Iparszövetkezet 5 (21). 4. Fogyasztási ezövetkezet 6 (36). 5. Biztosító szövetkezet 1 (15). 6. Borszövetkezet 1 (5). 7. Magtárszövetkezet 1 (3). 1885-ben. 1. Önsegélyző szövetkezet 54 (450). 2. Hitelszövetkezet 4 (59). 3. Ipari szövetkezet 3 (25). 4. Fogyasztási szövetkezei 5 (41). 5. Bortermő szövetkezet 1 (6). 1886-ban. 1. Önsegélyző szövetkezet 48(498). 2. Hitelszövetkezet 50 (109). 3. Ipari szövetkezet 4.(29). 4. Fogyasztási szövetkezet 7 (48). 5. Tejszövetkezet í (4). 6. Szőlőtelepitő szövetkezet 1 (7). 1887. 1. önsegélyző 45 (543). 2 Hitelszövetkezet 20 (129). 3. Ipari szövetkezet 6 (35). 4. Fogyasztási szövetkezet 6 (54). 5. Gazdasági szövet 3 (6). 6. Bortermelők szövet 3 (10). 7. Tej, vaj szövetkezetek 2 (6). 8. Biztosítási szövetkezet 1 (16). 1888-ban. 1. Önsegélyző 70 (613). 2. Hitelszövetkezet. 31 (160). 3. Ipari szövetkezet 2 (37). 4. Fogyasztási szövetkezet 12 (66). 5. Biztosító szövetkezet 1 (17). 6. Bor, pinczeszövetkezet 1 (12). 7. Tejszövetkezet 1 (7). 1889-ben. 1. Önsegélyző 34 (647). 2. Hitelszövetkezet 19. (179). 3. Ipari szövetkezet 5 (42). 4 Fogyas>: \si szövetkezet 4 (70). 5 Gazdasági magtárs kezet 14 (20). 6, Bor, pincze szövetkezet 3 (1;"' . 1890-ben. 1. egélyző szövetkezet 34 (681). 2. Hitelszövetk 24 (203). 3. Ipari szövetkezet 4 (46). 4. asztási szövetkezet 1 (71). 5. Biztosító ízöv kezet 1 (18). 6. Bor, pincze szövetkezet 2 (17). 7 Gazdasági magtárszövetkezet 1 (21). 8. Tejszövetkezet 2 (9). 1891-ben. 1. önsegélyző szövetkezet 41 (722). 2. Hitelszövetkezet 23 (226). 3. Ipari szövetkezet 8 (54). 4. Fogyasztási szövetkezet 6 (11). 5. Biztosítási szövetkezet 3 (20). 6. Bor, pincze szövetkezet 2 (19). 7. Gazdasági magtár szövetkezet 5 (26). 8. Tejszövetkezet 1 (10). 9 Kibázasitó szövetkezet 1. ' 1892-ben 1. Önsegélyző szövetkezet 59 (782)„ 2. Hiteíszöveí áezet 27 (254). 3. Ipari szövetkezet 4 (58). 4. Fogyasztási szövetkezet 17 (94). 5. Biztosító szövetkezet 2 (22). 6 Gazdasági magtár 3 (29). 7. Tejszövetkezet 1 (11). 1893-ban. 1. Önsegélyző szövetkezet 48 (830). 2. Hitelszövetkezet 47 (301). 3. Ipari szövetkezet 5 (63). 4. Fogyaszt, szövetkezet 6 (1C0). 5.. Biztosító szövetkezet 1 (24). 6. Gazdasági magtár szövetkezei 2 (31). 7. Kiházasitó szövetkezet 1 (3). 1894-ben. 1. Önsegélyző 47 (877). 2. Hitei szöv ítlfi..cí E0 (föl). 3. Jpáimcvelkezet 7(70