Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-27 / 48. szám

4 MAGYAR PAIZS 1902. november 27. Jaj! szóta kü az koma, nám essög ennek kee a zoka, miét hit engöm idö. Gyüjjék keetők bé, szót kü a zablakon az Králi, halom még csak nem is szóhattunk neki, jaz hátunk mögött a tsöndérök kattogtatik az lábikhol az puskát a kardde, mög aszondik : mars bé jaz kalodába, miét tselekottek az faluba lármát. Az Lipityloty komáve töttek összü, annak az nyaki, mög essög a zanyim vöt eddeszkába szorétava. Egész rögeiig uhhattak. Röggel kopogi valaki, nyitytya a zajtót. hát bé gyün az Králi, aszondi: gyüjjék keetök, raá az tsöudérök mögengedték. E vezetött ii hozzájik. Azannya aszondi : Ha keentök mögtettő velenk ezt a tsufot, keenek essög e küő az jánt vennyi. Mondok: nőm hányom Én, tsak agvék valami önnyi valót, miét ehös vájok, isze egész éjje nöm öttem. Az kalátshol bort is attak, a kitü mögént jó kedvem lött. Összü öleközött velem jaz Králi, mög aszonta : monnyünk a gyegyzőhöl, az paphol, hogy az lakodalom hama meg esetközzék. Költ az Likvógy pusztán ippeg mast. tiszteletömet ajánlom f Én Gullós Ferentz. Heti hirek. Helyiek. A mutatványszámokat szíveskedjenek visszaküldeni az esetben, ha nem szándékoznak a lapot megtartani. A lakásváltoztatás s a lapnak esetleges rendetlen járását szíveskedjenek tudomásunkra adni. A külön levélben küldött kimutatást kegyeskedjenek -figyelembe venni a lap olvasói, s a csatolt postautalvanyon az esedékes dijakat kérjük elküldeni a költségek fedezésére. Időjárás. Száraz hideg tél lett nagy hirtelen. Tegnap enyhült, azután vastag hó eset:, mely után pár nap múlva újra kemény hideg várható. Megyei gyűlés. Tekintetes állandó választmányi tag ur ! A fennálló szabályrendelet értelmében folyó 1902 ik évi deczember 9-én tartandó törvény hatósági bizottsági közgyűlésben felveendő ügyek közgyűlési tárgyalásának olökészitése végett az állandó választmányi ülés folyó 1902 évi deczember hó 1-én délelőtt 9Ví órakor a megyeház gyüléstermében fog megtartatni, melyre állandó választmányi tag urat van szerencsém ezennel tisztelettel meghívni. Zalaegerszegen, 1902. november hó 20-án. Dr. Jankovics László gróf sk., főispán, s állandó választmányi elnök. A közigazgatási bizottság deczember havi ülésének kitűzése. Tekintettel aira, hogy a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlése folvó évi deczember hó 9 ére esik: a közigazgatási bizottság deczember havi ülése nein deczember hó 9 én, hanem december hó 10 ikén fog a ressen bennünket. Háromszáz esztendő óta az első magyar királyné, aki szép nyelvünköutud beszélni, aki tanulmányozta a magyar irodalmat, a magyar történelmet és aki gyermekét magyar imádságra fogta. És mind e tények szive igaz, őszinte érzéseinek eredményei; irántunk való rokonszenve, szeretete, oly erős, hogy érte szembe mert szállani az osztrák, helyesebben a bécsi mérték adó körök felfogásával, amely a magyarban lázadó, antidinasztikus fajt ismert, melyet tüzzel-vassal kell pusztítani, vagyía zsafnoki önkénynek, minden eszközével megfékezni. És mert O más véleménynyel volt felölünk, nem is hagyta szivét nyugodui az az áldatlan viszony, amelyben uralkodó és nemzet voltak egymással; ö nem szenvedhette a gyűlölködést és haragot; azért egyengetni kezdte az utat a kiegyezéshez, a kibéküléshez és megbocsátáshoz, ahoz a nagy politikai tényhez, amely Magyarországnak visszaadta alkotmányát. — A kiegyezés valóban létrejött és midőn az öröm betetőzéséül 1867-ben felséges urával együtt a magyar szent koronával megkoronáztattak, akkor lett csak igazán a miénk. Ettől fogva mind sűrűbben tartózkodik a királyi család Magyarországon, megélénkülnek a gödöllői kastély termei, a királyasszony érintkezésbe lép előkelőinkkel és minden örömünkben és gyászunkban részt vesz. Feledhetetlen lesz, szokott időben megtartatni. Miiől a bizottság öszses tagjai ezen határozattal értesíttetnek. Zalaegerszegen 1902 november 19 Jankovicsh László Zalavármegye főispánja, mint a közig, bizotság elnöke. A lutheránusok. Vasárnap diszes közönségelőtt tartottak istentiszteletet az ág. év. hitvallásnak a zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola uegv termében, Vargha Gyula vönöczki luth. pap, kemenesalyi esperes mondott kenetteljes imát és szép egyházi beszédet az egyetértésről, összetartásról, mely ugyancsak alkalomszer i most az egyházak életében, a társadalmi éleiben és a politikai életben is. Istentisztelet után az esperes elnöklete és Lányi Kálmán felügyelő gondnok elnöklete alatt értekezletet tartottak a hivek s elhatároznák hogy a Zalaegerszegen létesítendő luth. egyház papjának fizetése kiegészítéséül mintegy 300 koronát kérnek az egyházi közalapból. Lányi felügyelő gonduok beszámol a templom alapra tett gyűjtés eredményéről. Ez közel hetedfélezer koronát tesz ki, a mi elég szép eredménynek mondható s főleg Lányi felügyelő gondnoknak é3 Vértesi Sándor Zilaistvándi papnak köszönhető. Végül Vargha esperes buzdító szavakkal zárta be a gyüléet, ismételve a tömörülést hogy jöjjön el egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez — milliók ajakán. A soproni banksikkasztás. A bukott Hoproni épitő bank ügyében Sopron város minden társadalmi osztálya, tsőt a bíróság tagjai is erősen óidekelve vannak, és ezért a bank bűnügyének tárgyalására a Kúria a zalaegerszegi törvényszékét küldötte ki. A Kúria végzósóuek msgokolásában arra hivatkozik, hogy a soproni törvényszék biráiból a bűnvádi perrendtartásban megállapított okok miatt tárgyaló tanács nem alakítható. A főtárgyalás napját a zalaegerszegi törvényszék fogja megállapítani. A zalaegerszegi iparos ifjúság a farsangi tánczmulat8ágát február 1 én togja tartani; az ifjúság vigalmi bizottsága működését megkezdte. Elveszett váltó. Gyenese Ferenc Dani kustánszegi lakós elvesztet^ egy 260 koronás váltót, meiyen ő mint elfogadó, Gyenese György mint kibocsí'tó, Kustán Gábor Tamás ifjú ós Gyenese Áron mint forgatók vannak aláírva. A becsületes m.-gtaláló adja át a rendőrségnek. Egy vagy kAt tanulót telvasz a műhelyébe Papp Alajos ketekötő íaester Zalaegerszeg Varalja utc?a. Terjesszétek a .Magyar Paizstl" Megyeiek. Határrendőrség. A kivándorlás szabályozásával kapcsolatban a belügyminiszter határrendőrséget óhajt szervezni, melynek feladata volna a kivándorlók, külföldiek, kémek, csempészek és szökevények ellenőrzése. A 11 határszéli rendőrkapitánvbág közül, egynek székhelye Csáktornyán lesz. Miniszteri köszönetnyilvánítás. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Festetics Tassiló gróf az az igazán megható tény, hogy meajelent Deák Ferenczünk és Andrássy Gyulánk ravatalainál és koszorút helyezett azokra; hogy megemlékezett többi nagyjainkról is, kimutatván ezzel a nemzet gyászában, fájdalmiban való osztbzását és veszteségében való résztvevősét. De viszont ő is nálunk keres enyhülési sebeire, fájdalmát ö is elhozta hozzánk, a legnagyobbat is, mely anyát érhet, midőn drága fiát a halál elragadta. Ezutáni élete tisztán a gyászé. Nincs már öröme semmiben. Kerüli a társaságot, kerüli az embereket, csak a szabad természet ölén keres enyhülést szive nagy fájdalmára, de vigasztalást sehol sem talál. Csak egyszer jelenik meg még közöttünk ezután és ugy látszott, ho|»y derűs kedélyét visszanyeri, midőn az ezeréves Magyarország jubileumi ünnepségein vett részt. Azonban ez csak pillanatnyi napsűgár volt; utána ismét elborult, visszament bolyongani a természetbe, elment tőlünk, hogy soha többé vissza ne térjen hozzánk. Idegenben lehelt utolsót, miut áldozata egy emberi természetből kivetkőzött szörnynek, melyet átkával kell hogy kisérjen minden ember, aki jóságos királynénkat csak hirböl is ismeri. Ezekben foglaltam össze röviden nagyjelentösévalóságos belső titkos tanácsos, kir. főpohárnok mesternek, azon hazafias áldozatkészségeért, hogy a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet egyik legjobb hallgatójának évi 400 kor. összegű ösztöndíjat adományozott, köszönetét nyilvánította. Uj szövetkezet. Taranyban nov. 16-án alakult meg a gazdák hitelszövetkezete. Tisztviselőkül megválasztattak: Bontz József plébános szövetkezeti elnök, Farkas Ferencz pénztárnok, Kiss Gyula kántortanító könyvelőnek. A szövetkezet megalakításában közreműködtek : bomssich Béla gróf, Czeglódy Ti?adai somogymegyei hitelszövetkezeti szövetségi titkár, Biringer Mór nagybérlő és Paal Ödön körjegyző. A halak. A legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen Bogyay Máté orsz. képviselő bizottsági tag felszólalásában utalt a

rra, hogy a vármegye közönsége a Balatoni Halászati Részvénytársaságnak a kikötőket ingyen bocsátotta rendelkezésükre, pedig a társaság nemcsak hogy sok családot fosztott meg megélhetési forrásától, hanem még a megye közönsége irányában sincs kellő figyelemmel, mert méreg drágán áruja még a selejtes halakat is: indítványozza, hogy jövőben a vármegye ne bocsássa ingyen a kikötőket a társaság rendel kezesére. A közigazgatási bizottság megbizta a vármegye alispánján hogy a sérelmek megszüntetése vegett saját hatáskörében intézkedjék. A tanítók köri gyűlése A szombathely egyházmegyei róm. kath. tanitó egyesületnek alsólendvai köre megtartotta őszi közgyűlését Alsólendván. Roller Ferencz lendvai főtanitó elnökölt. A tagok mintegy 56-au jelentek meg s rajtok kivül a következő vendégek: Gaál István plébános K.-Szt.-Miklós, Terenta Jánosné M.-Szt.Kereszt, Országh Kálmánrié A.-Lendva, Paresamí Teréz Bördöcze, Kíironya István Csömóder, Murkovits János. Országh Kálmán tanitó bemutatta az uj phonomimikai módszer szerinti tanítását az olvasásnak ; mások azonban könyebbnek tartják a régi módit. Két-két. drb. aranynyal tüntetett ki a kör két tagot: Fekete Gézáné ganicsai tanítónőt és Németh Ferencz rédicsi tanítót, kik ezt a tanügyi tételt dolgozták ki lelkesedéssel: „Mit tehet a néptanító a madarak vedelme érdekében az iskolában és az iskolán kivül?" — Teren'a János eddigi buzgó t*g kilépett a körből, mert kinevelték áll. tani^óuak Muraszentkeresztre. A kor jegyz >k i iyvbe iktatta erdemeit. Hajdúk József és Koczuvín János tagok lelkes indítványt terjesztettéi a gyűlés eló azt, hogy minden tag pártolja s a lehetőleg járassa. A Nemzeti Iskolából „ Migyar Világ

u napi lappá átalakuló közlönyt, mely első sorban a tanitók és tanárok érdekeit védi, t mely lapnak alapitói az előfizetésnél is tekintettel vilának a tanügyi emberek szűkös viszonyaira s a napi lapok között Jegilcsóbbia tervezték: evi 16 koronára. Közgyűlés után társas ebédet ültek a Tüske Ferencznó vendéglőjében. Elöleptetés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter \ astagh János tapolczai állami polg. isk. tanárt a IX. o. II. Buday Lajos es gét, azon viszonyt tekintve, melyben velünk mint uralkodónénk állt; bár ö nem csak mint ílyeu méltó a dicsőítésre, naert mintaképe volt ö általában is a nőnek, a hitvesnek és anyának egyaránt. Ilyen volt a mi drága nagyasszonyunk, akit bár eltemettek, mégis örök életet él a magyarok szivélen. Szobrot emelüuk neki, mely kése nemzedékeknek is hirdesse emlékét; nemsokára állani fog a szobor, amelyhez nemzetünk apraja nagyja el fog zarándokolni, hogy háláját rója le a sok jóért, amit velünk az tett, akit a szobor ábrázol. Erőt, bátorságot megyünk majd meríteni a szobor elé abban a tudatban, hogy Erzsébetünk felülről az égből tekint le reánk és könyörög érettünk a Magasságbeli előtt, mikor meghallja a költő szavaival hozzá intézett eme fohászunkat: „Te, aki szerettél, mikor nem szerettek, Te, ki fölkeltettél, mikor eltemettek, SzenTedö ágyunkra szelíden hajoltál, Angyalunknál is több, édes anyánk volti 1 ; Mit a földön kezdtél teljes dicsőségben : Folytasd ezt a mankát oda fönn az égben, S melyet a Te szived haláltól megváltott, O Aldd meg, ó áldd meg e szegény orszigot 1"