Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-10 / 28. szám
2 MAGYAR PAIZS 1902. julius 3 1. Elfogott csaló — Kivándorlás. A veszprémi rendőrség tegnap a vasúti állomáson elfogta Szabó István hirhedt kirándulási ügynököt. Szabó a bakonyvidéki népet kivándorlásra csábított*. Szabónál 8000 korona készpénzt találtak, a melyet a kivándorolni szándékozóktól a hajójegy árnak előlegeképen vett föl. Azonfelül még néhány hajójegy ós több hamis okmány volt nála. Szabó előadta, hogy Falk et Comp. hamburgi czég ügynöke. > — 28-án tartották a kivándorlási kongressust is Siófokon, a szomszédban, sok és lelkes szónoklattal. ©ag- Minden magyar orvos magyar fürdőre küldje betegét i -"Sbfl Magyarországon minden betegségre van gyógyító ásványforrás. Irodalom. Művészet. A leggyorsabban értesül a vidéki közönség az ország és a világ eseményeiről a i> Magyarország* utján. Ez a lap a modern technika és hírszolgálat kellékeivel akként van fölszerelve, hogy már korán reggel az ország legtávolabbi vidékein is teljes tájékozást nyerhet belőle az olvasó az előző nap politikai és társadalmi eseményeiről, a gazdasági élet hullámzásairól, az árfolyamokról, a gabonaárról stb. De a legfőbb érdeme ennek a lapnak az egyenes, hajthatatlan, nemzeti irány, amelyet minden sora visszatükröz és amelylyel a * Magyarország" már eddig is döntő eredményeket vivott ki közéletünk átalakítása, megtisztítása tekintetében. A »Magyarországt-ba. irja vezérczikkeit a magyar zsurnalisztika elismert mestere: Bartha Miklós, a mi egymagában is elegendő bizonyítéka annak, hogy a v>Magyarország« a legnemzetibb lap. A lapot ezelőtt kilencz évvel Holló Lajos orsz. képviselő alapította azzal a czélzattal, hogy legyen a nemzeti törekvéseknek egy mindentől független, alkuvást befolyásolást és meghátrálást nem ismerő organuma, a mely köré a müveit magyar társadalom szinejava bizalommal sorakoztassék. A nagy közönség a tanuja annak, hogy Holló Lajos főszerkesztőnek e czélzata teljes sikert ért el. Felelős szerkesztője e lapnak Lovászy Márton orsz. képviselő, a kinek magvas czikkeit nagy elismeréssel honorálja a nagy közönség. A »Magyarországa, hírszolgálata páratlanul áll a magyar journalisztikában, az összes többi lapokat megelőző kitűnő forrásokból szerzett értesüléseivel. A »Magyarország* előfizetési ára 28 kor félévre 14, negyedévre 7, egy hóra 2 kor 40 fill. Legczélszerübb az előfizetési pénzeket postautalványon küldeni a »Magyarországi kiadóhivatalába Budapest, Terézkörut 19. Néhány szó egy napilapról. A Magyarság a mióta a Benedek Eiek vezetése alatt uj szerkesztőséget cserélt, meghódította a magyar közönséget. Pártoknak felekezeteknek nem áll szolgálatába, független fel- és lefelé egyaránt, jgaz lelkesedéssel küzd a magyarságunkért, fajunk erkölcsi és anyagi megerösödéseért, kerülve kerüli ez a lap a léha szenzációt, de mindamellett beszámol hiven és becsületesen mindenről, ami a közönséget érdekli; kerüli az Ízléstelenséget, a családi és magánügyek kipellengérezését, de azért nem riad vissza az erős hangtól, sőt a támadástól sem, ha ezt a közérdek ugy kívánja. S hogy ezek az elvek jók és helyesek, azt eldöntötte már a közönség maga, amely tömegesen sorakozik a 'Magyarság kibontott zászlója alá. Terjedelemre ugyan kicsi ez az újság, de gazdag tartalmával s:ok terjedelmes újságot felülmúl. Vezérczikkei, tárczái magas irodaimi színvonalon állanak s a munkatársak egytől-egyig kipróbált munkásai irodalmunknak. Amint a lapból értesülünk juliusban Lengyel Laura kiváló irónk tollából indul meg egy regény s az ősszel maga Benedek Elek ir regényt e lap számára. Mindezekhez még csak azt teszük hozzá, hogy ez az erős magyar szellemben szerkesztett újság ma hazánk legolcsóbb újsága, mert az áia egész évre 14 korona, félévre 7 korona, negyed évre 3 kor. 60 fill és egy hónapra 1 kor 20 fillér. Olvasóink szives figyelmébe ajánljak. Különfélék. A kik más helyre költözködnek, vagy nyaralni mennek, szíveskedjenek tudatni hogy a kiadóhivatal a kívánt helyre knldhesse a „Magyar Paizst." Kossuth Lajos szegénysége és gazdagsága Egy társaságban két jó ember között vita támadt Kossuth Lajos anyagi helyzetéről. Egyik azt állította, hogy Kossuth gazdag ember volt, a másik pedig azt, hogy szegény ember. De mivel egyik sem birta a másikat állításáról meggyőzni, egy öreg negyvennyolczas hazafit kértek fel a döntés, kimondására. Ez. az ügyet ekkép oldotta meg; — Igaza van — szólt — mindkettőtöknek,mert Kossuth szegény volt. Azt tudjuk, hogy legutolsó éveiben is még dolgozott, — de gazdag is volt gazdagsága pedig a következőkből állott: Ugyanis Kossuth apánk született 1802-ben meghalt 1894ben A születés és elhalálozás éve összesen 3696 Ezt a vagyont megosztva két fia között: jntott minegvikének 1848, ami oly vagyon, mit mig a világ és különösen a magyar haza fennáll, soha el nem veszíthetnek. Mitől félt Kisfaludy Sándor ? Sebők Zsigmond egy pompás tárczaczikkben ismerteti Darnay Kálmánnak Sümegen megnyilt muzeumát, melynek legérdekesebb része a kézirat-gyűjtemény, Ebben a legkiadósabb helyet Kisfaludy Sándornak kéziratai foglalják el, melyek közt van egy levél s erről esik most itt szó. Tudvalevő, hogy a költőnek volt Somlyórásárhelyen egy szőlője, abban egv kis kastélya, présháza, pinczéje stb. Késő öreg korában ezt a szőlőt el akarta adni Esterházy herczegnek, akinek akkoriban ezeket irta : •Mindig busulok, ha elgondolom, hogy legkedvesebb birtokom, halálom után, szentségtelen, talán még a' Somlai bort meghamisító Zsidóknak kezeikre juthatna, vagv többfelé daraboltatik.t Szóval m ir akkor is léteztek Engelek s a nagy magyar költő még halála esetére is attól fél, hogy ilyenek kezére talál kerülni legkedvesebb birtoka. Kirándulás a tnrini és düsseldorfi kiállításokra. Az Országos Ipar egyesület kebelében indítvány merült fel arra nézve, hogy az egyesület tagjai egytitessen' látogassák meg a turini és düsseldorfi kiállításokat gróf Zichy Jenő elnök vezetése mellett, a ki a kirándulás vezetésére késznek nyilatkozott. Ez indítvány következtében előzetes tájékozódás czéljából ajánlatot kértünk a m. kir. államvasutak menetjegyirodájától a kirándulás útirányára, költségeire és egyéb részleteire nézve. E felhívásunkra a következő tervezetet kaptuk: ütirány. Budapest-Fiume, a M. A. V. on, Fiume-Velencze, a „Magyar-Horváth" hajózási társaság hajóján. Velencze-Turín-MilanoChiasso, az olasz vasutakon. Chiasso (Szt.-Gotthard alagút) Luzern-Basel, a schweizi vasutakon BaselKöln-Düsseldorf Köln-Fraukfurt, a porosz vasutakon. Frankfurt-Nürnberg-Passau, a bajor vasúton. Passau-Linz-Bécs az osztrák vasúton. BécsBudapet, a M. Á. V.-on. Részvételi dij: I. oszt. 480 korona, II. oszt. 375 korona, a melyben benfoglaltatik : a) az utazás a felemlített útirányon át Turinig, illetve Düsseldorfig ós vissza Budapestig, b) a három-háromnapi elszállásolás Turinban és Düsseldorfban, c) ugyanott a fenti időtartamra teljes ellátás és kiszolgálás, d) kalauzolá, e) szabad bemenet az illető kiállítás területére, f) az összes borravalók a szállókban és kb. étteimekben. Mielőtt az ajánlat elfogadására illetőleg a társas kirándulásra nézve végleg határoznánk, felkérjük azokat, a kik a kiállításokat megtekinteni óhajtják, hogy ezt a szándékukat velünk legkésőbb julius 15-ig tudatni szíveskedjenek, minthogy az indulást julius 30-ra tervezzük. A végleges elhatározást a jelertkezők számától kell fcggővó tennünk. Jubilálnak a harangok. Az idén ezer éve, hogy az első harang megkondult hazánkban és igazán megérdemelné ez a dolog, hogy katholikus hívőink megemlékezzenek róla. A harang története vagy 1500 évit nyúlik vissza. Az első keresztények még nem ismertek haragot, őket hangos kiáltásokkal hivták istenitiszteletre, miközben fakalapáesokkal kopogtak ajtóikon, vagy két lapos deszkadarabot csaptak össze jeladás gyanánt. Az első harang — 1500 év élőtt — Kampániában, a nolai székesegyházban kondult meg először s bölcs és jámbor Pál püspököt nevezik föltalálójának. Innen kifolyóiaga harar.glatinult „campana" ós „nola" nevet visel. Lfusan azután elterjedt & harang használata és 556 ban már több farciai községben volt található Tourlstak figyeimébe. Aki dicső szabadságharczunk vitéz tábornokai, csatái, felszerelései és emlekei, valamint Kossuth Lajos ereklyéi, iránt, érdeklődik, ne mulassza el utaztában megnézni Kolozsvárt a 48—49 tört gazdag ereklye muzeumot. A rendörségről. A következő sorok közlését kérték: Válasz „Egy zalautczai lakosnak." A „Magyar Paizi f. hó '3-án lue.jelent 27-ik számában rendőrhatóságunk figyelmébe czira alatt egy zala utczai lakó közleményére az a válasz adatik, hogy lépjen a czikiró ur a névtelenség homályából ki fáradjon a rendőrségre s ott megmagyarázok hogy kívánságának teljesítése nem áll a rendőrségnek módjában. (A magyarázatot átveszi a szerkesztő is.) A szerk. levele T. L. jártam benne. Vácz. Mikor lesi vakácziód ? — Gödöllo-Hugauff. Csak az elkerülhetetlent végzem. Nem tudok irni. Két hét óta fekssem — Több, Legalább egy nevet kérek. H. M. Budapest. Üdvözlet R. G. Válaszolj. M. Torda, 1903, okt, l-ig. Keresnek egy kisbirtokot lakóházzal, együtt hogy bérbe kivegyék. Bővebb magyarázatot ad a kiadóhivatal és a Csácsiutcza 14. sz. ház lakója. 1—0. Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét 1 Csak honi terméket basználjnnkl "Bü Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Illetékügy. Kr. volt üzletvezető óvadékát 4000 K. erejeig felesége ós napa birtokán biztosította, s kebeleztette be a zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet javára. Bekeblezési illeték fejében a kérvényre a szabályszerűnél kevesebb bélyeget ragasztván fel, e miatt megleleteztetett, s ellene egyszeres és felemelt illeték fejeben 75 kor. 60 fii. kivonatott. Ezen illeték befhajtása iránt addig, mig az óvadék bekebelezve volt, intézkedes nem történt. Kr. a szolgálatából elbocsáttatott s részére az óvadék tekinteteben a törlési engedély kiállíttatott, melynek alapján a bekeblezett óvadékot törültette. Minthogy a pénzügyi hatóság Kr.-t nem találta, a reája kirótt 75 K, 60 Hit. a szövetke/et ellen szabta ki, s ettől követelte a 75 K. megfizetését. A kiszabás ellen a szövetk. elnök felebbezést adott be, a m. kir. pénzügyigazgató azonban a fizetési meghagyást helyben hagyta, mely határozat ellen ujabb fellebbezést adott be, melynek alapján a pénzügyi közigazgatási bíróság alábbi ítéletében kimondotta, hogy a szövetkezet a reá kiszabott 75 K. 60 fii fizetésének terhe alól felmentetett, s elvileg kijelentette, hogy a bekeblezési i'letékat nem tartozik az megfizetni, kinek javára a bekeblezés történt. Az Ítélet következőleg szól : ő Felsége a király nevében. A magyar királyi közigazgatási bíróság a „zala egerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet" nek illeték ügyét, melyben a zalaegerszegi magy. kir. adóhivatalnál terhére 1900 évi Kj. 347 tétel szám alatt előirt 75 korona 60 fii. illeték ellen beadott felebbezósót a zalaegerszegi magy. kir. pénzügyigazgatóság 1901. éri deczember hó 14 napján 75689 szám alatt kelt végzésével elintézte, a nevezett magánfól által beadott panasz folytán 1902. évi április hó 29 napján tartott nyilvános ülésben vizsgálat alá vévén, következőleg. Ítélt: A magy kir. közigazgatási bíróság a panasznak helyt adva a panaszló szövetkezetet a terhére előirt illeték alól felmenti. Indokok. A beadványon lerovandó minden illetékért, tehát a bejegyezési bélyegilletékórt is a bélyeg ós illeték szabályok^89. §-a d. pontja szerint az a felelős, a ki maga, vagy akinek érdekében meghatalmazottja a kérvényt benyújtotta, s nincs törvényes rendelkezés amelynek alapján a bélyegjegyekben lerovandó bejegyzési illeték attól a féltől volna követelhető, a kinek javára a más által kórt bejegyzés foganatosíttatott. A bélyeg ós illeték szabályok 89. §-a e. pontja a melyre a kir. pónzügyigazgatóság hivatkozik, a hivatalos kiadványoktól járó illetékre vonatkozik, az illetóki díjjegyzék 16. tétele szerint pedig az illeték nem a 46. tétel alatt megjelölt valamely hivatalos kiadványtól, hanem a telekkönyvbe való bevezetéstől jár: a kir. pónzügyigazgatónág által idézett rendelkezés tehát a
