Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-18 / 51. szám

MAGYAR PAIZS 1902. deczember 11. ám 'senkísem mondja ezt ma Magyarországon megszüntet-nek, mert szerelmesek az eiti-be-be. S még hagyján, ha igy mondanák, hogy: beszüntet. A stellent is hűségesen lefordítják s lesz: beállít. A józan ember azt gondolja erre, hogy beállít valakit a glédába, vagy legfeljebb beállítja a tekepályán a „pakunbirót'- a sorba. De nem ugy van ám, hanem beállítja az ujságjáratást. Vagyis megszünteti. Horribilis érzék kell ide. De ám muszáj megtanulni s muszáj ezt igy használni szóban és Írásban, kivált a hivatalos embernek. Mert a fönök ur, rendesen nem magyar eredetű lévén, igy használja ; hivatalban pedig mindennek megvan a maga formája, vagy sémája, s a formáktól nem szabad eltérni, vagyis a formákat muszáj „betartani." Mai tárgyam pedig a Wenn—so. S nem érdekjelen, mondhatom. Németnyelvben a wenn—so páros kötöszó feltétlenül együtt jár. Ott igy van jól. A so sem el nem maradhat, sem más szó pl. dann nem helyettesitheti. Wenn Gott ist, so ist auch Wahrheit. (Ha Isten van, igazság is van.) De a magyarnyelvben a Aa-nak az akkor kötöszó felel meg, ha már okvetlen akarunk valamit tenni, vagy pedig semmi, s ez utóbbi a rendesebb és helyesebb. Ha Isten velünk, (akkor) ki ellenünk ? Ha elvégzem a dolgom, (akkor) eszem. Vörösmarty az édesanyjáról meg a szomsztd Sári néniről irja, hogy: Ha van Isten menyországba,' Nem imádkoznak hiába. Petőfi pedig: Ha a föld Isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta. Csudálatosnak tűnik fel, ha meggondoljuk, hogy Petőfinek nemcsak hogy az apja nem volt ősi magyar eredetű, de az édesanyja világosan tót leány volt, ö maga pedig dunántuli szél-vármegyékben németajkú városok iskoláiban járt s gyermek korában több némot szót hallhatott, mint magyart s nagy korában is tudott ugy németül, mint magyarul: s mégis — bár összevissza tanultam a verseit, egy helyen találtam latinismust, de germanismust egyetsem. S nem is irt ö sohasem olyan bolondot, hogy: Ha a föld Isten kalapja," hgy hazánk bokréta rajta. Mert bámulatosan egészséges érzéke volt j a magyar nyelv irránt. Bizony ö a legnagyobb mesterünk. Az Ázsiából jött magyarokat is ö tanítja magyarul. Hanem el akarják ám rontani az ő nyelvét is. Kivált a dunántuli részekben : Tisztelt olvasóim tegyenek próbát. Kérdezzék meg a Duuántul 1000 embertől, hogy kezdődik ez a vers ? 999 ember — ha csak nem néz bele a könyvbe, — bizouyoson igy czitálja: Ha a föld Isten kalapja, Ugy hazánk bokréta rajta. Miért? Azért, mert nem akar engedni a wenn— so jussából. Borbély György. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet jelenleg felszámolás alatt van ugyan, de helyette marad három : a söjtüri, gutorföldi és bagodi, melyeket a zalaegerszegi anyaszövetkezet állított volc fel fiókjainak; most ezek önállóan fognak tovább működni ; mert az anya halálával nem szükséges hogy fiai is meghaljanak. A negyedik szövetkezet a szomszédságban levő bucsuszentlászlói, a mely szeivi összefüggésben nem volt ugyan a zalaegerszegivel, de mégis ennek hatása állt fel. — Sőt a zalaegerszeginek is a megszűnése nem halált jelent. Tervbe van véve egy zártköiü szövetkezet felállítása. Annyival inkább helyes is ez, mert a zártkörűt maguk a kereskedők sem ellenzik. A zalaeg. szövetkezetnek a tagjai vegyék tudomásul, hogy p felszámoló bizottság nagy buzgalommal lát utána, hogy a meglevő portékák minél rendesebben és minél gyorsabban árusittassanak el, hogy igy a kevesebb kiadás mellett lehetőleg egy fillérrel se károsodjanak a tagok. Érdekében áll tehát minden egyes tagnak, hagy a saját szövetkezeti boltjában szerezze be szükségletét. Vegyék tudomásul a tagok azt is, hogy a kereskedelmi törvény 252. §-a értelmében a felszámolás alatt levő szövetkezetnek legelőbb az egyenes tartozásait ('hitelezőit) kell kifizetnie s csak legutoljára jön a részvényeknek kiegyenlítése. A felszámoló bizottságnak tehát legelső kötelessége, hogy ő is felszedje adósaitól a tartozást az áruk értékesítése mellett. Fölszedi tehát kötelességszerüleg a szövetkezet tagjaitól az árutartozásokat — és megszünteti ugyancsak a törvény követelménye szerint jelfelé is, lefelé is a hitelt. Az üzletrészei után járó s meg nem fizetett tagsági dijakra nézve ezután határoz a felszámoló bizottság. — hogy azok vájjon egészen megfizetteaseueke, vagy csak részben ós mekkora részben ? Minthogy a végén — amúgy Í3 visszakapják a 'agok, remélhetőleg a legnagyobb részben. Alsóbagod. Amint már megírtuk egyszer, a fa kidtll, de a tövében már kisarjadzott. Alsóbagodban megalakult a fogyasztási és értékesítő szövetkezet még mielőtt a zalaegerszegi megsaünt volna. Vasárnap volt gyüióse az alsóbagodiaknak. S a fiókszövetkezetből egyszerűen átalakultak önálló szövetkezetté. Táncsics József plébános fejtegette a népnek a szövetkezet eszméjét, szükségességét, mint ez életnek feltételét — mai korunkban. Élénk színekkel festette az országos nyomort, mely majdnem mindenkinek az ajtaján kopogtat már. Mindenfelülről fájdalmas panaszhangok ütik meg fülünket Senkisem jön segítségére most a magyarnak az Istenen ós önmagán kivül. S ez önsegítségnek is egyetlen módja most a szövetkezet. A ielenvoltak teljes adaadással helyeselték a szövetkezet felállítását. Nyomban jelentkeztek ós fizették a 10 koronás tigsági dijat. Jelen volt dr. Kele Antal is, s a szövetkezetnek ezer csinyját-binját megmagyarázta. Az általa készített alapszabályt is felolvasták és elfogadták. Dr. Kele Antal mindenre nézve útbaigazításokat adott s támogatását igérte jövőre is. Szívökre beszólt, mikor az összetartásra és egyetértésre buzdította. Az egyenetlenség — ugy mond — még nagy bűne a magyarnak, de a sok rábeszélés, s főként a végszükség mégis esak rá kell, hogy kényszerítse a magyatt is az összetartásra ós egyetértésre. A gvülésnél a következő jegyzőkönyv vétetett fel : Jegyzőkönyv. Felvéve Alsóbagodon, 1902. deczembe

r hó 14-én, az Alsóbagod és vidéke keresztény fogyasztási ós értékesítő szövetkezet megalakítása tárgyában. Jelen vannak: Táncsics József, Farkas Gábor, dr. Kele Antal, Borbély György, Paulin József, Nagy Károly, Farkas Péter, Farkas József, Kovács János, Takács János Cséri Fülöp, Takács Ferencz, Siposs Péter, Kiss Mihály, Farsang Adolf, Simon fFerencz, Németh Gyula, Székéi Sándor, Császár József, Kovács Ferencz Nagy Sándor, Farkas József ifjú, Takács József ifjú, Baumgaitner József, Baki Antal, Takács Ferencz ilju, Kardos Ferencz, Farkas Ferencz, Kóbor Ferencz, Mester István ifjú, Kázmér István, Kiss János ifjú, Sipos Ferencz, Gergán Ferencz, Sipos Péter ifjú, Kardos János, Takács József, Kiss Mihály Mfju, Kardos József, Miklós György, Ágh Péter, Farkas Ádám, Fater István, Takács János, Farkas József ifjú, Mórt Sándo., Tóth János, Kiss Ferencz öreg, Farkas József (bábi), Vaski Ferencz, Veiczi Júlia, Kovács Győző, Vukovics Teréz, Ávár Károly, Kardos János. Táncsics József üdvözli a szép számmal egybegyűlt tagokat, 8 felkéri őket, hogy az alakuló gyűlés vezetésére válasszanak egy elnököt. A jelenlevők egyhangúlag Táncsics József plébánost választották meg elnökül. Táncsics Józsaf plébános elfoglalván az elnöki széket, a gyűlést megnyitotta. A jegyzőkönyv vezetésére felkérte Kovács Győzőt, hitelesítésére pedig Takács Ferencz és Sipos Péter üzletrészes tagokat. Ezután felolvastattak az alapszabályok, melyeket az elnök elfogadásra ajánlott a közgyűlésnek. A közgyűlés az alapszabályokat egyhangúlag elfogadta. Ezek után az elnök konstatálja, hogy a mai közgyűlésig 135 tag 446 üzletrészt jegyzett, mely az alapszabályokban meghatározott minimumot jóval meghaladja, igy az „Alsóbagod ós Vidéke keresztény fogyasztási és értékesítő szövetkezet"-et megalakultnak j elenti ki. Elnök felkéri a küzgyülést, hogy az alaps/ahályok értelmében 5 igazgatósági ós 10 felügyelőbizottsági tagot válasszon. — Megválaszií.ttak az igazgatóságba: Táncsics József alsóbagodi, Sipos Péter alsóbagodi Nagy Károly boldogfai, Farkas Pótervitenyédi ós Császár József felsőbagodi lakosok üzletrészes tagok. A felfigyelő bizottságba megválasztattak : Hári Dezső hóttói, Paulin József felsőbagodi, Földes József böiöndi, Kóbor Ferencz szentpáli, Vincze István bonezodföldi, Molnár Vendel boldogfai, Takács János vitenyódi, Kiss Mihály alsóbagodi, Farkas József felsőbagodi és Simon Mihály böröndi lakosok üzletrészes tagok. Több tárgy nem lóvén elnök a gyűlést bezárja. Kmf. Kovács Győző jegyző. Sipos Péter hitelesítő. Táncsics József mk. elnök. Takács Ferencz hitelesítő. üj fogyasztási szövetkezet. Becsehelyen (Zalamegye) nagy lelkesedéssel megalakult a keresztény logyasztási szövetkezet. Az igazgatóságba beválasztattak : Nagy Sándor, Andor János, Horváth Andor, ifj. Hajdú Mihály és Balassa Andor. A felügyelő-bizottságba: Bona Jenő, Fremcsics István, Varga József, Gerencsér István, Rutzek István, Beöthy József, Simon Jánoa ós Kustény Imre. A központot Piskv Zoltán képviselte. Felelős szerkesztő Z. Horváth Lajos. Lapkiadó tulajdonos az Alapító. 1006. szám. v. 1902. árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a z.-egerszegi kir járásbíróság V. I. 340. számú végzése által Komárony Károly Nemesapáti lakos végrehajtató javára Balog Sándor, Tamás János és Léránt Antal Nemesapáti lakósok ellen 500 kor. tőke, ennek 1901. évi deczomber hó 2-tól járó 6°/o-os kamatja ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt Balog Sándornál 750 kor. Tamás Jánosnál 169 kor. és Léránt Antalnál 406 koronára becsült, lovak, szarvasmarhák sertések ós gazdasági eszközökből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén — ennek a helyszínén, vagyis Nemesapátiban leendő eszközlésére 1902. évi deczember hó 24-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107 §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IX. t. c. 108. §-ábau megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen 1902. november 28-án. Nemes Sándor kir. bír. végrehajtó. egy 22 év óta fennálló jó forgalomnak örvendő (1SZXÚL vállalat a hozzá való felszerelésekkel, a készletben lévő érez- és fakoporsdkkal együtt, kor előhaladottsága miatt jutányos ár és kedvező feltételek mellett szabad kézből eladó. Zalaegerszeg 1902. deczember hó 18-án. o—i Sanits Sándor és társa Kováts László asztalosok., I. tem. vállalata.