Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-28 / 35. szám

280 MAGTAR PAIZS 1902. augusztus 14. hetők a beiratkozások is. A tanfolyam két rész­ből 411: 1. a kezdőkéből, 2. a holadókéból. — Mayersberg Fridát közönségünk már is ismeri e igy nem szorul külön dicséretre, csak azt óhajtjuk, hogy ugyan abban a fogadtatásban részesüljön, a melyben előbb volt része s a melyet méltán megérdemel. Knlatság. A zalaegerszegi ipartestület f. hő 20-án tartott nyári mulatsága alkalmából befolyt 325 kor. 50 fill. kiadás 122 kor. 77 fill. tiszta jövedelem 201 Kor 74 fillér. — Felülfizettek: X. Y., Kummer Gyula, Kaszter Sándor 5—6 korona; Krosetz István, Faragó Fóla, A zala­egerszegi iparos ifjúság önképzőköre 4—4 kor.; dr. Klein Lajos 2 kor. 80 fillér; Schmall Terus, Garai Lipót, Stefanecz József, Vörös Gyula, Lakits Viktorné, Klein Jakab kávés, Papp Alajos, PéterfTy Sándor 2—2 korona; Bácsay János, B eisach Sámuel 1.80—1.80 fillér; Török György, Morandini Tarná-s 1.60—1.60 fillér; Fángler Mihály 1 kor. 40 fillér; dr Halász Vilmos, Heincz János, Horváth Károly 1.20-1.20 fill; Varga Gyula, Göndöcs Antal, Zsohár Károly, Hauk Ferencz 1—1 korona; Keszli Ferencz, Lakatos István, Lányi Kálmán, Kakas Ágoston, Kis Koroly, Miszory Béla, Goldfinger Dezső, Schuffenhauer Frigyes, özv. Kasseldorfer Mihályné, Keszli György, Jády Károly, Vizlendvai Mihály, 80—80 fillér. Ungár András, Lendvai Balázs, Kaszás Kálmán, Lóránt János, Mauthner Ferenc, M&usz Ferencz. Zügn György, Larkas György 60—60 fillér; Pintér Gergely, Lendvay László, TÖIli István, Pausa János, Lukáts István, Domokos Isnác Zacsek István, Pausa Kálmán 40—40 fii.; Makk Ernő 30 fali. Fogadják a szives felUlfizetők valamint Domokos Irán, Göndöcs Irén, Horváth nővérek, Jan*só Erzsike, Miszory nővérek és Pintéi nővérek, a kik a mulatság sikerét elő­segíteni szívesek voltak, az ipartestület hálás köszönetét. Helyi heti piacz mmként. Buza 13 kor. 20 fii. rozs 11 kor. — fii. árpa 11 kor. Zab 13 kor, kukoricza 12 kor. — fii., krumpli 5 kor. Terjesszétek a Magyar Palzstl" Megyeiek. Szent István napja Tarnischán. Szép haza­fias ünnep volt Turnischán. Kedden este már mozsarak durrogása jelezte a nagy napot s készült a nép, hogy a szeretet és hála adóját lerója a nagy király iránt; lengett házakon a trikolór légiója, hangzott a nép ajkáról: „Hol vagy István király ?" ós szólott szeretet hangján Szalay István a híveihez Szent Istvánról magyarul. Ennyi az egész. Fel sem tűnik egy magyar köz­ségben, de a 8000 lelket számláló a turnischai plébániának majdnem minden hive vend anya­nyelvű. De nehogy azt higyje a tisztelt olvasó, hogy csak a tanulósereg vette ki a részét az ünnepóly­Márczius 23-án alakult meg a minisztérium s e törvények már április 15-én szentesittettek s az országgyűlés bezáratott. Ez óriási vívmányok sikerülte Kossuthé, s övé a dicsőség is, mit azok megvédelmezésében a bécsi kormánynyal szembon kifejtett, midőn a felbujtogatott nemzetiségek ellen Erdélyben az oláhok, délen a szerbek és horvátok, északon a tótok támadtak hazánkra, öldözték a lakókat, felgyújtották a városokat, falvakat, fegyverre szólította a nemzetet. 1848. julius 11-én 200 ezer katonát s a 42 milliót szavaz meg a nemzet, az ország védel­mére, olyan jelenetben melynez foghatót a magyar országgyűlés egyet sem mutat fel. Kossuth felemlíti, hogy a haza veszélyben van * e néhány szóval fejezi be beszédét: Uraim! mondani akartam még: ne vegyék e kérést a minisztérium részéről olyannak, mintha maga iránt bizalmat akarna szavaztatni; ezt akartam még kérni uraim, de önök felállottak mint egy férfiú, s én leborulok a nemzet nagysága előtt! 1848. szeptember 27-én az éjjeli ülésen fegyve­resen jelenik meg, s mennydörgő szónoklatot tart a Camarilla ellen mely az egész nemzetet talpra állítá. 3 nap alatt bejárta az alföldi városokat: Czeglédet, Kőröst, Kecskemétet, Abonyt, Szolnokot, s a magyar népet a hon megtartására mindenütt késznek találta. A muszka betört a haza elveszett. Nagynak mutatta magát akkor is midőn Batt­hányi leköszönt, s indítványozta, hogy K. álljon bői; ott volt a fára örege, apraja, magyarul di­csérte az urat Srege, apraja; én meg csodálkoz­tam a hatalmas hódításon és lelkem megnyugo­dott a látott eredményen. Igy képzeltem el a második honfoglalást, amely immár a turnischai plébániában megtörtént Kitűnő hadvezéri tehet­ségre és mély hazaszeretetre vall a vezérek müve ; őrzik a népet a mételytől, miként a jó pásztor juhait a farkasoktól ; ápolják a hazaszeretetet, miként a sziv erényeit. Szükség van rá, mert ott ólálkodik e nép hazafias érzülete fölött a megtévedés ördögi alakja. Hisz nem régen hallatta egy „hivatott nópvezór" egy le'kea ta­nítóhoz intézve szavait: „Aztán nem félnek az Isten büntetésétől, hogy erőszakkal magyarosíta­nak ?• Édes jó uram! erőszakkal senki sem magya­rosit ; a magyarnyelv birását a félre nem veze­tett nép maga óhajtja, mert átlátja, hogy neki a magyarnyelv e hazában olyan óletszüksóg, mint önnek a tiszta levegő. Őszinte meggyőző­déssel igy senki sem beszélhet, mert ezzel nem­csak a népnek, de saját lelkiismeretének is árt. Vendül is felolvastatott az evangelium; mcj­mozdult a kövélemény: hát nem lesz magvar prédikáezió Szent Istvánról ? Hát az első szent király erényeit nem hallhatjuk magyarul? Elhangzik magyarul is az evangelium és meg­jelennek a szemekben az első örömkönyek, a szivekben a hála: „CRakhogy magyar prédiká­cziét hallhatunk! Hála neked Szent István király I" A tömeg „Isten áld meg a magyart" éneklése közben hazavonul; én meg sokáig elgondolkod­tam ós igen elütő összehasonlítást tettem a szomszédos plébániák hiv^i között. Köszönöm e szép élvezetet Szalay István plébános és Némethy János tanitó uraknak. Egy jelen volt magyar. A zalavármegyei gazdasági egjesület Nagy­kanizsán állami támogatás mellett egy len be­váltó ós feldolgozó gyárat óhajt létesíteni, mely által a gazdaközönsógnek egy ujabb oly jöve­delmi forrást kíván nyújtani, mely hivatva lenne a gazdaságok jövedelmezőségét kiválóan fokozni, tisztelettel kéri tehát n gazdaközönségnek azon részét, kik len termeléssel foglalkozni kívántak, hogy ebbeli szándékukat a holdszám megjelölé­sével az egyesület titkári hivatalával vagy Jerfy Adolf bizottsági elnök úrral Nagyrécse éi Elek Ernő földbirtokos úrral Ujnép u. p. Nagykanizsa. Tfizoltó zászlót szenteltek íöl Alsódomborun e hó 19-én. A sümegi iskolaszék. 15 pályázó közül Hajós Sándor káptalantóti tanítót választotta meg segédtanítóvá! Sümegen még augusztus hóban is óvodáznak. Az óvónők némi szűnet3t Kértek, de — nem kaptak. Miért nem? Kánikulában! Tiz ház egett le zalakoppáányban e hó 19-én. Játszó gyerek gyulájából kerekedett a tüz. Az épületek biztosítva voltak. az ügyek élére. Testi gyöngoségére hivatkozva mondta K. ekkor.- „gyakran voltam azon helyzet­ben, hogy összeesem, s elvigyenek a szószékről, de most nem leszek beteg azért sem, mert a haza veszélyben van! 1849. április 14-én tette a nagy határozott lépést Debreczenben, a ref. egyházban tartott országgülésen, hogy trónvesztett legyen hazánkban a Habsburg csálád. Ekkor mondta: Velem rendelkezhetik Isten akármint ez életben. Bocsáthat reám szenvedést. Bocsáthatja reám a vérpadot. Bocsáthatja reám a bürök poharát vagy a száműzetést De egyet nem bocsájthat rám sohasem. Azt nem. hogy én valaha az ausztriai háznak alattvalója legyek." Isten a száműzetést bocsájtotta reá, száműze­tésében is hazája függetlenségén, felszabadításán működött, nyugodtan, tűrte száműzetését, ugy mint az az alatt ért csapásokat, csalódásokat. Nagy volt a szóban, több a tettben, s leg­nagyobb a száműzetésben! Szólott és tett hazájáért, nemzetéért — az emberi szellem korlátlanságával, — szenvedett önmagáért s a világ legszebb erényének diadaláért — karakterének fegyelmezettségével. Áldás emlékére 1 Babosa LAsmXó. A kereskedő segédek országos kongvessost tartottak Nagykanizsán e hó 20-án. A gyüléet Linzer Béla és Zerkovics Emil vezették. Balassa Benő zalaegerszegi felsőkeresk. tanár a nyugdíj­javaslatról beszél. Megfelelő törvényt kíván erre nézve. Kívánják a teljes vasárnapi munkaszüne­tet, az állásközvetítés országos szervezését, ke­vesebb adót, szolgálati szabályzatot stb. — Jövőre Miskolczon lesz a gyűlés. Halálos es6s. Kapolcsról írják, hogy Hegyi Áron gazda a rakott szekéren ült, a lovak m-ig­bokrosodva szaladtak a lejtőn s Hegyi leesett ós szörnyet halt. Magyarul. A sümegi izr. hitközség választ­mánya a választásra a közgyűlésnek az említett Glück Rezsőt ajánlja. Ez alkalommal Epstein Vilmos elnök hazafias szellemű beszédben föl­hívta a megválasztandó rabbit, hogy mint ma­gyar honos és oly tősgyökeres magyar városnak lakosa, a magyar nyelv teljes tökéletes elsajátí­tását szigorú kötelességének tartsa. Glück Rezső erre kijelentette, hogy szívvel lélekkel rajta lesz, hogy a hitközség kívánságának lehető rövid idő alatt eleget tegyen. Annál szívesebben teszi ezt, mert ő is magyar születésű s ami hiba magyar beszédében esik, hosszas külföldi tartózkedásának tulajdonitható. A balatonfüredi 3 osztályú állami gazdasági felső fiu népiskolában — amely iskola tanértékre a polg isk. 4. osztályával egyenlő — a beiratások szept. 4. és 6-én lesznek. Távoliak. Nem ismerik a mi márványunkat. A kolozs­vári Ellenzék írja: A marosvasárhelyi székely társaság súlyos váddal illeti a sz^kelyudvarhelyi kőipari szakiskolát. Azt állítja róla, láogy a kül­földi márvány-köveket ismeri, de a székelyföldit nem Ez olyan súlyos vád, ami miatt a kormány a legszigorúbb vizsgálatot kellene, hogy megin­dítsa az iskola tanáraival szemben. Ez az iskola arra van hivatva, hogy hazai kincseink kiaknázá­sát hozza lendületbe, nem arra, hogy még kövekért is a külföldnek adózzunk. A kőipari isko'ikkal különben ugy látszik sehogy sem vagyunk. Az állam csak költ ezekre minden haszon nélkül. Igy vagyunk a zalatnai kőipari iaLoláv*! is. Ebben sincs semmi praktikus haszna hazai népünk­nek. Felhívja a miniszter figyelmét arra, hogy ez iskolákat, ott, ahol vannak, szüntesse be. Telepítse át Kolozsvárra a fa- ós fém-ipari szakis­kolák mellé. Igy szem előtt lesznek. At egyetem geológusai időről-időről irányítani fogják arra, hogy hazai köveink felhasználásával tegyanek első sorban állandó kísérleteket. A székely tár­saság által hozzánk küldött jelentés szerint ki­tűnő fehér ós szürke márvány telepek .annak Csikszent-Domokoson, Szárhegyen és Vaslábon. Ezek között a vaslábi fehér márvány a kararrai után a legjobb, amit a szakemberek eddig is­mernek. Színe világos, szürkés fehér, ; :emc&ci nagyon finomak ós tömörek, keményebb bármely hasonló külföldi anyagnál, de azért epp ugy dolgozható és a pattogásra nincs akkora hajlarta. Csiszolni, fénvezni igen szépen lehet és ami % fő: tetszés szerinti nagy darabodban található. Kiválóan alkalmas épülethez lépcsőknek, oszlopok­nak, szobrászati munkákra és sírköveknek. E kőnek a székelyudvarhelyi kőipar iskola hírét sem hallotta. A külföldi köveket azonban mind ismeri. — S a mi márványunkat az országúton tapossuk. Tusnádon pedig kongressus van. Történelmi kiállítás Kolozsvárt. A Mátyás­Bzobor leleplezésével kapcsolatosan gazdag tör­ténelmi kiállítást rendez az országos történelmi ereklyemuzeuui Kolozsvárt. A kiállítást szeptember k3zepén fogják meg­nyitni. Ugyanakkor tartja ünnepi közgyűlését az országos történelmi ereklyemazeum is. A kiállítás és ünnepségek előkészületeinek szép munkájában tért kívánnak nyitni az ország min­den vidékén lakó hazafiaknak. Ebből a czélból a muzeum által a millenium évében alakított vidéki köröket újból szervezik. A Bzervezós dolgában a helyhatóságok támoga­tását a muzeum igazgatósága az alapszabályok és működési kört tartalmazó könyv megküldése mellett ki is kérte azzal, hogy az elhunytak vagy eltávozottak helyébe uj hazafias érzésű férfiak ajánltassanak az ünnepi közgyűlésen való felvételre. Zalaegerszegen a következő férfiak voltak az 1896. évben a muzeum ottani vidéki körének tagjai: B. Svastits Benő főispán (eltáv.),

Next

/
Oldalképek
Tartalom