Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-07 / 32. szám
4 MAGTAR PAIZS 1902. augusztus 14. Alakítsunk szövetkezeteket, mint a népek megmentőjét. Zalaszentmihály, 1902. agusztus 4. Németh Jenő. Muravidéki levelek. Mételyeink. II. Ha Árpád a nagy honalapító feltámadna ós szétnézne hazánkon, a saját népére már nem ismerne rá A hol hajdan hősök csatadala hangzott e szép hazában, a pénzsóvár kufárok vásári zaja üti meg fülünket, majd belevegyül e zajba a szegény nép jajszava, a melynek folyton azt kiáltják, hogy szabad, de ő nem érzi azt, csak ugy görnyed a tehertől. Romlásnak indul a magyar, — elfajul. A nagy ősök iránt érzett tisztelet ma csak puszta jelszó ; főbbjeink csak paródáznak és az a szegény nép, az a földhöz ragadt pór, az érez még valamit, de ezt is kiöli belőle e sivár kor, melyet a felvilágosultság korának neveznek. Oh, de szegények lettünk . . . Semmink sincs, és még a szivünket is elrabolta tőlünk a modern sivárság. Vájjon születik e még Messiás, a ki a sáfárkodókat kiűzi és uj életre kelti ezt a nemzetet . . . És eljönemóg az idő, a midőn őseinkkel^együtt méltán sorbaszállunk a sodróárral, ós vagy elveszünk dicsőségesen, vagy élünk szabadon e szép hazában? * Stridó felet van egv ódon kastély, a nép csak ugy hivja; „Bánffv." Sokan megnézik ezt a helyet, nem ugyan tőkepénzesek, azok külföldön szórakoznak és szórják a szegény haza gyümölcsét, de mi egyszerű emberek, kik legalább azzal a kincsesei dicsekedhetünk, hogy érezni tudunk. En is megnéztem. Szinte örültem, hogy azon a földön, melyet egykor Mátyás királyunk lábai is elintettek én is járhatok. — Kalauzom az öreg „Dade a szokottnál jobban nézett be a boros kancsóba és azéit aztán a hogv felértünk a kastélyhoz, leheveredett a fűbe, ón meg körülnéztem a kastélyt. Ósdi külsejű építmény ez, ablakain győzedelmeskedett az idő vasfoga, de magán az épületen meglátszik, hogy nagjok laktak benne. Majd felmentem a kastélyba. Megfordultam minden szobájában, minden sarkiban, fenn voltam a padlásoD, a mely tele van hordva mohával, a szobák némelyikében meg széna van. Egy másik ajtóhoz érve, fölötte nagy betűkkel láttam kipingálva): „Étterem." Ugy látszik hogy, később iiták oda, talán valami látogató, a ki e történetét jól ösmerhette. Majd az ajtóra firkált neveken akadt meg szemem. Böngésztem nem találok-e valami ösmerős nevet. És ekkor szemembe Ötlött e három sorból álló felirat: „Gróf ur/ a Mátyás nagt, királyunk iránti piétás mást érdemelne! 1 1. . . . Bizony! .. . Mást érdemelne ez a kastély, melynek jelenlegi tulajdonosa gróf Festetics Jenő Betekintettem az „Étterembe". Mellőzöm a leírást, csupán érzelmeimnek adok kifejezést, kritikát sem akarok gyakorolni senki hazafisága felett, ítéljen a nagy közörség. Tehát a mint beléptem a szobába, mugszemleltera, majd rákönyököltem egy ablakra ós hosszan elgondolkoztam. Ugy bántott valami. E magányos csendben mintha csak allegorizálva láttam volna nemzetünk jövendő sorsát. Megnyugodtam. Az örök sors, a ki igazgatja a nemzeteket, talán a mi ügyünket is jobbra forditja. Csak midőn Stridón megkondult a harang délre, feleszméltem és siettem lefelé. Kalauzom ugy látszik megsokalta távolmaradásomat, ott hagyott és én egyedül távoztam a nagy ősök ós hősök fészkétől, a mely most csendesen küzd az enyészettel. Ligeti, FöldmiYelés. Állattenyésztés. BG? A kié a föld, azé az ország! -ao Aratási eredmények. A füldmivelésügyi minisztérium ujabban kiadott jelentésében az aratási eredményeket jóval kedvezőbbnek tünteti fel az előző jelentós adatainál. — Az országban mindenütt megkezdőttek már az aratási, hordási ós eséplós: muukálatok, az esőzések azonban a Duna bal és jobb partján megakasztották ezen munkálatokat. Az Alföldön azonban szakadatlanul folyik a munka ós sok helyütt már be is fejezték. Az ország keleti felében az aratás folyamatban van, noha az esőzések ott is gátlólag hatottak a munkála*okra, sőt némely helyen jegeső is volt. Kétségtelenül igaz viszont az, hogy most az Alföldön ós a Duna—Tisza között nagy szárazság és kunikulai hőség uralkodik, pedig a kukoriczára nagvon kellene az eső. Az aratási eredmények a megejtett próbacsép lések eredményeiből következtetve általában jók. Áll ez külünösen a búzára, mely termény a a legjobban fizet az összes gabonafélék között. A számbeli adatok a következők : buza rozs árpa zab bevetett terület kat.. hold. 5877378 2004350 1790640 1738227 jul. 30 án várható métermázsa 433503 X) 13677000 12563500 11465700 tavalyi eredmény métermázsa 33737992 11272322 10901212 9882203 Juhkivitelünk Francziaörszágba. A párisi osztrák-magyar kereskedelmi kamara hivatalos jelentése szerint Magyarországnak Franciaországba irányuló juhkivitele az utóbbi három óv alatt majdnem meghároraszorosodott. Mig ugyanis 1899 ben kivitelünk 12.955 db. Jvolt addig az 1900-ban 17.209-re emelkedett. 1901-ben pedig 34 344 re. Ez az emelkedés első sorban az argentiai juhbehozatal teljes elmaradásnak tudható be. 1899-ben ugyanis Argentiniából Francziaörszágba 83 669 db, juhot rittek, 1901 ben már csak 43-at. Heti hirek. Helyiek. Állami segély erdősítésért. A földmivelésügyi m. kir. Miaister ur a közgazdasági erdőkből beerdősitendó kopár és vízmosásos területeknek befásitását előmozdítja az által, hogy ilyen területeknek önként teljesített beerdősitéseért a reá szoruló birtokosoknak a terület nagyságához képest állami segélyt ad. Ezen az alapon Horváth Károly és fecze Gábor balatonfüredi lakósok részére 30 és 36 korona, Tördemicz község nemesi közbirtokossága részére pedig 8ü korona állami segély adománvoztatott. — Szolgáljon ez buzdításul másoknak is. Zalaegerszegen, 1902. évi julius hó 31 én. Csertán Károly sk., Zalavármegye alispánja. Iparosaink munkakiállitása. Vasárnap nyitották mog a kiállítást az ipartestület nagytermében. Várhidy Lajos polgármester és Kováts László testületi elnök mondottak méltató beszédeket az összegyűlt közönség előtt. Mondhatom, engem olyan érzés fog el e kiállítás láttára, mint a milyen hangulatban van a szivárványos ég, s melyről igy kezdi az éneket Arany János: Sirt az ég egyik szemével, a másikkal nevetett. Az én lelkem is mosolygott, mikor láttam azt a törekvő munkát s a szorgalmas munkának azt az igazán szép eredményét, a bői', fa, agyag, vas iparban, a kefés iparban, szabó stb., sőt a gyönyörű kertészeti iparban is. Fiatal gyerekek munkái ezek mind. Igaz, hogy a mesterek útmutatása mellett. De a nélkül nem is lehet. Nem tudom melyiket kell jobban megdicsérni. Már a művészetre tör Gerencsér Károly kályhás és szobrász inasának egy pár munkája, egy öntött női alak, s egy sárból gyúrt jellegzetes fej. Avagy Papp Álajos kefés mester inasának a a különféle keféit ha nézzük: az erősség és tarlósság mellett eszünkbe jut a pozsonyi híres Grüneberg-féle keféknek a csinossága, Ízléses volta. A bőriparból Nagyffy József és Fatér Ferencz műhelyeiből láthattunk igen elegáns kantárokat s bőrtarisznyát; csinos czipök a Kasznár Márton, Jálics Ignácz, Lendl Orbán, Bizsók István és Károly, Lakatos István, Holczer Ferenczné, Kovács István, Strobol János, Polczer Ferencz, Kolin Mór, iVinkovics Mihály, Ungár András és Simonics Mihály czipészmestereknek, — és tartós erős csizmák a Varga Károly, Háry Károly, Takács István és Keszli György csizmadia mesterek műhelyeiből valók voltak. A faiparból Péterfy Sándor bútorasztalos műhelyéből vált ki két tanuló muukája, s Lendvay László és Pál épületasztalosoknak s kivált ifj. Kaszás József bognármesternek műhelyéből, mellette Gsik J. kocsigyártó- fényező inasa. Igen ügyes munkát csinált Klosovszky Ernő festőnek, a testület titkárának Strobol nevű inasa. A szabó iparból Jády Károly, Mészáros István, Neufeld Izidor, Makk Ernő és Ganz Zsigmond uri szabók műhelyeiből volt egy néhány de kitűnő ruha. — A vasból Horváth Ferencz és Tornyos Mátyás lakatosoknak s Vörös Gyula és Zsuppán Gergely kovácsmestereknek inasai jeleskedtek. Pfeifer H. és SiDger T. műhelyeikből bádogos munkák voltak. Puer István borbély- és fodrász műhelyéből is volt egy tárgy. A kertészetet Igen szépen képviselte Hauk Ferencz és Kalmár József mükertészeknek három inasa. Volt Medvéssy órásnak, Mausz F. aranyművesnek és főleg Portisch János rézművesnek műhelyéből is egy-egy pompás tárgy. — A miért utolsó helyen említem, nem utolsó értékű a kiállított nyomdász ipar termék a Bréusach S. és Unger Antal nyomdáiból. — Az összes kiállított tárgyak igen örvendetes hatást tettek a szemlélőre, hogy van a magyar iparosban ész, erö és tehetség, s van jó izlés is. És ezért mosolyoghat az — egyik szemünk. De sirhat a másik szemünk azért, hogy a városnak közel 400 iparosmoster műhelye közül s legkevesebb 200 inas közül ebből a 45 műhelyből ez a circa 50 inas állított ki dolgozatokat. Kevés ez kérem, felette kevés! Mi okozza ezt? — Érzéketlenség, vagy visszavonás? Sohasem volt az jó egyik sem. Sőt inkább ugy kell-ne, hogy az az, összes inasok kiállítása mellett rendeznénk kiállítást a felszabadultak munkáiból is, hogy lássuk a különbséget, a fokozatot, a haladást, hogy a nemes verseny űzze haladásra az embereket. Sót az volna a legjobb, ha évenként általános városi kiállítást rendeznénk, öregtói ifjúig. Sokszor elmondtam az okát hogy miért. — A kiállított tárgyakat kedden becsülte meg Kováts László elnöklete alatt egy szakférfiakból álló bizottság s a következő kiállító tanulóknak ítélte meg a dijakat: Az asztalos iparban Nagy József 1 díj, Magyar János 2 dij, Stern Ede 3 dij. A lakatos iparban Tornyos István 1. Breuner József 2. A bognár iparban Kurucz István 1. Kocsis József 2. Az arauymüvesi iparban Nagy Győző 1. A bádogos iparban Löwy Samu i. Stern Gusztáv 2. A fodrász iparban Hárich Gyula 1 A czip sz iparban Tirászi Károly 1. Fortély József 2. Zsohár János 3. A csizmadia iparban Bradonovics Ernő 1. Molnár Vendel 2 HotTer János 3 A kályhás és szobrász iparban Németh István 1. Daukovics Pál 2. A kefekötő iparban Zekol János 1. A kertész iparban Horváth József 1. Köcse György 2. Szűcs Kávoly 3. A kocsigyártó iparban Simon László 1. Berghoff^r István 2. A szabó iparban Kámán István 1. Mészáros István 2. A nyomdász iparban Hegedűs Ferencz 1. Beukö Gyula 2 Dolgos András 3. Az órás iparban Medvésy Károly 1 A rézműves iparban Varga Gyula 1. A szíjgyártó iparbaa Farkas Sándor 1, GíiU István 2. A szobafestő iparban Strobol Lajos 1. dij. Aratási ünnep. Alkalomszerüleg, épen aratás idején, augusztus 3-án rendezett arató népünnepélyt a zalaegerszegi iparos ifjak önképző egylp'e. Az a sok téli nyári íánczmulafság megs'ok'otíságánál fogva már Lopottá és unottá vált. Változatos frisseségről kellett gondolkozni és megbecsülni való az az eszme és annak gyakorlása, hogy a/, ilyen mulatságokat összekötik az etnográfiává!, a néprajzzal, a népélettel. A derék iparosifjak az alföldi arató népáletet mutatták be vasárnapa Barosligetben. A s e/ep'3 ifjúságot egyenként bemutatjuk; előbb azoubvn az egyletnek azon bu?gó elöljáróit, kik ugy ea ünnepély rendezésében valamint az egylet általános eme'kedése éidekében sokat buzgólkodnak. B"dy József elnök és Papp Alajos alelnök mellett serény munkát végeznek: Lónyay titkár, Jády Károly pénztárnok, Dömötör Sándor ellenőr, Lóránt Gábor könyvtárnok, Czill Ferencz háznagy, ki Miszory Bélával fáradhatatlanul szerezték össze a ruházatokat. Érdeklődést tanúsított Balaton Sándor is, a régi titkár. Af. ünnepélynek talán legpompásabb alakja volt Varga György építőmester, aracóíjazda szerepében, humoros kedélyével, aki nemcsak markírozta ára a jómódú parasztgazdát, hanem az oldalán hordozta ménkő nagy légóly-csutoráját,
