Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-07 / 32. szám

6 MAGYAR PAIZS 1902. augosztus 7. Leleplezett siketnémák. Két jól öltözött siketnéma járta be tavaly » délvidéket, hogy a kolozsvári siketnéma-intézet javára könyöradományt gyűjtsön. Minthogy ugy az intézet bizonyítványa, mint a belügyminisztérium és a |kultuszminiszterium pecsétjével ellátott ajánló iratok kifogástalanok voltak, ritka helyről bocsátották el üres kézzel a nyomorékokat. Az egyik egy kolozsvári ember volt, születése óta siketnéma, a ki a váczi országos intézetben tanult meg beszélni. Hillani ugyan ez sem hallott semmit, hanem az emberek ajkáról leste a beszédet 8 nagy erőlködéssel, akadozva felelt magyar ós német nyelven. A másik azonban csak néma jelekkel tudta magát megértetni. Két hónap alatt összeszedtek közel ezer koronát, mig végre Szegeden mind a kettő — megszólalt. A detektívek észrevették, hogy egyik vendéglő zugában a két néma összeveszett a pénzen ós hajbakapott egymással. A titkos rendőrök J természetesen nyomban elfogták a két szédelgő embert s a vallatásnál kiderült hogy az egyik Büchler^Samu dologkerülő borbély, a másik pedig Meller Izráel gácsországi illetőségű, rovott multu csavargó. — SzóvpI zárjátok el a vereczkei szorost. A süketnémák iparkiállitása. A süketnémák váczi intézetének megnyitása f. ó. aug. 15-ón lesz 100 éves. A 100 év emlékére fényes jubileumot rendeznek Váczott, mely országos lesz. Az ünnepély egyik kiemelkedő része lesz az az iparkiállitás melyet a váczi intézet ós a tanult süketnémák rendeznek. E kiállítás támogatása s a süketnémáknak kedvezményes vasúti utazhatása végett egy küldöttség járt az ipar ós keresk minisztériumban. A küldöttséget melyet Borbély Sándor igazgató vezetett 8 melynek tagjai Klis Lajos h. igazgató, Gácsér József tanár és Szatmári Kálmán egyesületi elnök voltak, a miaiszteriumban jóindulattal fogadták. Minden magyar honpolgár, magyar iparostól szerezze be szükségletét! Csak honi terméket használjunk! Különfélék. A lap olvasói közül szeretettel kérjük azokat, akiknek hátralékjuk Tan, küldjék •1 a kezüknél levő utalvány felhasználásával. Vasúti menetrend. Érvényes 1902. májas 1 -tői. Indul Kisaell felé Kanizsa—Bécs felé Zalaegerszeg 4 5 5 9 4 6 11 2 8 P ó. |p. 59 52 54 29 12 35 54 33 30 Érkezik Csáktornya felöl Kisczell felöl Kanizsa-- Bécs felöl (A reggeli vonat csatlakozik a bécsi vonathoz a déli vonat a bécsi és nagykanizsaihoz, a délutáni a bécsi és nagykanizsaihoz, az. esti a nagykanizsaihoz.) A szerk. lev. N. J. Azt az irást helyesen cselekedted. A másikról is tudósíthattál volna bővtbben. Licstlnghöz okvetlen el akarok jutni. Tán csak n«m lesz akadályom. K. J. Székesfehérvár. Megkaptam. T. Ráczkanizta. Le vél ment. Z.-Koppány és Csabrendek. Erről a hétről lekéstek. Kántorságton jártas, jó bizonyítványokkal rendelkező tanítójelölt ajánlkozik akár önálló, akár oszt. tanítónak. — Megkeresések »Tanitó* Zalaegerszeg postarestante kéretnek. 1-5 Keresnek egy kisbirtokot lakóházzal, együtt hogy bérbe kivegyék. Bővebb magyarázatot ad a kiadóhivatal ós a Csácsiutcza 14. sz. ház lakója. 5—0 Csarnok. Temetőbe járok . . . Temetőbe' járok, szeretem a csendet — Kiválasztom azt a helyet, Hol nyugodni legédesebb S mely engem megillet. A sarokban áll egy terebélyes nagy fa, Nincs közelbe' büszke emlék — Megpihenni itt szeretnék, E magányos zúgba'. Itt nem lenne sírom sokat megtaposva, Nőhetne rajt a gyeppázsit — Virágokra úgy se számit, Kit üldöz a sorsa. Frászt Lulza. Zalaiármegyei magyar ipanédö egyesület. Levél a magyar iparosokhoz. Ax a mozgalom, mely ezelőtt három évvel megindult, elég nagy hullámokat vetett. A m*gyí>r ipar és honitermények pártolásának a mozgalma elhatott a kunyhókig s a palotákig. Három év óta sokat beszélünk ós irunk róla országszerte. É8 éppenséggel nem is gúnyolható a magyar szalmalánggal. Nemcsak egy két napig taitott. Tart ma is. Hála érte néhány jó érzésű lapnak. Addig-addig ostromolják vala e lapok beszédjei a fületet, hogy mégis csak behatott ugy a hogy az agyvelőkbe is, a szivekbe is, a vesékbe is. Beszélnek a tái Hadalomban és a társaságokban is róla. Igaz, hogy többet csak beszélnek, mint tesznek. l)e ez a beszéd is valami. No még egy kevés átszármazott a tettre is. Csak ha itt magunk körül is szétnézünk, észrevehetünk egy kis üdvös hatást. E mozgalomnak köszönhető, hogy az egy hegyben eredő, de két országnak két ásványvize kézül az eddig uralkodó stájeri regedeit kezdi leszoritni a térről a magyar petánczi. Méltán is, mert ez jobb. A magyar füldön készített. Tanítók háza gypfáját Zalamegyóben terjesztették leginkább. A szintén magyar földön készült Emke gyújtót az egész Dunántulra a Zalavármegyei magyar iparvédő Egyesület, a „Magyar Pai»s

u ós a zalaegerszegi szövetkezet hozta be ós terjesztette el, — hol azelőtt hiiét sem hallották. Ez a mozgalom közvetve az egész ország javát mozdítja elő, habár csak porszemnyire is; de közvetlen az illető egyes iparosok javát munkálja. A minthogy sok téren munkálta is már az emiitett három tárgyon kívül is. Tanúskodjanak, mert tanúskodhatnak az illetők, akiknek érezhető ós szemmel látható okuk is van a tanúskodásra. Következik is tehát ebből valami: önkényt következik az, hogy az illető kii és nagy iparosok gyárosok, ingyen termények tulajdonosai némi mólytánylással, jobban mondva saját maguk iránti kötelezettséggel tartoznak saját maguknak — ha már a közös haza iránti kötelességüket nem tekintjük is. Igen, — saját maguk iránti kötelesség az a méltánylás, ós nem egyéb. Ne gondolják tehát, hogy a méltánylás alatt azt értem, hogy köszönetet szavazzanak a mozgalom indítóinak és ter jesztőinek. Világért sem azoknak nincs szüksógakrá. Más az, amiről szólani akarok. S szeretném ha megértenének. Szólás-mondás szerint a mozgalom inditói ós terjeMtöi felkötötték a harangot és harangoznak vala. Telekiabálták az országot a magyar ipar ós honi termények pártolásával. Kardot rántottak a magyar ipar mellett. Pártoljuk a magyar ipart még akkor is, ha egy kissé gyengébb is, s ha egy kissé drágább is. Gondolják meg uraim nem könnyű dolog ezt mógesak kimondani is fejbeverés reménye nélkül. Nem könnyebb, mint a hegyet neki vinni Mohamednek. És mit vár ilyenkor a mozgalom szellemeV Azt várja hogy a kis és nagy iparosok, gyárosok, 8 ingyen termények birtokosai menjenek segítségére a mozgalom terjesztőinek és amennyire lehet védelmezzék a fogyasztó közönség részéről jövő fejbeveróstől, oly formán, hogy a gyenge helyett adjanak egy kissé jobb, s a drága helyett adjanak egy kissé olcsóbb portékát. közönséget is kielégítik, a mozgalom vezetőit is megmentik a fejbeveréstől,, saját magáknak forgalmat és hasznot csinálnak 8 a jó mozgalmat is tovább terjesztik. Hát bizony igy kellene csinálni minden kis ós nagy iparosnak, gyárosnak 8 ingyenes termények tulajdonosának. S ez elég köszönet volna a mozgalom vezetőinek és terjaartőinek is. A haza iránt és saját maguk iránt is megtennék igy a kötelességüket. De nem tesznek ám igy mindnyájan és mindenkor. Az amúgy is indolencziára (érzéketlenség) sőt ellenszenvre hajló közönséget még jobban elkeserítik avval, hogy silány portókát adnak, és drágán adják — sőt visszaélve, talán nem készakarva de kényelem szeretetből s egy kis önössógből, visszaélve mondom a mozgalom jó indulatával: az eddiginél is egy kissé silányabb munkát készitnek s ha lehet, az eddiginél is egy kissé drágábban adják azt. Miért? mert látják, hogy amugv is verik mellettük a dobot mások. A markukba nevetnek s várják a sült galambot. Ugy-e hogy ez az illemnek sem felel meg ? Nem, nem. S most mi történik ? A közönség nem vásárolja a honi portékákat, a mozgalom vezetőit és terjesztőit pedig mint hamis prófétákat, fejbeveri, megkövezi; az iparosok pedig maradnak a kátyúban. Egyes 'árgyakra nem akarok rámutatni. Ezt a levelet általánosságban irom minden portékáról ós minden iparosnak. Szívleljék meg. A temesvári Emke gyujtógyár például jól tenné, ha ugy rendezné be a gépjeit, hogy a gyufaszálakat vékonyabbra szeljék, hogy igy több szál fórjen egy skatulyába. Mert négy-öt szállal kevesebb van benne, mint a külföldiben. Azt el kell ismerni hogy a külföldi semmivel sem jobb. Csak az utóbbi időben találunk rosszul gyúló szálakat. Más gyárosok pedig jól tennék, ha nem ragasztanának külföldi portékákra magyar feliratot, hanem ne resteljék saját magok megkészíteni. Szóval ne kötnék be a szemftnket 8 ne mondanák még ők Is saját honfitársaink : Vakulj magyar. B. Gy. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Szombaton megnjilt B.-Szt.-Lászlón a szövetkezeti bolt. Benkő Sándor tanitó buzgólkodott sokat a létrehozásán. Csak előre! Bizalommal hittel és kitartással. Egyelőre sok járatlanság tapasztalatlanság jellemez. Kezdetben sokat izzadunk ós fáradunk küzdünk, — esetiünk —botlunk, botorkálunk, elesünk, „megbukunk," — de evvel tanulunk. Aztán megint felállunk. — A megbotlás még nem elesés. Az elesés még nem halál. Százszor megbotolhatunk, mégis czélhoz érhetünk, sőt győztesen is. Százszor szenvedhetünk apróbb vereségeket, diadalt mégis arathatunk. — Üdvözlet! A központi szövetkezet kéri a fiókok vezetőit, hogy időnként a kisebb-nagyobb jelentékenyebb jelenségeket minduntalan közöljék a központtal, hogy lánczszem szerüleg legyünk összekapcsolva 8 minden gyengülni látszó lánczszemet megerősítsünk a maga idejében. Legyen köztünk összetartás, ügybuzgalom, sőt az áldozattól sem kell visszariadni itt—ott, a hol szüks ég van. „ Minden ember legyen ember ós magyar, kit e föld hord s egével betakar." HIRDETÉSEK jutányos áron felvétetnek a kiadóhivatalban. -Leg-j ofc> t> mfífogak, fogsorok. Soliarpf vTeiCLŐ fogtecnikua augusztus hó 7-től rövid ideig működik Zalaegerszegen az „Arany-Bárány" szállodában. 3-3