Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-09 / 2. szám

2 M A G Y A R P A I Z S 1902. január 9. Benedek Elek a Magyarságban evvel kezdi és végzi vezérczíkkét, hogy: Lép­jünk be! Tudniillik Petőfiből veszi a textust, hogy lépjünk be a szegények szalmafödeles kuny­hójába, mert sSzent a szalmakunyhók kü­szöbe, az Ég a megváltókat ide küldi be.« »Türjük összedugott kézzel — írja a nevezett lap, hogy budapesti úgynevezett v>bankok« ügynökei ellepjék az ország legszegényebb, legeladosodottabb vidékeit (óh, a keselyű megérzi a dögszagot!) s kínálják az olcsó pénzt, mely valóságban a legszörnyebb uzsora pénz. Tűrjük ösz­szedugott kézzel, hogy e bankok ügynökei a tudatlan, tájékozatlan népet mint ugrat­ják bele a tűzkár ellen Való biztosításba, azzal ámítva a szegényeket, hogy a bizto­sítás után jön az olcsó kölcsön, ami vagy nem jön, vagy ha jön, kész romlás, — igen, igen, türjük mindezt s bizzuk mínd­den dolgunkat ezentúl is a magyarok istenére, aki nagy nehéz bajainkban soha el nem hagyott minket! Türjük összedu­gott kézzel, mig a szalmafödeles kunyhók összedűlnek: legalább nem kell belépnünk! De én azt mondom nektek, urak, nagy­ságos, méltóságos és kegyelmes urak, hogy mégis csak lépjünk be. Ha meg is kell hajolni büszkp fejünknek: lépjünk be. Mert bizony mondom néktek, amely pil­lanatban a szalmakunyhók összedűlnek, abban a pillanathan a fényes paloták is leomlanak. — Lépjünk be.« A Magyar Paizs is azt mondja : lépjünk be. Vagyis fordítsuk elménket, szivünket és tehetségünket a balsorstól nyomott népünk osztályához, a szegényekhez. — Nem azt mondom, hogy krajczárt adjunk neki, mert a magyar nem koldus. Élet­feltételeket nyujtsunk neki, mert errs még nem elég ügyes. Büszkének büszke, de szegénynek szegény, mint a templom egere. Egyetlen egy orvossága van. Van humora •egészen az akasztófáig. Mezítláb is igy dúdol: Télbe, nyárba mezítláb, Igy kímélik a csizmát, IIopp! Kukkot ugrik s meg van a boldogság. A hol ez a humor meg van, ott nem kell Örömmel üdvözli Kontorban a tanítót, a taní­tóságot. A tanító az anyai szívnek a munkatársa. Szárny, mely repülni segit. Kőfejtő a tanitó, ki a durva földanyagból napvilágra áSsa az ezüstöt, az aranyat, a gyémántot; földműves, aki" a föld­ből arany búzát hoz ki, lágy kenyeret készit; s művész mintegy második teremtő, aki szobrot csiszol a durva agyagból s mintegy megteremti az isten hasonmását. Sava az iskolának, napszámosa nemzetének .. Nagy, szent, fölséges hivatása van a tanítónak. Megállítja, szeretettel köszönti a jónak, a szép­nek, az erkölcsnek a nevében s papilag áldást mond ősz fejére, a szülőknek, a hazának, az emberiségnek a nevében. S az öreg Kontornak kicsordult a könye és koosordult másoknak is. Végül egy órát ád emlékül Kontornak dr. Buschek annak a sok, sok órának az emlékeül — emlékeztetve a mementó mori-ra. — De majd a végső útra is örömmel menjen és örömmel is fog menni, az igazságos Isten elé, mert nyugodt lelkiismerettel megy. A/, egyszerű modorban előadott közvetlen szívből jövő beszéd meghatottságot keltett a közönségben. Most Paulcovich György az elemi iskolák igaz­gatója állott föl s rövid de nem kevésbé tartalmas üdvözletét adta elé. Az a nép első, azt mondja, melynek iskolái legjobbak. Te is a jó iskolának voltál a barátja, a bajnoka. Gyönyörű, hatásos félni a rosz természetű »czuezilismus«-tól, sem az anarchiától. Megvan ez kivált a keleti magyarban. De a nyugati magyar sem »czuczilista,« sem anarchista. Olyan, mint az írósvaj. Csak egy tapodtat tégy érette, csak egy hangot emelj mellette, ne is segéld, csak érdeklődjél soi\sa iránt, ne is vesd meg, csak ne pöffeszkedjél előtte: s nyulat fogathatsz vele. Képzelhetni, hogy bánnak az ilyen néppel, ha az ilyen nép is felkel gazdája ellen s „czuczilista« hírébe keveredik, mint ahogy némely vidéken megtörtént már. Ebből látszik, hogy a húr mégis elsza­kadhat, ha nagyon húzzák. Kiszáradhat a humor, megkövesülhet az írós vaj. Azért mondja Benedek Elek, hogy : lép­jünk be! nézzünk szét a kunyhóban. Ér­deklődjünk. A hol egy kis rokonszenv, egy kis em­berérzés van: nem kell félni az elégedet­lenségtől. A szegény ember is szivesebben viseli a nyomort, még az éhséget is, ha látja, hogy mások is osztozkodnak némi­leg a fájdalmában. Hogy szűkebb körünkre térjek, néhai való jó Farkas Dávid megalapította volt városunkban a szegény munkások számára a segélyező egyletet. Most Dr. Kele Antal ügyvéd vezeti ezt a leghumánusabb egy­letet. Ő belépett. Mit csinál ez az egylet? Szegény napszámosok a tagjai. Néhány fillért fizetnek tagdíjban. De a lelkiismeretes vezetéssel az alap csaknem megkétszerező­dött már. Kölcsönt kapnak olcsó kamatra tél­víz idején s a nyári munka idején vissza­íizetik. Temetési költséget kapnak család­tagjaik halálakor. De kapnak a vezetőjüktől jó szót, nemes intelmeket a becsületes­ségre, a munkásságra, emberszeretetre, a hazafiságra, látják a vezetőjükben az őszinte jóakaratot, érzik szivének a melegségét. . S látnak különbséget ugyan, de látják a munkában az egyenlőséget; látják, hogy a kabátos ur ís társ velők a — munká­ban s egyenlővé akarja tenni a boldog­ságban is. Nem gyűlölik benne az urat, de szeretik benne az embert. A ki ilyen egyletnek a tagja, ilyen is­kolának a hallgatója: az a szegény ember nem néz irigységgel a gazdagra, nem gyü­hasonlatot használt Paukovics. Sokat jártál, igy szól, sokat utaztál, hegyen völgyön, városban, faluban az emberek között s tanultad az em berek szokásait, erkölcseit — kétség, remény és aggódás között utaztál az élet tengerén — hogy vájjon mit viszesz a túlpartra? . . Viszed a miniszter urnák köszönő iratát és viszed>a mi szeretetünket. Elmondhatod : Szent hazám ! meg­lizettem mind, mivel csak tartozám. A tanítói járáskör nevében Horváth János egy serleget nyújtott át az ünnepeltnek talpra­esett elmés hasonlattal. Nincs a serlegben ugyan élet-elixir, de méreg sincs benne. Szeretet van benne. írásban üdvözli ínég Medgvesi Lajos, a fő­gymnasium igazgatója és szóval Udvardy Ignácz a keresk. és polg. iskolák nevében. Üdvözlősürgönyjónazalaszentgróti tantestülettől. Dr. gróf Jankovich László főispán is beszédet mond Ivontor tiszteletére, mert a közigazgatás emberei tudják, mily súlyos teher nehezedik a tanitó vállára. Végül Csiszár József köri elnök megköszöni az érdeklődőknek szíves megjelenését s a dísz­közgyűlést befejezi. Erre a Koronába gyűltek össze mintegy 60-an s lelkes pohárköszöntők között kellemesen töl­töttek néhány órát, fiatalítva az öregséget. Borbély György. jöli a kabátos és kalapos embert, abból nem lesz lelketlen szocziálista. Egyelőre ilyen segélyező egyleteket, ilyen kis szövetkezeteket kellene terein­teni minden városban, minden vidéken a szegények számára. Ha kenyeret nem is adunk a szájokba: egyelőre legalább lelket öntsünk beléjök, — bizalmat keltsünk, egy kis reménysugárt gyujtsunk hideg fáradt keblökbe. Lépjünk be! Benedek Elekként. Oh, ha vol­nának többen olyanok, mint néhai való jó Farkas Dávid országos képviselő volt s ha volnának többen olyanok, mint a mi­lyen a munkás egyletnek mostani elnöke! Oh, ha volnának többen . . . Borbély György. (Folyt, köv.) Műkedvelői előadás Csabrendeken. A csabrendeki iparos kör. január 4-én könyv­tárának gyarapítására a nagy vendéglő emeleti termében műkedvelői előadást rendezett Csepreghy Sárga csikójával. Derék iparosaink szerényen és zaj nélkül aiapit.ották meg körüket ezelőtt 4 évvel és immár emelt fővel bebizonyította a kör, hogy megfelel annak a nemes célnak, melyet a tagok maguk elé tüz fek, nevezetesen az önművelődést olv kiváló polczra emelte, hogy a nagy közönség is bizalmával megtisztelte. Fényesen bebizonyította a most lefolyt előadás, mert a közönség oly nagy számban jelent meg, hogy a nagy terem zsúfolásig megtelt sőt nagyon sokan kiint rekedtek a mellék szobákban. A műkedvelők körében ez az óriási pártolás olv nagy örömet idézett elő, hogy mindegyik iparkodott mennél jobban szere­pének megfelelni. Az iparoskör ugy erkölcsi, mint az anyagi sikerrel teljesen meg lehet elégedve s rÓ3zben derék alelnökének Horváth Károlynak köszönheti, ki fáradtságot nem kiméit, hogy az est sikere biztosítva legyen, továbbá Nagy József fodrásznak, ki mint rendező — de mint közre­működő is a szerepek betanitásánál nagy buzgó­sággal jártéi; azoroszlánrészpedig a muukálkodó műkedvelő hölgyeket és urakat illeti meg, kik valójában rászolgáltak arra, hogy nemes törek­vésüket a jól mulató közönség kitüntető tapssal és éljennel honorálta. Feszült figyelemmel várta a közönség a szereplők megjelenését. Kohn Lászlóné (Bakaj András leányaErzsike)jó kedvével, pajzán vidámságával szabatos gyönyörű énekével a közönséget meghódította, Szatmári Jánosné(Csorba Márton csikós gazda felesége) nagy meghatott­sággal és természetességgel játszotta el szerepét, ugy őt, valamint a többi közreműködő hölgyeket Glücksmann Malvin (Böske főzőasszony), Weszeli (Tercsi szógáló később mint Zsuzsika csapos leány) Mohos Irma és Mozma Teréz úrnőket szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. A férfiak közül kiemelendők első sorban Nóvák Sándor (Laczi szerepében) ki teljesen áterezte szerepét, és oly érzéssel adta elő, hogy kitűnő szinészt véltünk személyében iátni, pompás tenor hangjával magára vonta a közönség figyelmét, az énekszámokat többször megkellett ismételnie; szűnni nem akaró éljen jutalmazta fáradságát, hasonló elismerésben részesült Grünbauer Gusztáv (Csorba Márton csikós gazda), ki oly meghatóan és bánkodóan adta elő élete folyását, hogy a közönség részvéte felkelt iránta, mint igazi bán­kódó iránt. Jakab (Bakaj András) a termé­szetességben tűnt ki. Kohn László (geleneséri pusztabiró) kitűnően játszott, azonképjn Tachatier Gyula (Harasztos Kántor), Nagy József (Boltos Iczig) megjelenésével is kiérdemelte a közönség tetszését, Altstádter Samu (Gazsi sánta) Kálmán István (Bagó vak koldusok) oly szivrehatólag juttatták érvényre szerepöket, mintha tényleg kolnusnépet látott volna maguk előtt a közönség, Schvarcz Vilmos (Csárdás gazda a Hólyagosban), Strenger Jenő (Terke csapos legény), Kulics Gyula (Bogár Imre betyár), Nóvák József (S/.unyog ven betyár) Nyirő Ferenci és Bibók István (Pan­dúrok mindmegannyian, hatást gyakoroltak a nézőre. Végül meg kell említenem Hegyi Károly ('hegedűs), Ki ig Lajos (bőgős) és Imre Béla (klárinétos) urakat, ezek a vályogvető czigányok az egész estéu át mókáikkal de különösen Ring a frizurájával és arczvonásaivel nagy derültségben >

Next

/
Oldalképek
Tartalom