Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-11 / 50. szám

1902. deczember 11. MAGYAR P A I Z S 5 Királyi kitüntetések. A váczi süketnéma intézet ez év okt. 18-an ünnepelte százéves fenn állásának s egy második épület felemelésének örömünnepét, melyen dr. Wlassics Gyula vallásés közoktatásügyi miniszter is jeleu volt, s mely ünnepélyről bővebb tudósítást is hozott voit a „Magyar Paizs.* Az ünnepély kifolyásából az intézet igazgatóját Borbély Sándort királyi kitüntetés érte. Minthogy a viszonyokkal ismerősök vagyunk, megemlítjük hogy ez a kitüntetés nem csak az ünnepély esetlegességóért történt, hanem inkább azért, inert az igazgató lázas tevékenységet feji ki, hogy ezeknek anyomorultaknak a számára minél több iskola álljon fel országszerte. Rövid öt. évi igazgatósága alatt mintegy tiz süketnéraaiskola létesít jobbára az ő agitácziója következtében, holott a váczi intézet majdnem «zázéven ke.resztü' állott egymagára. A kitüntetésről a Magyarországnak a következő tudósítása van : Királyi kitüntetések. Nem régen ünnepelte meg közéletünk jeleseinek jelenlétében a siketnémák váczi országom intézete fennállásának százéves jubileumát. Ebből ;>/• alkalomból a király két kiváló férfiút részesített kitüntetésben: Borbély Sándornak a siketnimák váczi országos intézete igazgatójának, a gyógypaedagógia tereii szerzett érdemei elismerésein, a koronás arany érdemkeresztet, — Vaszary László szobi ásznak pedig, az intézetnél kifejtett áldozatkész művészi tevekenységeért, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta; továbbá Gyö/gyi Kálmán székesfővárosi iparrajziskolai tanár és a magyar iparmüvészati tarsulat vezértitkárának, ezen utóbbi minőségében szerzett érdemei elismeréséül, a Ferencz Jószef-rend lovagkeresztjét adományozta; továbbá megengedte hogy Borti Pál székesfővárosi iparrajziskolai tanárnak, valamint Jlólii Miksa udvari üvegíestőnek, az iparművészet terén szerzett érdemeikért, elismerése tudtul adassék. Ahol a tanitót megbecsülik. Dr. V-iédy Károiy székesfővárosi kir. tanfelügyelő Németország népiskoláinak állapotáról felolvasást, tartott. A tanfelügyelő ugyanis nemrég tanulmányutat tett Németországban. Felolvasásának egyik része foglalkozik a tanitói fizetésekkel. Nem tekintve azt hogy a tanitók ott a társadaiombau szép poziczióval bírnak és 'mindenütt a városi honoratiorok közé számittatnak, fizetésük ís olyan miijent nálunk talán csak a jövő évezredben vívnak ki ;a jobb helyzetet érdemlő tanitók. Drezdában a kezdő fizetés 1300 márka ós 28 évi működés után 3500 márkáig viszi a tanitó. Lakbéiük 500—700 márka. A tanitó tehát ott 5000 korona rendes fizetésig emelkedik. Még fényesebbek a viszonyok Berlinben, hol a tanitó maximális fizetése 6000 márka ós 1000 márka lakbér. A tanítónők fizetése 1300—2400 márka között váltakozik. Az igazgatói teendőkért a tanítók Möbbnyire 400 márka működési pótlékot élveznek. Sajnos, mi szegéuyek vagyunk és ha ,a tanitó díjazásáról van szó, akkor meg épenséggel nincsen pénzünk. De azért ezen a téren is már javulás észlelhető. — Hogyne! hogyne ! ? A gazdasági szakismeretek fejlesztése. Darányi földmive'.ési miniszier a gazdasági szakismeretek terjesztése érdekébeu 1898. óta nem kevesebb,mint 1.155.000 drb. könyvet hozott forgalomba, a melyek közt szőlőmüveléssel, fanemesítéssel, kertészettel 50—50,000 drb. foglalkozik, 25,000 a bor és mustkezeléasei, 34,000 a szénkenegezéssel. Különösen kapósak a rovartani állomás utasításai. Több mint 100,000 drb. köuvv van ily fajta forgalomban. Kapós volt a. Hermann Ottó könyve is a madarakról, 30.000 példány fogyott el. A földmivelési miniszter könyvkiadván)ai felköltötték a gazdákban a szakirodalom szeretetét. Leczke asámba is vehetik. És szól az iparhatóságokhoz a hazai kötszerek ügyében. A kereskedelemügyi magyar királyi minister ur a következő körrendeletet intézte az összes másodfokú ipa. hatóságokhoz. Egyik hazai kötszergyároe panaszából értesülvén arról, hogy a betegsegélyző pénztárak egy része, mindenesetre tájék«zatlanságból, a megbetegedett tagjaik gyógykezeléséhez szükséges sebészeti kötanyagokat, orvosi műszereket stb. külföldi czégektől szerzi be, felhívom az iparhatóságot, hasson oda saját hatáskörében, hogy a területén működő betegsegélyző pénztárak a sebészeti kötanyagok; orvosi műszerek, betegápolási készülékek, s egyáltalán a kórházi berendezéshez szükséges anyagok beszerzése alkalmával a magyar gyárosokat is szólítsák fel ajánlattételre, s azokat a külföldiekkel szemben részegítsék méltányos előnyben. Kérdezősködésre a szakbavágó hazai czégek felől a m. kir. kereskedelmi muzeum igazgatósága Budapesten díjtalanul és azonnal nyújt tájékozást. 130 ezer drb száraz tMgyfataípra van szüksége a soproni keresk. és iparkamarának cs 354 köbméter váltótalpfára. Ezekre hirdet pályazatot deczember 13 ig. Deczembür 15-ig pedig a Dvli vaspályatársaság hirdet pályázatott 80 ezer I. és 20 ezer II. rendű talpfára. Deczember 16 ig pedig 3000 drb. irha-subának öt éven át való fenntartására ós javítására hirdet pályázatot az iparkamara. Különfélék. Mibe került az Országház. Most, hogy a magjar törvényhozásnak uj palotáját már átadták a rendeltesésének, nem lesz érdektelen néhányadatot az építkezés költségéről felsorolni. A tuiajdonképeni építési költség belső bereudezés nélkül; 9,546 653 forint 88 krajczár; a dunai kőpart, feljárók és fővárosi vízmüvek elhelyezése 250.000 forint; az adminisztráczió költsége; 300.000 forint; Steindl építész tiszteletdíja; 450.000 forint. A belső berendezés költsége ugyanekkor mintegy 2 miliió forintra tétetett. Az összes költségelőirányzat tehát 12.456 653 forint, 88 krajczárt tett. Az épület hossza 270 méter, legnagyobb szélessége 123 méter. Az országház épü'etének területe 17.745 négyzetméter, melyből az udvarok 2417 négyzetmétert foglalnak el. A Duna felé néző tornyok magassága a részből vert zászlótartó szobrokkal együtt 85 és fél méter, a kupola magassága 96 méter. Kcnmli sözla^iények. Egy brüsstli bizoraá' nyos t-eiyem , gyapjú-, pamut-és bélésnzövetekre, | szabók-'liékek re. szalagokra, zsebkendőkre és más ! eff-ilékie hazai czégek képviseletét óhajtaná el! vállalni Belgiumban, esetleg Hollandiában is. C.ime megtudható a m. kir. Kereskedelmi Mu• zeum igazgatóságánál. — Az ám, de nálunk pusz| tul a syHpju és kendertermelés. Czement. Várnában a magyar czement tért foglal a belga, franczia éö angol gyártmány rovására. Szeptemberben Galatzon át 80.000 kgi. czement került olt bevitelre. Szesz Monasztiri konzulátusunk jeletése szerint szeszkivitelünk ott ismét emelkedőben van, miután i a német syndikátus szállítmányai nem mindenben feleltek meg az igényeknek. Zománczedények Szaloniki fökonzulátusunk szeptember havi jelentése szerint a monarchiabeli zománczedények az áremelés daczára megállják a versenyt, mert a minőséget általánosan jobbnak ismerik el. Magyar áruk Várnában. A várnai alkonzulátus október havi jelentése kiemeli, hogy a magvar gyártmányok Bulgáriában mindinkább tért foglalnak. Öntött vaskályhákból pl. a szükségletet eddig német gyárak fedezték, mos egy magyar gyár szálitott kisebb háztartásoknak .való kályhákat, melyek olcsóságuk és czélszerü szerkezetük miatt jol keltek. Az importőrök csak amiatt panaszkodtak, hogy a galatz várnai uton sos kályha eltört. Egv magyar gyár októberben hydraulikus meszet szállított, mely jól kelt. Csomagoló papir 22.107 kg. jött egy magyar gyárból. Végül megyar ezukor érkezett oda nagyobb mennyiségben és további szállítmányokat is várnak. Mezőgazdasági' gépek. Szófiából jelentik, hogy Bulgáriában egyre tart a kereslet mezőgazdasági gépekre, ugy hogy a mi raktáron volt ott, nem fedezte a szüklétet. Kivált triörökkel jó forgalmat lehet elérni. Ezeket most részben Németországból, részben a monarchiából hozatják. Pamutszövetek Ruscsukból irják, hogy ottani kereskedők nézete szerint a monarchiabeli textiláruk, melyeket ízléses mintáik miatt kedvelnek, sikerrel versenyezhetnének. Nyári czikkekből, pl. nyomott cretonból, satinból már feladták a rendeléseket; olcsóbb árut Olaszországból, a jobb minőségűt Németországból rendelték. A szerk. levele I—nak (L —i.) Ez a vers, hát hiszen elég jó, — de igen privát vers. Kívánatos, hogy általálánosabb értékű legyen. — R. K. Melincz. Kiválóan megörvendeztetett, Ígéretével. Köszönjük, kérjük. várjuk.— Diderot. Nem tudom, mi az a „baracaka." Tisztelettel és K. üdvözlettel. — lí. B. Alsószenterztébet, Utelíó posta Csesmtreg. Bocsánatot kérünk a tévedésén. Ön azt kérdezte egy hozzánk intézett levelében, az irisril itélve iskolázottságra valló levelében, hogy mi az előfizetési ára a zalai lapnak! Mi azt gondoltuk, hogy a mi lapunk után tudakozódik, mimhogv ez is aalai lap, — mert ha a többi zalai lapok iránt érdeklődnék, akkor a/okhoz fordult volna — igy gondolkozánk. Azt feleltük tehát, hogy a Magyar Paizsnak évi ára 4 korosa. De tévedtünk s ezért ismételten boosánatot kérünk, mert amint másodszor irt levelében sértődötten kifejezi, önnek „nem kell a magyarpaizs!" ép ,,c«*ki« a „zalam egyei lapra„-ra né/.ve óhajt folvilágositáíit nyerni, és csakis abból kért mutatvány számot." Szives tudomására adjuk, hogy mások lapjával nem rend«lkezünk s igy azokból nem küldhetünk mat.tvá'jy számot. De egyebekben, a mi csak tőlünk telik, szolgálatjára állunk. Igaz hogy most sem tudjuk, melyik zalai lapot legyen szerencsénk ismertetni, de hát sorjába ves-izük: A Zalaegerszegen megjelenő „Zalamegye—Zalavármegyei Hirlap" czimü het lap ára 10 kor. a Kísztlielyen levő „Balaton vidék" 10 kor Keszthelyi Uirlap" 10 kor. a Sümegen levő „Sümeg és Vidéke" cz. 8 kor A Ttpolczán levő „Tapolcza és Vidéke" cz. 10 kor. az AUólendván levő „Alsólendvai Hiradó" cz. 8 kor. Ezek mind Zalamegysiek és hetilapok. Szolgálhatunk egy távolabbival is : „Makó és Vidéke" 8 kor. — Igaz, hogy ön csak egyaegyedévi árát kérdezi, de arra kérjük, legyen s».ives mindeniket, elosztani négy felé s meglesz a kivánt «redmény, — Ismételjük, szívesen szolgálunk, caak arra kérjük, hogy ha egyben-másban tévedni találnánk : ne haragudjék, sőt bocsá»íon meg. — Ifjutdgi körök. Jövőre jó és jő. Most lekésett. Yasnti menetrend. Érvényes 1902. októbor 1-től. Indul Zalaegerszeg Érkezik ó P ! Ó. P Kisez«l feli reggel 9 29 9 15 Csáktornya felül reg. „ „ délután 4 12 8 24 Csáktornya felé reg. 4 49 8 39 KÍSMII fslél reg. R n MIT 5 52 5 45 » „ »rU ZalasMntitánra NagjZrliuzeativásrél lagjtanim és BÍCB* kanizsa B»« íelél fel» reggel 6 30 7 56 * REG» „ DÉL 11 54 1 17 n Mi. „ „ déln tán 2 IQ 4 48 » B 1 „ „ «ste 6 SS 7 25 *) A reggeli vonat csatlakozik a Kanizsa és Bécs felé induló vonathoz. A déli csatlakozik a Kanizsa felé iudulóhoz. A délutáni a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz, — az esti a Kanizsa és Bécs felé indulóhoz. Este a Csáktornya felől érkező vonat kimegy Kisfalud-Szentivánra. A Kanizsa és Bécs felé utazók ezzel is mehetnek tovább Kisfaludig; onnan gyalog át Szentiván 10 perez alatt elérhető. Földmivelés. Állattenyésztés. A kié a föld, azé az ország! Az almafa egy uj betegsége. A franczia tudósok ismét egy uj betegséget fedeztek fel az almafán, a mely betegség ott mérhetetlen pusztításokat okoz s igy bennünket is elővigyázatra int. A betegség egy gombától származik, melynek neve diplodia. — E gomba ellepi a törzsöt és az ágakat, s a megtámadott helyeken a kéreg elfeketedik, majd behorpad s annyira besüpped hogy a fával szinte egy testet alkot. A megtámadott hézag a beteg részen teljesen elhal, a kambium megszűnik működni s az elfakuló farész szövetei is nagyrészt elhalnak. A tudós, ki ez uj betegséget felfedezte, azt állítja, hogy a betegséget okozó gombák valószínűleg vagy a fa kérgének repedésein, vagy a me'szésnél ejtett sebeken át hatolnak be, miért is elővigiázat szempoutjából a kéreg tisztántartását, ápolását és bekenését ajánlja. Es pedig megtisztítandó a 'kéreg aczéldrórszemekből készült vaskeztyükkel 8 azután bekenendő bordói lével. — Miután továbbá a gombák a metszésnél ejtett sebeken át hatolnak a fa szövetébe, tanácsos e sebeket is bekenni valami átliatlan kenőcse i. Az is constatáltatott, hogy a ?t>gség főként ott öltött nagyobb mérvet, a ho a fa a taiaj szegénysége miatt nem táplálkozott kellőképen. Épen ezért óvakodásul tanácsos le "1 ftz alma fákat bizonyos időközökben, két-1 m évenként megtrágyázni, akár istállótrágyáv akár műtrágyával. Amennyiben a betegség nagyoi elharapódzanék, akkor a lehetőségig meg keli g; iluia a beteg-