Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-04 / 49. szám

4 MAGYAR PAIZS 1902. november 6. elterjedettségét, annak Magyarországra különösen szükséges voltát, s azt hogy sehol sircsenek a szövetkezetek ós általában a szövetkezetek apos­tolai és vezetői annyi és oly méltatlan met;tá­madásoknak kitéve, mint épen hazánkban. Oka ennt k az, hogy a kereskedők mint egy láncz­szem összetartanak, a fogyasztó közönség pedig, föl nem ismerve saját jól felfogott érdekét, — széthúz, s össze nem tart és minden reményét veszítve csak kesereg, nyomorog. Kifejti, hogy magyar népünk véghetetlen kö­zönyösséggel, nem törődömséggel viselkedik a szövetkezeti eszme iránt; a tagok nagy része felette rendetlen, fizetési kötelezettségének nem akar eleget tenni. Fiókjainknál nem gyakorolták többszörös igazgatósági intés daczára sem kellő­képpen az ellenőrzést. A napibiztosok, különösen a fiókoknál — vagy épen nem, vagy igen lany­hán teljesítették kötelességüket, miért is az igaz­gatóság már előbb elhatározta a gutorföldi ós söjtöri fiókoknak f. ó. decz hónapban leendő be­szüntetését. Ezek azonban nem szüntetik be mű­ködésűket hanem mindegyik már önállóan is megalakult. Fridiik István tag közbeszól, skéii az elnököt, hogy az idő haladottságára tekintettel mellőzze a bővebb fejtegetéseket s csupán ezen szövetke­kezet állását feltüntető kimutatást, és az arra vonatkozó száiaz adatokat soiolja fel, hogy a gjülós a helyzet világos képét lássa és nyugodt leiekkel hozhasson határozatot. Ennek ellenében a többi tagok felkérik az elnököt, hogy a dolgot minden oldalról világo­sítsa meg. Elnök ezután folytatólag előadja, hogy, mint a meghívásban is erre utalás törtónt, szövetke­zetünknél a keresk. törvény 137. §-ának egyik esete sem foiog fen, mert a f. évi julius hóna­pokban eszközölt leltározás éa mérleg igazolja, melyet a keresztény szövetkezetek országos köz­pontja, mint szövel kezet ellenőrje is két napon keresztül átvizsgált ós helyesnek talált, ezen mér­leg szerint a szövetkezet terhe 47.993 kor. 24 fillér, vagyona 47.817 korona 09 fillér, egyen­leg 176 kor. 15 fillér. Nálunk tehát nem az alaptőke elvesztése, ha­nem a rendetlen fizetése az oka egyrészről annak hogy a rendkívüli gyűlés összehivatott, másrész­ről pedig sajnálatosan tapasztaltuk, hogy üzlet­baráraink legnagyobb része nemcsak hogy nem méltányosan, hanem ellenséges indulattal visel­tetik szövetkezetünk iránt, a igy zavartalan mű­ködése csak abban az esetben voina lehetséges, ha a tagok fizetési kötelezettségüknek pontosan eleget tennének. Ámde sajnos, hogy ezt nagy­rósziől nem Jehat mondani, mert üzletróezre még 7000 koronánál több befizetetlen, s ezen kívül a tagok bolti áruk fejében állandóan 4—6000 koronával tartoznak. Tekintve, hogy szövetkezetünknek négy boltja van, ily összeg­nek a forgó tőkéből való elvonása akadályozza a szövetkezet zavartalan működését. Ezért for­dult az igazgatóság nyíltan a tagokhoz, hogy mielőbb, s önként teljesítsék elvállalt fizetesi kötelezettségeiket, mely esetben ok nem volna a föloszlásra. Ámde ezen felhívás eredményre nem vezetett, a hitelezők pedig követeléseikre várni nem hajlandók, sőt a szövetkezetet nem csak perlik, hanem az ellen biztosítási végre­hajtást is kérnek, melynek foganatosítása csak azáltal kerülhető el, ha az igazgatóság néhány tagja a követelésekért személyes felelősséget vállal. Khs Lajos előadja, hogy a tagok legnagyobb része megfoghatatlan okokból teljesen indokolat­lanul nemcsak hogy nem vásárol a szövetkezet boltjából, sőt inkább ugy látszik, hogy annak világos kárára inkább a szövetkezeti eszme ellen­ségeinek csoportjával tart, s az igazgatóság tag- i jainak egyrésze is a törvény ós alapszabályban előirt kötelességet lanyhán veszi, abból lelkiis- < mereti dolgot nem csinál, s mikor tényleg a szövetkezet érdekében felelősséget kellene vállalni, abból magát kivonja. Indítványozza hogy mig nem késő, mondja ki a gyűlés a szövetkezet fel­számolását. Fiidnch István ugyaníly értelemben szól. Elnök folytatólag előadja, hogy a tagok szá­mánál fogva, 8 tekintettel arra, hogy n-gy üzlet­helyiséget tart fenn, s az évi kiadás elóg nagy, a hav> forgalom pedig ezekhez képest elóg cse­kély, (5—7000 kor.) mi azt igazolja, hogy a tagok része egyáltalában nem támogatta a szö­vetkezetet. Mert a szövetkezetnek jelenleg is 790 tagja van — papíron ; ha minden tag által, s havonkint csak 20 kor. árát vásárolt volna is a szövetkezeti boltban, ez által a havi forgalom — tekintetbe véve a nem tagok vásárolását is, — havonkint legalább 'is 15—20 ezer koronát tett voina ki, s igy az évi tiszta haszon nagyobb lett volna, mint az egész alaptőke. Ámde a tagok saját jól felfogott érdekeiket fel nem ismerik, a szövetkezettel szemben elválalt kötelezettségű­ket nem teljesítik, s igy nem érdemlik meg, hogy í észükre néhányan tartsák fenn a szövet kezeti boltot. v Az a keideá már most, hogy a közgyűlés akarja-e továbbra is a szövetkezet fennállá-át, vagy czólszerübbnek tartja annak feloszlását ? Erre a tagok legnagyobb része a szavazás el­rendelése előtt közbe kiált, hogy ők óhajtják a szövetkezeti boltnak fönnmaradását, mire az elnök felvilágosítja a közbeszólókat és kijelenti, hogy ezt pénzünk veszélyeztetése nélkül akkor tehet­nek, ha a t8gok befizették volna tartozásaikat, s a szövetkezet is eunek folytán akadály nélkül fizethetné tartozásait. Ellenkező esetben a na­gyobb károsítás nélküli lebonyolítást el nem vállalhatja, s ezen esetben kénytelen lenne elnöki tisztségéről lemondani. Kifejti, hogy amennyiben egyesek a szövetke­zet hasznos és áldásos voltáról meggyőződve vannak, ugy a Bagód vidékiek, mint a zalaeger szegiek is önállóan létesíthetik a szövetkezetet, és előadja azokat a feltóteleket, melyek szerint az alakulásnak történnie kell. Elnök felazólija a tagokat, vájjon kiván-e még valaki a kérdéshez BZÓIUÍ ? Szólásra több tag nem jelentkezett. Elnök ezután felteszi a kérdést, hogy a kik a felszámolás mellett szavaznak : igennel, a kik pedig a szövetkezet további működésére éa az eddigi alapon való fennállására szavaznak : nemmel felel­jenek. Erre valamennyi jelenlevő igennel szavaz, minek folytán elnök kimondja az egyhangúlag hozott, határozatot, hogy: a „zalaegerszegi központi fogyasztási 03 érté­kesítő szövetkezet" föloszlik. Elnök kóri a közgyűlést, hogy az öt tagból álló felszámolási bizottságot az alapszabályok 52 §-a szerint válassza meg. A közgyűlés a felszámolási bizottság tagjaiul egyhangúlag megválasztja: Dr. Kele Antal, Borbély György, C<ebe Károly, Vörös György ós Kovách Ibtván tagokat. Végül dr. Kele Antal elbúcsúzik a szövetkezet tagjaitól, s azon reményének ad kifejezést, hogy ez a szép reményekre jogosító szövetkezet a tagok közönye miatt ha nem is virágzott fel, s az ahhoz fűzött reménTek nem teljesedtek is, hiszi a magyarok Isteuót, hogy az eszmének hü harezosaibói mégis felfog támadni egy uj fogyasz­tási szövetkezet, a melynek megalakitásáia hívja fel a jelenvoltakat. Paizs Kázmér hasonló értelemben szólal fel, ugyanígy Fridrich István, s végül Kauffraann Mátyás, aki a szövetkezet nevében köszönetet mond dr. Kele Antalnak a szövetkezet éideké­ben eddig kifejtett ügybuzgó és lelkes működé­séért, ós kéri őt, hogy ezt az ügybuzgóságot az ujonan megalakítandó szövetkezet érdekében is fejtse ki, 8 annak ügyét is vegye kezébe, meit az jobb kezekben nem lehet, indítványozza hogy az elnök érdemei jegyzőkönyvileg megörökíttessenek. Elnök az érdemek móltatásáért köszönetet mond 8 annak nagy részét a munkában hü és odaadó társaira, az igazgatóság ügy buzgó tagjaira hári'ja át, s a szövetkezet tagjaira Isten áldását kérve a gyűlést bezárja, s a közgyűlés az elnök éltetésével végződik. Kmf. Jegyzett : Czebe Károly sk., Dr. Kele Antal sk. Hitelesítjük: Kiss Lajos sk ; Borbély György sk., Értesités. A szövetkezeti tagokat értesítjük, hogy a szövetkezet feloszlása miatt, aggodalomra ok nincs, mert a feloszlás nem vagyon hiányából, hanem a közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt okok­ból történt Kisebb-nagyobb károsodás csak akkor adná elő magát, ha az árukészlet a beszerzési áron alul olcsón adatnék el. A tagoknak tehát saját érdekükben áll, hogy vásárlásaikat a szövetke­zeti boltban eszközöljék. Falszólittatnak egyúttal mindazok kik akár bolti áruk fejében, akár üzletrészeikre hátralékban, vannak, hogy tartozásaikat 8 nap alatt kifizessék, nehogy kóslelkedósük miatt maguknak költséget okozza­zanak. Ezután sem a közponii, sem a fióks/övet­kezeti boltokbaü hitelben a tag sem vásárolhat. Tekintettel a keresk. törvény 252 §-ára, mint­hogy a feloszlott szövetkezet vagyonából minde­nek előtt a hitelezők követelései elegitendők ki a lejárat rendje szerint, e^ert most még az üzletrészek értéke le nem vásárolható, mihelyt azonban a tartozások kifizettetnek, a tagok tu­domására hozatik, e he'yütt hogy részjegyenkint mennyi vásáro'ható le; s az esedékes és hátra­lékos összeg pedig a keresk törvény 252 §. utolsó bekezdése alapján készpénzben fog kifizettetni. A söjtöri ós gutorföldi fiókok mint önálió fogyasztási és értékesitő szövetkezetek már meg­alakultak, az Alsóbagod ós Vidéke fogyasztási ós értékesítő f-zöv- tkezet pedig most van alaku­lóban, e így ha a tagok vásárlásaikkal jó aka­latot tanúsítanak, a felszámolás nemcsak lendkivül rövid idő alatt nyer lebonyolítást, d< vagyonilag i? szép eredményt fog felmutatni. A leltározás a gutorföldi fiiknál f é. decz, hó 7 ós 8-án, — a söjtöriuól decz. 12 és 13-án, az alsóbagodinál pedig decz. 14. és 15 én fog megtörténni. Felelős szerkesztő Z. Horváth Lajos. Lapkiadó tulajdonos az Alapító. Hirdetmény. A vb. Ragendorfer és Goldner zalaegerszegi kereskedő czég csődtömegéhez tartozó, a csőd­leltár 1221, 1222, 1223, 1225, 1227, 1231, 1233, 1234, 1238, 1239, 1242, 1246, 1249, 1259, 1261, 1264, 1265, 1268, 1274, 1278, 1301, 1304, 1307, 1309, 1310, 1314, 1316, 1323, 1326, 1330, 1331, 1332, 1338, 1340, 1245, 1349, 1350, 1351, 1353, 1354, 1355, 1356, 1357, 1358, 1367, 1368 1372, 1373, 1374, 1376, 1378, 1380, 1381, 1389, 1390, 1394, 1400, 1401, 1403, 1406, 1408, 1410, 1411, 1412, 1413, 1419, 1421, 1423, 1428, 1431, 1434, 1437, 1444, 1450, 1457, 1465, 1467, 1477, 1483, 1484, 1490, 1491, 1493, 1501, 1505, 1506, 1509, 1513, 1524, 1528, 1535, 1538, 1539, 1544 1547, 1556, 1218, 1220, 1226, 1236, 1251, 1253, 1254, 1262, 1263, 1265, 1266, 1267, 1270, 1271, 1272, 1275, 1279, 1280, 1282, 1311, 1313, 1320, 1321, 1322, 1328, 1342, 1343, 1344, 1346, 1348, 1352, 1357, 1391, 1427, 1462, 1481, 1488, 1494, 1508, 1529, 1532, 1533, 1544, 1570, 1571, 1572, 1574, 1583, 1584, 1585, 1586, 1587, 1589, 1590, 1591, 1593, 1594, 1599, tetelei alatt összesen, 2638 kor. 66 fillért kitevő, 174 adós ellen fennálló, a csődtömeget illető követelések — a csődválasztmánynak csőd­biróságilag j'óváhagyott határozata folytán — zárt ajánlati versenytárgyalás utján eladatnak. Akik ezen követeléseket megvenni szándékoz­nak, tartoznak a követe.Iósekuek 10% át 263 kor. 86 fillért bánatpénzül alulírott tömeggoudnok kezéhez letenni és zárt ajánlataikat a f. évi deczember hó ll-ik napjának déli 12 órájáig a tömeggoudnoknál benyújtani mert a később beérkezett ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. A beérkezett ajánlatok felett a csődválasztmány még az nap délután 4 órakor akként fog ha­tározni, hogy a zárt ajánlatokon kívül szóbeli ver«euytárgyalá8 is fog tartatni. A csődválasztmány lenntartja magának a jogot, hogy a legtöbbet Ígérőnek ajánlatát is vissza­utasíthatja. Az elfogadott ajánlat teyője köteles a vételárt és a vételi illetéket, mihelyt ajánlata elfogadott­nak kijelentetik, a tömeggondnok kezéhez le­fizetni. Amennyiben vevő ezen kötelezettségek bár­melyikének eleget nem tenne, bánatpénzének el­vesztésén felül, a követeléseknek ujabb értéke­sítéséből előállható vóteli különbözetet megfizetni tartozik. A követeléseket feltüntető kimutatást a töjieg­gondnok irodájában u szokásos irodai órák alatt meg lehet tekinteni. A követelések mennyiségéért, fennállásáért 08 behajthatóságáért a választmány szavatosságot nem vállal. Zalaegerszegen, 1902. november hó 28 án. Dr. Grünwald Samu ügyréd, csődtömeggondnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom