Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-13 / 46. szám

1902. deczember 361. MAGYAR PAIZS 3 Csak akarni kell tehát; nem (ehet kiírni, hogy a magyar ipar szégyent váljon, s hogy a magyar iparosnak ne kgyen meg a kenyere ós dicsősége. — A stridói kosárfonó telep ügyében elévülhetetlen érdemeket szerez Danit» Sándor iskolai igazgató s mellette Stern Miksa, ki az alapitói érdeme mellett fentartja az összeköttetést a külvilággal, hogy a kosarak értékesítésbe is jussanak, további a harmadik alapító-tényező Lázár Floris kosárfonó mester, aki nélkül természetesen minden elmélet ós jó szándék levegőbe épített vár volna. Minthogy van elég megrendelő, most már nines egyéb hátra, mint nagyobb tőkét kell befektetni — vagy pénzben, vagy a pénzt helyettesitőleg: emberben, lelkesedésben, munkában, szorgalomban, kitartásban. Csak előre ! Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Rendkívüli közgyűlés. Vasárnap d. e. 11 órakor tehát rendkívüli közgyűlése lesz a szövetkezetnek az elemi iskola termében. A ki csak egy szikrányit érdeklődik, jöjjön el erre a gyűlésre, hogy lássa és győződjék meg a dolognak mikénti állásáról. Meggyőződhetik a gyűlésen mindenki, hogy a szövetkezetnek mostani megingása és botorkálása az ellenségek sajátságos megtartásán kivül senki mást nem terhel és nem vádol, mint magokat a tagokat, a könyltnübb tagokat. Először a könyelmtibb vagy szegényebb tagok nem fizették be a jegyzett üzletrészeket. Másodszor : a könnyelműbb és szegényebb tagok nem fizették be a vásádás után maradt kontóikat. Ennyi az egész, szárazan és prózaiaean elmondva. Szövetkezetet szövetkezés nélkül, pláné széthúzással nem lehet fentartaní. Ha a 850 tag elvállalt hötsUzettsigének 24 ára alatt csak felerészig is eléget Usz, minden baj megszűnik és a köt gyűlés tárgytalan less. És a könnyelműség bélyege senkire sem sül rá ! Ha a közgyűlés mo«t nem lesz megtartható, jövő 2. vasárnap tekintet'nélkül a megjelenendő tagok számára, határozathozatalra is jogos lesz. A gutorföldi fiókszövetkezet uj lendületet vesz, amint örömmel értesülünk. Esze ágában sincs, liogy megbukjék. Önállósítja magát, s új elnöknek már meg is választották Zarka Károly földbirtokost, a ki teyékeny lelkes ember. — Csak nem kell lemondani 1 A többi magától jön. Felelős szerkesztő Z. Horváth Lajos. Lapkiadó tulajdonos az Alapitó. 21406]ni. 902. árverési hirdetmény. Zalavármegye árverésen a legtöbbet ígérőnek eladja a zalaegerszegi 190. sz. tjkvben 2 sor 448. hrsz. a. tulajdonául felvett ingatlanakat Zalaegerszegen a főszolgabírói hivatalban 1902. évi november hó 28 ik napján d. e. 9 órakor. Az árverést Thassy Lajos zalaegerszegi járási főszolgabíró megbízott végzi. 1. Árverés alá bocsátott ingatlan 8060 kor. 80 f. becsáron alul eladatni nem fog. 2. Ezen árverésen a fent körülirt ingatlan a kikiáltási áron alul eladatni nem fog. 3. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. 4. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő részletben és pedig az elsőt az árverés napjától számítandó 20 nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól számítandó 40 nap alatt, a harmadikat ugyanazon naptól számítandó 60 nap alatt minden egyes vételári részlet után az árverés napjától számítandó 5% kamatokkal együtt lefizetni még azon esetben is, ha az ideig az eladás kormányhatósági jóváhagyást nem nyerne. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. 5. Vevő köteles az ingatlanokat terhelő ós az árverés napjától követóleg esedékes adókat és átruházási illetéket viselni. 6. Vevő a megvett ingatlanok birtokába az árverés s az adás-vevési szerződés kormányhatósági jóváhagyásával, illetve csak 1903. évi május hó 1-ével lép és annak hasznai, ezen időponttól öt illetik. Az árverés alapján létesült adás-vevési szerződés kormányhatósági jóváhagyás alá terjesztendő. 7. A vevő a vételár teljes lefizetése után fog adás-vevési szerződést kapni. Az árverési jegyzőkönyv és jelen hirdetmény alapján az irt kötelezettségek a vevőt terhelik; a törvényhatóságra az átadás kötelezővé esakis a kormányhatósági jóváhagyás után válik. A kormányhatósági jóváhagyás meg nem nyerhetése esetén a befizetett vételárt és befizetett kamatait a vevő visszakapja, . 8. A tulajdonjognak vevő javára bekebelezése csak a vételár és kamatainak teljes lefizetése után fog megengedtetni. 9. A mennyiben vevő az árverési feltételek bármelyikének a kitűzött időben eleget nem tenne, bánatpénzét a befizetett vételárt és kamatait s az ingatlanok iránti összes jogokat elveszti. 10. A vevő viseli az eladásnál és a jogügylettel felmerült összes költségeket, bélyeg kiadásokat ós illetékeket. 11. Fentartja a törvényhatóság azon jogát, hogy a legtöbbet ígérőnek a vételár ajánlatát elfogadja, vagy visszautasítja. Zalaegerszegen 1902. evi november hó 8-án. Oseie-bábn. Károly Zalavármegye alispánja. 1006. szám. v. 1902. pyerési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t. cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a z.-egerszegi kir járásbíróság V. I. 340. számú végzése által Komáromi Károly nemesapáti lakos végrehajtató javára Balog Sándor, Tamás János és Léránt Antal nemesapáti lakósok ellen 500 kor. tőke,ennek 1901 évi deczember hó 2-ától járó 6°/o-os kamatja ugy járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag felülfoglalt 1323 koronára becsült lovak, szarvasmarhák, sertések és gazdasági eszközökből álló ingóságok nyilvános árverés utján leendő eladatása elrendeltetvén — ennek a helyszínén, vagyis Alsónemesapátiban leendő eszközlésére 1902. évi november hó 19-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az .érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. cz. 107 §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi IX. t. c. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Zalaegerszegen 1902. október 26-án. Nemes Sándor kir. bír. végrehajtó. 1902 B 100/3 h. § felsége a király nevében! A zalaegerszegi kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vádolt Fülep Imre elleni bűnügyben a Vidovicb Béla főmagánvádló által emelt vád fölött a Zalaegerszegen 1902 évi február 21-én Bozzay Jenő irnokgyakoraok jegyzőkönyvvezető és dr. Grünwald Samu ügyvéd védő részvételével megtartott nyilvános tágyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után a következőleg itélt. A kir. járásbíróság Fülep Imre 1860 évi deczember 17-én Szarmáron születetett tőgymnasitanár, református, nőtlen, zalaegerszegi lakós, vagyontalan vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. Í61 §-ába ütköző és e szerint minősülő becsületsértés vétségében; elkövetve az által, hogy Vidovich Bonaventura volt zalaegerszegi főgymnasiumi igazgatóról, ennek halála után és életében több izben aként nyilatkzott, hogy ez gazember, denunczians, alattomos pánszláv; és ezért őt a Btk. 273 és 261 §-ai alapján az 1892 : XXVII. t. czben meghatározott czélokra ?5 nap alatt végrehajtás terhével fizetendő, bebajthatlanság esetében a Btk. 53 §-a alapján öt (5) napi fogházra átváltoztatandó ötven (50) korona pénzbüntetésre itéli. A kir. járásbíróság kötelezi a vádlottat, hogy panaszosnak husz (20) korona ügyvédi költséget 15 nap alatt végrehajtás terhével megfizessen. Végül elrendeli, hogy ez az Ítélet egész terjedelmében, indokaival együtt a vádlott költségére a Zalaegerszegen megjelenő „Magyar Paizs"ban közzé tétessék. IncLoHsioJfc: = A kir. járásbíróság Borbély György, Kunfalvi Rezső és Tuc.zy János tanuknak esküvel megerősített vallomásával beigazolva látja, hogy Fülep Imre Vidovich Bonaventura volt zalaegerszegi fógynasiumi igazgatót, ennek elhalálozása után 1901 évi junius hónapban a zalaegerszegi főgymnasiumi tanári szobában a megnevezett tanuk együttes jelenlétében gazembernek nevezte. Ugyan ezek a tanuk és Margineán Sándor tanú ezenkívül még azt vallották, hogy Fülep Imre a feljelentés beadását megelőző három év alatt Vidovicb Bonaventura életében is azt több izben is sértő kifejezésekkel illette, nevezetesen, hogy ezt gazembernek, denuncziánsnak, alattomosnak, pánszlávnak nevezte. Igaz ugvan, hogy a vádlott ezeket a most említett sértő kijelentéseket a tanuk vallomása szerint mindenikük előtt külön és különböző időben tette és igaz, hogy mind a négy tanú a vádlottal rossz visznyban ran, minthogy azonban a négytanu egyértelmű vallomást tett és vallomásukat esküvel megerősititették, a kir. járásbíróság a tanuknak ezt az utóbbi vallomását is valónak fogadta el. Fülep Imre ellen eme kijelentései alapján a Btk. 258 §-ába ütköző rágalmazás és a Btk. 261 § ába ütköző becsületsértés vétségei miatt emeltetett vád. Minthogy azonban a Btk. 258 §-ába ütköző rágalmazás vétségének főalkotó eleme: «tény»állitása, a vádlott által a fentiek szerint tett kijelentéseiben pedig tényállás nem foglaltatik, a kir. járásbíróság a rágalmazás vétségét fenforogni és igy megállapíthatónak nem látja. Tekintettel azonban arra, hogy azok a kijelentések meggyalázóknak tekintendők, mint ilyenek megállapítják a Btk. 261 §-ába ütköző és e szerint minősülő becsületsértés vétségét, miért is a vádlottat a sértett fia Vidovich Béla mint a Btk. 273 §-a szerint indítványtételre jogosult által előterjesztett vádinditvány alapján abban a vétségben bűnösnek kimondani és ezért megbüntetni kellett. A büntetés kiszabásánál figyelembe vétettek mint enyhítő körülmények a vádlott büntetlen előélete és hogy a panaszolt kijelentéseket nem megfontolva, hamem csak ötletszerűen meggondolatlanul tette, a mely utóbbi körülményt a bíróság abból látja megállapíthatónak, hogy a vádlott a tanukkal folytatott bizalmas beszélgetés közben sokféle egyéb tbema közt telte sértő kifejezéseit és anélkül, hogy kijelentései megerősítésére bármiféle tényeket hozott fel, és hogy maguk a tanuk sem követelték tőle annak megokolását, miért használta azokat a sértő kifejezéseket, holott a sértett a tanuk egy részének közvetlen feljebbvalója is volt. A vádlottnak a bűnügyi költségekben történt marasztalása a BP 480 §-án alapszik. Az Ítélet közzététele a magánvádlónak a tárgyalás során kifejezett kívánsága folytán a Btk. 277 §-a alapján volt elrendelendő. Zalaegerszegen, 1902. február 21-én. Hutás József s. k. kir. albiró. 1622 B 902. szám. Í felsége a király nevében. A zalaegerszegi kir. törvényszék mint felebb viteli büntető bíróságnak Szalay László kir. törvszéki biró elnöklete alatt Skódai Aurél kir. tbiró és Sperlágh Géza kir. tbiró Csiszár Sándor kir. t.aljegyző mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett alakult itélő tanácsa a rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt vádolt Fülep Imre ellen a zegerszegi kir. járásbíróság előtt folyamatba tett büntető ügyet, melyben nevezett kir. jbiróság 1902 évi február 22 napján 1902 B 100/3 szám alattitéletet hozott a magán vádló részéről a cselekmény minősítése, Fülep Imre vádlott részéről bűnösségének kimondása miatt bejelentett felebbezés miatt a vádlott és dr. Grünwald Samu védő ügyvéd, ugy magánvádló képviselője dr. Kele Antal ügyvéd jelenlétében Zegerszegen 1902 évi április hó'24 napján tartott nyilvános tárgyalásán vizsgálat alá vévén, a vád és védelem meghallgatása után következően