Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-30 / 5. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. január 30. nek az okát nem tudják, gyujtogatást sejtenek. Két tűzoltó s egy munkás beleágett. A kár, azonfelül, hogy négyszáz munkás kenyér nélkül maradt, három millió koronára rug. A gelsei iparos ifjúság mulatsága a mint Gelséről irja levelezünk, a farsang egyik legszebben sikerült mulatságai közétartozik, melyet j acuár 25-én a gelsei községek olvasó-körének /avára rendezett. Szépen feldisziíett helyiség és a szép számban megjelent hölgyek igazán emelték a mulatságot és fokozták a vigadók jóhangulatát. — A kitűnő jókedv sokáig együtt tartotta a vigadókat s még hajnali 5 órakor is sokan tánczoltak. — A rendező bizottságot elismeréssel illetik a bál sikeréért. Jelen voltak Horváth Jánosné, Kiss Péterné, Csete Józsefné, Pérher Ferenczné, Zadravetz^Györgyné, Kelemen Józsefné, Andri Józsefné, Dogsá Jánosné, Ács Mihályné, Holczer Lajosné, Lakosi Józsefné; — továbbá kisasszonyok: Kiss Mariska, Horváth Ilona, Peiher Janka és Teréz, Csete Mariska, Kelemen Irén, Szalai Róza. — A befolyt jövedelem 90 korona volt, miből a felmerült kiadások fedeztetvén, 40 korona tiszta jövödelmet a jelzett kör javára fordítottak. A szives felülfizetők fogadják kegyes adományaikért a rendezőség köszönetét — r.—1. A rendőrség tevékeny ége 1901. évben. •Rendőrségünk mult évi tevékenységéről az .alábbi adatokat sikerült beszereznünk. Beérkezett ügydarabok: Közigazgatási ügy 1900-ban 3167, 1901-bea 3250, több 83, Kihágási ügy 1900-ban 521, 901-ben 752, több 231, Bűnügy 1900-ban 139, 901-ben 227, több 88, összesen 1900-ban 3827, 901-ben 4229, több 402. Tárgyalásra beidéztetett 1901-ben: közigazgatási ügyben 1327 egyén, kihágási ügyben 1760 egyén, bűnügyben 280 egyén, összesen 3367 egyén. Kiadatott: cseléd könyv 1900-bn 128, 901-ben 164, több 36; igazolási jegy 1900 ban 35, 901-ben 35; marhalevél (járlati) 1900-ban 5179, 901-ben 5778, több 599, összesen 1900-ban 5342, 901-ben 5977, több 635. Marbalevelek tulajdonjog átruházás (járlati levél). Háziállatok 1900-ban 15402,901-ben 20141, több 4739. Közfogyasztásra levágás alá került 1901-ben szarvasmarha 489, tejfogu 790, borjú 1204, birka 263, sertés 1672, összesen 4418 drb. A bejelentett kihágási ügyekben elmarasztaltatott pénzbüntetésben 618 egyén, elzárásban 111 egyén, folmentetett 64 egyén, öszszeren 793 egyén. Bírság kiszabatott összesen 6295 kor. 92* fill, ebból befolyt 2109 kor. 7 fill Vagyontalanság miatt leíratott vagyis elzárásra átváltoztatott 2953 kor. 85 fill., maradt az évvégén hátralék 448 kor. Az év folyama alatt a rendőrségnél 376 egyén 548 nap és 18 órai elzárást szenvedett el. A kiszabott 6295 kor. 92 fill. bírságpénz következőképen oszlott meg: 1. Az országos fogházalapra 3183 kor., 2., a közigazgatási fogház alapra 1126 kor., 3., állategészségügyi alapra 429 kor., 4., Halászati alap 4 kor., 5., Utrendöri alap 47 kor.. 6.. városi 1852-ben 55 éves korában meghalt. Abban az évben született, mikor néhai való jó Brassai bácsi s annyi éves korában halt meg, mint Vörösmarty, az ő édes szellemtestvére. Ez a derék püspök és nevezetes költő még következő müveket irta. A kenyérmezei harcz. Hőskölt. Fordította Luziade első énekét. Belekezdett a 25 énekre tervezett Vienniasz hőskölteménybe. Félbehagyta. (Ezután irta a Székelyek Erdélyben czimüt.) Mohács veszedelme, négy ének. Dierniasz, két ének — (a Torda melletti dák várról). Bege Bécs ostroma idejéből. Mikola Mária, honi rege. Hattyú éposz Hunyadiról. Döbrentei Gáborhoz irt ódája. Ódák és egyházi énekek. A költőiek mellett következő tudományos munkákat irt: Erdély törnétetei, Világtörténet, Az

t unitárius vallás történetei Erdélyben. Az unitárius vallás eredete, A hunok és az avarok városairól, Zsidó régiségek Erdélyben. A föld alakulásáról, melynek mintegy csirája a korábban irt Ember czimü ódája. Székely Sándor tudós volt és munkás ember volt. Azért tiszlelet, ezért szeretet illeti. Tanított az iskolában és prédikált a templomban. Nevelte a gyermeket erkölcsben és tudományban s megtartotta a férfiút a hitben. Érdemeiért a püspökség méltóságával ékesítette fel őt egyháza. Ö nemzeti költészettel fizetett a hazának" Borbély György. szegény alap 1473 kor., 7., országos erdei alap 33 kor. 92 fill. A befolyt összegekből beszállitatott: 1.. az országos fogház alap javára 601 kor. 15 fill., 2., a megyei közig, fogház alapra 245 kor., 3, az állategészségügyi alapra 309 kor.. 4., utrendöri alapra 47 kor., 5., Városi szegény alapra 873 kor., 6., országos erdészeti alapra 33 kor. 92 fill. összesen 2109 kor. 07 rillér. A városi pénztárba beszállittatott: 1., bírságpénz a szegény alapra 873 kor., 2., zene- és egyébb dijakból 957 kor., 3. járlati levelek kiállítása és a tulajdonjog átruházásából befolyt díjakból 1492 kor. 40' fillér. Összesen 3322 korona 40 fillér. Kiadás a rendőrségnél; 1., járlati levél űrlapok beszerzésére 992 kor. 40 fill., 2., Letartóztatottak élelmezésére 138 kor. 80 fill., összesen 1031 kor. 20 fillér. Közsegélyben 85 szegény részesült s ezek összesen kaptak 4996 kor. 48 fillért. Tüzeset volt 11. Építkezés: uj épület emeltetett 22 lakóház. 7 istálló, 1 magszáritó, 4 szoba. Toldalék: 2 kamra 4 faház, 2 istálló. A társaskör közgyűlést tartott jan. 26-án. Gombás István titkár olvasta fel az évi jelentést, mely mutatja hogy a kör hazafias ünnepélyeket rendezsszépen gyarapszik a könyvtár, ez évben 264 könyvet vásároltak. A tagok száma most 100. Pais Kázmér a jövő évre 1600 kor. bevétel és mintegy 1100 kor. kiadással készített költségvetést. Közfelkiáltással választottak meg újra elnöknek Borbély Györgyöt, alelnöknek Záborszky Józsefet, ügyésznek dr. Gombás Aladárt. Többiekre a választás eredménye a következő: Főtitkár Gombás István, titkár Szigethy Erdős írnák, I. jegyző Vörös György, II Rédei László, I. háznagy Duzár litván, II. Kovács István, könyvtárnok Czeschner József, pénztárnok Paizs Kázmér, ellenőr Klosovszky Ernő; a választmányi tagok : Antalik János, Bertalan E dre, Csiszár József, Czukelter Lajos, Epstein József, Gerlits Rezső, Gyenge Sándor, Ilutter Ferenez,Jády Károly, I'app Alajos, Pucher Károly, Szalóky Géza, Zsuppán Gergely, Wapper Ignátz; póttagok: Semnitzky Sándor, rirify Gáspár, Tanár Ignátz; Számvizsgálók : Travnik Lajos, HajgatiJ József, S'edenik Benő. A zalaegerszegi kereskedő ifjak egylete, mint minden évben, ugy az idén i* rendezett hangversenyes mulatságot. Mint minden alkalommal, ugy most is hozott egynagj városi művészt is az estélyre, a ki mint rendesen, ugy most is kupié-művészettel gyönyörködtette művészetkedvelő közönségünket. Az estélyen ifj. Czukelter Lajos szavalt a ki igen jó szavaló; Vdvardy Ilonka k. a. a czirobalmon játszott kinek ugyancsak játék a czimbalom s ennélfogva kivál* a magyar népdal csupa művészet a keze alatt Dr. Bév[/y Zoltán alügyész zongorázott, aki ezen a téren mester — legalább a műkedvelők élén. Hanem ezek nem elegek nekünk s az ifjak egyleté iek. A fővárosb 31 kell a magas művészet, ha mindjárt planipedián áll is. Eíek a nagv művészek le-lejőnek, persze (másra s elfújják nekünk, hogy jaj, de furcsa — Ez a Julcsa! s kósza művészet De lehet ezt fokozni i?. A műrész énekközben lábát emelinti, száját facsarintja s elkárhozott legyen, aki még erre is kétségbe vonja a művészetet, A művésznek dija óránként 100—200—400 kor. Ha a művész német, franc úa, vagy olasz: az már non p'űs ultra ; ha pedig német, franczia, vagy olasz nótát is fu, nohát ez szerényen mondva a művészet Csimborászój a. Mert tudni kell hogy mindjárt művész, mihelyt nem magyar. A kuplék is azért művészetek, mert nem magyar eredetünk s nem magyar természetűek. — Ez alkalommal amint mondják egy Margó nevű olaszos kisasszony járt itt s elénekelte Julcsát, a furcsát s mégmás művészeti darabokat a magyar — szalon estélyen. A magyarság várai a rulbén főidőn. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter elhatározta, hogy ez év folyamán 22 elemi iskolát állit föl a íutlién nép lakta vidékén. Az iskolák többsége Ungmegyére jut, a többit pedig szétszórtan épitik fel a ruthéu földön, hol még mindig kevés a magyar iskola. Az uj iskolákban 1903-ban már meg is kezdik az oktatás'. Sok a kontár. Levelezőnk irja, hogy Varga Lajos 24 éves, nős kondorfai földmives kit a sors elég anyagi javakkal áldott meg ugyan — mégis mellék foglalkozás czimen rovására a tanult iparosoknak kutcsinálással foglalkozott.. E hó 21-én este 8 órakor is dolgozott a fundaI mentummal, gyertya világnál. A harmincz téglával megterhelt csöbör fölé még sógora egy 70 | éves földműves is ráállt, hogy leereszkedve neki segédkezzék. A kötél a.nagy súlyt nem birván elszakadt, s a kútban íevő Varga Lajost agy onnyomta Az öreg nem vesztve el lélek jelenlétét erősen megfogódzva a kötélben, a fennt levő legények felhúzták. — Korra índről azonnal vizsgálat jött ki Ríbaszentmártonba — hol a szerencsétlenség történt — megállapítani, kit terhel a felelőség. „Eső után késő a köpönyeg." Jobb volna a hatóságnak megtiltani, hogy olyan vállalkozásba ne fogjon bele, a ki nem ért hozzá s ne vegye el a kenyeret attól, a ki ért hozzá. Magyar szökevények Nsw Yorkban. Szombathelyi tudósító irja, hogy egy ottani kin skedő egyik amerikai ismerősétől levelet kapót

1-, melyben elmondja, hogy Gallovits, volt budapa sti albiró, aki esküvője után felesége hozom í nyával megszökött, mest New-Yorkban min': — hentes keresi kenyerét Nem igaz tehát, hogy Ga llovits mindjárt szökése után meghalt. Rosenberg Lajos, aki annak idején a kisczelli tatfarékpinztárt tönkretette, Newyorkban porczellán- ós majolika kereskedést nyitott. Uri módon ól, pénze bőven van. — A harmadik érdekes alak gróf Pálffy volt kikindai huszárkapitány, aki hitelezői elől szökött Amerikába. A délezeg huszártiszt most egy newyorki szálló alsóbbrendű alkalmazottja. Új módi fííelés Pressing Ferencz türjei lakost egyik adósa azzal fizette ki, hogy 27 szem srétet beléje lő't, de csak a ezorabjába s nem lett egyéb baja. Czigánybetyár. Ripacs Kolomp ír Vaj la Sztojka Ferencz nevü czigányt elfogta a pacsai csendőr, amint meuekült Zalaegerszegről egy négy betöréses művelet után. A merész czigány rálőtt a csendőrre is, de sikertelenül. Ráomlott a föld B;rky Jánosra, mikor kőfejtéssel foglalkozott Gyűrűsön s erősen megsérült,' Irodalom. Művészet. A szövetkezetek könyve. 1885 óta sok szövetkezet létesült hazánkban, de meg is bukott igen sok. Mert sem elméleti sem gyakorlat: utm vitatás nem volt A szervezők ós vezetők éd es keveset értettek akár a kereskedéshez, akár a kereskedelmi törvényekhez. Most dr. Kele Antal ügyvéd, a Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet alapitója ós elnöke rrtegy 600 oldalra terjedő könyvjt ,,Sz'jvetkez'Al Útmutató'

1 c.imen. Eí a könyv tele vau az ügy iránti meleg leluesed jssel tele van az idevonatkozó utasításokkal, törvényekkel, szabályokkal, r endeletekkel, döntvényekkel, mintákkal, a különböző fajtájú szövetkezeteink terjed dm :s stilisztikájával. A ki ez*; a könyvet kezében tartja és szigorúan a szerint jár el, az szövetkezetet alakithat 8 azt virágzásra juttathatja. A könyv nagy tanulmány után készült s a nemzeti ügy magasztos czéljától elkezdje a legapróbb részleteiig felölel miudent, ra'.nden teeudit. Különösen az a nagy gyakorlati haszna van, h >gy lépésről lépésre útbaigazítja a szövetkezet vezetőjét, mikor, hol és hogyan kell eljárnia a szövetkezet dolgában a törvényszéken a biróságo-cnál, pénzű .^igazgatóságoknál stb külön költség nélkül. — Különösen nagy hálára kötelezheti e mű a szegény néposzályt, melwiek érdekében kell a szövetkezeteket felállítani, s hálára kötelezhet mindenkit ez országbin a honi ipar pártolásának rárg»alasáért is. Meite könyv szerints ugyaucsakadr. Keletől alapított Fogvasztási szövetkezet elve s/.erint a szövetkezeteknek az a második nagy czéljok is van, hogy a versenyképes hazai iparczikkeknek ós termelésnek teremtsenek első sorban piaezot. A magyarság iránt nagy lelkesedéssel, szorgalommal ós mély tudíssal megirt fokos könyvnek az ára 8 kor. 60 fill. A kik csak tehetik, vegyék meg ós terjeszszék ezt a jó könyvet. Kapható szerzőnél Zalaegerszegen.* *) A oserevis^Dnybau levő' lap)k szsrkeiztöit tisztelettel kérjük vegyék át lapjokba ast a rövid ismertetést. S^, Az unitáriusoknak theologiával kapcsolt főiskoláját > Berde Mózsa milliis hagyatékával újra épifették. Az ép ílet Kolozsvárnak egyik fényesen imponáló épülete 8 hazai művelődésünknek egyik fő fészke. Az uj épület felszentelésére dr. Boros György theologiai tanár g az akad émia S dékánja emlékkönyvet szerkesztett, mjlynek tartalma: Rédiger Gizi költő-pap Hym msa. A régi kollégium képben és Írásban, Kőváry László történetíró — János Zsigmond választott magyarkirály s erdélyi fejeielemről, ki negyedfélszáz esztendővel ezelő:t országgyűlési határozatként mondá, hogy :„Mindenki azt a vallást követheti,