Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-16 / 42. szám

1>902. október 16. MAGYAR PAIZS 3 amig az állami tanitók inukpzakadtáig harczolnak hogy állámi tisztviselőknek tekintsék Őket is, azalatt még mindig épen áll a töryéuy, amelvik az egész müveit világ szégyenére tiszteletet kiván a 300 fitos minimum gyalázatának. A középiskolai tanárság is elégedetlen. Az első rangsor összeállítása mélyen sértett sok kiváló tanárt ós a harczot megkezdették. És most amolyan félhivatalos kipattant titkok utján azt híresztelik, hogy kiveszik ugyan a rangsor­hói, de csak azért, hogy a velők egyenlő kép­zettségű tisztviselőknél igy kevesebb fizetést kap­janak s a javulás rájuk nézve kevésbé legyen kedvező. És vegyük ezekhez az anyagi érdekekhez a temérdek erkölcsi érdeket, amelyért még minden fajta iskola emberének küzdeni kell s amelyek ki­lecetized részben társadalmi problémák. Ezeknek a megoldását tehát nem a törvényhozástól, hanem magától a nagy társadalomtól várhatjuk, köve­telhetjük s ezt a követelést csak a nyomtatott betű utján terjeszthetjük elő. A Nemzeti Iskola eddig is megtette ezt, de mindezeket csak magunknak és a különösen ér­deklődőknek tudtuk elmondani. Bár letettük a politikai kaueziót, de szaklapnak tekintett a közönség s megmaradtunk a tanitók körében. A napi lap azonban ezen segítene. A mi esz­méinket kivinné a nagy közönség közé s ott a mi érdekeinket azonosítaná a nevelés és a kul­tura nagy problémaival s a közvélemény maga állana a mi pártunkra. Éz az, ami előtt meg kell hajolni minden ta­nitónak; ez az, ami tettre kényszerít minket is. A hívó szót megéltettük s a mi kedves közön­ségünk rendelkezésének készséggel engedelmes­kedünk. De . . . szegények vagyunk. Egy napi lap évi fentartása a legszerényebb sőt szegenyes viszonyok között is 120.000 koro­nába keiül. S ha 16 koronás újságot szerkesz­tünk, ez a pénz 7500 előfizető zsebébői gyűlhet össze. Hol van ez a sereg ? Gazdag ember nem fél, mert birja pénzzel, kibocsátja a lapot magát, küldi százezerenként a mutatvány számot, hirdet mindenfelé s a reklámnak száz meg száz eszköze áll rendelkezésre, de nekünk erre csak a lelke­sedésünk van meg. Ez pedig egymagában nagyon kevés. De ha a Nemzeti Iskola gárdája velünk lelkesedik, ha minden egyes az uj lap köré többet magával sorakozik, nincs szűkség tőkepénzre, a vállalat mégis meg van. Ami sok, ami elviselhe­tetlen teher reánk nézve, igy megosztva könnyű ksz. Es mi kibontjuk újra a zászlót, azt a zászlót, amelynek a tisztességét eddig is eiaő sorban maga a tanár és tanitó világ szerezte meg s a hivó szóra megjelennünk : megcs náljuk a napi lapot, a tanitók napi lapját. Programmunk : a magyar nemzeti kultura ön­zetlen s?olgálása, fejlesztése. Kulturáí pedig csak müveit, megbecsült és tisztességesen fizetett tanárral, tanítóval lehet fejleszteni. S amig ezt nem hirdeti és nem vallja igya társadalom minden tagja, addig hiu eiőlködés minden harezunk, min­den" küzdések. A tanitó a társadalomban nem osztály, hanem e.szme, ame'y a közművelődést képviseli Tehát ez a lap nem osztály érdekekért kü?dő lap, hanem olyan lesz, amelyik az egész nemzet anvagi és szellemi boldogulását munkálja. Épen ezer' politikai párthoz nem csatlakozunk, minden pártnak lehetnek, sőt vannak is ideális, nemes creljai; ezeket miéit ne fogadnók el mi is ? s akik ilyenekért küzdenek, miért ne támo­gatnék mi is ? De viszont a pártoskodás magá­val hordja a .megalkuvást, az egyesek hatalmi érdekét ós a mellék czélok ezer, meg ezer apró szálait. Eleket üldözni, ezeket irtani snent kö­telessége az eszme igaz harcsosának s ezek ellen felvesszük a küzdelmet mi ib. Szellemben, harci taktikában olyanok maradunk, ruirt amilyenek voltunk. De ezt a lapot a nagy közönség számára szer­kesztjük. Igyekezünk, hogy minden olvasónk ta­lálja meg ebben az.,, amit egy ju napilaptól vár minden ujtág olvasó ember. A speciális szak­szerű iskolai dolgokat a lehetőleg szrk térre szeritjuk s hetenkint egyszer mellékleten közöl­jük, de azért a tanitók erkölcsi és anyagi érdeke ott lesz a lap minden sorában elreitve, hogy ezeket, mint igazi lelki orvosságot bevehesse a beteg társadalom. A lap terjedelme hétköznapokon nyolc-tiz, vasárnap tizenhat oldal lesz s az előfizetés egész évre tizenhat korona. A Nemzeti Iskola czimet is fel kell cserélni, mert e czim alatt a nagy­közönség tovább is szaklapnak tartaná s a tá­mogatásra nehéz lenne megnyerni. Az új lap cime tehát Magyar Világ. Ez az a jelszó, amely alatt a magyar tanitók igaz harczát az uj csatatéren tovább folytatjuk, de a heti tanügyi mellékleten továbbra is meg­marad a Nemzeti Iskola cim A magyar tanit.ó­világ szive ezzel ugy összeforrott, s minket is annyi kedves emlék, oly sok boldog óra füz ehez, hogy az enyészetnek oda nem engedhetjük, hanem legalább igy, egy rovat-cimben fenn­tartjuk. Arra törekszünk, hogy alapnak irodalmi szín­vonala olyan legyen, amely kielégíti a müveit embert is, de értse meg, sőt élvezettel olvashassa a kevésbbé iskolázott ember is. Kerülünk minden erkölcstelen dolgot s az eseményeket ugy tálaljuk fel a közönségnek, hogy a család akármelyik zsenge tagjának nyugodt lélekkel a kezébe ad hassák ezt az újságot. Szép, tiszta magyar nyelv és tisztesség lesz az ékessége ennek a lapnak, amelyet a tanitó a legnagyobb megnyugvással ajánlhat akárkinek. Ez a programm. Nem mi találtuk ki, hanem azok a lelkes tanitók, akik minket biztattak. Mi csak visszamondjuk a tanitók összességének. Egy lelkes kis tábor, amelyik a harezra felszólított s ennek a nevében szólunk t. olvasóinkhoz, hogy nyilatkozzanak. Nyilatkozzék minden egyesolva3Ónk külön-külön, hogy eiőfizetőj e lesz-e a Magyar Világnak ? És nyilatkozzék, hány előfizetőt szerez a mi lapunk nak ? Ezek a nyilatkozatok fedezik azt a renge­teg pénzt, amit el kellene költeni egy uj lap megindításánál s ezek a nyilatkozatok fedezik a mi szegénységünket. Ha együtt lesz a tábor, nem késünk egy perczet se, megindul a napilap. S akkor ne feljen a magyar tanitó, mert ügyének diadalra kell jutnia, hisz a leghatalma­sabb és a legnemesebb fegyverrel indul a harcba : a nyomtatott betii erejével. Fel tehát a munkára! A vésszel és viharral dacoló sziklákat is porszemek alkotják ; a tanitók tömörülése miért ne len .e minden sziklánál erősebb, hisz ezt nem porszemek, hanem lelkes emberek nemes szive szilárdítja meg. A zászlót kibontottuk, a kérdést kimondottuk és — várjuk a választ. Budapesten, 1902. október hó. Szives üdvözlettel a „Nemzeti Iskola" szerkesztősége. Benedek Elek. Földes Géza. Földmivelés. Állattenyésztés. A kié a föld, azé az ország! A zalavármegyei gazdasági egyesület Nagy­kanizsán e hó 5-én állatdijazást rendezett a tenyésztés érdekében. De az érdeklődés nem igen hajtői La buzgó versenyre a gazdákat. Mindössze 152 állattal léptek, fel. A kiállítás elnöke Jerfy Adolf, nagvrécsei birtokos, volt. Teheneikkel a következő gazdák nyertek dijat: Varga István Galambok, Gáí István Duzsnak, Krenusz Bódi és Flumbcrt László Nagykanizsa. — Üszökkel: Strut Pál Németszentmikiós, Tóth János Sormás, Varga Ferencz Nagykanizsa, Hajdú György, Németh János Karos, Tahm József és Bencze József Galambok. — Választott bvrjukkal: Bencze István Galambok, Varga István Galambok, Tóth Antal Galambok, Tóth István Sormás. — Községi bikák gondozásáért Kovács György Sormás, Hári János és Kovács József Nagykanizsa, továbbá a galam­boki, szentbalázsi, pölöskelői ós langvizi bika gondozók. A díjazáshoz hozzájárult az államsegély is s a Weiser J. G. czég is egy ekével. Elismerő oklevelét kapott Elek Ernő, Grünhut Henrik, Szommer Ignácz, Dauscha Ottó (Nagykanizsa), Bakonyi Mór petendi ós Juk József galambóki lakós. Göcseji levelek III. Möghat a zasszony. Mikó kübeszélera az röndőr teés Urakná, hogy tsak a zasszonra boszonkottam az nyelvezettyei mihán, rögvest küszavallották hogy elmöhetök, halom azét miégis etellett bele ennap. Firissen rójtattam haza felé, mondok: hátha igazijan beteg a zaszszony, nem attu hogy az tzipellőket hozzájo hasonléttam, halom hát má elübb is kólikás vót. Hazaérköztem : essög látom, hogy naon intö­geti felejóm a zágyru. Gyüjjók tsak kee id&, aszondi: ugy-e montam hom möghalókodok, mét izet mög jaz zuton, de azét én nöm haragszom án keere, tsak aztot akarom kü szónyi,hogy az fejérnépekhöl ne viselködgyék ugy „hogyan ón a zembörökhöl. Essög az hói felé emelködött az hajaim szálgya, mondok: hát te nöm tsak felejém huzódoztá az szüveietöddel, halom még más embörgyeire is tekéntélöztél, essög az kezgyeimeket folyamato­séttanyi keztem az feteségöm képtye felé. Talá még az halókodó ágyáro is ludvórez szát hozzájo főakaródott kenyi, hogy az régi szokásso szerént az kupámhői — tseleködgye jazt az kis korsót a ki ott az sorokba szok ányi. Gondótam má tsak birok veled tü—tö—asszony ; mögfogdoztam jobbru baru, vissza nyomakottam ;jaz fekügető helóre, de vesztességömre, mer rám lehőködött, talá az lölkit is akkó lehőkötte kü felejém, mer engöm jaz hideg e rázott tőlö, Nagysokára gyüttem magamhol, az Koplalónó komasszon a zisten áldgya mög értö^födörgőt, etzetes ruhável nyomogatta jaz hasamat, az homlokomat peig a züngi allábo törügettő. „Ébredgvék kee fő má ettző, möghat az ko­maszon," kajátozott Koplaloné. Möghat ? kérdöz­köttem, ha tuttam vóna mondok: akkó elübb föketem vóna. „Hát kee nöm is sajnáli ? Várgyék tsak kee, ezt emondom a klábányos urnák is, a ki vesár­nop is azt pörédikáto hommég a zellenségömet is szeretnyi küő, kee peig az hütőködött feleség­gyét se szerettő" — pörgött jaz komasszon nyevi. Dehonöm szerettöm még az boraá is jobban, mondok, nöm muszáj azét keenek küszónvi, tsititgattara az fejórnépet hommög nö mondgya az papní.k, no mögattu is tartózkottam, essög küszóva : fétem, hátho még ettző visszagyiln , a feleségömbe jaz lélök, essög möghaili hogy Én is ippeg u szerettöm ütet, mint ü Engöm. Kütuszkótam az holott mellű magam mög peig emöntem a Zálligorr Számihol leöntöznyi az keeervetös óletöm folássát. Költ az Likvőgy pusztán péntökön este. tisztöletömet ajálom + Én Gullós Ferencz. \ 1 Heti hirek. Helyiek. A Mátyás király lovas szobrának Kolozs­várt okt. 12 én történt országos ünnepélyes lelep­lezésén Zalavármegyét Dr. Gróf Jankovits László főispán ur képviselte. Bozy József zalaegerszegi segéd lelkészt a szombathelyi megyés püspök kinevezte kisunyomi plébánosnak Vasmegyébe, helyébe pedig segéd lelkésznek Törzsök Vilmost helyezte át János­házáról. Esküvő. Oravecz Viktor kir. mérnök okt. 11­én esküvőt tartott Novigrádon Szabolics Melania kisasszonynyal. Az érdem. Cs. Péterffy Józsefet behívták a minisztériumba. Péterffy J. gazdasági tanár, s igy volt pár évig Egerszegen a gazdasági ismétlő iskola vezetője. S ez mindjáit egy fájdalmas hurt érint meg bennünk. Péterffy elment innen Dorozsmára, egy nagyobb méretű iskolához, mert itt megszűnt a gazd. iskola. Megszűnt pedig azért, mert a város nem adott erre a czélra néhány hold földet, holott, a közoktatás­ügyi miniszter a földmivelésivel együtt nyakra­főre állítja fel a gazdasági iskolákat. Egerszegea akkor szüntetik meg. — Ez csak kitérés, itt — örömmel emiitjük meg, hogy a kitűnő gazdasági szaktanárt, dolgozó társunkat, ki a Magyar Paizsban a Fóldmivelés — Állattenyésztés rovatot vezeti, fokról, fokra méltó elismerés, kitüntetés éri. Csak tovább, tovább. Csertán Károly alispánunkat gyász érte, mint a következő Szomorujelentés mutatja: Alólirottak fájdalomteljes szívvel jelentik felejt­hetetlen drága testvérüknek, sógornőjének óa

Next

/
Oldalképek
Tartalom