Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-09 / 41. szám

4 MAGYAR PAIZS 1902. október 9. befejezni. A na az álláspontra kell helyezkedni, amint ugy is van, hogy a bűnös ember lelke beteg, s akkor segítve, oltalmazva tamogatva meggyógyítva, visszaadni a társadalomnak. Papp Ferencz. A szén. A szén, mely a nagytőke politikai túlsúlya miatt, most az egész világon magánUzórkedés tárgya, méter mázsánkint 5 — 10 krajczárral bányászható, s ilyen olcsón kerülhetne a piaczra, ha bányászatát a szokásos munkabérek mellett magok az államok művelnék és nyerészkedés nélkül közraktárakban árulnák. A szón árától függ a vasnak, a téglának, a vasúton ós a hajón való szállításnak az ára és még sok mindennek az áia — sok mindennek a forgalma, — mert tudvalevő dolog, hogy nem csak a mezőgazdasági, de az ipari czikkek forgalmának, kelendőségének is az olcsóság az éltető ereje. Eme nemzetgazdasági alapigazságoknak az előre bocsátásával kéidem a világ jak gondolkodó soc ologusaitól és . . . hadügyminisztereitől: nem volna-e már itt az ideje a proletárságot a munkanélkülieket absoibeáló, magába olvasztó productiv hadsereg eszméjével komolyan foglalkozni ? Nem lehetne-e ilyen uton módon a rettegett sztrájkokat is egyszersmindenkorra feleslegessé tenni ? Kubina András. Göcseji levelek II. Pörőlés. Mögmontam jaz Lipityloty komának, hogy az mestört bépanaszólom, mért cseleködött kü jaz oskola házbul Engöm. A gyegzö ur mög küttö jaz litzitátzijót is a mellikke béhitak a törvénbe. A zannyiknak essög küszavasétottam, hogy ü is együu tanukodnyi, mer hát azt is küirták, hogy látnyi is küő valakinek, peig Én nöm láttam, csak azét som, mér a szemgyeim naon szikráztak akkó. Még málét is sütött a zasszon a zutra, aszondi: hátha ott küő rastagónyi, akkó lögyék a kit a zembör mögöszik. Korán röggel ellódulunk hogy elübb oda érgvünk mint az mestör. Az csizniáimakat is mog a zannyik czipellőit is az vállomra vetőköttem, mondok : az hideg mihán hátha Fö kinő huzakodnyi uket. Essög oda akartunk érködzenyi, mikó a zannyik kü szóta : halli kee, keed nömis kiérdezi hogy hun az törvén ? Mondok: Én annékün is tudom aztot. Talá sokat járkáli keed ott aprétotta tuább a zasszouy, a szömgyeimekre bánkódva, hómmá essög kéttzör is ott Fogtak jaz törvényös Urak három hónapig az kormán könyerére. Asszony hallgass, mondok: mér a zisten som mentöget mög ugy hozzád cselekxöm ezt-e, mutatom feleje jaz czipelöit. a Lódullék kee melüllem, nöm szégyöllösködi hogy mindönki béjelönti a szájgyo mihán, mér essög naon goromba, tergvögelődött jaz kezgyeivel a zasszony, nagy haugon kajátozva ezöket. De má emmégis csak csúnya, gondótam, leemelköttem jaz czipellőjit és essög a zasszony hátáhol hasonlétottam. Jaj! jaj I kajátozta az feleségöm, várgyék kee, mögláti, hogy még talá az májám is eszakut ugy hogy talá bele is halókodok. Nöm hányom Én mondok : akár hánszor hasz is mög, de jaz házná csak én vüselkodöm az gatyát szótam kü nagy hangon, de jaz röndör teés Urak möghaliottak, essög körüfogott kettőhárom, peig montam nekik én nöm csinátom olyant, mög hogy tárgvólásro is küő tnonnöm, hanom mikó jaz ögyik ódaba tárgyót jaz öklezeltyével essök ellódultam, magamba mondova: várgy aszón csak kü eresszenek, móg a tárgyólásru haza möhessek . . . Költ az Likvőgy pusztán mámó röggel tisztöletömet ajálom f Én Gullós Ferencz. A* életből. Háziasszony: Remélem jól el fogja látni szolgálatát? Uj szobalány: Na majd meglátjuk. Hogyan sikerült az uj darabod Oszkár? — Barátom 1 már a Il-ik felvonásnál egészen magán kivül volt a publikum. Egy levélből : Drága Gyurim! Mellékelve küldök egy kis darab borjúsültet, nem sok az egész, de szivéből küldi hü Annád. Kérő: Uram, szeretem a leányát. Már az első pillanattól fogva szivembe van vésve. Apa: Csak vakarja ki onnan. Októbernek elsején . . . Nem fogsz elfelejteni ott katonáéknál Pali ? — Ne félj Böském! Ha kapitány lennék is, még akkor sem felejtenélek el. Kohn ur! Már megint ugy beszél, mintha az összes birkákkal rokonságban volna Kohn ur : A «Magyarságnál® is történt kivégzés. Nem tud róla? Mert a szerencsétlenség nem lehet egyszerre mindenhol, hát még vannak boldog emberek a világon. A gyermek becsülését Bonbonokkal, a barátodét pénzedde', de a világ becsülését, csak munkáddal nyerheted meg. Li Tsnng Földmivelés. Állattenyésztés. A kié a föld, azé az ország! ím Egy uj buzabetegs^g az alfö dön. Alig múlik el esztendő, hogr egy-egy ujabb csapás ne érje a gazdaközönsóget. Avagy ösm'retes volt-e ezelőtt 20-25 évvel a heszszeni lógv, a szőlő-, a burgonya perenoszporája, a sertésvész s a többi elszámlálhatatlanul sok kártevő, a melyekkel szemben alig vagy épenséggel nem tud a gazda megküzdeni. Mindezekhez az idén még egy csatlakozott, a bu/'a torzsgombája, a mely az alföldön nagy területen de különösen Hódmező vásárhely vidéken először lépett fel az idén, s hídyenkmt már igen jelentékem 20°/

o-ig menő kárt okozott. E/, azonban csak fellépésének elfő évében van igy. Ha nem teszünk ellene semmit, évről-évre fokozódni fog, s beállhat az az időpont, hogy a buzatermeles lehetetlenné válik. Hogyan lehet felismerni a buza torzsgombabetegségét. A torzsgomba által megtámadott buza táblán azt messziről nézve — semmi változást sem veszünk észre; közelebbről nézve azonban azt tapasztaljuk, hogy a- előbb sürü állású bu/.afejek megritkulták, a minek ha kutatjuk az okát, azt fogjuk tapasztalni, hogy a buza egy része öszsze-vissza kuszáitan a földön fekszik Tehát a vetesnek nem egész tömege dőlt meg, hanem a még fennálló kalászok kö/ül egyes szálak, kisebb vagy nagyobb mennyiségben, erre is arra is lehajlottak a földre. Ezen lehajlott szálakat megvizsgálva, azokat közvetlenül a föld felett — ellothadva találjuk. Ez az idén okozott kár vidékenként 5 20o/° között ingadozik, a kár a/onban roppant nagj területen mutatkozott, jórészt az egész alföldre kiterjedőleg, de igen sok helyt nem vették észre, mert a betegséget még nem ösmerik. A torzsgomba okai. Miként a név is mu'atja, közvetlen ok egy gombaféleség, melynek téli spórái is vannak, s igy képes r ttelelni, hogy a következő évben annái nagyobb erélylyel lépjen fel. Ezen közvetlen ok azonban csak bizonyos helyeken lép fel; ez ideig legalább csak olyan területeken észlelték a hol gyakian szoktak buzit,buza után, vagy egyáltalán buzafélét buzaféle után vetni, a hol a talaj humuszban gazdag, de a buzafélék folytonos termelése következtében ásványi tápsókban — nevezetesen pedig 'foszforsavban szegény. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy az idén is ctak az alföldön lépett fel, a hol tudvalevőleg a talaj humuszban többnyire gazdag, a hol helyes váltógazdaságot nem igen űznek, ahol buza után buza, avagy rozs, árpa, zab nagyon is gyakran következik, a hol csak egy oldalú istálótrágyázást ösmemek, s ebből is csak igen kevés jut a talajnak, s a hol a felsorolt okok miatt a talaj ásványi alkotó részekben ugyancsak elszegényedett. A torzsgomba elleni védekezés. Tekintettel arra a körülményre, hogy a torzsgombának téli spórái is vannak melynek a betegséget a következő évre átviszik; azokon a vidékeken amelyeken már fellépett, legelső teendő a gombák megsemmisítése. Abban az esetben, ha az illető területre okvetetlenül tavasai gabonafélét akarunk vetni, akkor a megsemmisiteenek csak egv módja van, a tarló Itiperzselése. Ila azonba& kapás alá kerül, akkor a perzseles elmaradhat, mert a kapás növényekben ugy sem talál a gomba alkalmas médiumot a tovább fejlődésre. Második feladat olyan váltógazdaságot berendezni, a melyben gabonaféle csak minden harmadik évben kerül, e közbeeső években padig olyan módon trágyázni, hogy a talaj ásványi tápláló anyagai ne apadjanak, hanem ellenkezőleg szaporodjanak. Ezt leginkább ugy érhe'juk el, ha az istálló trágyát nem közvetetlenül a buzu, hanem az előveteméni'e alá adjuk, pl. a zabos bükköny vagy a csalamádó alá, a me.yek legalkalmasabb élőveteményei a bubának, a buza alá pedig közvetlenül ásványi trágyát pl, szuperfos/.fátot aduuk, miáltal nemcsak a talaj ásványi alkotó részeit gazdagítjuk de jobb termést és gyorsabb erest érüuk el, a melyek — különösen a mi forró éghajlatunk alatt — nagyon is figyelemre méltó köiülményok. Ha igy járunk el niucs miért tartanunk a buza tor/.sgomba betegségétől, ellenkezőleg azonban el lehetünk kes/.ülve, hogy a kártétel évrőlévre növekedni fog. Heti hirek. Helyiek. Farkas Antalról itt a helyi hírek között teszünk említést, mert ő e lapnak egyik legbelsőbb munkatársa s azonkívül személyes barátság is fűzi a zalaegerszegiekhez. Örvendetes és egyúttal szomorú hirt közlünk róla. Kiváló tehetsége már feltűnt itt-ott Meghívták Makóra lapszerkesztőnek. Ez az örvendetes. — lia ugyan örvendetes. De a dolognak a másik oldala már nem örvendetes, U eddig Mezőtúr pusztáján Tul a Héken volt «tanyai költő» és «tanyai tanitó*. Most városi ember lesz. Tanyai tanítónak nem volt jó, mert nincs diplomája. Mondják, illetékes helyen biztatták, hogy jelen esetbeu nem is szükséges a hivatalos diploma, — hiszen magántanulmánya annyi vau, hogy elég volna két tanárnak; irodalmi munkássága is van annyi, és olyan, hogy fölér 222 tanárnak irodalmi munkásságával. Ezekből eltanithatná a tanyai gyermekeket abéczére; hazaszeretetből pedig bátran megregulázhatja a professor urakat is. Mindenik költeménye szivér.ek egy-egy meleg vércsepje. D.a nincs diplomája, s nem lehet tanyai tanitó. — Nem szatrájaé e/. a sorsnak? és nekünk magyaroknak? Vájjon nem kellene, c egy ilyen józan, erős tehetséget megtartani ? Nyilt őszinteséggel kérdezzük ezt a közoktatásügyi magas minisztériumtól. A vármegyei törvényhatóság tegnapelőtt rendkívüli kö/gyülést tartott. A költségvetést állapították meg. Vármegyei köziyazaatási rendes ülés volt dr. Jaukovich László főispán elnöklete alatt folyó hó 7 én. Az alispáni jelentés szerint a személybiz'onságra nézve nagyobb esetek: Németh Karolina devecseri lakós szeptember 25-én Nyirád községbe ment 8 ott Frhch Eliánéhoz szált meg. Och Ferencz nyirádi csendőr kivel nevezett nő előbh szerelmi viszonyban volt, de az utóbbi időben tőle elpártolva Herendi Lajos csendőrrel kötött, uj ismeretséget, szeptember 25—26-ika közötti ójjal nevezett nőnek a szállására ment ós kardjával a nőt agyonvagdalta, azután szolgálati fegyverével magát agyonlőtte.