Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-09 / 41. szám

4 MAGYAR PAIZS 1902. deczember 2. gyufájának a gyártulajdonosa beperelt becsületsértésért, s hogy a gyárjának kért csináltam, de sietek kijelenteni, hogy a dologról felvilágosítást nyervén, azonnal visszavette a panaszt. A dolog ugy történt, hogy ezelőtt két évvel megindítottam a Magyar Faiast, alapítván azt a saját bőrömre. És elkeseredett hirdetést csaptam a honi ipar érdekében, s csókolgattam pennámmal a munkától durvult magyar kezet. Az ezer iparág között különösen ezt a speciális magyar találmányt, a gyufát prédikáltam legtöbbet, nemcsak az újságokban, de az életben is: a boltokban, a kereskedők között, a társaságokban s a pályatársak között; még a gyufák között is véletlenül épen az Emke s a Tanítók háza gyufájával mentem csaknem az eszelősködósig, minthogy ezek humánus czólt is szolgálnak ; a Magyar Paizs mo3t épen a száztizenegyedikszer hizdeti ezeket hol kisebb, hol nagyobb tüdővel. Mintha saját életem függne tőle. Nem tudora, ez volt é az oka, de a minek hirét sem hallották itt ezelőtt két évvel, most ez a kétféle gyufa el van terjedve ezen a vidéken Tovább mentem. Szédelgőknek és hazaárulóknak mondtam azokat, a kik külföldi gyújtót hoznak be s c

cak a külső felírást ragasztják magyar Írással rája. A „Tanítók háza gyufája" felírás alatt szintén ott volt a retteuetes „Sickerhets" fele svéd felírás. A közönség velem együtt ugy gondolkozott, hogy itt valaki visszaélést követett el a magyar iparpártolás mozgalmával s Reisner Emanuelnek a gyulai gyárával is, ki 5% kot ad a Tanítók házának. A gyulai gyár azt hitte, hogy egyenesen rávonatkoztatják a visszaélést, holott ő nem hozatja külföldről, s a svéd felírású dobozokat is ő csinálja; gyárának a jó '^hirneviért tehát pert indított, — de viszont ő is meggyőződött, hogy nem ellene, inkább mellette s az igazi magyar gyárosok mellett szólott a kriminális czikk. A vádat tehát visszavette. — Annyival is inkább, mert hiszen nemhogy csorbát szenvedne a gyárj, de még inkább ujabb megbízásokat kapott nem régiben is, épen itt a Dundntul, a Dunáutuli Magyar Közművelődési Egylettől is D. M. K. E. jeizésü gyújtók gyártására. Bármint van a dolog, ha a vádat folytatták volna is a személyem ellen, e ha elitéltek volna is: én a magvar ipar pártolását s köztök az Emke ós a Tanítók háza gyufája gyárjának a pártolását tovább is kiabáltam volna fűnek — fának; mert az újságírónak nem a személyekkel, hanem a köz Is nemzeti ügygyei kell törődnie. Még csupán azt a megjegyzést kell idetenni, hogy gyárosok, iparosok, magyar polgártársaink számára szónt áruczikkeikre csak magyar felírást ragasszanak. Borbély György. I. A talmúd tartalmának rövid ismertetése. (XIV.) 1. Fiat lux, pax et justitia. — A Talmúd héber szó, s annyit tesz mint tan tanulmány. A régi zsidó géniusz csaknem nyolcz századának munkája van benne fölhalmozódva és megörökítve, mely hosszú idöböl körül-belül harmadfél század a Krisztus születése előtti korra, hatodfél pedig a keresztény időszámítás elejére esik. Épületének fokozatos felemelésében Palesztina és Babilónia több mint ezer elméje, zsidó bölcse — kezdve a legsilányabtól a legzsenaisabbig — működött közre, akik nemcsak különböző időben, hanem a legkülömbözőbb : u. m. perzsa, görög, római stb. befolyások alatt és egymástól teljesen különböző eszmeáramlatok között éltek és szerepeltek. «Hogy a Talmúd óriási szellemi épületének roppant terjedelméről már előzetesen némi fogóimat nvujtsunk, megemlítjük, hogy az a mai kiadásainkban — két fökommentárjával együtt tizenkét ivrétü kötetet tölt be. A Talmúd az ókori zsidók legnagyobb irodalmi terméke, mely két részből áll: az első és főrész, mely régibb és kisebb « tóra vagyis a Pentateúchús alapján keletkezett, vallásjogi és polgári törvénytár, neve pedig Misna ; az ujabb és aránytalanul nagyobb második rész pedig a Misna jogtételeí és törvényei fölött folyó diskuszsziók alapján fejlődött, s a világirodalomban páratlanul álló ókori mouúmentális, de rendszer nélküli encziklopédia, szellemi quodlibet, melyben azonban a zsidók vallási és polgári élete között a teokratikus alkotmány forma következtében fennált sajátszerű viszonyánál fogva túlnyomóan valiisi témák szerepelnek ; ennek neve Gemára. Van egy palesztinai és egy babiloni Gemára. Ez utóbbi rész általában úgy viszonylik az előbbihez, mint kommentár a szöveghez.^jMíndkét rész együttvéve képezi a Talmudot.®*.) A régi rabbik, az ortodox zsidók azt hiszik, hogy Mózes, az alatt a negyven nap alatt, melyet a szinaí hegyen töltött, kettős törvényt kapott volna a Jehovától t, i. azt, melyet a Peulateúchusban leirt, s melyet ezért irott törvénynek neveznek ; és egy másikat, mely az előbbinek magyarázatát, kiegészítését, gyakorlati kivitelének módját stb. tartalmazza, s ezt szóbeli törvénynek nevezték. A kiket ide elküldtek, az Isten napját azok soha többet nem látták. Ha egy ilyen zárka ajtaja évek multán uj'jól megnyílt, — írja Heine, — a rozsdás vas kísérteties nyikorgásán kivül mi sem hallatszott; az áldozat ajkán örökre elhalt a sóhaj, csak néhány ott beverő fakó csont s a falba, vagy padozatba karczolt monda tok, szavak árulták el, hogy itt egy emberi lény nézett farkas szemet a halállal. Innen kiérve, a »fehér toronyba* lehet menni. Egykor ez is fogház volt, fegyvertár. Itt járt egykor e torony egyik czellájában a híres Waltber Raleigh tizenhárom esztendeig. Vajha csak járhatott volna! Mert czellájának hossza négy lépés, szélessége három lépés. S ez az ember foglalta je Észak-Amerikát Angliának! Szegény Kolumbus, ha ezt megérhetted volna, de könnyűek lettek volna lánczaid! Itt tartották fogva számos társával a skót szabadsághöst, a skót költészet Cydjét, Wallace Vilmost s innen ment vesztőhelyére. A fegyvertár legérdekesebb alakjai az angol királyok. Sorban egymás mellett mereven ülnek lovaikon korhű vagy eredeti fegyverzetben. Itt van VIII. Henrik modellja pánczélos fegyverzetben. Széles nagy feje, elhízott potrohos teste, vörös bajusza, vastag érzéki ajkai nem tesznek kellemes benyomást még a laikusra sem. Hát még arra, a ki ismeri ennek a kimerának undok életét! Mellette van elhelyezve az a figura, melyet gúnyból I Miksa császár küldött a képzelődö királynak. Egy vasból való mellszobor ez, *) Lásd dr, Huber LipU fentebb hivatkozott müvét. otromba fejjel, idomtalan nagy szemüveggel és kos-szar/akkal. Szarvakat növesztett a félelmetes szoknyakirálynak ötödik felesége Howard Katalin; ezt parodizálta Miksa császár, kit különben »lovagiasnak« neve;.nek.« I. Károlynak gyermek modell je lovon igon rokonszenves. Az em.ier alig tudja ott hagyni a szép kisfiút, kit szintén vérpadra küldött a puritán fanatizmus. Odább teljes fegyverzetben dus arauyozással, melylyel London városa lepte meg mint uralkodóját. Majd II. Károly és II. Jakab ; ez utóbbi óriás bőrcsizmákban és hosszú Kaftánban. A fegyverek közt feltüuik egy remek ágyu. Fafaragvány e fölirással: ftFulnaina terrent Mártis.® 1898-ban vették el Malta szigetén a francziáktól. A fegyverek ezer és ezer neme a falakon csüng, csillag, kör és mindenféle geometriai alakban; vagy álványokon pihenne, ha az éber gondosság folyton nem tisztogatná őket. A modellek legérdekesebbje Erzsébet királyné lovon ül ugyanabban a mesés értékű ékszerekkel diszitett ruhájában, a melyben a szent Pál templomban tartott hálaadó istentiszteletről tér vissza, midőn 1588-ban II. Fülöp hajóraját a tengeri vihar a Calais szorosban tönkre tette. S végül jön a Tower kincstára. Itt mutogatják a világ legnagyobb gyémántját is, a Koh—i—noort egy schillingért. Igaz hogy sok szépet rejt magában ez a nyolczoldalu és kopárfalú helyiség. Óriás hengeralaku üvegszekrényben van letéve szent Eduárd drágaEzen szóbeli törvény nem isteni eiedetü. Erre nézve, nemcsak hogy semmiféle bizonyítékuk nincs, hanem ennek ellenkezőjét, vagyis emberi voltát állítja Krisztus uruuk, ki az írástudókat és farizeusokat keményen megfeddette, hogy ezen emberi hagyományokat többre becsülik az Isten parancsainál A misna hat könyvből áll, s minden egyes könyv 7—12 szakaszból, vagy traktatusból. JElső könyv : Széder Zeraim, magvak, illetőleg vetemények, vagy termesztmények könyve. Tárgyai a földmivelésről, gabonáról, gyümölcsről, fákról, szóval a terményekről és azok használatáról, a tizedekről, zsengégböl. Áll összesen 11 traktatusból. Második könyv: Széder Moéd, (az ünnepek könyve) értekezik a zsidók ünnepeiről. — Áll 12 traktatusból. Harmadik könyv : Széder Nasin, (az asszonyok könyve.) Előadja a házasságra vonatkozó törvényeket. Áll 7 traktatusból. Negyedik könyv: Széder Nezikin, (a károk könyve.) Foglalkozik a károk okozóival s ezek büntetésével. Áll 10 traktatusból. Ötödik könyv. Széder Kodasim. (a szentdolgok könyve.) Áll 11 traktatusból. Hatodik könyv. Széder Feharát, (tisztaságok, illetőleg tisztulások könyve) Tartalmazza a bútorok és eszközök megtisztításáról, a tisztaságról, ós egészségügyről szóló szabályokat, Áll 12 traktatusból. A traktatusok összes fejezeteinek száma 523. Rendesen 41.87 tan tételt, vagy paragrafust olvasnak az egész Misnában. A Talmúd másik része, a Gemára. JKétféle Gemárát különböztetnek meg: a palesztinait és a babilóniait, mely utóbbi nagyobb tekintélyt nyert, ugy hogy a gyakorlat csak ennek szabványait vallotta irányadónak, mig a palesztiuaihoz csak akkor volt szabad magát tartania, ha. nem mond ellen a babilóniainak. A babilóniai annyira háttérbe szorította a polesztinait, hogy ma, ha a talmudról beszélünk, közönségesen a babilóniait értjük, és alig akadunk rabbira, a ki a polesztinaival foglalkoznék. «A Gemára egészen a Misna traktatusainak és fejezeteinek rendjét követi ugyan, körülbelül úgy, mint valami kommentár a szöveget, és ehhez képest egészen olyan beosztással is bir, mint a Misna, ámde a tárgyalás azért közelről köres bársony koronája; Albert és Viktória koronája, mely utóbbinak csak az a rubinja, melyet a koronázáskor hozzá csatoltak, harmadfél millió korona. Van rajta még három rubin, egy nagy és tizenhat kesebbszafir, 277 igaz .gyöngy és 3783 gyémánt; továbbá a walesi herczeg koronája; nyakékek, lánczok; majd külön szekrényekben az angol lovagrendek jelvényei, edények tömör aranyból, szeptrumok, sótartók, keresztelő, trombiták, harsonák és más egyéb ritkaságok és drágaságok. Itt van a Koh—í—noor ís, de csak utánzatban. Az igazit a Tower egy földalatti termében őrzi egy egész várörség. Máskor nem látta azt meg idegen szem, mint midőn Anglia uralkodója Viktória fontos állami ténykedésnél magára vette. Sulva 106 karat. Értékét ki tudná megmondani? A Koh—i—noor, — vagy a « Világosság hegye,» — egykor kelet India Delhi fejedelmének volt tulajdona mintegy ötszáz éven keres/.tül. Hogy jutott hozzá, senki sem tudja. Midőn az angolok 1857-ben elfoglalták Delhi országát, a mesés értékű drága követ is hadizsákmányként magukkal vitték. A legrégibb időktől az a hit fűződött a gyémánthoz, hogy a kinek birtokában van, az mindig győzedelmeskedik ellenségein. Vájjon mindvégig megtartja-e csodás erejét? . . . Reviczky Irma.