Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-17 / 29. szám

2 MAGYAR PAIZS 1902. jaltos 17. Ne várjunk mindent az államtól, habár saját hatáskörében ennek is meg kell tenni a szükséges lépéseket az allamfentartó nép érdekében, hanem támaszkodjunk első sorban saját erőnkre s bízzunk önmagunkban. Ez iránt meg is indult a mozgalom, s ha az államfentartó elem ezen szövetkezeteket buzgón felkarolná s támogatná, másrészről pedig a kereskedők oly elkeseredett és kíméletlen hajszát nem folytatnának a szövetkezetek ellen: ezeknek áldásos hatása a jövőben miden esetre meg lenne. (Persze ezt ne máról holnapra várjuk. Idő, munka és kitartás kell mindenhez.) (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Adjon Isten jó aratást. Budapest, julius 11. Megkezdődött az aratás. Hazánkban ez a legfontosabb hír. Sorsunk ehhez a szóhoz van kötve. Gyönge aratás : szegénység; rossz aratás : nyomor. Ám nem a gazdagság a legdúsabb aratás sem. Gabonatermelésből élünk. Ebből ruházkodunk, ebből fizetjük az adót; bevásárlásainkat, költekezéseinket, uri kedvteléseinket, szerény igényeinket ennek kell födözni. Újságokra is ebből telik, Könyveket is ebből vásárlunk, ha ugyan vásárlunk. De küiföldi fürdőkre el nem mehetnénk aratás előtt. Milyen lesz az aratás ? Aföldmivelési kormány gondos statisztikát vezet erről a kérdésről. A gabnakereskedés még pontosabbat vezet. Fölteszem az Országos Magyar Gazdasági Egyesületiől, hogy szintén megbízható adatokkal rendelkezik, mert enélkül, az értékesítés terén, a gazdáknak hasznos tanácsokat adui nem tudna. Azonban mégis azt hiszem, hogy Kölber kocsigyárosnak, meg aztán Monaszterli vagy Fehér divatkereskedőknek, meg egypár szíjgyártónak es fegyverkereskedőnek megrendelési könyvei legmegbízhatóbb adatokat nyújtanak az aratási kilátásokról. Ezt az állítást a holdak számához kissé ki kell tágítani, esetleg összébb kell vonni. Ha sok a hold . bécsi, párisi, londoni czégek adhatnak felvilágosítást aratási statisztikánkról. Ha kevés a hold : a kolozsvári, kassai, debreczenr, temesvári, szegedi, pozsonyi, aradi, szabadkai kereskedők könyvei szolgálhatnak kimutatásokkal. Mert, hogy a medve bőrére előre mozgésittatik a csipke, a se'yem, a kocsi, a hámszerszám, a butorkelme, a vadászpuska, a feibli-asztal ós sok minden egyéb: abban ne legven senkinek kétsége. Valamint azzal is tisztában lehetünk, hogy az irodalmi vállalatok és műtárgyak polczai, festőink, szobrászaink műtermei szokott csendjükből kizavarva nem lesznek. közelgő Vihar. — A költőnek legközelebb megjelent könyvéből. Szabéd — M.-Vásárhely. — Távol vihar morajja zúg már E megvénült világ felett : A lét küzdelme, forrongása Rettentő zajjal közeleg. A vihar szárnya fölragadta Az utczák lomját, szemetét, S boszorkány-táncz közt kavarogva, Megtölti sok ember szemét. De igy szokott ez a viharban ! Megtisztul majdan a világ. S az iszapfödte völgy ölében Aranykalász nő és virág. Aranykalász a rongyosoknak, Kik most dolgoznak éhesen Es szigorognak, földön hálva, A téli fagyos éjeken. Kiket gazdájuk addig ismer, Mig verejtékén hizhatik, Mig izmok ép, mig munkaképes. Azontúl számban sem veszik. Az éhezőnek nem kell Isten ! Sem Isten, sem hon s tudomány. Az éhezőnek csak kenyér kell S egy kunyhó a hegy oldalán. Még a barom is követelhet Munkája után abrakot Es félszert, a hol megvonuljon, Ha dúlnak fenn a viharok. Akarsz-e az emberrel szólni ? Tartsd jól előbb az állatot \ Azonban imádkozzunk, hogy legyen jó aratás. Nem segit ki ugyan a bajból, de megnyújtja a reményt. Időt nyer az ország okosabb gazdasági rend követésére. Ebben a vonatkozásban az idő élet. Mert tiszta sor, hogy az egyoldalú szemtermelés előbb utóbb vesztünket okozza. Ez kétoldalú rablás. Egyfelől a termőföldet raboljuk ki, másfelől a néptől raboljuk el az állandó munkakereset lehetőségét. A termékenységnek megvan a maga élettana. Ennek az élettannak megvan a maga története. A növény eszik. A termőföld nem kimeríthetetlen éléskamra. Az állandó szemtermelés álllandóan fogyasztja a gabona tápszereit. Azzal a gazdasági renddel, melyet a kisbirtokos folytat, szükségkéjipen bekövetkezik a talajkimerülés. Mert a kisbirtokos nem foglalkozik állattenyésztéssel. N?m termel takarmányt. Csak igás erőt tart. Az ilyen gazdaságnak nincsen trágyaterme'ése. Az ilyen gazdaság ennélfogva nem adja vissza a talajnak az onnan elvont növénytápszereket. Az ilyen gazdálkodás a földnek kegyetlen és értelmetlen kizsarolása, mely keservesen megboszulja magát, mert a kimerült talajt termőképessé tenni, hosszú időnek igen nehéz és igen költséges feladata. Nem kevesebbről van e helyen szó, mint egy életerő megsemmisüléséről. Parasztgazdálkodásunk a jövő nemzedékek elől szedi el a kenyeret. A földzsarolás tehát közveszélyes üzérkedés. Ez a veszély a nép felvilágosítása utján hárítható el. Népünk elhanyagolt állapota egyenesen megdöbbentő. Ezen a téren az iskola nem teljesítette feladatát. Nem az ökröt és a juhot mutatta be, hanem az elefántot é3 a tevét. Nem a földmüvelés alapfogalmait tanította, hanem a nyelvtant. Legújabban az ismétlők számára megalkották a földmives-iskolát. E'inek helyes a tanrendje. Lesz is eredménye minden bizonynyal. De idő kell az eredmén" bevárására. Addig imádkozzunk, hogy legyeu jn aratás. Másik nagy baj a munkás kereset-hiánya. Aratás és cséplés idején annyit kell szereznie a mezei munkásnak, h >gy abból az év többi részében megélhessen. Ez egy lehetetlen állapot. A legnagyobb erőfeszítéssel * serü födözhet három hónapi munka tizenkét hónapi szükségletet. Ehhez járul a henyélő-idő kóros erkölcsi befolyása. A napestig való guggo'ás a piaczokon Lelki fertőzés mételyező iratok olvasása áltd. Ellenséges indulatok kép/ődése a törvénves rend irányában. Az éhínség állandó fenvegetése. A tehetetlenség érzése, hogv sorvadó családján nem segíthet. Mindez könnyen veszélylyé alakul át azon izgató olvasmányok hatása alatt, melyekkel éretlen irókölykek árasztják el népüuket. Ám, ha az eladásra szánt nagybirtokoknak és a községi fíldeknek czóltudatos fölparcellázása által a birtokterületi viszonyok jóra fordulnak s ezzel kerthez és földec-ikéhez jut a napszámos ember is; további, ha a szerntermelésből magasabb fokú riiivelési rendszerbe megy át a meglevő kisbirtok: akkor a henyélő-idő megszűnik, a kereseti tér pedig megnövekedik. Mert a takarmány-gazdaság maga után vonjaa tejtermelést, Meglásd : a táplált állatember Istenről s honról álmodoz ! Szelid lesz ismét, mint a gyermek, Embert, törvényt becsülni fog. Dolgozik hiven, vig dalok közt. Nem lázong többé, nem zajog ! De ne kivánd az éhezőtől Az eszmény lázas álmait. Halld, az oroszlán miként ordít, Ha érzi éhség kínjait! Az éh vadállat — mért csodálnád — Ha mar, harap, ordit, rabol? Az éhség eszménye: a vér, hus És kiváltsága legnagyobb! Ha együtt élsz, ha társadalmad Egymás javára alkotád: Legyen igazság már e földön. Szülessen újra a világ ! Ha föloldoztad rabbilincsét A jobbágyok százezrinek, Es földet adtál, hogy kenyérben Szükséget ne szenvedjenek : Az iparosok millióit, A bányák, gyárak népeit Oldozd fel a rút szolgaságból, Törd össze már bilincseit 1 Nem kérnek pénzt, nem földfelosztást. Csak igazságos munkabért! Fáj nékiek : a tőkepénzes Hogy rabbá teszi o szegényt. A tulgazdagság istenátka; Ezrek éhségén létesül; A törvény útját mért nem állja? Ily dolgot ki miért kerül? Olvasd a történetek könyvét! az állat- és baromfitenyésztést és a napszámos ember kertecskéjében meghonosodik a gyümölcsös vetemény-termelés. A gazdasági rendnek ilyetén átalakulása kibővíti a munkatért. A tejkezelés, istállózás, borjugondozás, gyomlálás, gyümölcj-és vetemény aszalás, csomagolás, trágyakezelés, hernyózás, ásás, kapálás, takarmányfüllesztéstés a belterjes gazdálkodásnak sok más teendője téli ós tavaszi munkát is nyújt a népnek ós sokkal több kezet foglalkoztat, mint az egyoldalú szeratermelós. Nemcsak munkát ad, de a talajt megóvja a kimerüléstől. Csakhogy ehhez az átalakuláshoz idő kell. Idő a parcellások rendszeres megindításához ; idő a nép felvilágosítására. Eít az időt csak jó aratásokkal birjuk ki. Tehát imádkozzunk, hogy jó aratás legyen. Bartha Miklós. A kazárokról. Dr. Neuwirth Elek jónevü kassai orvos az alábbi levelet intézte Bartha Mikiókhoz: Uram ! A mikor a „ Kazárföldön" czimü könyve megjelent ós az erre vonatkozó bírálatok ismertetve lettek, én is nagy érdeklődéssel olvastam el azo . üzelmeket és nemtelen cselekedeteket, miket ott a kazárok a rutén uéppel véghezvisznek és bizton reméltem, hogy ja ki nem maradható emóczió első tünete az lesz, hogy ugy a kormány, mint a nemzet egész társadalmi, kivétel nélkül, erelyesen hozzáfo? látni, gyora 03 határozott intézkedésekkel oda fog hatni, hogy az országot a jövőben ezen káros, minden izében megmételyezett elemtől míg fogja óvni. Amennyiben szerény nézetem szerint a hazai zsidóságnak ethikri és morális önvédelmi tekintetbe első feladita ily intézkedést provokálni, én, a ki a nagysígoi által teljesen objektíve leirt, élő tényeket, ott a helyszinán személyesen átélt tapasztalatok által teljesen beigazoltaknik találom és azokhoz még sokkal diffamilább, súlyosabb eseteket is fel tudnék hozni, e könyvet szélesebb körben ismertettem, az abban hangoztatott igazságokat jkiemeltem tis?tán a czélbil, hogv a zsidóság r észéről nyíltan egy közleményben hangoztassák ez elemek beözönlődének káros volta. Amennyiben Ungár Miklós ur, helybeli gyáros spjntán ily közleményt irt és óhijtj*, hogy (ez a Magyarország-bm világot lásson, ón vagyok bátor Nagyságodnak a c.ikkat mellékelve beküldeni azon kérelemmel, míll.óztassák azt a nevezett lapban közzétótetni. Dr. Nenwlrt Elek gyak. orvos. Itt adjuk a levélhez mellékelt czikket: Kazár földön. Ez a czime Bartha Miklós tavaly megjelent müvei egyikének. Hogyan került kezeimhez ? Mutat rá példát a világ: Mint korlátozták törvény által Az egyesek gazdagságát. Rothscliildokért áll-e a föld Es annyi nemzet értik él ? Adótlan pénze a tőzsdéknek Bosszút kiált ! . . vihart idéz ! . . Vihart, mely már mutatkozik Távol sötétlő fellegen . . . Im, ott borong, ini ott közéig, Mint romboló veszedelem! Nem halljátok távol zúgását ? Mint forr . . . morajlik . . . sustorog. Rettentő haragos kebléből Már dobja a villámokat! Ne várjátok tétlen kezekkel I Nyargalva jő szilaj lován. Jaj nektek, ha váratlanul Veszett dühével megrohan I Rédiger Geza. ó a legszegéoyebb. Irta: Sienklevicz Henrik. A távolban látni lehetett egy erdő sötét szegélyét; az erdő elótt egy rétet ós hullámzó mezők közepette egy kunyhót, mely szalmával éa mohával volt fedve. Az iharfák ágai föléje hajladoztak. A kémény mellett fészkelt a gólya. Sötét méhkasok látszottak ki a kert cseresznye fái közül.