Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-10 / 28. szám

4 s kérjék, követeljék, hogy a Magyar Paizst éges­sék meg, a szerkesztőjének pedig tegyék ki a sziii it, legalább is a vármegyéből 8 hogy még a törvényszékre is elmenjenek panaszaikkal ?! Talán csak nem! — Tisztában lehetnek, nem polemizálok önökkel. Maradjanak meg kedvelt jelöltjük mellett; de legyenek szívesek, engedjék meg a Magyar Paizsnak, hogy tiltakozhassék a németnyelv terjesztése s a magyarnyelv lenyo­mása ellen Zalaegerszegen s legyenek szívesek, ne menjenek panaszra a miniszter úrhoz. Igaz, hogy önök egy szóval sem czáfolnak? sőt nem is állítják, hogy a szóban levő ur rendesen tud magyarul. Hát akkor mégis az előbbi több tag­nak van igaza s nem önöknek. Önök azt mond­ják, hogy jelöltjük már több év óta Magyaror­szágon van s fökántorként működött Kassán, Székesfehérvárt és Balasagyarmaton, tehát tisz­tességes magyar alattvaló. Hm! Azt nem mond­tam, hogy nem tisztességes. Hanem mondok mást. Csak ügy négyszemközt. Ne mondják meg senkinek, De magoknak annál inkább jegyezzék meg: Magyar állampolgárnak neveztetni több éven át, talán 10—20 éven át, Magyarországon lakni, három elsőrendű városban ti ztességes hivatalokat viselni — s nem tudni jól magyarul; ez több a malaczságnál. Önök szeretik a lengyel zsidót. (Privát felfo­gásommal lengyel zsidónak tartom mindazokat, akik nem tudnak jól, vagy nem akarnak magya­rul beszélni, még ha párizsilag müveitek is). Hát szeressék. Isten neki. Ki gátolja s ki gátol­hatná meg ebben önökot? Csakhogy ugyanekkor ne kiabálják tele torokkal bősz magyarságukat. A kétszinüség a legcsunyább dolog a világon. — Nem vették észre, hogy önök között, a »többek« között sokan vannak, kik négyszem­közt, de nyilvánosan is, a járdákon németül galagyolnak ? Németnyelvű kántort hoznak, hogy evvel is több legyen a német szó Egerszegen V Lássák, ez nem tetszik a magyar szellemnek. Van önöknek egy elnökük. Egyeneslelküsége és magyarsága mellett olyan, mint egy darab kenyér. Ne ostromolj ik meg s ne vegyék rá, hogy 6 is a nemetnyelvü kántor mellett foglaljon állást. Különben, a hogy lesz, ugy lesi; de győződje­nek meg, hogy ha az összes rokonszenvező lap­jaikban legeslegtöbben is nyilatkoznak, a Magyar Paizs megmarad Magyar Paizsnak s védelmezi a magyar szellemet az egyszínű s a százszinü el­lenséggel szemben is. Aratnak. Ezen a héten kezdték meg az ara­tást. A rendetlen időjárás késleltette egy kissé. Helyi határunkon is sok gazdának a gabonáját szélvihar kuszálta, jég verte s áradás nyomta el és iszappal rakta meg. A mi Kevés marad, an­nak javarészét elteszi a közvetítők hosszú lán­czolata.'— Vájjon mikor kedvelik meg az em­berek az értíkesito szövetkezetet? öngyilkos asszony. Hadi Mihályné zalaeger­szegi lakós julius 5-én az urával kocsmát nyi­tott a Jánkahegy végén s 6-án a temetőben főbe lőtte magát. Mondják, hogy neki nem tetszett a kocsma-nyitás s ezért követte volna el e bal­lépést. Megyeiek. Kitüntetés. Kalcsis Iván dr. nyugalmazott cs. és kir. fótörzsorvos, mihályfai földbirtokos nyu­galmaztatása alkalmával a Ferencz József lovag­rendet kapta ó felségétől. Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Schmidné Réjfy Laura és Katonáné Korbay Bóza zalaegerszegi polgári leányiskolái tanitónóket a IX-ik fizetési osztály első, Sauer­mann Mihály nagykanizsai polgári iskolai tauitót 3 IX-ik fizetési osztály másoi'.ik, Náday Sándor balatonfüredi gazdasági felsőnépiskolái igazgatót a X-ik fizetési osztály első, báró Jeszenák Anna csíktornyai polgári leányiskolái tanítónőt a X-ik fizetési osztály második fokozatába léptette elő. Kirendelés. A m. kir. államvasutak igazgató­sága a Keszthely-tapolczai h. é. vasút épitési munkáinak előterjesztésére Lányi Nándor m. á. v. mérnököt kirendelte és az építés idejére Keszt­helyre helyezte. Egyházi kitüntetések. A hivatalos lapból: — > Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére a szombathelyi székeskáptalan­ban dr. Stegmüller Károly olvasó-kanonoknak a nagyprépostságra, Schwarcz Mihály éneklő-kano­noknak az olvasó-, Hatkovics Vendel pápóczi perjel és zalaegerszegi főesperesnek az éneklő és Illés Ferencz alsólendrai főesperesnek az ör-kanonokságra való fokozatos előléptetését jó­MAGYAR PAIZS váhagyván, az ekként megüresedő pápóczi per­jelségre és zalaegerszegi főesperességre Horváth István szombathelyi prépost-plébánost, az utolsó kanonokságra és alsólendvaí főesperességre Vidos Lajos püspöki titkárt és ugyanazon székes káp­talanban Tulok József csákányi esperes-plébánost tiszteletbeli kanonokká kinevezem, Illés Ferencz kanonoknak pedig a Boldogságos Szűz Mária hegyéről nevezett czimzetes apátságot adomá­nyozom. Kelt Bécsben, 1902. évi junius 11-én. Ferencz József s. k. Dr. Wlassics Gyula s. k.« Egyházmegyei hírek. A nemrégiben kineve­zett vitai plébános Töreky Árpád ez állásáról lemondott, az igy megüresedett plébániára a megyés püspök ur ő excellentiája Kelemen Géza gyulakeszi káplánt nevezte ki. — A geszti plé­bániára Tomka Géza vóröstói lelkészt nevezték ki. — Rimánoczy Endrét Csatárból Gyulakeszibe helyezték át kápláni minőségben. — A tapsonyi plébániára Erdőssy Károly kiskomáromi káplánt neveztékték ki. Csatorna Sümegen át. Darányi Innácz dr. földmivelésügyi miniszter azzal a tervvel foglal­kozik, hogy a Dunát a Bába fölhasználásával Sümegen át csatornával kötné össze. A terv ér­dekében a miniszter érintkezésbelépett a sümegi szolgabírói hivatallal kellő adatok beszerzése végett. A Darnay muzeum Sümegen junius 29-én nyilott meg a nagy közönség számára. E napot nagy érdeklődéssel várta a közönség s a reggeli idő folyamán valósággal ellepte a tágas termet. A tulajdonos és a kedves neje szívesen fogad­ták a látogatókat, akik azután élénk figyelemmel és érdeklődéssel szemlélték a muzeum tárgyait. Vasúti előmunkálati engedély. A kereske­delemügyi miniszter Hajós Mihály ügyvéd alsó­lendvai lakós kérelmére a Dunántuli vasutak h. é. vasutak »Alsólendva« állomásától Letenye, Becsehely és Törökkanizsa irányában a cs. kir. szab. déli vaspálya ^Nagykanizsa" állomásáig valamint folytatólag Somogyszentmiklós, Surd és Zákány irányában a m. kir. államvasutak »Gyé­kénpes« állom isáig vezetendő gőzmozdonyu helyi érdekű vasút vonalra az. előmunkálati engedélyt egy évre meghosszabbította. A megyei tantestület julius 3-án tartotta meg évi közgyűlését Szalay Sándor elnökletével Zalaszentgróton.. Bésztvett mintegy 150 tanitó. Ott volt dr. Rutsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő is s magas szárnyalású beszédeivel mintegy központot alkotot s irányt jelölt. Részt­vett Eitner Zsigmond sümegi országyülési kép­viselő is. Szalay elnök a tanítóknak magasztos hivatását fejtette megnyitójában. Nagy Ferencz draskoveczi tonitó az irva-olvasás tanításának egy uj módjáról tartott előadást nagy ügyszeretettel. Horváth János zalaegerszegi a tanitói fizetések szabályozásáról tartott felo'vasást. Indítványát át­tették az országos bizottsághoz. Bory Imre keszthelyi az ifjúság erkölcsi életének megóvá­sáról olvasott. (Ifjúsági egyesületek.) Banekovits János nagykanizsai a szakszererü tanítóképzés és képesítésről beszélt. Brauner Lajos csáktor­nyai az uj gondnoksági utasítást ismertette. — A közgyűlés mind az öt felolvasást jegyzőkönyvi köszönettel hálálta meg. — Az egyesület alap­szabályait módosították. — Szalay elnöknek s a többi tisztviselőnek köszönetet szavaztak. A munka jutalma. Zalacsánybau gróf Batthy­ány József uradalmában Magasházy János gazdát miniszteri kitüntetésben részesítették. (100 kor. s diszokle /él) hosszas hü szolgálatáért. Az iskolaszéki gyűlés Sümegen elhatározta hogy az ovodai szünidő télen tartassék.j A »keszthelyi iparosok dalköre« vasárnap este tánczmulatságot rendezett a sörházban. Melynok jövedelme jótékony czélra: a dalárda tagjainak a tatatóvárosi hangversenyre való uta­zási költségeinek fedezésére lesz fordítva. Jegyzőválasztás. Zalaszántón junius 30-án megejtett jegyzőválasztáson Sarkay Károly zsidi jegyzőt választották meg. Községi választás. Zalaszentgróton julius 1­én folytak le a községi választások. Eredménye: biró; Horváth Imre, hely biró Pessenhofrer József, pénztáros Neumann Mór, közgyám Már­kus Lajos. Elöljárók: Pap Mihály, Szalay Ignácz, ifj. Hermán János és Mesták Venczel. Különösen élénken nyilvánult meg a bizalom Neuman Mór pénztárossal szemben. A közbizalom jeléül melléje sem kandidáltak. . 1902. julius 10. Halál. Özv Páslek jánosné, szül. Magyar Ju­liánná f. hó 5-én elhunyt Baksán 80 éves ko­rában. A borbélysegédek mozgalma. A nagykani­zsai borbélysegédek mozgalmat indítottak a mun­kaidő leszállítása iránt. Kívánságuk az volt, hogy a borbélymúhelyeket este 8 órakor zárják be és vasárnapokon 12 óráig tartson a munka­idő. A borbélyok teljesítették a segédek kíván­ságát avval a változtatással, hogy vasárnap d. u. 1 órakor zárják be a boltokat. Utkaparól kinevezés. A vármegye alispánja, Csertán Károly, Dezsényi Ferencz utkaparó eltá­vozása folytán üresedésbe jött törvényhatósági utkaparói állásra Kántás Ferencz halápi lakást nevezte ki. Országos vásár. Julius 2-án tartották meg a sümegi sarlósi vásárt, amely népesség dolgá­ban szinte páratlanul áll, mert annyi nép még alig volt sümegi vásáron. A fólhajtis is maga­san túlhaladta az eddigieket. Hat ezernél több állatot hajtottak fel, a vásár élénk volt s az eladóknak nem volt okuk panaszra. Vásár áthelyezés. Légrád község kérelmére a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy ott a f. évi november 2 ára eső országos vásár ez évben kivételesen november 3-án s Zala­szentgróthon f. hó 13-ára eső országos vásár f. hó 14-én tartassék meg. Jó fogás. Hodcsal Frigyes gráczi lakós 40.000 koronát sikkasztott és megszökött. A csendőrség neszét vette, hogy Magyarország felé vette útját s a szökevényt sikerült is a csáktornyai állomá­son elfogni. Rablógyilkos az országúton. A körmendi csendőrség táviratban közöl egy vakmerő rabló­gyilkossági merényletet, mely a Cséb és Zala­sientgyörgy közötti országúton töriént. Koh Imre zalalövői baromfikereskedó az áldoza'. Egy uriasan öltözött ember kérezkedett fel a kocsijára, revolvert rántott elő és négyszer rálőtt Kohnra. Három lövés találta a szerencsétlent, aki vesze­delmesen sebesülve összeroskadt. A lövések zajára a lovak megvadultak, amire a merénylő megijedt és leugrott a kocsiról, anélkül, hogy rabolni tudott volna. A merénylő középtermetű 18—20 év körüli. A rendőrség nyomozza. Kohnt a kórházban. Dr. Halász M. gyógyítja sikerrel. Leesett a szekérről jun. 23-án Nagy Gábor fenéki uradalmi béres és 10 napi súlyos szen­vedés után gerinczagylobban meghalt. Családos ember volt és az uradalomtól is nyer támogatást családja, azonkívül az orsz gazdasági munkás és cselédsegély pénztárból 400 K. segélyt kap mert az uradalom fizeti az évi dijakat a cselédség után. Villámcsapás. Tóth József becsehelyi lakost f. hó 2-án délután a villám agyonsújtotta. Letiporta a bika. Vasárnap Zalalövön Jusz­tusz Izidor uradalmában László János gulyást a t'iika megtámadta, letiporta, balszemét kivágta, oldalbordáit összetörte. A gulyás kedden meg­halt. Bogvay György szolgabíró tegnap künjárt dr. Halász Miksa járásorvossal a helyszíni vizs­gára. Öngyilkosság. Geiszler Lina férj. Tóth Lajosné arácsi lakos öngyilkossági szándékból szénkéneget ivott, mely azonnal halálát idézte elő. Tettének oka állítólag férjéuek iszákossága miatt bekövet­kezett zilált anyagi helyzete volt. — Nóvák Regina pedig perlaki 17 éves leány föbelőtte magát. Csalódott szerelme miatt. Távoliak. Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Koucs Sándor körmendi polgári iskolai rendes tanárt a IX, fizetési osztály 3-ik fokoza­tába léptette elő. A vasmegyei knltur egylet állami segélye­zése. A kultusz, miniszter a vasmegyei kultur­egyletnek az 1902 évre 2000 kor. államsegélyt utalványozott. Az országos tanáregyesület jul. 2., 3, 4-én tartotta évi közgyűlését Szabadkán Beöthy Zsolt elnökkel. Városunkból Tuczy János főgymnasiumi tanár vett részt a nagy gyűlésen. Sok tudományos felolvasást tartottak, bölcs tanácskozásokat foiy­tattak. Mindennél többet ("rt volna azonban, ha csu­pán csak egy dolgot tárgyaltak volna alaposan: a tanárok szolgálati szabályzatát. Iparos Ifjak jubileuma. A győri iparos ifjú­ság önképző egylete a mult héten fényes ünnep­séget rendezett fenállásának 25 éves fordulójára,

Next

/
Oldalképek
Tartalom