Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-16 / 3. szám

6 M A G Y A R P A I Z S 1902. január 16. Klosovszky Ernő. elnök ismerteti az ügyet, hogy miért lettek egybehiva és kéri a jelenle\őket válaszszanak ki a msguk kebeléből egy elnököt, mint s/ak embert és egy jegyzőt, mire közóha^a Vörös Gyula uiat kérték fei az elnöki tisztségre a melyet köszönet mellett elfogadott; azutan kezdték tárgyalni a szak kiállítás rendezéset többen szólásra jelentkeztek és fejtegették ennek szükségességét de már a vitába annyíia bele mélyedtek hogy az elnök szükségesnek találta, a dolgot szavazásra bocsájtani mivel voltak kik akarták és voltak a kik nem; a szavazás meg­ejíetvén igennel szavaztak Mentes György, Jády Károlv, Gasparics Sándor. Sehneider Antal. Kelemen Mihály. Vér András, Fürit Salamon, Heigli Jánor, Valdhauser Lajos, Csoknyai István, Rechnícer Miksa férfi és Medvéssy Józsetné női szabónő, a nemmel szavazok tehát többségben voltak, s így a szabó kiállítás rendezése meg­szűnt. ; ugyan a megokolásban szép éshelyesnek tartották volna de olyan értelemben hogy több iparággal egyetemben, és hogy ha csupán szabó­kiállítást rendeznénk, nem lenne még megtekintő közönség sem. én csak ezt fűzöm hozzá hogy igen Tisztelt szak táisak előtt ezen szak kiállí­tása ismeretlen lehet, mert bizony ezttöbb helyen már megcsináltak, és nem az a fő do log hogy részt vegyen benne miuden szaktárs, hanem ha egyelőre nem sokan is, de megkellett volna csi­nálni. Ezzel az értekezlet végett ért és megkö­szönve az elnök a szives megjelenésűkét az er­tekezletet bezáita. Maiad'.am Tek. Szerkesztő urnák kiváló tisztelettel egy szabó iparos. A szeikesztő ptdig ebez hozzáfüziaz ő okosko­dását is, s azt mordja, hogy ez a kis tudósítás nem jelentéktelen kis okmány. Ebből látjuk azt a dicséietes törekvést, hogy egy néhány szabóba többet nem tthet, legalább a saját iparát fejlesz­teni akarja, saját ipari éidekét elő akarja mu tatni a közönségnek, hogy a helyi szabó ipar elég emelkidett fokon áll stb. Sz«\al egy kis kiállítást akarnak rendezni, s mii.dezt az ipar­védő egyesület szellemeben tennék. De erre az Ipartestülettől ktrnek. vagy várnak egy kis se­gítséget, annyit hogy a testület tagjai csupán erkölcsileg helyeseljék, és hogy a közös új épületjöknek egyik termét engedjék át néhány napos kiállításra. Mos*: már meg lehet érteni ebből, hogy mért nem lesz a szabóknak kiállítása? Azt hiszem meg. Tavaly az ipírvédő egvlet is javasolta, hogy csináljunk kiállítást. Az Ipartestület tagjai szak emberesként azt felelték, neiu lehet, mtrtsokba kerül, s egy félesztendő nem eUg rá. De azt nem moi dták, hogy hát három félesztendő nem volna-e elég ? Csak azon gondolkozom, hogy a szabó igarosok mért nem tanácskoznak saját maguk között, hogy ne tegyen, a ki leszavazza őket. Szövetkezeti ügyek. Levelezés. 3VE©glx±A7-Ó. A zalaegerszegi központi fogg. és ért. szövet­kezet Igazgatósága f, é. január 18-án szombaton este 5 órakor ggillést tart a szokott helyen. Az évi zárszámadásokról s a közgyűlés meg­tartásáról lévén szó, e fontos tárgy megkívánja, hogy az ígazg. tagoK kivétel nélkül jelenjenek meg. Tisztelettel az Elnökség. Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet. A szövetkezetekről. IV. Egyről-másról. (64. Folytatás.) 4. A betegsegély zőpénztárak s az alkalmazottak. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség . esetén való segélyezéséről az 1891 ; XIV. t?-cz. intézkedik. Betegsegélyző pénztárak már az előtt is voltak de minthogy az azokba való belépés nem volt Köteiezüleg kimondva, minek következménye lett hogy sokkal kisebb volt a betegség esetére biz­tosított egyének száma, mint a nem biztosított egyéneké. Ezen törvény zsidórinértékül vette amaz alap­elveket, melyek az ipartörvény 142. és 143. §-ában erre nézve felállíttattak. Ilyen elvek: a biztosítási kényszer alkalmazása; a munkaadók házzájárulisi kötelezettsége; a segéd bérebői levont járulékot is a munkaadó köteles beszolgáltatni; ezen járulékok közadók módjára szedetnek be; ezen pénztárak hatósági felügyelet és ellenőrzés alatt állanak. A betegsegélyző pénztárhoz kell tartozniok, nemre, korra és honpolgárságra való tekintet nélkül mindazoknak, a kik a magyar koroua országai területén : a) valamely az ipartörvény (1884 : XVII t.-cz.) alá eső foglalkozásnál, ideértve, még ugyanezen törvény 188. §. d) és f) pontja alatt felsorolt vállalatokat is; b) bányákban és kohókban, vagy a bányater­mékeket feldolgozó egyéb műhelyekben, úgy­szintén: kőfejtő , homok-, kavics-és anyagtermelő telepeknel; c) nagyobb építkezéseknél; d) a vasúti üzemeknél és ezek gyáraiban és műhelyeiben; a postánál, távirdánál, táv­beszélőknél ; e) hajózásnál és hajóépitésnél, valamint f) fuvarozásnál, szállítmányozásnál, raktáraknál és a kereskedelmi pinczészetnél; oly fizetéssel, vagv bérrel vannak alkalmazva melynek egy munkanapra eső összege 4 frtnál nem magasabb — és a kikkel szamben a munkaadó a munkába álláskor világosan ki nem kottote, hogy az alkalmazás nyolez napnál rövidebb időre terjed. A tengeri hajózásnál és a tengeri halászatnál alkalmazottakra ezeij torvény nem terjed ki. Alkalmazoltakul tekintetnek a tanunezok, gya­kornokok és más olyan szeméhek is, kik be nem fejezett kiképzésük miait bért vagy fizetést épen nem. vagy a szokásnál csekélyebbet húznak. Szabad elhatározásuk alapján mások is belép­,hetnek a betegsegély M pénztárba. A kötelezett pénztári tagok járulékait, illetőleg az alapszabályokban TfletálUpitott esedékesség szetint a munkaadó ftole'ks űzetni, olykép azon­ban, hogy a járulék egyharmad részét saiátjából köteles fedezni, kéth^rmail részét a kötelezett biztosítottak béréből vagy ltzetéséból levonhatja. Ha a munkaadó f/.en járulékot a lizetés-, illetve a bér kilizeléstT« nézve szokásban levő időpontban ueu; vouta, vulna le, későbben ezen részletet csak 'annyiba® vonhatja le, a mennyiben a lizetés illetve bér esedékessé válása óta egy hó még ne in műit el.~» v munkaadó és alkalmazottja kozott ezen intézkedéssel ellenkező szerződések, a tnennví­ben az alkalmazottra hátrányt hárítanának, tilosak és érvénytelenek. Tanonczokórt, gyakornokokért és más olyan személyekért, kik be nem fejezett kiképzésük miatt bért. Vagy lizeltjst éppen nem, vagy a szokásnál csekélyebbet húznak, a mennyiben e tekintetben a szülővel, vagy gyámmal kötött szerződés másként nem intézkedik, az egész járulékot a munkaadó sajátjából tartozik fedezni. A betegsegélyző pénztárak javáia eső járulék­hátralékok közigazgatási uton a kozadók módjára hajtatnak be. A munkaadó (tehát minden szövetkezet veze­tősége) köteles minden nála alkalma/ott, biztosí­tásra kötelezett egyéni, a munkába lépéstől számítandó 8 nap alatt az iparhatóság által meg­határozandó módon s minden munkaadó számára az iparhatóság által már előre megjelölt pénztárhoz bejelenteni. E bejelentés elmulasztása esetében a munka­adó az ezen kihágásért reá kiszabandó bünteté­sen felül is tartozik a munkábalépés napjától a bejelentés tényleges megtörténtéig, illetve a be­jelentés elmulasztásának megállapításáig terjedő időre eső járulékokat sajátjából befizetni és ezenkívül a bejelenteni elmulasztott biztositandó­nak a bejelentés előtt netalán bekövetkezett be­tegségből eredő költségeket, valamint az eljárási költségeket is megtéríteni. Ezenkívül a munkaadó mulasztásáért a 83. §. a) pontja értelmében még 20 frtig terjedő pénz­büntetéssel is büntethető. A munkaadó tartozik a munkából kilépő kö­telezett tagokat is — ugyancsak 8 nap alatt — az illető pénztárnak bejelenteni. Ezen kötelezettség elmulasztása esetében a járulékokat a kilépés tényleges bejenléséig sajátjából meglizetni köteles. Ezen törvényben megállapított betegsegélye­zést a következő pénztárak teljesitik. 1. kerületi betegsegélyző pénztárak; 2. vállalatoknál és gyáraknál alkalmazottak betegsegélyző pénztárai, ideértve a közlekedési vállalatok betegsegélyző pénztárait is: 3. építési vállalatoknál alkalmazottak betegse­gélvzó pénztárai; 4. ipartestületi betegsegélyző pénztárak; 5. bányatársládák és 6. magáuegyesülés utján létesített betegsegélyző • pénztárak. A szövetkezetek alkalmazottjai a kerületi beteg­segély ző pénztárakhoz tartoznak. Büntető határozatok. 83 »Kihágást követ el, és a mennyiben a büntető törvények szerint súlyosabb beszámításnak, illetve büntetésnek nem lenne helye: a) 20 frtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő ki a 26. § bau körülirt bejelentést elmulasztja, vagy azzal késik; b) 50 frtig teijedheíő pénzbüntetéssel bünte­tendő az a munkaadó, aki a betegség színlelése által bármiféle a betegsegélyző pénztártól segé­lyezést igénybe vesz; c) 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel bünte­tendő az a munkaadó, aki a 22. §. szerint tiltott szerződést köt, vagy aki nála alkalmazott pénztári tag javára, tudva, a ténylegesnél magasabb bért vagy fizetést számit be. 84. §. »Az előbbi szakaszban említett kihágási esetekben az 1883. évi XVII. t.-cz.-ben meg­állapított iparhatóságok járnak el a jelen törvény XIV. fejezetében megállapított illetékesség és módozatok szerint. A pénzbüntetések azon kerületi pénztár javára., folynak be, a' melyek kerületében a marasztalók elsőfokú iparhatóság székel.® Dr. Kele Antal. (Folyt, kőv ) 56/tkv. 1902. HIRDETMÉNY. A m. kir. igazságügyminiszter 1899. évi uov. lu-éu 01űTG/y'á (I. M. 1.) A. az. elieiidelte, hogy a zalaegerszegi kir. trvszék, mint tkvi hatósághoz tartozó Barabásszeg község tjkveiben felvett mindazon ingatlanokra nézve, amelvrkre az 1888, XXIX, az 1809. XXXVIII. és az 1891. XVI. tezikkek a tényleges birtokos tulajdonjogainak bejegyzését rendelik, az 1892, XXIX. tezikkben szabályozott eljárás és ezzel kapcsolatban a tkvi bejegyzések helyesbítése foganalositlassék. E czélból a helyszíni eljárás a nevezett köz­ségben 1902. évi február 17 én fog kezdődni. Ennélfogva felhívatnak : 1.. mindazok, akik a tjkvban előforduló be­jegyzésekre nézve okadatolt előterjesztést kiváu­nak tenni, hogy a tkvi hatóság kiküldöttje előtt a kitűzött határnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg és az előterjesztéseiket iga­zoló okiratokat mutassák fel: 2., mindazok, akik valamely ingatlanhoz tulaj­donjogot tartanak, de telekkönyvi bekeblezésre alkalmas okiratuk nincsenek, hogv az átírásra az 188(i. XXIX. t.-cz. 15—18 és az Í889. XXXVIII. t.-cz. 5, 6. 7 és 9. §§-ai értelmében szükségelt adatokat megszerezni iparkodjanak és azokkal igényeiket a kiküldött elölt igazolják, avagy oda hassanak, hogy az átruházós tkvi tulajdonos az átruházás létrejöttét a kiküldött elölt szóval is­merje el és a tulajdonjog bekeblezésre engedélyét nyilvánítsa, mert különben jogaikat ezen az uton nem érvényesíthetik és a bélyeg- és illeték el­engedési kedvezménytől is elesnek ; és 3., azok, kiknek a javára tényleg már meg­szűnt követelésre vonatkozó zálogjog vagy meg­szűnt egyébb jog van nyilvánkönyvileg bejegyezve, úgyszintén az ily bejegyzésekkel terhelt ingat­lanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak tor­lését kérelmezzék, illetve, hogy törlési engedély nyilvántartása végeit a kiküldött előtt jelenjenek meg, mert ellenesetbeu a bélyegmentesség ked­vezményztől elesnek. A kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Zalaegerszegen, 1902. január 3-án. Rutich Sándor 2—3 kir. tszéki bíró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom