Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-29 / 22. szám

1902. április 24. MAGYAR PAIZS 29 segítő egyesületük javára f. 1902. évi junius hó 1-én. a kaszaházi kertben tavaszi mulatságot íendeznek, Belépő dij személyenkint 1 korona 20 fillér. Kivonulás d. u. 3 órakor. Rossz í rí rí eseten a mulatságot 4-én, vf,gy 7 én tartják meg. Áthelyezés. A földmivelésügj i m kii. miniszter Bottler József m. kir. főerdeszt Zalaegerszegről hasonló minőségban Tapolczara helyezte át, ki hivatalát 1902. május 12-on el is foglalta. A vezetőségnek szerencsés gondolata volt, az erdősítés terén ezen kiváló szákéin bérnek a hivatal érdekében Tapolczara tör ®nt. áthelyeztetése, akinek ott bő alkalma lesz eneigiáját és szakismereteit új kultúrák létesítésével érvényesíteni. •— Neki uj otlionában szí •bői szerencsét kívánva. — gratulálunk a tapolcai erdőhivatalnak is ! Iíottler ur helyébe Monspárt István erdészjelőltet helyezték át Tapolczárol. Krónika. Tegnap és ma szép meleg időre vált május. 27-ig azonban oi <m volt, mint a zord november. A föld termenyének a fejlődését erősen akadályozta. Nagy viadalom volt tegnap a Whisics utczában. Egy szekeret elragadtak a megvadult Jovak s ői ült vág tatással nyargaltak végig az utczan s egy kis gyerek hánykolódott benne— hajszálon függve az élete.Szerencsésen megfogták a lovakat s a gyereknek semmi baja sem lett az ijedtségen kívül Megyeiek. Uj templomharan<|. AlsoEÖis derék magyar községe ujabb szép jelét adta áldozatkészségének és vallásosságának. Néhány évvel ezelőtt uj orgonát készittettek a buzgó hívek, most pedig pompás harangot szereztek. A főérdem mocst is a község lángbuzgalmu lelki pásztorát, Pulay József cz. kanonok esperes plébánost illeti, kinek lelkesítő szavaira gyűlt össze a nemes czélra a kivánt összeg. A harangot e hó 20-án húzták fel a toronyba az ékes szavú lelkipásztor cz. kanonok hatásos beszéde után. Muraközi dolguk. Sokszor volt már szó az újságokban a muiaközi állapotokról. Sokszor vitatták már pro és kontra a dolgot. Vitatta egyik, hogy nem jó dolog, ha magyarul nem tudó apáczák jőnek oda tanitni; vitatta a másik hogy: de jól van igy. Most a Nemzeti Iskola legújabb száma megint hoz egy czikket a Pálinkás Béla tollából. Ez erősen felveti a kérdést. S azt mondja, hogy Muraköz több közsségébe szándékoznak betelepedni magyarul nem tudó apáczák, hogy a magyar tanítókat kiszorítsák helyükből, s igy folytatja tovább a czikk : »Pusztulni fog Muraközből minden. Lassankint kivesznek a magyar tanítók, lassankint romba dúl a tanitok által eddig keresztül vitt magyarositásnak eredménye, mert nem lesznek Muraközben többé igaz magyar szellemtől áthatott és igaz magyar érzéssel telt lelkületű és szivü, érzésű tanítóink; lassaukint a magyar szó, ez a legdrágább kincsünk is elvész, kipusztul örökre, elnémul; lassankint minden ami magyar nyomtalanul fog Muraközből eltűnni, oly észrevétlenül mint a mily észrevétlenül befészkelték magukat ezek az apáczák is! «Azt mondja tovább, hogy a veszedelem közelebb van, mint a hogy hinnők. »A horvátok annektálni fogják Muraközt. Muraköz vesztét senki sem látja, pedig sülyed mint a léket, kapott hajó. Kérdi továbbá, hogy miért vannak Magyarországon tanitókékezdék ? Miért van épen Csáktornyán is egy tanítóképző intézet? Azt mondja végül, kogy jó lesz egy kissé Muraközre tekinteni. S ha a kinek kötelessége itt védelemről gondoskodni, de lekötött kacsói miatt ezt nem teheti: irgalom nélkül pusztuljon, s ha kell vesszen száz, vesszen egy millió, de hazánk területéből még csak szellemileg, nyelvileg se okkupáljon senki egy porszemnyi tért se! — Csudálatos pedig, hogy ott baj van, mert hiszen csak a múltkor emiitettük fel hogy milyen tekintélyes összeget osztottak ki délzalai tanítóknak a magyar nyelv fejlesztéseért. Évz-rö vizsga volt az andráshidai elemi iskolában 24 én szombaton. Elég szép számú érdeklődő közönség volt jelen s gyönyörködve vette tudomásul a gyerekek tanulságának jó eredményér, melyért dicséret illeti Palatin Márton tanítót. Jelenvolt Táncsics József alsóbagodi plébános, egyházi elnök, s Herczeg József világi elnök, 'ov. Tiborcz J. szentgyörgyi plébános, Angyal György bagodi káplán, Ujlaky Béla körjegyző s a teskándi tanítónő. Adócsavar. Irja a Balaton vidég. Mély megdöbbenést keltett Sümegen a III. oszt. kereseti adó ügyében leérkezett javaslat, mely 100—600 %-os emeléseket tervez. Az érdekeltek e tárgy ban f. hó 21-én gyűlést tartottak s ezen elhatáiózták, bo»y a teive/ett adóemelések ellen kérvénnyel járulnak magához Lukács pénzügyminiszteihez. Ennek benyújtására Eifner Zsigmondot a kerületnek országgyűlési képviselőjét kértek fel. A tallén-dfirögdi fogyasztási szövetkezet f. évi junius ho 1-én délután ,2 óiakor a t.-dörögdi ev. i-kolában tartja harmadik évi rendes közgyülését mely alkalomra a szövetkezet tagjai ezennel meghívatnak. T.-Dörögd, 1902. május 14 én. Inkler látván, elnök. 1 Az igazgatóság jelentése es a xáráiámadások előíerjet-ztese. 2. A felügyelő bizottság jelentése, ennek véleményezése a fölmentés éidemébeu hozandó határozat. 3. A mérleg megállapítása. Neíáni egyéb indítványok táigyalása az alapszabályok értelmében. Mérleg. Vagyon: Pénztár 150 kor. Hitel és üzletisekben követelések 1560 kor. kitár s/érint, az áiuk éltéke 3811 kor. 36 fii. összesen: 5527 kor. 36 fill. Teher: Befi^eteii tagsági dijak 2173 kor. kifizetetlen számlák 2252 kor. 41 fi', üzletvezető kaueziója 1000 kor. Összesen : 5425 kor. 4-1 tii Nyereség 101 kor kor. 55 fill. Tagok száma 1901 oec ember 31-én 164 690 részjegynél, 1 részjegy osztaléka 14

1/? fillér. A balatoni hajózás megindítása érdekében azt az érteMtéüt. wttiik, hogy a balátori hajózási részvény táisaság junius eLején megindítja hajóit, de csak a Siófok-Balaton-Füred közti vonalon Az Almádi fürdő r.t. pedig arra néz rátett intézkedést, hogy ha a nváira nem kapna hajójáratot, akkor maga fog ilyet Siófok-Almádi között fen tartani és erre a célra egy csavargőzöst bérel. De mivel a részvénytársaság a maga rezsijében ezt ellátni nagyon bajosan tudná, kérelmezni fogja Veszprém vármegyétől azt a 2000 kor. segélyt, melyet ez ugyanezen hajójárat fentártásáéií eddig a Balatontavi Gőzhajózási R T. nak adott. Távoliak. A fagykárok. Darányi földmivelésügyi mini azt ei utasította a szőlészeti szakközegeket hogy elemi csapások különösen fagyok és jégverés által okozott kártételek esetén haladéktalanul a helyszínén szálljanak ki s sz érdekeit gazdának a védekezés és orvoslás módját magyarázzák meg és demonstrálják. Államsegély. A bajai tanoncz iskolának a vallás és közoktatásügyi miniszter a folyó tanévre 2500 kor. államsegélyt utalványozott Leányvédő egyesület van alakulóban szombalhelyt néhány nemeslelkü hölgy kezdeményezésére. Az egyesület kath. leány otthont akar fentartani, hol a tagok vasárnap délutánonként kellemes szórakoztatással töltik majd idejüket mellőzve az erkölc.srontö időtöltést. Eddig már 129 kath. hajadon jelentkezett tagul. írod- Müy. Szinház. Szinház. Ezen a héten többnyire az egy héttel előbb eljátszott üres operetteket ismételték el szülészeink. Ámbátor hogy nem közkívánatra történtek a megismétlődések. Hanem történtek — valószínűleg azért, mert a közönség nem igen megy színházba s zóna előadásra jók az ilyenek is. Az egyszeri, nem zóna előadással is operettek voltak. Szereti-e a közönség, vagy nem szereti ezeket a szörnyűséges operetteket — de a színészek szeretik. És ez a fődolog. S megszerettetik a közönséggel is. Már is megtelt a szinház kedden Sajó jutalomjátékára. Csaknem sajnálja az ember, hogy egyik másik igazi tehetséges tagnak, mint pl. a Kunhegvi ur társulatában is Pávay Vajna és Konkoly Thege kisaszszonyoknak, nem jut nekik való szerep. Mert operette téle felmasirozásokhoz nem kell tehetség. Kétszer játszották az Asszonyregimeniet is, mely ugyan Sajónak a halálra kaczagtató kupléján kivül nem ér egy pipa dohányt. A Zsábában Kovács Sándor tűnt ki és Pávay Vajna Ilonka ügyes csevegésével s finom cselszövésé vei. Vrpheus a pokolban cz. darab már jelentőségteljes, ámbár hogy Orpheust észre sem veszi benne az ember, hanem igenis lepipálja benne a szerző Jupiter urat, kinek Őfenségét kitűnően játszotta Szalóki. — Előadtak egy jó drámát is, egyet ezen a héten. Fényes Samunak a Kurucz Féja Dávidját. A kurucz világban Kassán s az eperjesi vér törvényszéken játszik Féja Dávid Kassa főbírája rettenthetetlen kurucz magyar, erős jellem a vérpadig; szerepel Karaffa is undorító állatiásságában, —- S Tábori Orzse, Karaffa szeretője utolérhetetlen asszonyi tulajdonságával. Konkoly Thege Emilia kiasszony bámulatos ügyességgel alakította azt a gyorsan változó kétszínűséget. a hidegséget s megrázó jeleneteket férfias fenséggel fejezte ki. ugy hogy a közönség nyílt .jelenetek alalt zajos tombolásban tört ki, s tüntetett a müvé-z kisasszony mellett. Méltán. Ilyen darabokat talán azért nem igen ad elő a társulat, nehogy sok jusson a jóból a jobbaknak. Pedig kár. (-) Tótfalusi Kis Miidos »Mentsége.® A hires magyar könyvnyomtató. Kolozsvárt szép ünnepélyt tartottak pünkösd másodnapján Tóthfalusi Kis Miklós nyomdásznak kétszáz éves emlékére. S egyúttal kiadták az üldözött embernek -»Men*ség«. cz. müvét, mely igen érdekes és irodalomtörténeti szempontból is uag\ becsű könyv. A mai napon igen érdekes és irodalomtörténeti szempontból nagybecsű könyv jelent meg. E mű megjelenése saját becsessége, valamint megjelenésének körülményei miatt elsőrangú irodalmi esemény. Tótfalusi Kis Miklós, ki mint szegény diák Amsterdámba ment papnak, ott egyháza vezetőinek kérésére a könyvnyomtatást és betűmetszést kezdte tanulni, hogy e téren elmaradt hazájának hasznára legyen. Emberszerető szorgalmával és tehetségével világhírű könyvnyomtatóvá képezte ki magát. Fejedelmek dolgoztattak vele s hire bejárta az egész világot. Ö azonban vagyont, dicsőséget elhagyva, hazajött Erdélybe, Kolozsvárra. Helyesírási újításai, de kivált nagy sikerei s felvilágosodott szelleme Kolozsvár akkori szerencsétlen viszonyai közt — az osztrák uralom kezdetén — ellenségeket, üldözőket szereztek neki. Sok méltatlan üldöztetést, gyanúsítást és megkárosítást kellett tűrnie némely elfogult kartársától. Ekkor 1698ban, a határt nem ismerő megtámadtatások ellen kiadta Kolozsvárott Mentségét, melyet az irigtjek ellen inaga védelmére irt. E könyv életirata s emlékirata, melyben elmondja küzdelmeit, sikereit, üldöztetését és egyúttal ritka közvetetlenséggel ismerteti annak a korszaknak viszonyait Erdélyben, főleg Kolozsvárott. Az akkori tudományos és társadalmi életről megbecsülhetetlenül érdekes részleteket tár föl és keményen visszaveri ellenfelei támadását, jogos önérzettel mutatván rá sikereire, nemes törekvésére. Minthogy müvében Bánffy György gróf, Erdély gubernátorának személyéről is szót tett, ellenségei Bánffy után kivitték, hogy Tótfalusinak e müvét még abban az esztendőben Nagyenyeden a reformátusok zsinatján vissza kellett vonnia s könyve példányait elkobozták es megsemmisítették, ugy, hogy ez az érdekes mű mindössze két teljes példányban maradt meg, egyik a budapesti Nemzeti Muzeum, másik az Erdélyi Muzeum (Kolozsvár) könyvtárának tulajdona. Ez utolsó példányról adta ki a művet Gyalui Farkas dr. egyetemi magántanár, a kolozsvári egyetemi könyvtár őre. Hogy a mű éppen most jelenik meg, arra az a nevezetes ünnepély ad alkalmat, mely Kolozsvárt e hó 19 én lefolyt: Tótfalusi Kis Miklós halálának kétszázadik évfordulója alkalmából sirja fölé, régi sírköve feltalálásával uj síremléket állíttattak a kolozsvári könyvnyomdászok s az emiitett napon (pünkösd másodnapján) felavatták síremlékét. Kettős elégtételt nyert tehát Tótfalusi.szelleme s benne a megbántott igazság, midcu a porladó hamvak fölé emlőket állítanak s egyúttal uj életre támad az a mü, melyet az erőszak s az igazságtalanság eltiport. A Mentség elé Gyulai Farkas bevezetési irt, ismertet vér, méltatván a müvet és Tótfalusi jelentőségét. A könyvet az •»Ellenzék* nyomdája állította ki gondosan és díszesen, nehéz munkát végezvén az eredeti helyesírással >> aübiven kiadott műnek hibátlan kinyomtatásával. A könyvhez, melynek ára 2 korona fénykép-másolatban mellékelve van a Mentség első 1698-ban megjelent kiadásának czimlapja s egyúttal első lapja is.