Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-01 / 18. szám

1902. május 1. MAGYAR PAIZS 3. Statisztika. Gr. Zichy Jenő parlrmentí iparpolitikai beszéd­jéből egy részlet: Behozatalunk és kivitelünk 1900-ban Tárgy fpari segédanyagok. Állatvilágból Növényországból Ásványországból Élelmezési és hasz­nálati tárgyak Állatországból Növényországból Ásványországból Gyártmányok. Élelmezési és egyéb fogyasztási czikkekből Fonó és szövő ipari készítményeink: a fonalakból. Szövetek és egyéb árukból. Ruházatok és fehér­neműkből. Bór és bőriparáruk : bőr. Bőrárukból. Papiros éspapirárukból Fa- és csontárukból. Vegyi ipari termékek és félgyártmányokból. Különféle készítmények szerves anyagból. Kő-, üveg- és anyag­árukból Fémek-, és fémáruk-, vas- és vasárukból. Egyéb fém és fém­árukból. ,, I Gépek eszközök és műszerekből. Irodalmi és mű­tárgyakból. Összesen: Behozatal korona értékben. Kivitel korosa értékben, 26500000 67000000 43500000 44000000 132500000 24500000 34500000 70000000 1500000 296500000 304500000 4000000 75500000 283500000 29000000 6000000 304500000 33500000 52000000 10500000 30500000 25000000 17500000 23500000 13500000 3500000 2500000 10500000 51000000 29000000 37500000 9500000 37500000 9500000 52000000 44000000 54000000 16500000 61500000 48000000 14000000 4000000 111000000011327000000 l)e a végösszegekben a gyártmányoknál — és itt fejlődik ki a dolog —akivitel 1327 milllió korona és az ami a külföldön feldolgozva vissza­kerül és behozatik, 1110 millió korona, tehát a küilöldön marad csupán 2—3 D/o. Különben a valódi értéket, hogy mi marad kint, azt csak akkor tudnók kimutatni, ha a súlyát is tudnók ezen czikkeknek. Mégis nagyon sajátságos dolog a kivitelnél és. bevitelnél, hogy például gyapjút ki­viszünk 17.676.000 korona értékben és gyapju­árut behozunk 101.306.000 koronát, azonkivül kész ruhákban 31.683.000koronáért, és 7.224.000 korona kalapokat, a melyek mind gyapjúból készülnek. Tehát 17 milliót viszünk ki gyapjúban és behozunk 157.687.000 korona értékben árüt (Ugy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Es igy vagyunk több tételnél. Igy vagyunk a selyem gubókkal; kiviszünk 3,416.500 korona értéket és behozunk 52 millió korona értéket. Nézzük a vasipart: a kivitel 7 millió korona, ez mint vas­ércz megy ki és jön vissza feldolgozva 9,400.000 korona ért. Konklúzió. Ez egészségtelen közgazdasági állapot, amelyet fentartani tovább nem lehet. Mert hogy mi kivi­szünk húsban sertéshúst 35 krajczájával kilónkint és Csehországból behozzuk 3 forintjával kilonkint ez szégyenletes desperátus állapot, stb. Telefon és titkolódzás. A szomszéd városok újságaiból értesülünk, hogy Lányi Kálmán főmérnök és Gráner Géza buzgólkodnak a telephon felállításán, sőt a köz­igazgatási ülésen is tárgyalták már. Gráner Géza előfizetőket is gyűjtött már. Mert ugy áll a dolog, hogy ha egy városban 25 előfizető jelentkezik 120—120 koronával, a kincstár felállítja a háló­zatot. Telephon összeköttetésben lenne Zalaeger­szeg, Keszthely, Tapolcza, Sümeg, Szentgróth s Alsólendva, Szombathelylyel s Nagykanizsával. A télephonról a »Keszthelyi Hirlapo a követ­kezőket irja : sZalavármegyében régóta vajúdik a távbeszélő ügye. Az első terv szerint a megye minden je­lentékeny községében lett volna telefon, a mit megyei pótadóval és községi hozzájárulásokkal akartak látesitení — titokban. Azért mondjuk, hogy titokban, mert a telefon ügyben megindított mozgalomról egy-két hivata­los emberen kívül alig tudott valaki. Régi szokás már e megyében, hogy a hiva­talos körök ily nagyszabású tervek keresztülvi­telénél bölcsen mellőzik a sajtót. A világért sem kézölnék vele a terveket, az adatokat . .. stb. A telefon ügyét is a megyei sajtó háta mögött akarják dűlőre juttatni, ezért azután e nagy fontosságú ügyben tájékozatlan a közönség, a telefon szükségességériek tudata nem ment át a közönség vérébe. Nem csoda tehát, ha az első tervvel alaposan megbuktak, a kellőleg föl nem világosított falusi testületek szük látóköre miatt. Legyenek egyszer iriár meggyőződve arról, hogy a néhány ezer számban megjelenő tiz megyei újság behatóbban tájékoztatja a közön­séget, .mint a sebtében összehívott, gyéren lá­togatott üléseken megjelenő hivatalos közegnek nem egyszer daráló előadása. Egész véletlenül jutott kezünkbe a közigazga­tási bizottságnak egy határozata, melynek litog­rafált kiadványát a lapoknak is megküldhették volna. Mert utóvégre a megyei lapoknak talán még sem az az egyed,üli hivatása, hogy hűen beszámoljanak arról, vájjon melyik megyei nagy­ság hol és mikor evett ebédet.« — A télephon azt teszi, hogy messzebeszélő, tehát kizárja a titokzatosságot. Minden közleke­dési eszköz ellensége a titokzatosságnak, hirde­tője a -világosságnak és a tudásnak. Mikor még a telegráfot feltalálták, két székely atyafi beszél­getett egymással. Egyik sehogy sem tudta meg­érteni a^t a boszorkányságot, hogy hogyan lehet az, hogy azt a drótot Brasóban nyomják meg s Budapesten szól. — Megértheted azt komé könnyen, mondja a másik. Nézd csak, ha a ku­tyának a farka végire tapodsz, az a szájával ha­rap meg,, még..pedig abban a pillanatban. — Ok­nélkül való .tebá* a tttkótóílzás. — Telephon és titkolódzás! Közgazdaság. A kié a föld, azé az ország. Miért .nem termelünk több ipari növényt. . Az .ipari növények fogalma alatt a szó telje­sebbb. értelmében azokat kell értenünk, melyek más uton, mint ipari feldolgozás utján semmi körülményék között sem értékesíthetők. — ilyén pl. a. kender, a len a komló stb. — Ezen ipari növények termelése hazánkban sajnos, nagyon el van hagyagolva, a müvelés alatt álló szántó­földterületnek alig haladják meg 10°/o át, —Hogy miért? az csakugyan érthetetlen. — Hiszen például, be van bizonyítva, begy a nálunk termelt komló .sem minőség, sem mennyiség tekinteté-, ben r.e.m áll a nyugat európai komló mögött, — sőt akárhányszor megtörténik, hogy a külföldi kereskedők olcsó pónzen megvásárolják a hazai komlót; s ugyanazt a komlót a hazai kereske­dőknek, illetve sörgyárnosoknak méregdrágán cseh komló nevén eladják. Kétségtelenül be van már igazolva, hogy az egyoldalú gabonatermelés a mai visszonyok mel­lett -a :.vgazdát már nem elégítheti ki, mert a föld­birtokba fektetett tőkénk ily gazdálkodás mellett nem/clsak hogv megfelelő kamatot nem. hoz,' de .egyáltalán annyit se hoz, hogy fáradságunk meg legyen jutalmazva. — Panaszkodunk, hogy nincsen gyáriparunk. — Miért nincsen? Mert mi Tofezőgírzdák a gyári nyersanyag előállításával mit-iSem-törődünk. — Pedig törődhetnénk, mert klimatikus és talaviszonyai az ipari növények termelésének, ép ugy kedveznek, mint a gabo­nafélék termelésének. — itt van pl. a knnder. — Az alföldnek alig van gazdasága, a melyben kevés fáradsággal és kevés költséggel oly finom­ságú, ruganyos szalu s a szövetekre és fonalas készítményekre egyaránt alkalmas anyagot pro­dukálhatnánk, mini a legkiválóbb orosz kender. — S mégis elenyésző kevés a kendertermelök száma. — A termelők rendszerint azzal állanak elő, hogy nagy a munkáshiány. — Dehogy is nagy. — Hiszen ha nagy volna, akkor nem ván­dorolnának ki a felvidéki tótok s az erdélyi szé­kelyek oly nagy mértékben külföldre. — A ki­vándorlás épen azért fokozódik, mert munkásaink nem találnak elég munkát. — Kizárólagosan gabonatermelés mellett nem is lehet a munká­sokat honnmaradásra kényszeríteni akkor, midőn oz csak 4—5 hónapi munkát képes számukra biztosítani. Itt volna az ideje, hogy termelőink változato­sabbá tegyék termelési rendszerünket. Bonta­kozzanak ki az egyoldalúságból, karolják fel az ipari és kereskedelmi növényeket, hiszen talaj és klimatikus viszonyaink megengedik azt. Ész­szerű gazdálkodással, jó földmivelési és trágyá­zási rendszerrel, a mely utóbbi tekintetben ma már a műtrágyák is szerepelhetnek, iparkodjanak az ipari növényekkel nagy terméseket elérni, mindjárt megváltozik nemcsak a mezegazdaság képe, hanem az iparé is. életből. Orvosnő: (az orvoshoz) Nem varrtam jól be ezt a sebet ? Orvos: Oly kitűnően, hogy azon gondolkoztam, milyen jó vrrrónő veszett el Önben. Ember, ha ön nem tud térdhajlást csinálni, ho­gyan akar feleséghez jutni? Anya : (féijnél levő leányát meglátogatva) Hát a férjed hol van ? — Elutazott, anya : A gyáva ! Nő : Nézd Kóbi lébn, hogy thodok én bokhni a viz alá ! Férj: Mbüh ! Mi hosznom von nekhem ebbül, ho mindig Jüljiisz. Fiatal nő: (a hazatérő férjéhez) Miaz ? Házassá­gunk ideje alatt mindig, csak ma nem csókolsz meg ? Férj: Nyugodjál meg asszonyom ! Ép a«.orvos­tól jövök 3 az minden féle édességet megtiltott. Mit: Te magad borotválkozol ? Miért nem mégy a borbélyhoz, hiszen a házadban lakik ? Tudod, ez nagyon veszélyes. . . a feleségét én szereztem neki. Kathedrai bölcseség .... ós uraim, ami az emberek intelligentiáját illeti, nagyon kevés ember találta fela puskaport. Hogjan vehette meg az ezredes ép ezt a képet, | azt nem értem! Tudod, a festője a hadnagy. De borzasztó rossz itt ebben e fészekben a sör ... . Látod azért nincs is itt egyetem. • Egy bakfis fohásza. Meg nem foghatom, hogy miért nem számítják a huszárhadnagyokat a szép nemhez? ? Li Tsfing. A kivándorlás ügye. Az országos gazdasági egylet lelkére vette a kivándorlás szomorúságát s elhatározta, hogy kongresszusokat tart ez ügyben nagyobb kerüle­tenként. A Dunántuli kerület kongresszusának szombaton volt az előértekezlete, Veszprémben. Ott voltak a dunántuli (Baranya, Esztergom, Fejér, Győr, Komárom, Moson, Pozsony, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Zala és Veszprém) megyék képvi­selői s gazdasági egyletek képviselői s a Dunánt. Közművelődési Egylet. — Zalamegyónkből Ka­uffmann Mátyás megyei aljegyző volt kiküldve. 'Forster Géza Omge elnöke nyitotta meg az éitekezletet s megválasztották elnöknek Feny­vesy Ferencz főispánt, alelnöknek Forster Gézát ós Makfalvay Gézát, — jegyzőnek Paur ödöa lapszerkesztőt. Előadó Szilassy Zoltán Omge titkár. Diszelnök gróf Eszterházy Ferencz. Megjelölték és megvitatták a kongresszuson

Next

/
Oldalképek
Tartalom