Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-10 / 15. szám

2 gényes ebédjét, az ágak kiadják utolsó életnedvüket a természet nagy eleme a tüz előtt, miközben nvöszörögve panaszkodnak a korai meghalásról, pedig mily édes reményeket fűztek a már felpattanó rügyeikhez, — azokhoz a kinyílandó fürtös virágokhoz, melyeknek látása s balzsamos illata mennyi beteg ember életerejet és élet-kedvét adta volna vissza. De csak hadd égjenek hamuvá, hisz mire ennek a városnak a virágillat s jó levegő'.'midőn helyenkent egy-egy beszakadt csatorna vagy az utczára kiöntött s kifolyt bűzös viz, vagy a csordák által •bátra hagyott piszok úgyis bentartja az öregeket s a betegeket a szobában, hol a muskadlis ablak redövnye" mögül — mélázva nézik a teva szálló felhőket, a melyeket tán e város rosz levegőjét is mtgusztitják. És ha néha nagyon elfogja őket a vágy a szabad leve íö elvezése után, ki igyekeznek mindannyian a liarosligetbe ; igen ám, de mig oda érnek a sohasem öntözött mellékutakról egészen megszürkülnek a nagy portól s ha elfáradva pihenni akarnak, nincs hova ülniök; azanégyöt pad nem elég a város sétáló közönségének; legalább harmincz kellene s há végre egy padot találnak is hogy kipihenve fáradságukat s megnyugodva élvezik a friss levegőt, s hat hét óra felé haza fele igyekszenek bizonyosan találkoznak a városi disznócsordával, mely irgalmatlan nagy port kavarva fel s a mi ozonos illat megmaradt tüdejükben annak helyét vastag porréteg foglalja el. Nem lehetne azt a csordát más utakra terelni, vagy ha már nem lehet, legalább a város végén egyszerre eresszék szét őket ne ugy mint most hogy bevonulásuk órákig tartson s nem lehetne az ezek által ott hagyot piszkot mindennap eltisztittatni vagy ha a városnak nincs rá pénze, rendelje el a háztulajdonosoknak az eltakarítást. Jobban kellene ügyelni a köztisztaságra, figyelemmel kellene kisérni a rendőrségnek a rnellékutczák baczillussal telt lukacsait hogy virágnyiláskor tiszta levegővel élvezhessük a tavaszi verőfényes napok melegét. Marosi. Közgazdaság. A Triesti Általános Eiztositó Társaság (Asslourazloni Generáli ) f, évi márczius hé 20-án tartott 70-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1901. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1901. •deczember 31-én érvényben volt életbiztositisi tőkeösszegek •571.267.823 korona és 19 fillért tettek ki, és az év folyamán bevett dijak 25,501.629 korona 89 fillérre rúgtak. -Az életbiztosítási osztály diitartaléka 12,664.410 korona 50 fillérei 147,165.146 korona 89 fillérre emelkedett. A tüz-biztoiitási ágban a díjbevétel 11,890.311.770 kor. (biztosítási összeg után 19,179.387 korona 41 fillér volt, aniből 8,453.497 korona 20 fillér viszont biztosításra forbeszerezzen. Igen, drága, mert az értékesítés módja meg annyira kezdetleges, hogy mindenkinek előnyös, csak a termelőre és a fogyasztóra nem. Kétféle módja van t. i. az eladásának. Maga a nép járja be munkáival az országot, — mondhatom nagyon sok kelletlenül teszi, — vagy — s ez a leggyakoribb eset — lelketlen kereskedők (akad a nép között akarhány) megszimatolva hogy mikor van a ládáiban szűkön a pénz, összevásárolják az elkészült munkákat potom áron, s tovább adják két, ha nem három annyiért. Azt tapasztaltam, hogy a házi-iparnak ez a nyereségvágy a megölő betűje. Ezért üdvözölheti termelő és fogyasztó őszinte örömmel az Erdélyi Kárpát Egyesületnek azt az ideális és praktikus tervét, hogy közéjök közvetítőnek állván, természetesen teljesen önzetlenül munkálkodván,a népipar minden ágát virágzásra juttassa. Érdekes ennek a tervnek a története. A nevezett •egyesületKolozsvárt, Mátyás király születési házában néprajzi muzeumot szervez; összegyűjti mindazt, a mit a néplélek és művészet eddig teremtett. Ez összegyűjtő akcziónak eredményeképen mesés kincs és gazdaság került napfényre. E czikkem szük keretében főképpen a női kézimunkákról óhajtok megemlékezni: régi száz meg száz esztendős himzések kerültek a gyűjtök fürkésző buzgalma folytán a muzeumba. Le sem írhatom, mennyi érdekes minta van itt összehalmozva : varrottasok, irás után vartak, (az elöTajzoltakat hívják igy), kereszt és fonott-öltéssel hímzettek olyan páratlanul gazdag változatosságMAGYAR PAIZ

S dittatott ugy, hogy a tiszta díjbevétel 10.725.890 korona 21 fillérre rúgott, mely összegből 7,267.495 korona Oa fillér mint díjtartalék minden tehertől Menten jövő évre vitetett át; a! díjtartalék tehát a tiszta díjbevétel 67.76% át teszi ki, A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 80,231.416 korona 02 fillér. A szállítmánybiztosítási ágban a díjbevétel kitett 4,937.050 korona 14 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 2,197.096 korona 58 fillérre rúgott. A betöréseslopás elleni biztosítási ágban a díjbevétel 317.084 korona 80 fillért tett ki. Károkért a társaság 1901-Écn 27,945.234 korona 91 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az eló'hbi években 'teljesített kárfizetéseket a társasig alapítása óta károk fejében 716,540.625 korona és 97 fillérei igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből haeénkra 133 470273 korona 85 fillér esik, mely összeget a társaság 192.845 káresetben fizette ki A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 16,022 487 korona 99 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők: az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 kor. tesz ki. az értékpapírok árrolyam ingadozására alakított tartalék, mely a 3,379.624 korona 17 fillér kiilén tartalék úgyszintén az évi nyereségből kihasított 350.010 korona, 10,402.487 korom 99 fillérre emeltetett fel ; továbbá felemlítendő még » 160.000 koronára rugó kétes köretelések tartaléka. Ezeken kívül fennáll még egy 560.000 koronát kitevő külön alap, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve az idei átutalások folytáa 173,458.451 korona 60 fillérről \90,3tí.í27 kor. íl fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve :1. Ingatlanok é? jelzálog követelések 31,870.290 kor. 66 fill. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 17,79.1.821 kor. 32 fll. 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök 4,487.253 kor 17 fill 4. Értékpapírok 122,468 568 kor. 59 fill. 5. Tárcza váltók 1,140.190 kcr. 42 fill. 6. A részvényesek biztosított adó,levelei 7,350.000 kor. 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával 7,223.302 kor. 95 fill.. összesen 190,319 427 kor. 11 fillér. Ezen értékekből 43 millió korona magyar értékekre esik. A növények sápkórja Cserépben tenyésztett növényeinknél igen gyakran tapasztalhatjuk azon jelenségen, hogy a kezdetben fejlődő levek halványzöld szinüek, majd a későbbiek sárgák s végül az utolsók egészen fehérek. — Ha e jelenséget constatáljuk, azt mondjuk, hogy a növények sápkórban szenvednek. — A sápkórnak oEát pedig az képezi, hogy a klorofd testek képződéséhez hiányzik a növények zöld színére befolyást gyakorló vas. Próbáljuk csak meg a növényeket nem földbon, hanem oly vízben felnevelni, a melyben sók alakjába megadtuk a növények kifejlődésére szükséges tápanyagokat, a vas kivételével. — Látni fogjuk a fentebb vázolt fejlődési menetet. — S ha most a tenyészoldatba csak néhány csepp vasoldat sót csepegtetünk, nemsokára észlelhetjük a levelek zöldülését. A cserépben tenyésztett .növényeknél észlelt ezen jelenség megfigyelésre indította a gazdaság terén buvárkodókat arra is, vájjon kinn, a szabad mezőn nagyban termelt növényeknél tapasztalban, hogy egy egész ipariskola találna benne mintának valót. De nem ezekről akarok tulajdonképen szólani. Azt akarom elmondani, hogyan élelödött meg az egyesület kebelében a népipar felenditését tervező eszme A gyűjtök majd minden faluban akadtak régi varrottasokra. Szép, szóra, de legfőképpen arra a kecsegtető kilátásra, hogy a muzeum századokra megörökíti nevüket, felemelték a láda tetejét s többnyire ajándékul adták a régiségeket. Arra a kérdezősködésre, hogy miért nem varrnak most is, azt felelték, hogy nem érdemes. Jobbára el is feledték már ösöik munkáját, mert nincs tökéjük a munkamegkezdéséhez. Pedig rá lennénk utalva a házi iparra, hiszen alig tudnak megélni némely vidéken. Vájjon azoknak a mult idők regés "homályából előkerült mintáknak az alapján nem lehetae újra fényre varázsolni e házi íparczikket V Meg vagyok róla győződve, hogy igen. Lelkes kitartás és első sorban a magyar hölgyek támogatása szükséges hozzá, S vájjon nem szívesen támogat-e minden magyar nő teljes áldozatkészséggefolyan eszmét, mely a mig egyrészről egész vidékek megélhetési forrását biztosítja, másrészről otthonának magyar stílű díszítéséről gondoskodik. A kalotaszegi varrottasokról szóltam, de mint már emlitém,, nemcsak a kalotaszegi asszonyok varrnak. Gyönyörű, még tán a kalotaszeginél is szebbeket hímeznek Mogyoró vidékén. Láttam egv ágvfelhuzatot finom vágzonból, melynek diszét gyönyörű lyukacsos mintájú széles betétek alkották. Páratlanul szép volt. Ugyancsak Mogyoró 1902. április 10. ható-e ugyanezen baj ? s különösen tapasztalható-e a gyümölcsfáknál ? A megfigyelés eredményét igen érdekesen írja le egy német mezőgazdasági szaklap legutóbbi száma, a melyből érdekesnek véljük a gyógyítás módját a következőkben közölni. Gyógyítható a sápkórság vagy úgy: 1. hogy a főidet vasoklatokkal öntözik, 2. vagy úgy, hogy a lombozatot permetezik be, 3. hogy a fásnövények megfúrt törzsébe öntik az oldatot Mivel a sápkóros növények gyökerei csak igen gyenge tevékenységgel birnak, rajtuk az által, hogy a talajt vasoldatokkal megöntözzük, nem vagyunk képesek segíteni, mert a gyökerek nem bírják a vasoldatokat absorbeálni. — Ezért tanácsosabb a vasat közvetlenül a lombozatnak nyújtani és pedig egészen ugy, mint ahogy a rézgálicz és mészből a bordeaui keveréket szokták készíteni, csakhogy természetesen rézgálicz helyett vasgálicz veendő. Az igy kezelt növényeknél már néhány nap múlva észlelni lehet a klorofil képződését, még pedig azon helyeken, a melyeket megszáradt vasoldatcseppek fedtek. Tekintettel arra, hogy a sápkóros növény nagyon gyenge termést szokott adni, előforduló esetben, ajánljuk a közölt gyógymód alkalmazását. életből. Na Kohn ur, ha egy művész egyszer a butaságot akarja lefesteni, jelentkezzék gyorsan. A világ összes társadalmához képest ön csak egy kis szúnyog, tehát ne csináljon magából egy nílusi lovat. Vőlegény korodban édesem, mindig azt mondtad, hogy bármely pillanatban kész vagy értem meghalni s most a fóztömet sem akarod meg enni, hát ez a szeretet ? Károly, mit kívánsz magadnak karácsonyi ajándékul ? — Egy pár korcsolvát szeretnék, de úgyis tudom, hogy nem kapok mást mint egy kis testvérkét. Böske (a mamájához.) Tudod mit mama, ha a papa nem akar neked uj ruhát venni, mindketten elájulunk. Zrinyi Salamon: azt hiszem mindenki még az orromon is megláthatja, hogy nemes ember lettem. Egy irópártól kérdezi egyszer egy uri ember: »Hát hogy vagytok odahaza ?« — Hát csak lassan, feleié a férfi, szépen felvidékérül került ki egy kicsi párnahuzat; remek lyukacsos minta. Valami élénk szinü párnácskára húzva, könnyű batiszfodrokkal eüátva gyönyörű dísze lehetne bármely hálószobának. És ezt a párnácskát nem tudta eladni a készítője az egész városban és a mikor mégis elvesztegette potom 1 forintért, azzal a kijelentéssel tért vissza a falujába hogy soha effélével a szemét nem rontja. És igaza is van. Igen, de a szegény gyámoltalan asszony megilt egy-egy utczasarkon, szó nélkül, s persze az utczán elsietöknek kisebb gondjuk is nagyobo annál, hogysem a kezében tartott portékáról kérdezősködjenek. Váljon nem lesz-e a vevőre, eladóra sokkal elónyösebb, ha az E. K. E. vállalkozik a közvetítésre: munka-anyaggal, mintákkal ellátja a dolgozókat, a kész munkákat tőlük méltányos árban átveszi, s a venni szándékozóknak ugyancsak méltányos árban rendelkezésükre bocsátja; megrendeléseket elfogad és közvetít. Hogy mennyire áldásos lesz ez a terv mutatja az, hogy amióta a vásárra varrottasok kai bejáró asszonvok hallottak erről, egymásután jönnek fel; »Hallánk, instállom hogy az urak ezentúl megveszik a munkánkat. De jó lesz! Nem kell ezután az embereknek »idegenbe« menni,t Ugy látszik, ettől a házalástól irtóznak ; bizony nem is csekélység bizonytalan nyereség fejében elhagyni hetekre az otthont, talán az apró gyermekeket is pedig messzire is elmennek : ismerek egy asszonyt, a ki fiumétís megjárta, de erről ugy beszél a faluja, mint snagyou világi személy«-röl. Jól tudom, hogy a vételtől is ez riasztja vissza.