Magyar Paizs, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-03 / 14. szám
2 MAGYAR P A I Z S 1902. április 3. és taníttatása magyar szellemben. A mely városnak, falunak elegendő és jo iskolai vannak; a hol az ifjúság nevelésével, tanításával megbízottaknak nem kell a megelhetés gondjaival küzdeniök ; a hol a szegény gyermekek a gazdagok áldozatkészségei folytán ingyen tanulhatnak; a ki a magyar ifjúság kitanittátására adott pénzt nem áldozatnak, hanem faja, nemzetisége és hazája iránt tartozó kötelességének tekinti: az a város, az a falu, az az egyén — hazafias. „Elvész az a nép, mely tudomány nélkül való." Megdönthetetlen igazság ez; mert hiszen a tudományos, a tanult fők többsége teszi a haza erejét, nem a buták és tudatlanok sokasága. És — nemzetem fiai! — becsüljétek meg a házaspárokat! Főképen a sok-gyer.mekes apát ne nézzétek le szokástok szerint, mivel talán gyermekei miatt csak kopottas ruhában jelenhetik meg köztetek. A mely anyának legtöbb gyermeke vagyon, az a legderekabb honleány, az a legszebb magyar asszony még rongyai közepette is; s a mely apa mentül több gyermeket nevel, az a legjobb hazafi köztetek. Óh! mert, szeretett, atyámfiai, én véreim: ha nincs magyar ember, nincsen magyar haza. És segítsétek a sok-gyermekes apát mentül nagyobb kenyérhez, adjatok neki munkát és könnyítsetek így gondjai terhén. Mert a sok-gyermekes apa, fiaiban először is bástyákat nevel a haza és ezzel a ti oltalmatokra, másodszor: biztosítékokat ad taji, nemzeti fönmaradásunkra. Le a kalappal tehát a gyermekes apák előtt, és segítsétek őket jó jövedelemhez és álláshoz, mert ez — hizafiasság. Nagyjaink emlékezetét föntartani, róluk utczákat, tereket elnevezni, szülőházaikat emléktáblával megjelölni, nekik szobrokat emelni; gyermekeinknek magyar neveket adni hazafiság. Nemzeti ünnepek tartását nem csupán aa iskolákra tolni, a nemzeti zászlót ünnepeken kitűzni, magyar ruhát viselni, hazafias költeményeket tudni, nemzeti dalokat énekelni, minden nemzeti intézményt lámogatni — ez is hazafiság. A testi erőt fejleszteni és ápolni, kicsapongással nem gyengíteni, józan élettel gyarapítani — ez is hazafiság. A közügyek iránt érdeklődni, azokban résztvenni, Magyarország történetét és k özegyszerü történetet lát benne; a ki megfigyeli: egy szép festést vesz észre; aki megérti : az látja, hogy egy hatalmas lyra. Vallásos költemény nem sok van, de annál megkapóbb a Vándorok cz, verse, melyben néhány sorral egy megrendítő drámát ad eló s intő jelül állítja fel az elbizakodott hitetlenek elé. Megható, az a szocziologiai hangja mikor az elhagyott szegény népről ír. A szegény népnek a nyomora sír a lantján. A nipszdntláló s a Bálba készülő királyhoz — oh milyen egyszerű hangon beszél! S milyen nagy lélekkel gondolkozik ! Szeretné Mátyás királyt látni. »Bujj paraszt ruhába, — igy szól a királyhoz, — Szegődj aratónak valamely határon, s vágj egy rendet nyáron.« Meglátod: Szent lesz előtted a néped nyomora. Ezt a kötet verset is a Nyomornak, a Névtelenségnek ajánlja. A szegény embereknek. A kiket nem szokás ilyenekkel megtisztelni. De ő nem hajhássza a magasak kegyét. »Dicsérni talán durva volt a hangom. És az alázat is dölyf lett e lanton.® A könyv ára egy korona. 110 költemény van benne 15 íven, 243 oldalon. Csinos külsejü s ha a nyomda vidékiessége meglátszik is rajta, gazdagon kárpótol a tartalom. Ez a könyv a magyar demokráczia diadalának egyik gránit lépcsője. B. Gy. jogát tudni, tudásunkat folyton szaporítani — ez is hazafiság. Egymással békében élni, mások jogait nem eltiporni, egymás iránt türelemmel, jóakarattal lenni, egymást szeretni — ez is hazafiság. A törvényes hatóságot működésében támogatni, a törvényeket és ezeken alapuló rendeleteket megtartani, közjóra adakozni — ez is hazafiság. Az állásbeli kötelességeket pontosan teljesíteni, dolgozni és nem henyélni, szerezni és nem pazarolni, — mind hazafiság A nemzet vagyonát nem elharácsolni, a nemzeti jogokat nem elalkudozni, hanem gyarapítani és folyton-folyvást a nemzeti önállás mellett harczolni — ez is hazafiság. És — az adót szívesen és rendes időben megfizetni! Bizonv-bizony ! Ez a hazafiasságnak szintén egyik fővonása. Csak egy háznak is mennyi a kiadása, hát egy hazának de mennyi! Az ifjúságot a nemzet érzés-, gondolkodás- és cselekvés módjába bevezetni, ezekben Őket irányítani és megtartani, nekik a hazafiasságban jó példát mutatni: tisztelt es szeretett tanítótársaím — ez is hazafiság. íme ezek röviden a magyar hazafiasság főparancsai. Csináljunk ebből lelkiismeretet ! Ezek megtartása nélkül ^pusztulunk, veszünk, s mint oldott kéve széthull nemzetünk.« Neveljük, mi tanítók, ez erényeket növendékeinkbe addig is, mig valamelyik poétánk szivünk táblájárá nem vési ezt szebben, szépen csilingelő versekben. Nóvák Mihály. Rabszolga kereskedés Magyarországon. Ugyan mire való szépítgetni ? Lehet-e egy betűvel is jobb neve annak, a mi Magyarországon folyik ? Ki hiszi el, hogy vándorlás ez az Amerikába való költözködés? A szamár. Vándoroltatás ez és költöztetés. Hát azt ki hiszi el, hogy mindez azért történik, hogy annak a nyomorultnak jobb élete legyen? A hülye hiszi el csupán. A lipótmezőra való az az embjr, aki elhiszi, hogy a hamburgi s a brémai ügynők csupa emberszeretetből kőzd, lót, fut, hogy a szegény magyar embernek jobb sorsa legyen s megajándékozza Amerikával. Csak rabszolgakelesktdés ennek a neve, tisztelt emberek. R^gen a vadakkal kereskedtek, most a butákkal kereskednek. Egyremegy. Tedd koldussá a népet. Aztán nem is kell fáradnod, hogy rabszolgává tedd. Benne van már ez abban. A körmendi, zalalövői, háshágyi, zalaegerszegi salomvári postahivatalok, falusbiióságok, csendőrségek, körjegyzőségek, szolgabiróságok a napokban hadilábon állnak vala. Megy az irás, jön az írás le is, fel is szakadadanul ; jelentgeti egyik hivatal a másiknak, hogy Gál Imre és Esztergályos Mihály háshágyi emberek hamis útlevéllel szökni akarnak, — s hogy egy Grünbaum nevü kereskedő izgatja a népet a kiköltözködésre s 60 korona közvetítő dijat kap; s hogy Gál Imréék Brémából egy Karecstacz nevü ügynöktől titkos leveleket kaptak s ebben lehettek a hamis útlevelek is; s hogy Gál Imréék ekkor meg akkor 20—20 koronákat küldöttek Karecstaczrak Brémába jutalomdijul. Gál Imrét és Esztergályos Mihályt meg is czitálták a hatóságok, papiroson, — de ekkor Gál Imréék egy harmadik háshágyi emberrel Horváth Györgygyei már Brémában vagy Amsterdámban lehettek. „Kereshetik mán, kit Szabadkán, kit Kikindán! Pulay György körmendi főszolgabíró fölhívta a papokat, tanítókat, körjegyzőket, hogy beszól jék le a népet az efféle bolondutazásokról, hanem azért folyik tovább a rabszolgakereskedés. S a nip javára felállított szövetkezeteket meg kell bénítani! Közgazdaság. Méhészek figyelmébe. Hogy az okszerű méhészet az országban minél könnyebben terjedhessen, főként pedig hogy a szegényebb sorsuaknak a méhészkedés megkezdése minél kevesebbe kerüljön, a foldmivelésügyi miniszter által támogatott Országos Méhészeti Egyesület (Budapest VII., Damjanich-utcza 34) rendkívüli olcsó méhkaptárokat és mindenféle az okszerű méliészkedéshez szükséges eszközöket készített, nevezetesen mézpergetó gépeket, miiléppréseket, mülépeket és mindenféle vas- és aczél tárgyakat és ezen tárgyakat minden haszon nélkül oly olcsón bocsátja a méhészkedők rendelkezésére, a mely áron, hasonló kitűnő minőségben sehol máshol nem kaphatók. Azonkívül az egyesület mindenféle útmutatással ís szolgál teljesen ingyen és a hozzája forduló méhészek viasz- és méztermését a legjobb napi áron értékesiti és a termelőnél előzőleg megállapított vételárt biztosítja, sőt szállító edényt is ad ingyen és bérmentesen szállítva. Az elmúlt 1901. évben 90.000 koronán felül fizetett ki méz és viasz fejében a termelőknek. Hogyas kell a konyhakert talaját kihasználni. Több ízben hangsúlyoztuk már, hogy minden gazdának lehetőleg arra kell törekedni, hogy két kalászt termeljen ott, hol eddigelé úgyszólván egy is alig termett meg. — A gazdák érdekében hangoztatott eme jó tanácsokat ép úgy megszívlelhetik a kertészkedők is, annál ís inkább, mert hiszen e mondás átvitt értelemben reájok is vonatkozik. Kérdés azonban, hogy hogyan valósitható ez meg. Hogy kis területű kertben minél többet produkálhassunk, különösen zöltségfélékben, ugy kell beosztani az egéáz termelést, hogy azon zoltségfajla mellett, melyet az egész évíóterményének tekintünk, ugyanazon talajról még elő, — közbeeső és utóterményt is nyerhessünk. — Az eljárás következő: tegyük fel például, hogy valamely táblában a fötermény korai karfiol, vagy káposzta. — Miuthogy e növények palántáit csak ápril második felében kell kiültetnünk, elöterményul alkalmas lesz a retek, vagy a laboda avagy egyáltalán minden oly gyorsan fejlődő zöltség, a mit már májusban kiszedhetünk. Ugyanekkor kiültetjük a fötermény palántáit 60—70 c/n. sortávolra, azok közeit pedig saláta, vagy kalarábé termelésre használhatjuk fel, a melyek ismét kiszedhetők lassanként azon időre, a mikorra a fötermény t. i. a karfiol vagy káposzta az egész helyet kívánja magának. No már most, ha kiszedtük a főterményt, akkor a táblát jól felássuk, téli retekkel, a melyet ismét laboda vagy saláta követhet, mint a következő év elöterménye. Láthatjuk tehát, hogy a kis gazdának ís módjában áll, kertjét jól és okszerűen kihasználni; azonban miután e beosztás a földet meglehetősen kihúzza, mindenesetre szükséges lesz erőteljesebb trágyázásról gondoskodni, és pedig nemcsak istállótrágya, hanem műtrágyák segélyével is, hogy az elvont ásványi anyagoknak legalább egy bizonyos része pótoltassék ez uton. Városok közelében, a hol a kerti termények nagyon keresettek, igen szép jövedelemre lehet szert tenni a konyhakerti talajok ilyetén kihasználási módjával. Az életből. Fiatal nő : (a férjéhez) Előbb mindig azt mondtad édesem, hogy eljönnél velem a világvégéig s most még Osztendeig sem akarsz jönni. F érj : Kalapod mégis klassikus ' Nő: Vénnek elég vén hozzá. Káplár: (az önkénytesekhez) Ne álljanak ugy, mintha Iínikebeinnal volnának megtöltve. Önnek barátom, csak az az egy szerencséje van butaságában, hogy uincs ezer feje mint a Hydrának. Tánczosnö: (imádójának szalonját mutatva) Nos, mi tetszik önnek ezen csecsebecsékből legjobban ? — A szájacskája.
