Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-13 / 24. szám

1901. julius 18. MAGYAR PAIZS mindenütt, a hol az ósdi világítási rendszer még alkalmazva van, az az óhaj, hogy mielébb azt kiküszöböljük s korszerű világítást rendezzünk be, mely legjobban és legezélszerübben az Auer légszesz izzófényü világítással érhető el. Reflector Ezt a czikket egy szakértő irta s szívesen helyet adunk az esetleg más nézeten levőknek vagy kritizálóknak is, hogy győzzön a jobb. Városunk hatósága a kellő lépéseket megtette a város világítására nézve. Néhány évvel ezelőtt szerződést is kötöttek egy világító vállalattal, de ennek 50 esztendeig rabszolgája lett volna a város. Nem lehet eléggé dicsérni az uj polgármester erélyét, hogy a drága szerződést megsemmisítette s uj pályázatot nyitott. Most várjuk az ajánlatokat a villany, légszesz, acetylen s másnemű világításokra nézve, hol bizony nagy körültekintéssel, szakszerűséggel kell megvizsgálni a jóságot, a megbízhatóságot s az olcsóságot. Közgazdaság. Minő meszet-használjunk a szőlő permetezéshez? Ismét elérkezett annak ideje, hogy szőlőinkben a peronoszpora elleni védekezés czéljából a permetezésnek hosszadalmas és költséges munkáját megkezdjük. Épen ezért nem vélünk felesleges munkát teljesíteni azzal, ha ismételten felhívjuk szőlőbirtokosaink figyelmét arra, hogy minő meszet használjanak a bordoi lé elkészítéséhez. Ismeretes, hogy a peronoszpora elleni védekezés csak az esetben lehet eredményes, ha kora tavasztól késő őszig állandóan borítva van s a szőlő lombozata rézgáliczos mészpetytyekkel; de az is tudva van, hogy sokszor hiába törekszünk e czél elérésére, mert a gyakori esőzések lemossák arról a permetező anyagot, s ebből kifolyólag a peronoszpora gombák a levél belsejébe jutnak s végzik az ismeretes pusztítást. Hogy ez kikerülhető legyen olyan oldatot kell készítenünk, melynek nagy a kötőereje, s mely a rézgálicznak a lombozaton való állandósítását lehetővé teszi. Elérhető ez ugy, ha kitűnő minőségű és friss égetett meszet vásárolunk, azt tökéletesen meg oltjuk s az oltott meszet használat előtt minél hosszabb időn át érlelni hagyjuk a küllevegő elzarasaval. Kitűnőnek mondjuk a meszet akkor, ha az könnyű s keménybelsejü darabokból all; tökéletesen oltottnak akkor, ha nem morzsás, hanem kenhető és zsiros tapintatu. Az oltáshoz állott lágy vizet kell használni, s mérsékelt mennyiségben, mert sok viz használata mellett elveszíti kötőerejét, kevés vízzel pedig megég; legmegfelelőbb, ha még egyszer de legfeljebb kétszer annyi vizet veszünk, és pedig oly módon, hogy az oltatlan meszet kosarba téve viz alá merítjük s ott tartjuk mindaddig, mig csak légbuborékokat bocsát magaból. Ezután a vizből kiemelve az oltó ladába ürítjük, s megvárjuk, mig a mész apró darabokra esik, majd folytonos keverés közben annyi vizet öntünk hozzá, a mennyitől középsürüségü egyenletes pép lesz belőle. E pépszerű anyagot a mészgödörbe vezetjük, hol sürü tömeggé merevül; azután az esetleges fölösleges vizet róla rögtön eltávolitván, a meszet deszkákkal és 50 c/m. vastag homokréteggel födjük be, hogy küllevegő ne érje. Minél hosszabb ideig állhat ily módon, annál nagyobb lesz kötőereje, ha a rézgáliczos oldat elkészítésénél felhasználjuk. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület Hertelendy Ferencz orsz. képviselő elnökletével tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, melyen az elnök először is örömmel jelentette, hogy a nyáron magas vendégei lesznek az egyletnek, nem kisebb emberek, mint gróf Károlyi Sándor, dr. Baross János, a ^Magyarország* munkatársa és Bujánovits Sándor lejőnek és felolvasásokat tartanak a szövetkezet eszméjéről. — Evvel kapcsolatban elhatározták, hogy Fábiánits Gyula tagnak nagyszabasu dolgozatát a gazdasági szövetkezetekről felküldik dr. Barosshoz tanulmányozás és a megvalósitasra való javaslattétel végett. — Ezen a gyűlésen választották meg a titkárt is Vogt Ede személyében a 14 pályázó közül. — Tárgyalták még, hogy Zalaban a munkás és cseléd segélyzőpénztárak szegényes állapotban vannak, minek az az oka, hogy a nép itt még nem ismeri ezt az intézményt, s tervbe vették, hogy téli felolvasásokkal irmertetni fogjak ezt a néppel. Gyűlés után kimentek a szőlőtelepre s Tuss Antal az uj szőlőoltásról tartott előadást. Az életből. Ezt a szamár hitet Herczegh Ferencz nem erőltetheti belénk soha. Rákóczy Ferencz nem ismerte embereit? Talán hülye volt? A színműből a közönség, kivált a gyermekember, aki hiszen Herczegh Ferencznek, azt tartja, hogy Rákóczy léha pöffeszkedő ember volt, vagy ha ez nem, akkor vizeszü volt. Még egy alkalommal megsimogatja a költő a szabadsághőst. Magával az Ocskay testvérével kiáltatja ki, hogy de hiszen mégis csak nagy alak az a Rákóczy. Ne hogy azt higyjük tehát, hogy a költő rugdosni akarja a nemzet ideálját. Hanem ez a simogatás olyan, mintha szembe köpünk valakit s azután letöröljük — selyem zsebkendővel. Bizony szomorúan néztük ezt a harmadik felvonást; aki nem értette a dolgot, az megutálta Rákóczyt, akik értették, azok utálták a szerző felfogását. Bizony mondom, valamint a rühes juh megmételyezi az egész turmát, azonképen ez a színdarab megmételyezi az egész magyar ifjúság lelkét. Elrejtve, elburkolva, megszépítve, édes cseppekben adják be a mérget ezek a legújabb költők. A túlsó oldalon levő kritikában látható, hogy a tegnapelőtti operette épen ilyen természetű méregkeverés. És hogy épen a legerősebb nemzeti fejedelmekre jár igy rá a rud! Csak gondolkozzunk rajta tisztelt közönség, mire czéloznak ezek a cseppek ? . . . Látó. & Mi akarsz lenni Jenőcske ? kérdik a kis fiútól. — Katona I — És milyen katona ? — Huszár 1 — Ez már szép 1 és miért huszár ? — Mert az legkönnyebben elszaladhat a háborúból ! Egy kis gyermek sétálni ment a papájáral meg a doktor bácsival. A falun kivül egy krumpli földhöz érnek. — Nini papa 1 mik azok az apró halmok í — Az krumpli fiam ! ez a doktor bácsinak a krumpli földje. Mennek tovább s végre a temetőhöz érnek ; a kis fiu ott is lát sorban fekvő halmokat s kérdi: — Nini papa! Ugy-e ez is a doktor bácsi krumpli földje? Az uj század a kritika százada. Jó, ha önmagunkat meg nem tagadjuk és el nem veszünk benne. A közöny nem cserélendő fel az egykedvűséggel. Mert mig az első tönkre tesz minden életet: addig az utóbbi ápolja és fentartja azt a szenvedélyek legyőzése által. (Li Tsüng.) Heti hirek. JunillS 8-ikát, a 67. iki koronázásnak történelmileg nevezetes napját illő módon megünnepeltük Zalaegerszegen. A középületeken háromszínű zászló lengett s istentisztelet volt a nagy templomban, hol a hatósagok, hivatalok, intézetek képviselve valának. A templomi énekek között kellemes volt hallgatni ifj. Czukelter Lajos soloját dsten áld meg a Királyt.» Azonkívül mindenik iskolában volt-külön ünnepély

7 is, hol a tanulók énekén és szavalatán kívül az igazgatók és történelmi tanarok méltattak a nap jelentőségét. A főgymnasiumban 3 j ' •—•—— Medgyesi Lajos igazgató tartotta a megnyitó beszédet, a diákok különösen a Kölcsey hymnuszt szépen énekelték Mihálovits Béla tanár vezetése mellett. Reich Antal tanuló a Vörösmarty hymnuszát és Scweiger László tanuló Szász Karolynak alkalmi ódáját szavalták jó hatással. Az ünnepi beszédet Tuczy János, a | történelem tanara tartotta s hangsúlyozni kell: ritka nagy hatással. Tanitó modorban magyarázta meg a márczius 15-iknek, az április 11-nek és a junius 8-nak egymással való összefüggését és mindeniknek nagyjelentőségét. A végén szónoki lendülettel mutatott rá az ifjúságra, a nemzet reményére, kiknek mi csak megmutatjuk az ígéret földjét, de nekik kell elfoglalniok a szellem kardjával s gyönyörű hasonlattal hívja fel az ifjúságot, hogy a nemzet kincsét vivő hajót ne engedjék zatonyra jutni. — A felső keresk. iskolában Udvardy Ignácz igazgató tartotta megnyitó beszédet. Szavalt Glasgal Vilmos, Deutsch Salamon, Isztl Zsigmond,emlékbeszédet tartott Kulcsár I. és Holczer Lajos. Az ifjúsági kar több énekdarabot adott elő A polgári leányiskolában Bődy József s az elemiben Paukovits György igazgatók méltatták a nap jelentőségét. Űrnapja F. hó 6-án a körmenetnek az időjárás nem igen kedvezett. Szeles, poros időben vonult ki délelőtt tiz óra után a körmenet, amelyben óriási közönség vett részt ; testületileg vonult ki a tűzoltó csapat, az iparos ifjak egyesülete, a helybeli összes tanintézetek róm. kath. növendékei tantestületeik vezetése mellett ; az umbella után ment dr. Jankovich László gróf főispán, Csertán Károly alispán, Várhidy Lajos polgármester, több megyei és városi hivatalnok s a helyben állomásozó honvédhuszár századok tisztikara; a temp'om előtt a helybeli honvédhuszárokból díszszázad volt felállítva, mely a mise főrészei alatt disztüzet adott; a sátrakhoz való menetel közben a tűzoltó zenekar játszott. Vidovics Bonaventura volt a zalaegerszegi főgymnáziumnak első igazgatója két évig. Aztán teljes nyugdíjjal nyugalomba vonult Nagyváradra. Igazgató is 25 évig volt. Teljes erőben ruganyos testtel és szellemmel vala megáldva s mindössze 60 éves s igy egész meglepően jött a napokban a hir, hogy Vidovics Bonaventura meghalt Nagyváradon. Tudományos műveltségű és megnyerő modorú férfiú volt. Uj pap. Légrádon a meghalt Gadó Mátyás plénános helyébe Fábián Gyulát tette Gróf Festetich Jenő kegyúr az egyház élére Tüskeszentgyörgyről. Fábián Gyula szlavóniai születésü, de teljes jó magyarsággal beszél s eddigi ismeretségéből ítélve: érez is, mint megbízható levelezőnk irja, Legalább is alap és ok nélkül az ellenkezőt még föltételezni sem kell. Keresztfelszentelés. Alsó Bagodon Vukovícs István nemes gondolkozású gazda ember néhány szaz koronát áldozott, hogy egy szép kőkeresztet állíttatott fel falujában az országút mentén, a vallásos érzés emelesére. Csütörtökön, urnapjan Táncsics József helybeli plébános nagy közönség jelenlétében gyönyörű beszédet tartott a kőkereszt ünnepélyes felszentelése alkalmával. Vörösmarty ünnepély a vidéken. A keszthelyi tanítói járáskor jun- 5-én Cs. Tomajon tartotta közgyűlését, Csathó Alajos elnökkel. A nevelésügyi gyűlést még magasabbszinvonalraemelte Vörösmartynak, a nemzeti költő szellemének ünneplése. Posch Zsigmond és Nagy Margit tagok olvasták fel Vörösmartyról nagy gonddal készített tartalmas tanulmányaikat, melyeket köszönettel vett és tapssal jutalmazott a jelenvolt közönség. Szollár István Vargha Gyulának Vörösmartyra irt ódáját szavalta nagy hatással. S a járásköri tagok elénekelték a Szózatot. Paedagogiai oldalról Schaller Irén tartott felolvasást a művészi érzék feljesztéséről a népiskolában. Ünnepelték egyúttal Kozma János cs. tomaji tanítónak 25 éves működését s alapítványt tettek nevére. Miniszterek válasza. Az alsólendvai szabadelvüpárt a napokban tartott újra alakuló gyűlésén Hajós Mihály, alelnök indítványára üdvözölte Széli Kálmán miniszterelnököt és Dr. Wlassícs Gyula vallás és közoktatásügyi minisztert. Az üdvözlésekre a következő őszinte válaszok jöttek: «Becs 1901. május 29. Meleg-