Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-31 / 44. szám

4 MAGTAR PAIZS 1901. október 31. vonyarcz-vashegyi. Kovács Dezső, jegyzői Írnokot a kiskomáromi. Tar Árpád segédjegyzöt a sármelléki, Vajda Ákos jegyzői Írnokot a karmacsi anyakönyvi kerületbe anyakönyvvezető helyettesekké kinevezték. — Sáfár Sándor zalaegerszegi pénzügyigazgatósági állandó napidijast segélydijas kezelési gyakornokká nevezte ki a pénzügyigazgató. Rehberger Ernő Alibánfán .Rózsá.-ra változtatta a nevét. Síigliti Ármin óras Tapolczán a magyar állampolgárok közé felvétetett. — Nemesapátiban tököt akartak sütni a gyerekek s Vas Sándornak ttlégették 18 korona érfcékfl szalmakazalját. Különfélék. A helyi megrendelők szíveskedjenek az 1901. év végéig járó dijakat a lapkihordó gyereknek átadni egy-egy koronás értékű czédula átvételével. Előfizetést lehet eszközölni a szövetkezeti boltban is. Kereskedők figyelmébe! A kereskedelmi miniszter körrendelet utján megengedte, hogy a könynyen romlásnak alávetett élelmiszereket ezentúl vasárnapokon és Szent-István napjan déli 12 óráig teheráruként lehessen fel es leadni a vasúti állomásokon. Arczképes vasúti igazolványok. Az állami alkalmazottak féláru vasúti menetjegyek váltására jogosító arczképes évi igazolványainak a következő évre való érvényesítése gyakran kisebb nagyobb késedelemmel szokott járni, a minek oka abban rejlik, hogy az érdekelt hivatalok alkalmazottaik arczképes igazolványait töbnyire az előző év utólsó hónapjában küldik a m. kir. államvasutak igazgatóságához, ami által torlódás támad és a munkálkodásban zavart idéz elő. Éppen ezért a m. kir. államvasutak igazgatósaga felhívja az érdekelt hivatalokat, hogy a hivatal főnökök, kir. főigazgatók és tanfelügyelők a kerületeik arczképes igazolványait gyűjtsék össze és legkésőbb november hó folyamán küldjék be a m. kir. allamvajutak igazgatóságahoz, hogy azok még a karácsonyt ünnepek előtt érvényesitve visszaérkezhessenek. Iparszövetkezeti akczió székelyföldön. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter legújabb keletíi rendeletével intézkedett, hogy az országos központi hitelszövetkezet kiküldöttje és a marosvásárhelyi ker. iparfelügyelő s az iparkamara megbízottjai tauulmányozzák azt a kérdést, mily módon lehetne a székelyföldet az iparszövetkezeti akczió keretébe fokozottabb mértékben bevonni, nevezetesen miként lehetne az iparossagot községenkint szövetkezetekbe tömöríteni. A kérdés tanulmányozását a kiküldöttek e hó közepén kezdték el. A sárvári ezukorgyárban nagy forgalom van. Szállítják oda a temérdek répát s szállítják onnan a temérdek ezukrot — mindenfelé, Indiába cs Japanba is. A mult héten 10 vasúti kocsival küldött a gyár Japánba. A szentgoihárdi óragyárat feltámasztják. A Keresk. miniszter hajlandó támogatni évi 24 ezer koronával ha 200,000 koronát fektetnek a vállalatba. Az agglegény sorsa. Ahol a társasélet nem fejlődött ki teljes virágaban, az agglegénynek rossz dolga van. Amig fiatal, csak megjarja valahogy, de ha megvénül és ha Öreg korában szerelmes lesz . . . Akkor kezdődik csak a baj. A mi agglegényünk szerelmes. Szegény leányt szeret. Szegény leányt oltár elé vinni egy szegény agglegénynek kész veszedelem! Mit tegyen? Tanácskozik jó barátaival, gyógyító balzsamot keres szerelmes szivére. Mindhiába. A józan ész és barátai azt tanácsolják neki, hogy házassága által egy szegényből ne csináljon két koldust. Lelkének egyensúlya kezd inogni. Már-már lemondani készül az életről, midőn megjelen előtte szerető anyja képe, kinek ő az egyetlen kenyéradója, támasza. Előtte lebeg imádottjának szerelmes tekintete. A sziv szeretete folyton harezban áll az ész józanságával és ismerősei ugy bánnak vele, mint a kibe csak hálni jár a lélek Egy napon azutan hivatalából sürgős ügyben kérették lakására. Két ur várta már. Minden bevezetés nélkül egy rakás pénzt olvastak le asztalára. Ellenértékül csak a nyerő sorsjegyet kérték Török A. és Tsa bankháza (Budapest, V., Váczikörut 4/a.) kiküldöttei, akik azért jöttek, hogy a nagy nyereményt kifizessék. Anya és fiu örömkönnyezve, egymás nyakába borulnak és épp e pillanatban érkezik a most már szerencsés leányzó is. Az eljegyzésen a vendégek számtalan lelkes pohárköszöntőkben emlékeztek meg a szerencséthozó bankházról és egyhangúlag hangoztatták a beszédek végén: lÉIjen a szerencsét hozó Török bankház!» Czérnagombgyárat szándékozik felállítani Körmenden egy nagyobb külföldi czég. A vállalkozó czég már hosszabb idő óta tárgyalásokat folytat Körmend város tanacsával. A gyár, hir szerint, 400 munkást foglalkoztatna. Ringatják a hazai fonóipar bölcsőjét. Ugy értesülünk, hogy a kereskedelemügyi miniszter rendeletéből egy hazai eredetű, uj szerkezetű kis kézi fonógéppel kísérleteznek. Ha ez uj találmány a gyakorlatban beválik, olcsóságával a kisiparnak hozzáférhetővé tétetik, kiszámithatlan haszonnal fog birni s nemcsak a fonó, hanem főleg a szövő kisipar és háziipar fejlődésére fog korszakot képezni, mert ezek apró, de együttvéve mégis nagy menyiségü pamut és gyapjufonal szükséglete ezután itthon olcsóbban lessz előállítható. (Kézmű iparosok Lapja.) Ruscsukl konzulátusunk irja augusztus havi jelentésében, hogy a monarchiának Bulgária felé irányuló bőrkivitele jelentékenyen fokozódott. A jelentés megjegyzi továbbá, hogy a monárchiából küldött borjubőr-mintaküldemények a kívánalmaknak még mindig nem felelnek meg; nagyon előnyös volna, ha a hazai gyárosok az idegen versenyezégeknek (német és franc/.i) kelendőbb fajtáit megfelelő utánzás czéljából nagyobb figyelemmel tanulmányoznák, i annál is inkább, mert a borjubőr fogyasztás Észak-Bulgariaban igen jelentékeny. Brüder Braun Budapest. Dátum des poststempels. Nyomtatott német levelet irt a zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesitő szövetkezetnek, felhiva a figyelmet, hogy nemsokára látogatást tesz itt Herr Ignatz Pollátschek. — Hiábavalóság ! Heti piacz. Métermázsánként Buza 15'— K. rozs 13 — K, arpa 12 80 K, zab 13 50 K, ku koricza 13"— K, krumpli 4-— K. Káposzta százankint 8-tól 16 koronáig. Tudakozódnak egy árva leány után, aki elárusitó hivatalt viselne. — Uri-utcza 4. (3—3) Hol lehet zongora-leczkéket venni, — megmondják a kiadóhivatalban. Országgyűlés. Az országos képviselőket ötévre megválasztották. Október 26-an volt az első ülés. Az országgyűlés képe változott. Régi öregek kimaradtak, fiatal ujak bekerültek. Különös, hogy a nagyhirü Apponyinak is kellett küzdenie a megbízó levélért. Nagyfontossága van annak, hogy a nagy Tisza Kálmánt Nagyváradon Barabás Béla elbuktatta Bejutottak fiatal 25, 26, 27, évesek. Dr. Boross János, gróf. Csekonics Gyula, gróf Vilczek Frigyes, Borbély György (Torontál), gróf Bethlen István és Szüllő Géza. Legnevezetesebb köztök dr. Baross János, aki a legfiatalabb, de tömérdek közgazdasági tanulmánya van. Ismerheti a közönség egy év óta a Magyarország vezérczikkeiről. Magyarországon most a közgazdaság tanulmányozói és hirdetői kell hogy a vezérszerepet vigyék. — Az országgyűlés megnyitását tartalmazó királyi beszéd meghallgatására a függetlenségiek nem mentek a királyi várba, mert mint Barabás Béla szónok mondá, ott sárga fekete zászló is van. — A trónbeszédnek fontos részei vannak : a teendők közé veszi a tisztviselők szolgálati szabályzatát és a Jizetésjavitást, a közigazgatás reformját, a bevándorlás és kivándorlás kérdését, az egyenes adók reformját, a katholikus autonomiát,, a büntető törvények módosítását s a telekkönyvek rendezését, a viziutakat, a Szövetkezeti eszmének erőteljesebb propogálását, a telepítési akcziót, a kisiparosok versenyképességének fokozását, a mezőgazdaságnak, iparnak, a kereskedelemnek s áltálán a közgazdaságnak a javítását, s az ausztriával való viszonyt stb. — A királyi leiratot azután felolvasták az országgyűlésen. — Az első napokon itt is, a főrendi házban is a megalakulás tart. — Gróf Apponyi Albert házelnök lesz. „Zalavármegyei magyar ipamdö-effiesiilet." A szabó iparról. (I. uri szabók.) (Ezt a cziksorozatot városunk egyik derék szabómestere irja. Méltó, hogy rá a figyelmet felhívjuk.) Ha végig tekintünk magyar iparosaink iparán, a figyelmes szemlélő tekintetét nem kerüli el, hogy a ruházati iparunkról, a mely testünket felékesíti, a szabó iparról bővebben ne foglalkozzunk ; az utolsó évtizedekben mint a többi iparág, ugy a szabó ipar is nagy átalakuláson és igen nagy előrehaladáson ment keresztül. A szabó-ipar 3 csoportra oszlik, /-só' az uriszabók akik csakis megrendelés után dolgoznak u. m. uri-, és fiu-öltönyöket, papi, és katonai egyenruházatokat, és díszmagyar ruhákat, 2. csoport a magyar szabók vagyis a ké;zruhák előállításával — foglalkozók, kik jobbrészt a földmivelő népet látják el ruhákkal kik helyi és vidéki városainkban sátrakban árulják a ruhákat különböző alakokban, mivelhogy helyenkint a nép viselkedése egymástól küíön bözik; 3. csoport a női-szabók, kik úrhölgyeink részére készítik szebbnél szebb ruháikat; ezek közé tartoznak a női szabónők és a házi varró leányok. Zalaegerszegen van 23 uri szabó, kik megrendelés után dolgoznak, ha ugyan dolgoznak, de sajnos, hogy kevés kivétellel csak sopánkodnak és nyomorognak; oka pedig ennek nem az, hogy talán sokan volnának, mert egy 9—10 ezer lakosú városhoz nem sok a számuk, és még hozzávéve a vidéket is, és a hol annyi az inteligentia mini nálunk, a birák, ügyvédek, orvosok, tanárok, városi, megyei, pénzügyi, nagy- és kishivatalnokok, kereskedők, iparosok, magánzók, szóval nem volna szabad a szabó iparosoknak nyomorogni, mert fogyasztóközönségünk van elég, csak hogy sajnos, uraink kevés kivétellel vidékről fedezik szükségleteiket azon tudatban, hogy szebbet és jobdat kapnak mint helyben, és azokat pártolják, nem helybeli : iparosainkat, mert hogy állításukban jobban mondva véleményükben tévednek, az már többj esetben igazolást nyert, mert hogy itt egy öl1 tőny ruha 30 frt. Bécsben vagy Pesten vagy bárhonnan való meg 50 frt. az még nem elegendő ok arra, hogy az szebb és jobb iegyen, mert annak a Bécsi vagy Pesti szabó-czégnek, nem csinálnak extra kelmét mint a zalaegerszeginek ; ittis épen ugy van jó és silányabb minőségű is, mint ott; tehát az anyagban nem találhatnak kifogást. Ami az elkészítést illeti ott is emberi kezek készítik a munkát és vajon azon úgynevezett előkelő szabó-czégek alkalmazottjait ki tanította és képezte ki az iparára? vájjon az talán mind ott tanult ? oh nem! azokat a jó munkásokat és magukat, a szabó-czég és üzlettulajdonosokat ha ugyan szabók legnagyobb részit, kisebb és nagyobb városok szolgáltatták és képezték ki oly hírnevesekké, tehát a fő ok itt van, hogy nincsenek bizalommal helybeli szabó iparosainkhoz, mert ezek a vidéki szabó iizletulajdonosok elküldik vigéczeit az országnak szélrózsa minden irányába megrendeléseket gyűjteni, (igaz hogy végre életbe lépett a megrendelések gyűjtéséről szóló törvény és 1901. jul. 15-től életben is van de mihaszna, mikor ugy van csinálva, hogy ki játszák) szedik össze minden féle rábeszéléssel a munkát, és ezáltal alkalma van alkalmazottjait munkával biztosítani, egész éven át nem csak a fő saisonban, hanem a holt idényben is, és természetes a munkás is jobban megmarad olyan helyen, h 0! egész éven át dolgozhat és kereshet, mint nálunk a hol csak a fő idényben kaphat munkát, de ha uraink mind itt dolgoztatnának, majd idejönnének azok ajómunkások és itt is tudnának kifogástalan ruhákat előállítani, mert a zalaegerszegi szabó-iparosok is elég képzettek és szakmájukban jártasak, mint a nagyvárosiak, mert csak nem teszi azt fel valaki hogy ne terjessze ismereteit mikor az előnyére válik, járatnak divat példányokat a legújabb ruhák alakjairól, szaklapokat, és szakfolyóiratokat, melyekből szakmájukat fejlesztik, és meg is felelnek hivatásuknak, hisz az itteni szabó iparosok nagyobb része dolgozott nagyvárosokban, szereztek elég bő tapasztalalatokat, itt van Mentes Oyörgy, Neufeld Izidor, Orsits Ferencz, Pintér Qergely, Jády Károly, Veisz Ignácz, Kelemen Jenő, Zucker Imre, Németh Ferencz, Feili Béla és a többi mind kép-