Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-10-17 / 42. szám
6 MAGYAR PAIZS 1901. október 17. Én a házban agitalok ebben az ügyben, a feleségem meg a társaságban: a bálakon, a színházban, zsurokon, estélyeken, felolvasásokon ; szóval mindenütt ipart pártol, híveket toboroz, lelkesít szenvedélylyel, faradság nélkül. Menynyire is máskép állna édes Istenem a magyar ipar, ha sok ily lelkes katonaja lenne, mint én meg a feleségem!» . A következő mondatot az inas szakította félbe, ki szállító levéllel a kezében lépett be, s a választók nem kis meglepetésére jelentette alazattal : — Megérkeztek a nagyságos aszszony ruhái — Bécsből. Az alsólendvai kosárfonó ipartelep A néhány hónappal ezelőtt megalakult kosárfonó ipartelep — melynek megalakulasát is sokan kétkedő mosolylyal fogadták s melynek fennmaradasahoz kevés reményt fűztek igen szép eredménynyel prosperál. Reméljük és hisszük, hogy az életrevaló vállalatnak, — melynek alapja jó kezekben van letéve, — szép jövője lesz. Csodálkozunk is rajta, hogy most, — midőn oly sokan oly sokszor hangoztatják az iparpártolás nagy eszméjét — az illetékes hatóságok figyelme nem fordul a vállalat felé. Európa vagyona. A Dictionary of Statístic legújabb füzetében Mulhall kiszamitotta, hogy a 19-ik szazad végén mily nagy volt Európa vagyona. Ingó és ingatlan jószágban 1175 milliárd, a mozgó tőke egymaga 500 milliárd. Vagyon tekintetében Európa államai a következő sorrendben következnek: Angolország 295 milliarddal, Francziaország 247, Németország 201, Oroszország 160. Ausztria és Magyarország 103, Olaszország 79. Belgium 25. Hollandia 22 milliárddal. A gazdagodás a tizenkilenczedik században főkép Angliában volt szokatlan, mig Francziaország e tekintetben nem igen mutat változást. Az ingó tökét Angliában 160 milliárdra, Francziaországban 65, Németországban 37, Oroszországban 14, Ausztriaban 10, Olaszorszagban és Belgiumban 7—7, Hollandiában 6 milliárdra becsüli Mulhall. A sorrend tehát ugyanaz, mint az összvagyon tekinteteben, de az arány ingadozó, a legnagyobb a mozgó tőke az ipari államokban, a legkisebb azokban az országokban, ahol az ipar és kereskedelem a fejlődés kezdetet éli. Ha csak a mozgó tőke vétetik szamitásba, akkar az angolnak 4300 korona vagyona van, a francziának 2900, a hollandnak 2400, a belganak 1800, a németnek és olasznak 1200, az orosznak 115 koronára rug a vagyona. A szerk. levele, P. Paticsqva. Szóvetkezet megalakítására jó, ba a mi alapszabályainkat is tanulmányozzátok, de a helyi viszonyokat is tekintetbe kell venni; nagy befolyása van az önálló elméletnek, még többet javit majd maga a gyakorlat. Legtöbbet ér mindennél, ha megveszitek dr Kele Antal úgyvéd elnöküuknek a könyvét, mely néhány hét múlva megjelenik. Et nagy tudással lelkesültséggel és magyar nemzetünk iránti határtalan szeretettel van megírva. Ezt kell legtöbbet tanulni. S ne felejtsétek el és százszor ismételjétek ti is, hogy a mi fajta szövetkezetünknek két hatalmas oszlopa van ; 1. a magyar ipar és termények fiártolása, 2. a fogyasztó közönségnek, a szegény magyar népnek védelme a lehetó legiobb portékáknak leltetS legolcsóbb közvetítésével. — T. L. Ráczkanizsa. Köszönöm a levelet, még inkább az Ígéretet. Már beszéltünk róla K, , tanf. úrral. Minden idevágó munka értékes. Azt hiszem I azonban, hogy a kely szorultsága miatt egy kissé még várnuuk kell vele, üdv. — KcrdezSsködönek. Az alsólendvai iparfelolvasás remélhetőleg jövőkor belefér a lapba. Nyári vasúti menetrend. Érvényes 1901 október l-től. LnduJ Zalaegerszeg Érkezik ó. p. ó. p. Csáktornya felé j 4 5 59 j! 9 52, R 14 24 > Csáktornya felöl Kisczell felé [ t 9 4 29.; 8 12 5 39 45 J Kisczell felöl Kanizsa—Bécs! felé | 6 11 2 8 42 8 42 1 33! 4 30 9 05 57 01 47 Kanizsa—Bécs felöl (A reggeli vonat csatlakozik a bécsi vonathoz, a déli vonat a bécsi és nagykanizsaihoz, a délutáni a bécsi és nagykanizsaihoz, az esti a nagykanizsaihoz.) Az alahuzott szamok az éjjeli időt jelzik este & órától reggel 5 óra 59 pcrczig. Tudakozódnak egy árva leány után, aki elárusító hivatalt viselne. — Uri-utcza 4. (1—3) Hol lehet zongora-leczkóket venni, — megmondják a kiadóhivatalban. „Zalavármegyei magyar ipanédö-egyesület." Faipar. (V.) Tekintetes Borbély György szerkesztő urnák Helyben. A becses lapjában szives volt szerény magamról is megemlékezni, szakképzettségemről beszélni. Erre már is azt a megjegyzést hallottam, hogy Kaszás József bognár a kocsirajzokat csak ugy magyarázza; hát megcsinálni tudja é ? Ezen megjegyzés kényszeritett, hogy felkérjem tekintetes Szerkesztő urat, szorítson egy kis helyet becses lapjában szerény válaszomra. Ha talán a Szerkesztő ur nem fejezhette ki ugy magát, hogy mindenkinek egyaránt tetszedjék, arról én nem tehetek, de Őn sem tehet. Ön nem is szakértő ebben a faiparban; de meg nem is lehet mindig mindenben mindenkinek tetszeni. A T. szerkesztő úrtól elég az, ha serkent bennünket. Én öndicsekvő nem voltam soha, s nem is leszek ; ipari kötelességemnek tartom azt kiállítani, a miről tudom, hogy képes vagyok elkészíteni. Ha már ugy volna is, a mint állítják, vagy sejtik, akkor sem fogok pirulni; mert üzletemnek élek, s törekszem, ha valamiben még tökéletlen volnék, hogy elsajátítsam mindazon szép munkákat, melyek szakmámba vágnak. Magyar közmondás, hogy : «a jó pap holtig tanuU. Azért, ha jelenleg szerény kis üzletem van is, bátran merem állítani, hogy technikailag is készítek bármilyen kocsi jármüveket. Ez alkalommal bátorkodom rövid önállóságom alatt készített kocsikról szóló néhány | nyilatkozatot a nyilvánosság elé hozni, melye- j ket tisztelt megrendelőim szívesek voltak kiadni. Tisztelettel maradtam alázatos szolgája Zalaegerszegen, 1901 október 14-én Kaszás JÓZ8ef, bognár-mester. A következő nyilatkozók között vannak előkelő uraságok és vannak egyszerűbb emberek is, de a kik teljesen szakértők. T. Kaszás József urnák helyben. A nekem készített födelss fajdán-kocsival minden tekintetben meg vagyok elégedve. Zalaegerszeg, 1901 okt. 15. Fürst Sándor. Alulírott azon teljes megelégedésemnek adhatok kifejezést, hogy Kaszás József bognár-mester (kocsi-gyártő) részemre egy fedeles hintó összes famunkáit készítette, a mely munkákat pedig oly Ízlésesen és szilárdan állította ki, a melyekért igazán megérdemli a dicséretet, ugy, hogy ezek után minden kocsi-ké-zittetönek lelkiismeretesen ajánlhatom, szóval, nem kell Gráczba menni kocsiért. Domokos Ignácz szállodás. Kaszás József bognár-mester, ki alulírottnak egy Eszterházy-féle kocsinak egcsi famunkáját megelégedésemre jól bevégezte, kívánatára ezen nyilatkozatot kiadom és öt ezen szakmában ajánlom. Zalaegerszeg, 1901 okt. 15 Háctky Kálmán. Kaszás József zalaegerszegi kocsigyártó azon óhajához képest, miszerint nyilatkozzam, hogy miként vagyok megelégedve az általa folyó év tavaszán saját eszméje szerint részemre készitett egy ló után kereszt-rugókkal való kocsival ? Erre vonatkozólag nyugodt lelkiismerettel kijelentem, hogy a kocsi, daczára annak, miszerint erős fa- és vasanyagból készült, mégis, a mi a fő, nagyon könnyű járatú, s igy erős strapálás mellett is szolid kiállítása folytán igen tartósnak ígérkezik. Zalaegerszeg, 1901 szeptember 3. Bagáry Zsigmond p. ü. biztos. T. Kaszás József bognár-mester urnák helyben. Az Ön által részemre elkészített boni kocsi, vésett táblákkal, ugy anyagára, mint kiállításra nézve legnagyobb elismerést érdemel. Zalaegerszeg. 1901 okt. 12. Dr. Fürst János ügyvéd. T. Kaszás Jótsef bognár-mester urnák helyben Fogadja elismerésemet és dicséretemet az Ön által készitett kis nyitott kocsiért. Kiállítása igen csinos és anyaga is jó. Zalaegerszeg, 1901 okt. 14. Hajmásy Imre mészáros. T. Á'astás József bognár-mester urnák helyben. Az év folyamán ön által készitett fedeles kocsimmal teljeszen meg vagyok elégedve, mind külcsinra, mind innak összeépítéséről a legnagyobb megelégedésemet fejezem ki és e?crt bármely kocsi-megrendelőnek őszintén ajánlom. Zalaegerszeg, 1901 október 14. Szókrönyös József bérkocsi-tulajdonos. T. Kaszás József bognár-mester urnák helyben. Ön által készitett két kocsimmal, különösen az üveges kocsival nagyon meg vagyok elégedve, ajánlhatom bárkinek is. Zalaegerszag, 1901 október 13. Szakonyi Károly bérkocsi-tulajdonos. Bizonyosan igy nyilatkoznának nagyságos Szűcs Dezső és nagyságos Mesterházy Gyula uraságok is, kiknek szintén készítettem kocsikat, de a kiktől a távolság miatt ilyen rövid idő alatt nem szerezhettem nyilatkozatot. K. J. „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (52. Folytatás.) Értékesítő szövetkezetek. Legelső sorban e téren mindenütt a gazdasági egyesületeknek kell előljárni. Lépjenek ki a gazdák minél előbb valamennyien a cselekvés terére, mert minél későbben teszik ezt, annál többet ártanak maguknak s a közjólétnek. Hogy ki, mily arányban vegyen részt a magtár-szövetkezetek alapításában, azt-az alapszabályok vannak hivatva megállapítani Czélszertl azt az elvet követni, hogy minél több gabonája terem a gazdának, annál több üzletrészt jegyezzen, mert a haszon is ily arányban emelkedik. Czélszerü, ha kimondatik, hogy a gazda minden 10 hold földbirtok után legalább egy üzletrészt tartozik jegyezni, de ennél többet is jegyezhet. Ami a szervezését illeti, az történhetik akár az 1898 : XXIII. tcz. alapján a «Hangya» fogyasztási és értékesítő szövetkezet kötelékében, akár pedig önállóan. Legczélszerübb, ha vidékenként erős vidéki központok létesittetnek. A vidéki központban lehetőleg a vasúti állaináshoz közel nagyobb szabású, — a fiók telepeken pedig ezeknek megfelelő magtár létesíttetik, s az felszereltetik a szükséges tisztító gépekkel és eszközökkel. Az osztályozást az igazgatóság által megválasztott szakember vagy bizottság végzi felelősség terhe mellett. Az árakat-a napi árak nak megfelelőleg az igazgatóság állapítja meg. Vezetni kell szabatosan a bevételi és kiadási naplót, melybe először is a bevétel, illetőleg a kiadás jegyeztetik ; nemkülönben a. gabonaraktár-könyvet melybe pontosan bevezettetik hogy ki, mikor, milynemü, minőségű, mennyiségű és osztályozásu gabonát mily arban szállított a magtárba ? Vezetni kell továbbá a fogyasztási szövetkezeteknél a már felsorolt könyvek közül az ezen szövetkezetnek megfelelő egyéb könyveket is olykép, hogy ezek semmi kívánni valót fent ne hagyjanak. Csudálatos dolog, hogy daczára annak, hogy Magyarország földmivelő s kiválólag gabona termelő-ország, mégis itt mutatnak a gazdák a magtár s általában az értékesitő szövetkezetek iránt a legkisebb érdeklődést, mit az a körülmény és igazol, hogy, alig van hazánkban néhány értékesitő szövetkezet, s ezek is csak a legutóbbi évekbon, keletkeztek, holott külföldön számosak már általában nemcsak az értékesitő-, hanem a specziális magtár szövetkezetek is. Ily értékesítő szövetkezetek hazánkban : I. A < Magyar Gazdaszövetség» * Hangya* tievü fogyasztási és «értékesitő szövetkezete» Székhelye : Budapest VIII. Baross-utcza 10. Elnök Gróf Károlyi Sándor, Alelnök : Jvanka Oszkár. Ügyvezető-igazgató : Balogh Elemér. De ez sem az értékesítésre hanem a vidéki fogyasztási szövetkezetek alapítására fekteti a fősúlyt. Évi forgalma a mult évben kb. három millió K. volt az összes fiókokéival együtt. Érdekesnek és tanulságosnak tartom a következő kimutatást közölni:
