Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-11 / 15. szám

1901. márczius 14. MAGYAR PAIZS 3 A lap 1900. október elején indult meg, tehát a mult évből három hónap, vagyis egy korona értékű negyedév járt le. Ebből tájékozódni lehet a hátralék és előfizetés kérdésében. Kívánatos lenne, hogy a számítást 1901. év végéig tegyük, hogy jövőre aztán az évet 1902-vel, a rendes polgári évvel kezdjük. — A ki a lapot nem 1900. október elejétől, hanem későbbi időtől jaratja, szintén könyen kiszámíthatja, hogy mennyi az 1901. évre eső dij. Az előfizetők névsora f. év ápr. elejéig betűrendben a következő : Zalaegerszeg. Ábrahám Szilveszter 1 korona, Balogh Gyula 2, Baly Béla 3, Behm Jánosné 1, Barossligeti vendéglő 2, Bedő Vendel 1, Balaton József 4, Bődy József 3, Batthyány Tamás gróf 4, Brenner Ferencz 1, Bundschuch József 1, Bárány vendéglő 1. bauer Vilmos 1, Balogh Mór 2, Bácsay János 2, Bencze György 2, Csendörörs 4, Czibulka E. 1, Csoknyay Jenő 4, Csiszár József 1, Csertán Károly 2, Czukelter Béla 1, Deák Mihály 2, Der-áts Károly 4, Duzár István 2. Desits Géza 2, Elemi iskola 3, Ekler Sándor 5. Ellman Ödön 1, Fangler Béla 1, Farkas Lajos 2, Gombás István 1, Gerencsér Lajosné özv. 1, Grész Károly 2, Góth József 1, Gubits Antal 1, Háry Károly 2, Handrik Graczián 1, Hajós Ignácz dr. 4, Hauk István 2, Hutter Ferencz 1, Hajgató József 2, Hajmás^y Gyula 1, Horváth János tan. 2, Ile^yi Ferencz 1, Hunyadi K. 1, Ilajmássy Imre 2, Ilajik István ügyvéd 1 K 34 fill. (megszűnt), Horváth Károly 2, Hitelszövetkezet 2, Jády Károly 2, Juhász József ifi. 1, Jeney Mihály 1, Jakabffy Lina — ö/.v. Somogyiné 1, Janzsó Sándor 1. Kummer Gyula 1, Kasznár Márton 5, Kele Antal dr. 4, Kűn Vilmos 2, Kovát. I-tván tan. 3, Kohn papírkereskedő 2, Kern Antal 2, Kereskedő Kászlú 2, Kiss Lajos 4, Kaszás Kaimán 2, Kováts Géza 3, Kubina András 4, Ke-zli József 3, Kleinh-mpel Károly if). üzletvezető 1, Kozáry Lajos 2, Központi kávéház 1, Kaszás József 2, Kis Károly 1, Kaszinó 3, Kere-kedö ifjak önképző köre 2, Lopold Nándor 1, Lányi Kálm ín I, I.ázár Antal 1, Laux Rezs'i 2, Ledermayer István I. Legény Károly 1. Laidli Gábor 1, Magyar Lajos 2, M. Mcgyesy Lajos 2, Mar

s<ineán Sándor 2, Mentes György 1, Madara Mária 1, Mihálovits Béla 2, Molnár Sándor 1, Martoo László 1, Mattuschek Richárd 1, Medgye-i Lajos igazgató 4, Mayer János 1, Németh József 2, Ném th Gé/.a 1, N.:mes Gyula 2, Na,'y György 2, Neubrunn Gábor 1, Nagyfy J 1, Neymayer Pál 1, Németh Gábor 2, Orsits Ferencz 2, Önsegélyző egylet 1, Odor Géza 1, Pollák Ede 3, Paukovits György 2, í'app Alajos 3, l'ais Kázmér 4, Pinté György 1, Pirity Gyula 2, Pucher Károly 2, l'ál Ferenc/, újvárosi vendéglős 1, Purtis János 1, Polgír János 2, Réd-;i Lajos 2, Ruzicska Kálmín dr. 2, Rutioh Sándor 2, Somody S. vend. 1. Szalóky Gé/.a 2, Siposs József bírj 2, Simonffy Endréné özv. 2, SimonCsics Mihály 1, Sabatka Mihály 4, Skublics Imre 1, Somogyi Flórián 1, Sclemmer Károly 2, Strausz Sándor dr 1, Simicska János 2, Smiliár Endre 1, Szekeres István 1, Szigethy Elemér dr. 1, Spiegel Sándor 1, Speriagh Géza 2, Staniszlav-szky Adolf 2, Stefanecz József 2, Schmied Jó. zsef 1, Schneider Gábor 1, Szalay Ferencz 1, Tikk László 2, Társaskör 5, Trtyánszky Ödön 1, Tóth János 3, Takác-i Sándor 1, Takács Józsefné 1, Tanár Ignácz 2, Tuboly Sándor 1, Thassy Kristóf 2, Udvardy Vinczéné 2, Unger Antal 1, Vizy Gyula 2, Vörös Gyula 4. Váró- 4, Vargha Gy. 5, Vidóczy Pál 1, Vágó János 2, Wei-z Samu 1, Zalavármegyei közp. takarékpéuztár 2. Zac ik István 2, Zábor-zky Géza 2, Zakar Károly 2, Zsuppán G.-r^ely 2, Záborszky József 4, Záborszky Imre 1 koruna. (Folyt, kov.) „Zalavármegyei magyar iparvédö-egyesiilet." Iparunk megvédéséről és fejlesztéséről. Kivonat előadó, ak a társaskörben tartott felolvasásából. Aczéhrendszer utolsó maradványát élettelenné tette ugyan az iparszabadság, de most már uj életre kezd pezsdülni a korlátok közé szorított ipar; felfedezések, találmányok az ipart, kereskedelmet és mezőgazdaságot egészen más útra terelték. Megmutatta a magyar nemzet a világ előtt, a közelmúlt ezredéves országos kiállitás alkalmával, mit teremtett rövid egy pár évtized alatt; minden téren meglátszott a haladásnak, törekvésnek becsülésre méltó értékes alkotása, mely mindenütt elsőrendű helyet foglalhat el. Valóságos ipartábor alakult tehetségesebbnél tehetségesebb iparosokból, kik dicséretre méltó törekvéssel izmosítják a magyar ipart, mert tudatában vannak, hogy a jó ipar csak előnyére és boldogságára válik ugy önmaguknak, mint az országnak. E törekvéssel szemben sajnos ugyan, hogy a magyar nép nagyobb része bizonyos idegenkedéssel látja a magyar ipar termékeit, úgyszólván a nép adja a fegyvert kezébe az iparunkat megsemmisíteni akaró ellenségnek, pedig az állam maga is itt látja az időt szembe szállni a magyar ipart megsemmisíteni törekvő áramlattal, ezért alakult a Zalavármegyei iparvédő egyesület is, hogy még jókor tegye meg a társadalom minden körében a lépéseket, hogy a veszélyt közös erőve! elháríthassuk. Ha példának veszem fel Zalaegerszeg városát és annak vidékét,elmondhatom, hogy a természet itt, ami jót csak adhatott, megadta: jó minőségű földeket, réteket, erdeink közé ékelte a Zala folyót, a Váliczka patakot, körül fonta mind ezeket szebbnél szebb szőlő hegyekkel, melyeket kellő okszerű miveléssel kincsesbányákká lehet varázsolni, ha a gazdálkodó nép erősebb akarattal indul az okszerű gazdálkodás elvei után. Megterem gabona, tengeri, kitűnő szénát ad a Zala és Váliczka völgyi rétség, erdeink terményeit vaggonszám szállítják, hegyeinkben a hanyag kezelés mellett is elég jó minőségű és kielégítő mennyiségű borok teremnek. Tenyészthetünk lovat, szarvasmarhát, sertést, baromfit, felhasználhatjuk ezeknek nyers terményeit tejet, túrót, stb. Ha azonban kimegyünk a piaezra, azt tapasztaljuk, hogy az eladásra szánt czikkek nagyobb része oly kis arányban állanak a vásárló közönséggel szemben, hogy csak arra következtethetünk, hogy a gazdálkodó nép nem a kellő okszerűséggel használja ki gazdaságának minden részét; pedig ők tehetik paradicsommá e helyet, hírnevessé piaezunkat: honosítsák meg tehát gabonából, háziállatokból azokat, melyek ugy gazdaságilag, mint értékre keresettek legyenek, termeljenek mindenből annyit, hogy szegény, gazdag egyaránt élvezhesse, kerüljön elszállításra is, de maradjon nekünk is elég. Igy van ez az egész országban. Így kell lenni. * * * A gazdasági visszonyok egészséges alakulásán nőhet fel minden, ugy a rnaqyar ipar léte is. Ha a megélhetés könnyebben és olcsóbban fedezetet nyer, akkor kerül ipari czikkekre is bővebben. Iparosaink is tartsák meg, hogy amit Magyaroszágon megkaphatnak, ne hozassák külföldről, keressék fel a termelőt, ki egyszersmind vevő és munkaadó is, ne szabjanak áruiknak oly árakat, melyek a czikk értékével teljesen elletétben állanak, talán azért mert az illető kabátos ember, vagy esetleg nem ért annak elbirálásához, akkor lassacskán kiszorul a nép körében özönével alkalmatlankodó külföldi ügynöksereg, kik silány kiállítású áruikat kedvezményes fizetési feltételek mellett aránytalan magas árakkal a vevőközönségre erőszakolják, hogy saját létfentartásukért a megtelepedett szorgalmas, becsületes iparosoktól a vevő közönséget elhódítsák. A verseny ipar mai hullámzása a kézműiparban a legkomolyabb törekvést idézte elő; mert a magyar iparost főjellemvonása vezérelte, midőn legnehezebbek a viszonyok, akkor vesz legnagyobb erőt és kitartást a kibontakozásra. Óhajtandó volna, hogy az állam, minden társulat, intézmény és minden magyar ember szent kötelességének tartsa, 'hogy hazai földből kapott anyagból, hazai iparosok által készített czikkekkel fedezze szükségletét. Akkor fejlődhetik iparunk a megkezdett haladás utján. Az ipar további sikeres fejlesztése maga után vonja az iparos tanoncztskolák tananyagát tágabb körre vinni, hogy lehessen már csirájában alkalma a tanoneznak magát a legalaposabb kiképzésre, meg kell honosítani a szakcsoport szerinti képzést, a szakok szerinti rajz taníttatást, állittassék fel legalább minden megyében 2—3 helyen ipari póttanfolyam a helyi és környékbeli tanonezok és segédek számára, mely a legalaposabb gyakorlati és szellemi ismereteket lenne hivatva pótolni azoknak, akiknek nincs alkalmuk és módjuk olyan helyekre menni, a hol azt megszerezhetnék. A rajzoktatással kapcsolatosan nagy súlyt kell helyezni a magyar stílusra, annak fokozatos fejlesztésére, hogy bútorainkon, ruháinkon és épületeinken a legszebb részeket ne az idegen izles uralja, hanem legyen az iparban is a nemzeti jelleg kifejezve. Rendezzünk minél több helyen iparkiállitást, melyen a verseny mellett oly iparosnak is alkalma van jó és szép munkáját megismertetni, a miről a közönségnek tudomása sincs. Állítsunk fel minden megyében ipari terményekből ipari czélokra alkalmas nyers anyagokból mintatárt, mely mindenkor és mindenki által megtekinthető legyen. Állítsunk fel ezzel kapcsolatosan ipari munkás közvetítő és tudakozó irodát, mely az egész országban összeköttetésben álljon az ipartestületekkel. Rendezzünk karácsonyi és húsvéti ipartárlatokat s nyissuk meg 2—3 héttel az ünnep előtt, hogy a közönségnek szükségleteinek beszerzése előtt alkalom nyilhassék azt megtekinteni és onnét bevásárlását eszközölni. Iparunkban kivívott sikereinket, hogy megóvhassuk, kell hogy minden téren közös védelemre és ápolásra találjunk. Le kell küzdenünk a haladás elé toriodó akadályozó áramlatokat, de ehhez együttes munka, kitartás mellett iparosaink kézügyességének alapossága, izlésnemessége, alkotó és felfedező vágya soha egy pillanatra se szunyadjon, hanem mindig ébren legyen. Tehát nyujtsunk őszinte szívvel segédkezet a zalamegyei iparvédő egyesület boldogító eszméinek, akkor közös erővel diadalra fogjuk juttatni szeretett Hazánk iparát ! ! Záborszky József. A mi az iparnak tovább fejlesztését illeti, első sorban a szülők, másod sorban az illető iparosok, sőt ipartestületek legyenek gonddal arra, hogy az illető iparos tanoncz oly iparágra lépjen, a melyre hajlama és akarata van; testileg, szellemileg alkalmas legyen reá, továbbá az iparos ne házi cselédként nevelje és tartsa a tanonezot, hanem alkalmazza kizárólag az iparában, adjon neki módot és alkalmat, hogy iparát tökéletesen elsajátíthassa, szoktassa erkölcsös életre, mert nincs szerencsétlenebb iparossegéd, mint a ki 1—2 évet nem iparában tölt el, az elma-ad a többi segédektől, nem tud munkába jutni, természetes mert nem tud dolgozni, igy aztán kezébe van adva egész életére a koldusbot! De viszont az iparos tanoncz és segéd igyekezzék minden erejével és eszével odatörekedni, hogy iparát minél alaposabban elsajátíthassa, továbbá ne legyen önálló 2—3 évi segédeskedés után, hanem menjen olyan helyekre dolgozni, hol alkalma van iparában magának a legtágabb ismeretekre szert tenni. Az iparához alaposan értő ügyes, szorgalmas segédnek mindig van munkája, mert a segéd jó munkája a gazda feje felett fonódik babér koszorúba, tehát az illető munkaadó gazda szives örömest alkalmazza azokat a segédeket, kik az ő előmenetelét szivökön hordják. „Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet." A szövetkezetekről. (27. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezet. A mennyiben az óvadék jelzálogi biztosítással nyujtatik, erről vagy külön óvadék-levél állítandó ki, a (m. kir. közigazgatási bizottság 4448/95. sz. a. határozata értelmében óvadéklevelekre 1 kor. bélyeg jár, tekintet nélkül az összegre) vagy a szerződés egyik külön pontjában felsorolandók mindazon ingatlanok, a melyek a/, elárusító vagy üzletvezető .iltal jelzálogilag leköttetnek; egyúttal beleegyezését adja a< elárusító, vagy ü/.letvezető, hogy a zálogjog az ő minden további meghallgatása nélkül saját költségén K óvadék-összeg fogyasztási szövetkezet javára telekkönyvileg bekebeleztessék. A kitörlés szintén az elárusító, vagy üzletvezető költségén történik. Előfordulhat a biztosíték-nyújtásnak az az esete is, hogy az elárusító, vagy üzletvezetőért a készfizetői kezességet szülei, vagy rokonai fogadjak el, mely esetben erről a fentebbieknek megfelelő készfizetői kezességet vállaló okirat állítandó ki. Az óvadék lehet kisebb, va^y nagyobb, a megegyezés szerint, de óvadékot az üzletvezetőtől, kinek kezelése alatt vannak az áruk, okvetlenül követelni kell. Általános elvként állítandó fel, hogy a szövetkezeteket ugy kell szervezni, vezetni és ellenőrizni, hogy azok egyesek rosszlelküségének áldozatul ne eshessenek, s igy megingathatatlan alapokon nyugodjanak. A szigorú elvek alkalmazasa által mindenkiben csak bizalmat keltenek. Aztán az igazi becsületesség a biztosító és ellenőrző intézkedésektől ugy sem fél; a rosszlelkü pedig megérdemli, hogy