Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-29 / 35. szám

I MAGYAR PAIZS 1901. augusztus 29. „Zalavármegyei magyar iparvédö-egyesület." A házi ipar fejlesztése M.-szigeten. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter elnökfésével a máramarosszigeti mezőgazdasagi és szakférfiak értekezletet tartottak a háziipar fejlesztése tárgyában ; részt vettek az értekezleten Roszner Ervin báró főispán, Nagy Ferencz dr. kereskedelemügyi államtitkár, Szterényi József dr. miniszteri tanácsos, Nyegre László, Várady Gábor, Mihályi Péter, Perényi Zsigmond báró és Lator Sándor országgyűlési képviselők, Szabó Sándor alispan, Kováts Gyula, a Magyar Kereskedelmi Muzeum aligazgatója, Elek Pál, a Magyar kereskedelmi részvénytársaság igazgatója, Balogh esperes, Bud Titusz vikárius, a maramarosmegyei és ugocsamegyei iparfejlesztési és gazdasági egyesületek képviselői, stb. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter megnyitó szavaiban rámutat arra, hogy az értekezlet czélja, hogy a kiállítás tanulságait levonja. Az ipari czikkek tökéletesítésre szorulnak, hogy a nép munkája piaczot is tálalhasson. A miniszter azután részletesen előso rolja azokat a teendőket, a melyek a központra és azokat, a melyek a helyi bizottsagra várnak. A központ teljesíteni fogja minden feladatát és a helyi bizottságnak tanácscsal, sőt anyagi segélylyel is bármikor szolgál, rendelkezésére fogja bocsátani a sziiséges gépeket és vándortanítókat is küld. Balogh esperes, a helyi bizottság terveiről referál, melyek oda irányulnak hogy a házi ipari oktatás minél szélesebb körben terjedjen, azonkívül anyagi segélyben részesittessék. Hegedűs miniszter kijelenti hogy 6000 K már utalványozva van, különben a kereskedelmi kormány a ruthén lakosságú megyében ipari czélokra ez évben 300.000 koronát fordított, mert meg akarja menteni ezt a népet. Elek Pál: A magyar kereskedelmi részvénytársaság az értékesítést szívesen elvallalja, valamint elvállalja az anyagbeszerzést és a csomagolásra való betanitast. Végül Hegedűs miniszter kijelentve, hogy ugy a kereskedelmi részvénytársaság, mint annak igazgatója dicséretes buzgalommal járnak kezére, felhívja a helyi bizottságot, tartson mindig szövetkezést a kormanynyal az ipar fejlesztése érdekében. Nyegre László képviselő újból köszönetet mondott a miniszter akcziójáért, mire az értekezlet a miniszter éltetésével véget ért. A miniszter 9 órakor elutazott Kőrös-mezőre. Vájjon Zalaegerszeg vidékén mikor beszélünk kiállításról, iparfejlesztésről, házi iparról ? „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (45. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. 24. A posta-könyv. Ennek czélja, hogy ebben napról-napra pontosan bejegyeztessenek mindazon levelek, melyeket a szövetkezet, — az üzlet körében, — másokhoz intéz. Egyrészt ez ellenőrzi azon összeget, mely postadijakra és kiadásokra a pénztárból vétetik, másrészt nyilvántartja a levelezéseket, s a posta utján történt megrendeléseket, mely annal fontosabb, mert — költségkímélésből — a levelezés legtöbbnyire egyszerű zárt levélben, vagy levelező-lapon történik, s igy vevényünk ezekről nem marad, de sokszor mégis felette fontos azt tudnunk, hogy levelünk, vagy megrendelésünk mikor küldetett el ? A fontosabb levelek és megrendelések másolandók, ha pedig a levelek a kereskedelmi törvényben meghatározod óvásokat, vagy kifogásokat foglalnak magukban, nemcsak másolandók, de ajánlottan is adandók a postára. Azon összeg, mely a pénztártól a postai kiadasoií fedezésére vétetik, itt a posta könyvben, mint bevétel szerepel, a levelező-lapok, posta-utalványok és levéljegyek értéke a kiadások rovatába vezettetik, minden hónapban, vagy negyedévben lezáratik, s a különbözet, mint egyenleg átvitetik a jövő hónapra, vagy jiegyedre. Rovatolása következő : A fejvonal fölé iratik az év és hónap; lefelé menő rovatai: folyó szám, nap, a czimzett megnevezése, foglalkozása, lakása, a tartalom rövid megemlítése, bevétel: K....f; kiadás; K....f. Még vezettetik a fiókoknál a kiadások naplója és az ellenőrző könyv, melyekről — részletesebben — alább, az ellenőrzésnél lesz szó. Nem tartozik ugyan a fogy. szövetkezetek vezetéséhez szorosan, de tekintve a czélt s a magyarság érdekeit, felemlitendőnek tartom itt a fogyasztasi szövetkezetek népkönyvtarát, mely meggyőződésem szerint nagyban emelné a nép szellemi színvonalát. Ehhez képest vezettetnék még 25. A könyvtár-könyv. A szövetkezetek — meggyőződésem szerint — kitűzött nemes czéljukat mindaddig nem érik el, mig azok lényege, szelleme a népnek vérévé nem válik. — Kétségtelen, hogy a szövetkezetek legfőbb czélja, hazánkban a magyarságnak minden 'téren való megerősödése • s az is kétségtelen, hogy ezt a czélt a nép müve lése, folytonos oktatása nélkül egyoldalulag nem érhetjük el, s hogy a jövő nagy küzdelmeit nem karddal, hanem kiművelt észszel, s a világversenyt mindenekben kiálló pallérozott munkával kell megküzdenünk. — Minden nemzet, mely műveltség nélkül való, előbb-utóbb elpusztul, vagy elnyomatik, s csak szolganép j lehet. Minden téren erősítenünk kell magunkat, hogy a versenyben becsülettel megallhassunk. Képessegünk nem hiányzik erre. — Hiába van néhány nagy emberünk, ha a nagy tömeg műveletlen, elmaradott! A művelődésnek s haladásnak hathatós előmozdítói a könyvtárak, ha az ezekben levő könyvek jók, hasznosak és ismeretterjesztők. Mert könyv és könyv nem egyforma. Ebben is van jó és rossz : erkölcsnemesitő és erkölcsrontó. A Szent-Istvan-Társulat könyvkiadóhivatala (Budapesten, VIII,, Szentkiralyi-utcza 28. sz. a.) különösen jeleskedik jó, hasznos, ismeretterjesztő és olcsó könyvek és népiratkák kiadásával. — De egyebütt is jelennek meg jó könyvek. Olvassunk mindig jó, hasznos és ismeretterjesztő könyveket és lapokat, hogy okuljunk belőlük ! A szövetkezetek jól teszik, ha tagjaik részére könyvtárakat létesítenek. Gazdasági, ipari, ismeretterjesztő és szövetkezetekről szóló müveket, s lapokat szereznek be, melyeket a tagok díjtalanul használhatnak. — A tiszta jövedelem egy bizonyos részét évről-évre ezen czélra lehet fordítani- De vannak nemes emberbarátok, kik ingyen is gyarapítják az ily könyvtárakat Igy okul, művelődik s erkölcseiben nemesedik a nép, terjed az eszme s erősödik a magyarság. A könyvek és adakozók állandó nyilvántartása végett kell vezetni a könyvtár-könyvet. Vajha minél előbb, s minél szélesebb körben válnék az ige testté . . . Kik tehetik, adakozzanak jó és hasznos könyveket vagy bármely tetszés szerinti pénzösszeget a szövetkezeteknek, hadd gyarapodjanak a szövetkezeti népkönyvtárak, s terjedjen a világosság. A nm. m. kir. földmivelésügyi miniszter ur is hathatósan elősegíti ezt az eszmét, ha ez iránt az érdeklődők hozzáfordulnák. Alakítsunk minél több népkönyvtárt! IV. Pénztári vezetés. (Pénztári könyvek vezetése.) A szövetkezeteknél kétféle pénztárról van szó : a tulajdonképeni — az az a szövetkezetnek, mint társulatnak pénztaráról (szövetkezeti pénztár) és a szövetkezet üzletének pénztáráról (bolti pénztár), mely utóbbiról már fentebb röviden szóltunk. Ennél csupán a pénztár-könyv vezettetik, melybe — miután a napi biztos, akár a blockok, akár a bevásárlási jegyzékek alapján a zárlatkor a napi bevételt összeszá mitotta, — az összeget számokkal és betűkkel a napibiztos bevezeti, s a napibiztos aláírja; mikor pedig a szövetkezeti pénztáros a pénzt átveszi, ez azt aláírja. Most csak a szövetkezetnek, mint társulatnak pénztári könyveiről beszélünk. A szövetkezeti pénztár mellett elkerülhetlenül szükséges, hogy ne csak pénztári-naptó, hanem e mellett egyéb segédkönyvek is vezettessenek. Csaknem azt mondhatjuk, hogy annyi pénztári-naplót kell kicsiben vezetni, a hány a szövetkezetnek tagja. Ha az üzletrészek a belépés idejében egyszerre befizettetnének, akkor ilyesmire nem volna szükség; ám tudjuk, hogy a befizetések részletekben történnek s igy minden egyes tag befizetését nyilván kell tartani Ez a körülmény hozza magával, hogy kifogástalan rendet tartani csak ugy lehet, ha a következő könyvek vezettetnek. 1. Pénztári napló. 2. Egyéni törzskönyv. 3. Betüsoros mutató a törzskönyvhöz. 4. Üzletrészekre történt fizetések könyve. 5. Beirási dijak könyve. 6. Bevásárlási könyvek ára. 7. Üzletrészi okmányok ára. 8. Napló a kiállított részjegyekről. 9. Részjegykönyv. 10. Házi kiadások. 11. Tartalékalap könyve. 12. Belépők és kilépők 1. Pénztári napló. — A pénztári naplóba be kell irni a szövetkezetnek bárhonnan jövő bevételét és kiadását. Rovatai következők: Sorszám, bevételi tételszám, kiadási tételszám, év (hó, nap), a bevétel és kiadás megnevezése, bevétel (kor., fill.), kiadás (kor., fill.). — A sorszám 1-től növekedő haladásban, tekintet nélkül bevétel vagy kiadásra — minden tétel elé kiírandó. A bevételi tételszám csak a bevételi tétel előtt — a kiadási tételszám csak a kiadási tétel előtt 1-től kezdődőleg irandó ki. A bevételi tétel összege a «bevétel», — a kiadási tételé pedig a «kiadás»-nak erre szánt rovatába jegyeztetik be. Ha a bevétel valamely okmánynyal igazolható, akkor ezen okmányra reá kell irni azon bevételi tételszámot, mely után a bevétel bevezettetett. A kiadásokat mindig nyugták igazolják, azért a kiadási tételszámot okvetlenül reá kell irni mindannyira. Pénztári-napló minta: Legczélszerübb az igy vezetett pénztári-napló lapjain a bevételi és kiadasi tételeket összeadni s az összeget «Átvitel> szó után a megfelelő rovatba bejegyezni. A fordításnál tehát az első sorba «Áthozat» szó után azt az öszszeget irjuk a megfelelő rovatokba, mely az előbbeni lapon átvitelként szerepel. Ez azért jó, mert igy minden legutóbbi áthozat a pénztár állásának képét adja. Dr. Kde Antal. (Folyt, köv.)