Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-09 / 19. szám

2 MAGYAR PAIZS 1901. junius 9. Az okosok nem mind bölcsek is egyúttal, mert a tudást meg lehet szerezni erős akarattal és szorgalommal, de a bölcseség az Istennek különös adománya. Korlátolt tudás mellett is feftalalható olykor a bölcseség. Az emberi hiúság hatartalan, az emberi tudás pedig fölöttébb korlátolt ; és mégis sokan vannak, kik tudásukat mindenek felett állónak képzelik. Némely ember lelki rövidlátásban szenved, de ezek a boldogok közül valók. Nem latjak meg az élet rut oldalát, s nem látják meg az emberek rosszaságát, mert nem képesek mélyre látni. A lemondás az élet örömeiről fajdalmasan érinti a lelket. De oly teljes lemondás, mely a reménynyel is végkép leszámolná, nincs. A legteljesebbnek vélt lemondás is hagy egy kis reményt a lélekben, hogy talán talan a sors megkönyörül és nem kivan teljes aldozatot. Ha a remény nem éltetné a szegény boldogtalan emberiséget, mily szomorú sivár lenne az élet. De a remény a legkétségesebb helyzetbe is hint egy kis fényt, egy kis derűt. H -né — K L. Az életből. Miért siet annyira előre Lajos ur 5 — Ma ment el a napam, hát sietek haza. Annuska miért nem mosdol meg? Mikor én ilyen kii leány voltam, mindig tiszta voltam. •— Majd megkérdem a nagymamától. A különféle országok szabadság apostolai tele szájjal és egyhangúlag folyton azt hirdetik, hogy minden állam azt tehet, a mit akar. De ha egyszer a föld egy hatalmasa eme tan szerint cselekednék, ők volnának az elsők, kik keserves panaszszal töltenék be a világot, az önkény és zsarnokság miatt. Modern társadalmunkban lehetőleg minden ember egészségére isznak, csak a házi orvoséra nem. És mégis majdnem ő az egyedüli, kinek ez a folytonos ivás használ. (Li Tsüng.) jobban sülyednek lefelé a küszöbig, a pinczéig, a mélységekig; ebben a serpenyőben pedig a végzet kérlelhetetlenségével emelkedik a khazár a gerendáig, a háztetőig, a bérezek fölé, a felhők fölé. Mert a papnak van ostyája, a főbírónak van hajdúja, a csendőrnek van fegyvere, a végrehajtónak van dobja. Ez mind nagy és hatalmas dolog. De valamennyinél nagyobb és hatalmasabb a khazár, mert ennek pálinkája van. Ez a szer csak azért nem szent, mert nem a templomban adják. A siró gyermek elalszik tőle, a nyugtalan gyomor lecsillapul, a fájdalom megenyhül, a hideglelés szűnik, az erő megjön. A pálinka: életnedv. Világos, hogy itt egy önsuggestió megy végbe. Lelke át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy ereje, munkaképessége, tehát jövendője és egész létele attól a pálinkától függ, melyet a khazár megtagadhat. Ha tehát megkapja a pálinkát : azt hiszi mindent megkapott. Ennélfogva hajlandó minden további fontolgatás nélkül mindenét adni azért a mindenért. Ugy kell felfogni, hogy abban a pillanatban az ő legforróbb és legmindenhatóbb vágya teljesült. A khazár megszabadította kínzó kételyektől, kétségbeesett csüggedéstől és legszebb, legnagyobb reményét váltotta be. Hogyne fogadná tanuk előtt, hogy tartozása most már épen annyi, a mennyit a khazár mond. Es igéri is, hogy a solyvai vásár után megfizeti. Kamatot is ígér minden hatos után hetenként egy krajezárt. Helyes! — mondja a khazár. Áldja meg az Isten ! — mondja az áldozat. (Folyt, köv.) Heti hirek. Zalavármegye törvényhatósága május 13-án közgyűlést tart. A rendes tárgysorozatba 91 pont van felvéve, A póttárgysorozat is kitesz legalább egy ötödannyit. Vadnay Andor Csongradmegye főispánja meghalt. Méltó a megemlítésre már azért is, hogy ez a jókinézésü ügyes ember elég gyorsan emelkedő fokokon jutott a főispánság magas allasara. Mindössze 42 éves volt s igy elég fiatalon hagyta itt a főispáni méltóságot. Minket zalaiakat azért is érdekel e fényes, de rövid élet elmúlása, mert Vadnay zalai fiu volt. Élet és jellemrajzából lexikon nélkül is tudjuk a következőket. 1859-ben született Zánkán, a Balaton szép partján. Alig volt 24 éves, már országos képviselőnek választották Tapolczán. Függetlenségi kepviselő volt. De mindjárt ebben a fiatalsagban megvédelmezte Istóczit s azonnal antiszemita képviselő lett. Előnyösebbnek látszott azonban a Tisza Kálmán féle szabadelvű part s átcsapott ide. Innen nemsokara Hieronymi Károly belügyminiszternek oldala mellett tanácsosi méltóságra jutott. 1893—94 körül Erdélyben a magyarok és olahok között némi «rezgellődések» voltak. Maga a miniszter is járt lent. Vadnay tanácsos is. Puhatolództak a baj okáról s gyógyítani akartak. Egyikőjök sem tudta mi fán terem az oláhok ethnográfiája. A tanácsos I legalabb nem. Sőt nem is akarta megtanulni. 1 Ő egyenesen, hihetőleg utasitasra, avval az elő- j ítélettel ment le, hogy az olahok nem hibások, rólok kedvező véleményt kell adni. Már akkor gondoltam, hogy hiszen ezért kar volt ] Tordára jöni, ezt Pesten is meglehet irni rólok. Az olah körjegyzőknek egy-egy dohány- , tarczát adott emlékbe, hogy jóindulattal simuljanak a magyarsághoz. Mikor tőlem kérdezte, mert ilyen parányoktól is puhatolódiott, részint hogy tekintélyt látott az újságíróban, részint érdekeltnek nézett, amiért par hétig én is felkötve hordoztam a kezemet a rezgéllődések miatt — s mikor mondom, kérdezte. hogy milyenek a viszonyok ? «A tömeg baratsagban él egymással, felelém, az oláh nép becsületes, csupán az iskolázottak olyan zárkózottak s ez a hibájok . . .» Csakhogy j *halt»-ot nem kiáltott. Ne beszéljek, azt mondja, ilyent. — Hát ajanlom magam. — Ugyancsak a tanácsos ur éles szemével észrevette azt is, hogy Rédiger Béla, akkori alispán tetőtől talpig magyar ruhában jar. Figyelmeztette is \ az alispánt, hogy jó lenne megváltoztatni a ruhaszabást, mert hátha ez a magyar ruhaviselet esik rosszul az oláhoknak, demonstrálásnak nézvén ezt. Egy par budapesti ujsag meg is jegyezte, hogy Vadnay Andor miniszteri tanacsos alighanem Weisz et Berger et Comp. szabó czégnek volt az utazója. Néhányév múlva Csongrádmegye főispánja lett s tavaly hatalmas ujsagezikkeket irt az alföldi szoczialismusról s az mindenesetre nagy érdem, hogy ilyen fényes állásában is gondolt vala a nép és nemzet bajara. A szónak és írásnak ilyen helyről nagyobb is az értéke. — Elegáns külsejü ur, szép ember volt s bizonyára kárt csinált a halál egy erős élet derekán. Ki a legény! A vármegye 14 sorozó járásában a megtörtént sorozás után a bizottságok összeállították a kimutatást. Az eredmény járásonként a következő: a perlaki járásban 80t> kötelesből besoroztak 134-et, Csáktornya 823-ból 142, Alsólendva 997-ből 19ö-ot, Zalaegerszeg város 143-ból 21-et, zalaegerszegi járás 652-ből 110-et, Zalaszentgróth 428-ból 89-et, Sümeg 624-ből 108-at, Letenye 497-ből 66-ot, Tapolcza 919-ből 126-ot, Pacsa 565-ből 115-öt, Keszthely 560-ból 70-et, Nova 390-ből 61 et, Nagykanizsa város 359-ből 60-at, nagykanizsai járás 687-ből 96-ot. Összesen 845*0böl bevettek 1394-et. Nem sok ! 417-et póttartalákba helyeztek, de evvel is mindössze csak 1811 katonát tudott adni a nagy vármegye. Vendég. Holló Lajos országgyűlési képviselő a «Magyarorszag» főszerkesztője Nagykanizsan jártából, hol képviselő jelöltnek kiáltották ki, hazamenet kiszállott Zalaegerszegen s a tegnapelőtti napot dr. Kele Antal elvtársának és barátjanak a házánál töltötte. A választásokra vonatkozó politikai beszélgetésök főkép l abból állott, hogy efFelől még eleget lehet szeptemberig beszélgetni és gondolkozni. Ugyanazon a nap Kiskanizsáról egy sereg választó jött dr. Keléhez, s kérték, hogy fogadja el a jelöltséget. Dr. Kele, ki ugy látszik, Kanizsa körül is megtisztelő népszerűségnek örvend, nekik is csak azt felelte, hogy meggondolja . . . Plddig szól a hivatalos újság tudósítás. Most pedig megjegyzem biztos adatként, hogy dr. Kele Antal a mindnyájunkkal közös emberi hiúságok mellett sem vágyott soha a képviselőségre. Komolyan rá sem gondolt soha. Pedig egyszer-másszor már felszólították rá innen is, onnan is. Sőt mar akkor meg akarták valasztani, mikor még alig pelyhedzett a bajusza. Akkor fiatalon, komoly, érett észszel azt felelte, hogy ő még nem alkalmas arra a nagy helyre. Most pedig ha nem mondja is, bizonyosan ugy érzi, hogy többet dolgozhatik ő a közjólétért itt a vidéken, erkölcsi és közgazdasagi akczióval, mint a fővárosban, az országos politikával. Azzal fényes kitüntetés jár, ezzel nem egy fumigaltatás, vesződség és áldozat: mégis itt marad lent. Tehát most sem lesz képviselő. Pedig most még a szerénység sem akadályozhatná. Még sem megy. Jól teszi. Legyen nekünk is egy független emberünk. Nem politikait értek. Mert ne tartózkodjunk kimondani magyarán, hogy Zalában, s egyebütt is, igen kevés a független és szabadszellemü ember. A tisztviselőt a hivatal köti, a szegényt az ág is húzza, a született és lett szolgalelküt pedig egy sötét éjszaka nyomja. Inkább csak eszközök ezek hat, hogy tárgynak ne mondjuk. Kevesen vannak, kik e három osztály közül egyikhez sem tartoznak. Dr. Kele Antal egyikhez sem tartozik. Jó tehát ha itt maiad tisztán nekünk. Ne nyeljen el mindent a főváros. Miniszteri biztos. A zalaegerszegi felső-kereskedelmi iskola érettségi vizsgálatának a vezetésével a miniszter Kirchner Béla központi szolgálattételre beosztott felső kereskedelmi iskolai cz. főigazgatót bizta meg. Ugyancsak Kirchner vizsgáztat Szombathelyen is. Hullám. Szentmiklósi József a békésmegyei Gyulán *Békésmegye» czimen lapot indított. Ennél többet is akar tenni. Iparvédő egyesületet akar alapítani, s ezért a Zalavármegyei magyar iparvédő egyesülettől kért alapszabályt, irományokat, «Magyar Paizs»-t s mindenféle aktat. Mindent elküldöttünk. Nem szívesen. Bizony nem jó szívvel irjuk le a következő históriát, de azt mondja a levélíró, hogy igaz, nem lehet kitérni előle. Mint legfőbb dolgot, ugy ezt is, a megezáfolhatas fentartasaval, közöljük a következőleg: Tanitó választás volt márczius 24-én Kerkakutason. Hogy kik pályáztak, nem tudni, hanem Groszmann nagylengyeli tanitó személyesen megjelent csaladjaval együtt a választason. Gr. mar 1885—1887-ben volt Kerkakutason tanitó ; a mikor is nem tudni véletlenségből-e, vagy készakarva, de történt valami a Kósa György szántóföldjén éjnek-idején és az alsólendvai jbirósag Gr.-t buza lopásban bűnösnek mondotta ki. Tehát ez a Groszmann pályázott vissza Kerkakutasra. Persze a józanabbul gondolkozó iskolaszéki tagok és a jobb módú gazdák protestáltak is a megválasztás ellen, de Sándor János csesztregi plébános, daczara hogy mindezekről tudomása volt, Gr.-t megvalasztatta, vagyis a választást helyben hagyta. (Sok embernek nehéz ezt elhinni. Szerk.) ítéljen a közönség; annyit azonban megkoczkáztathatunk, hogy az ilyen ember nem csaK Kerkakutasra, de sehová sem való tanítónak. Valami más pályára való. Különben a megyés püspöknek és a kir. tanfelügyelő urnák erre nézve jelentést tettek. Reméljük, hogy rend lesz. Csak a szegény községet sajnáljuk, hogy annyira megfeledkezett magáról. — Rövid, de velős ez a levél. Anyakönyvelés. A belügyminiszter vármegyénkben a tárnok-orokláni kerülethez tartozó Gutorföld és náprádfa kisközségeket a pákai anyakönyvi kerülethez czatolta át; továbbá a tapolczai kerületbe Németh Jenő segédjegyzőt, a galambokiba pedig Szondy Béla jegyzői írnokot anyakönyv vezető helyettesekké nevezte ki. Párbaj. Tapolczán az úgynevezett biliegei erdőben pisztoly párbaj volt a mult héten Sághváry Jenő tapolczai szolgabíró és Bulla Antal tapolczai kir. járásbíróság vezetője között. A párbajra az adott okot, hogy Bulla Antal