Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-16 / 20. szám

1901. április 25. MAGYAR PAIZS 159 Azonban mikor a magyarok tüntettek a német színészet ellen, Abel Gyula kapitányhelyettes német parancsszavára a rendőrök kardot rántottak és számosakat megsebesítettek. Itt még nem tudjuk, a kormány lesz-e gyáva, vagy a Pozsony városi képviselő urak egy kicsit hazaárulók ? <Löbl. Consum Verein, Zalaegerszeg. Im Auftrage der Siegend,» stb. Paul Zlocha urnák czukorfábrikája van Sopronban, s édeseket nyelhet; de a «Magyar Paizs» ezután keserű falatokat fog neki beadni, ha még ilyen leveket küld ezután is. Szégyelje magát. Guggerberger & Comp. Salamifabrikot csinál Mediaschon (Medgyes). Guggenberger ur guggoljon le és szégyelje magát 1 Azonban jobban szégyelhetnék magokat az erdélyi magyarok, hogy le nem guggoltatják, vágy ki nem rúgják ezt a tiszteletnélkül való embert. Mindenütt ellenség, a merre tekintesz. Szegény Deák Ferencz azt mondá, hogy fényesen emeli iparunkat az a körülmény, hogy az idegen leteszi itt nálunk vándorbotját s műhelyt nyit, vagy gyárat alapit. Az igaz. Növeli a pénzforgalmat itt a mi országunkban. De az is igaz, hogy a vándorbotjokat elvető külföldiek ha mind gyárat alapítanak, amennyire hasznára lesznek az országnak, annyira nyomorékitják meg a kis iparosokat, akik egyúttal jobbára mégis inkább a mi véreink. S mi történik ? Az idegenektől elvetett vándorbotot felveszik ezek a mi kis embereink ; de ekkorára már az ők kezökben koldusbot lesz. S hagyján, ha a gyárosok meghíznak a zsíron s pótolják a vérveszteséget a nemzet testében. De nem pótoljak ám ! Mérget kevernek belé. Az ilyen gonosz cserével kipusztul országunkból a magyar szó. Ezek a gyárosok összes pereputtyaikkal idegen nyelven beszélnek, nemhogy vagy egy szerszámnak a neve megmagyarosodnék kezök alatt. Csak járjátok végig agyárakat. Minden műszó idegen. Ez is hagyján. Ezek az idegen gyárosok, mikor már elég kövér hasat vertek itt magoknak, karomkodnak és leköpik a magyart saját otthonában. Leköpik ? Nem. Lelövik mint a kutyát. Úgyis «kutya magyars/.ky». Komárom-megyében a felső gal'ai bánya telepen egy bányamunkást megkéseltek a társai, mert magyarul beszélt. Ugyancsak ezek között történt, hogy az idegenek csoportja egy este magyar szót hallott egy félreeső helyen. Hármat lőttek s a hang irányában három magyar embert talált a golyó. Egy magyar asszony ölében vitte kis gyermekét az utczán. Egy idegen bányász előbb a gyermeket, azután az anyát lőtte le, mint a kutyát, cKutya magyarszki!> S mindez egy hét leforgása alatt törtéíit, — nem Afrika belsejében ám, hanem Európában, a gallai bányatelepen, Komárommegyében, Magyai oszágon. Hanem azért a gallai szénbányatelep körül csöndes minden . . . Hanem azért mégis jobb volna, hogy a helyett, hogy itt boldogítják iparral a mi országunkat, jobb volna, ha otthon maradnának ezek a . . . szinte ugv mondtam, hogy disznók, édesanyjok hazájában. Gyermeki háiadatosság. Sárkány Pal kerkakutasi lakós valamikor jómódú gazda volt. Egyetlen fiát Vendelt tőle telhetőleg a legjobb tanitattásban részesítette. Volt is foganatja. A katonaságnál káplár lett. S ez azért nevezetes dolog, mert Zalában ritka az irni olvasni tudó ember. Sárkány Vendel büszke is a tudomanyára, na meg a káplár zsarzsira is. Hanem az a baj, hogy a fiúi kötelesség ről nagyon is megfeledkezett, mert hát az édes atyának reá pazarolt gondoskodását azzal hálálta meg, hogy a szegény öreg atyát a házától — a házat és a birtokot az atyatói örökölte — elűzte ; ugy, hogy a szegény öreg embert a község népe házról házra járva tartja. Persze a fia ebből is kiveszi magát. Szegény öreg ember jó időben koldulni jár községről községre, hogy legalább egy kis dohányra valót kaphasson ; no meg hogy a rosz-sebező községbeliektő

; a fiára halmozott átkokat ne hallja. Fia, Sárkány Vendel pedig. hogy az öreg atyjának ne kelljen tartást adnia, az egész birtokot a feleségére Íratta és minthogy gyermekei nincsenek, gond nélkül él s még az Isten negyedik parancsatói sem kell félnie. — Ez igaz történetet pedig más szülők épülésére írom ide, hogy tudják meg, ideje előtt hogyan adják át birtokukat gyermekeiknek, — A gyermekeknek pedig csak az a mondani valóm, hogy az Isten büntetése elnem marad, megjön az, ha előbb, ha utóbb, a negyedik parancsolat érvényességén kivül is. Egy apa. Hétvármegyére szóló ostobaság. Németül olylyan formán hangzenék, hogy : siebenbürgische Dummheit. Zalaegerszegi fogyasztó és értékesítő szövetkezetünk Déváról a következő czédulát kapta : Direction der Transsylvania obst und gemüse conservenfabrik Déva (Siebenbürgen. Prásident: Gráf Nicolaus Thoroczkay. Landtags-Abgeordneter. Director: Alexander Simon. Mitglieder : Joh. Andreics, Bergwerks-Director. Dr.Árpád v. Apathy, Oberfiscal. VVilh. Binder, Forstmeister. Báron Gábriel Jósika, Landtagsabgeordneter. Árpád Kenderessy Fabriks und Grundbseitzer. Ladislaus v. Lázár, Grnndbesitzer. Laudislaus v. Mara, Vicegespan. Friedrich Menking, Bergverksdirector. Dr. Joh. Mihu, Bank-Director. Friedr. Steinmann, Grundbesitzer. Johann Stiene, Grosshándler. LudVÍg v. Szőllősy, Bank-direktor. — Déván tizenöten nem szégyellik obergespanostól együtt hogy Zalaegerszeget valahol Ploch'mgen mellett képzelik. Biczikli statisztika. Bolgár Tivadar lápjából a Pécsett megjelenő kerékpársportból vettük át a következő érdekes számítást: Ezelőtt 25 évvel, midőn a kerékpárok előtt a pneumatik «terra incognita* vala, annyi kerékpár volt, hogy ha azokat egy egyenes vonalban állítottuk volna, alig tett volna ki egy pár mérföldet. Ma már ez a folytonosság tekintetében ép vonal elegendő arra, hogy a föld körül egy kerékpar-övet képezzen. Mintegy 20 millió kerékpár van az egész világban (hasznalatban) j ugy hogy a föld összlakosságanak minden 25 fejére esik egy kerékpár. Ha ezen kerékpárok tulajdonosai egy hadsereget képeznének, ötször nagyobb lenne, mint fgész Európának békeallományu katonasága. Ha ezen kerékpárhadat hadoszlopba állitanók. melynek minden egyes sora 34 kerépárosból állna, a sorok közt 90 cm. hosszúságú közt hagyva — e hadoszlopnak egyik vége Londonba, másik Nápolyba érne. Hogy ezen kerékpárosok mekkora távolságot futhatnak be, nem nehéz kikombinálni Ha egy nemzetközi megegyezés folytan minden kérékpáros egy meghatározott napon 32 km. utat tenne, még pedig kerek 3 óra alatt (ez ugyan nem sok!), a leirt ut megfelel a nap-ba való utazás kétszeresének és 70 külön kirándulásnak a holdba, természetesen visszajövettel együtt. Feltéve, hogy ezen gépeknek mindenike középértékben száI mitva 2Ö0 koronába kerül — a mi ugyan elég olcsó lenne — ugy az ezek által kéviselt vagyon kerek 4000 millió koronát tenne ki. Ha ezen összeget aranyban számlálnánk le, képesek lennénk egy 12 láb széles és 27 kilométer hosszú versenypályát aranynyal kikövezni (?) mely verserypályát egy ügyes versenyző egy óra alatt futna be. Bőráruk. Ruscsuki konzulátusunk márcziusi jelentése ezeket közli : Nyersbőröket és talpbőrt Ausztria Magyarország jó sikerrel árusit itt; nevezetesen magyar gyárak talpbőrben sikeresen versenyeztek és csak némi erőkifejtés kellene még, hogy az olasz és a még mindig keresett franczia árut a piaczról teljesen leszorítsák. Borjubőrnél figyelmet kell fordítani a csomagolásra, mert csak az í/

i tuczatot tartalmazó ládák kelendők, az 1 tuczatos bálok nem. Kipszbőr kelendő, ugy, hogy az. érke| zett szállítmányok nem voltak elégségesek. Shira-bőr Chiosból jön és nagy mennyiségben használják a bocskorokhoz; hazai gyárak is szállíthatnák. Szines bőrt Francziaország küld. Behozatott márcziusban 17,297 kg. kikészített bőr (legnagyobb részben Magyarországból), 1000 kg. műbőr, 186 kg. bőráru és 462 kg. nyersbőr. A 'Magyar Paizs» nyugtája. IV. Vidékiek -. Ipartestület Németpalánka 2, Inkey László Zalanagyrécse 2, Ipartestület Újpest 4, Ipartestület Kiskomárom 3, Jusztusz Izidor Zalalövő 4, Ipartestület Körösladány 1, Jámbor József Nagypáli 1, Ipartestület Nova és vidéke 1, Ipartestület , Mezöcsáth 1, Iparoskőr Csabreadek 2, Ipartestület Horváth Óbecse 4, Jakabffy Ödön Balatonfőkajár 2, Iparosok önképző egylete Torda 5, Jakabffy Lajos Gébárt 2. Iparos olvasókör Lenti 4, Ilyés István Pacsa 2, Ipartestület Solt 3, Ipartestület Jászkisér (Szolnokm.) 2, Ipartestület (Vargha Károly) Erzsébetfalva 4 korona. (Folyt, köv.) Nyári vasúti menetrend. Érvényes 1901 május 1 -tői • Indul Zalaegerszeg Érkezik ó. p. ó. p. Csáktornya felé í \ 4 59 9 15 5 52 8 1 Csáktornya felöl Kisczell felé ( i i 1 l 5 54 8 39 9 29 5 45 4 12 9 £ Kisczell felől Kanizsa—Bécs felé 6 42 8 05 11 42 1 57 2 o3 4 oi 8 30 9 47 Kanizsa—Bécs felöl Az aláhúzott szamok az éjjeii időt jelzik este 6 órától reggel 5 óra 59 perczig. Egy ügyes lapkihordót keresünk. A zalaegerszegi piacz. I. buza 14 K. 80 f., II. buza 14 60 K., rozs 14-40—14 70 K., arpa 13—13-40 K. zab 13 40—14 K, tengeri 12—13 K, bab 12—14 K, krnmpli 3—4 K, széna (göböly 4—6 K, szalmás 2—3 K, kőszén 2-40—3 K. Kérjen mindenki a boltokban Emke-gyufát és Tamtókháza-gyufaját. Kettősen szolgál evvel a nemzeti ügynek. Országgyűlés. Mostanában nevezetes dolgokat tárgyalnak az országházban. Talán legnevezetesebb a hétfői. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslatot tárgyalták. El is fogadtak még az nap. Még pedig közös akarattal, általános éljenzéssel. Ellenzék nem volt. Minek is ? Hiszen maganak az ellenzéknek vala ez a kívánsága, s maga az ellenzék mondá a Polónyi szájával, hogy helyesli, ha a gseftelés kizáratik" a Házból. Helyeselte a kormány javaslatát Kossuth Ferencz is, gróf Zichy János is. Csupán a Tiszák partjának nem tetszett ez a javaslat. De ők már kezdenek az elveikkel eltörpülni. — Szőnyegen van a közigazgatás egyszerűsítése is „Zalayármegyei magyar iparvédö-egyesület." A magyar gyújtó. Az ujabbkori magyar iparmozgalomnak, mely Hegedűs miniszterségével veszi kezdetét, van egy érdekes epizódja a magyar gyújtók érdekében folyó akcióban. A nagy hullámzásban, melyet a magyar kéz termékeinek felkarolása keltett, kimagaslik, kicsit lármásan, a kis szál gyújtó. És ha kicsit komikusan is hat, tény, hogy ebben az ujabbkori mozgalomban vezet a gyújtó ; jelkép lett az a fehér fa-szálka a fekete fejével, jelképe a legújabb magyar iparpártolási mozgalomnak. Azelőtt nálunk a gyújtónak alig volt szerepe. Magyar ember, Irinyi talalta fel és ezért egyedüli jutalma, hogy most nem pusztul el sirja, hanem vettek neki a hálás magyar gyujtógyárosok egy kis sírhelyet. A gyújtó gyártását aztán a svédek, németek, osztrákok vették kezükbe és mi magyarok hozattuk azokat milliószámra, mintha csak a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy még azt is, amit idehaza találtak fel, másutt készíttessük. Hanem most nagy lármát csap a kis gyújtó szálka Azt mondja : kezdjétek rajtam tanulni az iparpártolast. Csak egy krajezár az áram és ezért a csekélységért lehet mindenki a magyar ipar pártfogója. Kezdjétek rajtam, mert én aztán ott lehetek tüntetőleg mindenütt : a napidíjas meg milliómos zsebében, kiskereskedő és miniszter íróasztalán, egyformán, magyarságommal tüntethetek a legkisebb falusi körben és a mágnás kaszinó fényes termeiben; ott lehetek a szerény háztartásban meg a finom kulcsárné által vezetett uri lakban is. És hiába, valami foganatja volt annak a sistergésnek, amit a magyar gyújtó elkövetett és kicsit hozzá járult a magyar fogyasztó felvilágosításához a magyar gyújtó csöpp langja. Mert egyszerű és oly érthető a dolog, Gyújtót fogyaszt tudós statisztikusok számítása, a.