Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-07 / 10. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. márczius 21. Nem árulom én el azt a valakit, hisz csak az a «gyopár* olyan <csacska egy persona*, én csak annyit mondok, hogy : nagy hason­latossága van a korán elhamvadt nagy zsenie­vei, a <vas» miniszterrel . . . Olyan is volt, a ki azt mondta, hogy «finom koldulás*, de olyan csakis egy akadt és annak a bölcsőjét sem ringatták a «magyar Adria*, »Vág partjai* ... De ez a kifejezés mégis annyira elkeresitett, hogy most már az induló zenésített, kiadása elárusitására még akkor sem vállalkoznám, ha az caranyos*, erre di­rekt felkérne ... « Attul nem koldulsz*, kedves dunántuli vá­roskám, 6 még akkor sem, ha a «magyar ten­ger* < felzaj gó habjai* magukkal sodornák a «zenésitett» lapokat is ... . de legalább most kellőleg megtudom becsülni a «jótékony­sági-egyleteket*, a kiknek többször is alkal­muk nyilik a «közöny» és a megszokott «mindennapisággal* harczra kelni és ezeket a káros elemeket a kemény harczban legyőzve, a csónakukat a biztos rév-part felé irá­nyozni . . . Végre ha egy indulót eladtam, örültem és ha el nem adhattam, bánatos voltam . . . «De nem mindég papsajt* mondja a «Ki» és igaza van. Hiába kergeti a világ a bána­tot magától. Már a pogány Pláto is beszéli, hogy egykoron az öröm meg a bánat Jupiter előtt megjelenvén, keservesen panaszkodtak egymás ellen. Jupiter törekedék őket kibékí­teni, de az nem sikerülvén, oly erős lánczczal kötötte őket egymáshoz, hogy többé el nem válhatnak . . . De ne «ábrándozzunk» mint a igyopár*, a ki annyira szereti az ábrándot és a virágokat, még most télen is virágzik, 7 jaj de mit mond­tam, elszóltam magam, tgyopár* a «szirtek virága* és csak a havasokon virít és nem tudja, hogy mit beszélnek a virágok az abla­kokban : S • Mit beszélnek a virágok? Kérdi annyi sziv a földön.* • Csak szerelmet, csak szerelmet !• Felelik rá sokan rögtön. A virág nyelv, a szerelem Himes édes szép beszéde ! Persze, mert a csalfa szempár Csupán csak a földre néze I . . . Az itteni dalardában «főpróba> lévén, azért, «iparosan* kiöltözve, útba indítottam a férje­met is, a ki szintén «dalardista*, a dalnokok arany hazájába «Arany bárányba* és ott is «el kellett* vagy 50 példány az «iparos induló­ból* és rézfillér helyett, pengett az «ezüst pénz* is . . . azért is kivánom, hogy mindenik «himcsalogányt», a «madarak kiralya> soká éltesse ! . . . Reviczky Irmiczi. Heti jegyzetek. Azt mondják, annyi fa van a göcseji erdők­ben, hogy ott korhad el. Azt is mondják, hogy van Göcsej fővárosában asztalos, ki a fát Stayerban veszi. Csak igy érthetem meg egy házasulandó egerszegi jogász ember cselekedetét, ki leendő apósa ellenére Bécsben rendelte a bútorait. Hihetőleg attól félt, hogy itt Egerszegen vé­letlenségből a Stayerban vásárló asztalostól találna vásárolni. A barosligeti vendéglőt nem emelik emeletre. Ez roszul esik a «Z. H.» riporterének azért, mert megesik, hogy <a legnépesebb mulat­ságot is elmossa az eső.* Azonban nem esik neki rosszul — vagy legalább is hallgat róla, — hogy Zalamegye székhelyének iskolájába az eső beesik s oly helyiségben van, mely börtönnek nem volt alkalmas, • * * Egy ánglius ráczáfol arra a »badarságra>, hogy az általános nyomornak (tehát «létezik>) a takarékpénztárak volnának okozói. Mondja, ugyancsak a «Z. H.» riportere. Pipálja le a riporter ur R. urat és mutas­son egy olyan váltózó földmivest, ki a nép­' Pardoo, a hol olyan paloták emelkednek, az már város. ' Az ablakában a «piros muskátli. . . , boldogító takarékpénztárak által gazdagodott meg. (A Kisczell vidéki gazdák. Sz.) * * * Panaszkodnak, hogy a milimárik egy tele literben csak fél liter tejet adnak, a másik felét pedig a kútból fejik. A «tejes> urak, meg a rendőrség nézhetné­nek a dolog utan. * « * Közeledik márczius 15-ike. A Szerkesztő ur nem fizetett kaucziól, tehát nem politizá­lok. Azt azonban el nem hallgathatom, hogy ezen alkalommal mindenkit, részvényest — nem részvényest egyformán kiszolgál a fo­gyasztási szövetkezet magyar boltja. 1848-ban a nemesek beengedték jogaikba a nem nemeseket, — most a szövetkezet rész­vényesei beengedik jogaikba a nem részvé­nyeseket. Szemlélő. Heti hirek. Márczius 15. A Társaskör márczius 15-ikén este »/,8 órakor tartja a Szabadságharcz ünne­pélyét a «Korona» vendéglő nagytermében. Végén lakomat rendeznek a még életben levő 48-as öreg honvédek tiszteletére. Az ünnepély Műsora a következő : *Hymnus», énekli : a Dalkör. Megnyitó, tartja: Borbély György. Szavalat, Syigethy Erdős Imáktól. «Magyar dalok,» czimbalmon játsza: Hajnal (Pauko­vich) Stefike. Beszéd, Siposs Gézától. Szava­lat, Cs. Péterffy Józseftől. «Talpra magyar*, énekli: a Dalkör. Felolvasás, Dr. Gombás Aladartól. Szavalat, ifj. Czukelter Lajostól. Zárszó, tartja: Záborszky József, «Szózat», énekeljük mindjájan, A fögymnasium ifjúságának szavaló köre most is megünnepli Márczius 15-ikét a következő programmal: «Rákóczy kesergője*, előadja: az ifjúsági énekkar. Megnyitó, tartja : Borbély 1 György vezető tanár ur. ^Talpra magyar*, : szavalja: Czukelter József VI. o, t. Emlék­beszéd, tartja: Nagy Károly VI, o. t. <Petőfi* i Pósa Lajostól, szavalja: Klein J. VI. o. t, »A szabadsagharcz Tyrtaeusa», felolvassa : Schlesinger S. VII. o. t. «A hazáért* Pósatól, szavalja : Reich A. VI. o. t. iSzózat*, énekli: az ifjúsági énekkar. Rendjelviselés. Mihálovics Béla zalaegerszegi főgymnasiumi tanárt, ki egy évig Teheránban volt nevelő, a perzsa Sah a perzsa «Tudo­mányok és művészetek* első osztályú arany jelvényével tüntette ki. — A rendjel viselé­sére Őfelsége a magyar király megadta az engedélyt. A Zalaegerszegi önkénytes tűzoltó-egylet 1901-ik évi márczius 10-ikén d. u. 2 órakor az elemi iskola helyiségében rendes közgyű­lést tart, melyre a tagokat s az érdeklődőket tisztelettel maghivja az elnökség. Ha a köz­gyűlés nem lenne határozatképes, márcz. 17. fog megtartatni tekintet nélkül a tagok jelen­levő számára. A Zalavármegyei gazdasági-egyesület f. hó 11-én d. e. 10 órakor az egyesület helyiségé­ben közgyűlést tart, melyre a tagokat meg­hívja Hertelendy Ferencz elnök és Gruner Lajos titkár. Rendszeresitik a titkári állást. Beszélni fognak a kivándorlás ügyéről, s egyéb egyleti ügyről, évi jelentésekről stb. A társaskör tegnapi választmánya a követ­kező jelentkezőket vette fel a tagok sorába : Szalóky Géza, VVapper Ignácz, Lendvay László, Zsuppán Gergely, Lusker János. Dergáts Ká­roly, Mautner Jenő. A Zalaegerszegi kath. legény-egylet mult vasárnap tartotta megnyitó ünnepelyét, me­lyen igen sokan jelen voltak; jövő vasárnap rendkívüli közgyűlés lesz d. u. 4 ó. az elemi is­kola termében. Az alapszabályok meg vannak erősítve. Az egylet élén Kún Vilmos főgym­nasiumi hittanár buzgolkodik. Beteg anyakönyvvezetők. Zalaegerszegen van ez az eset, hogy mind a ketten : Németh Elek főjegyző és Rédei Lajos anyakönyvvezetők betegek s a minisztertől sürgönyileg kérik egy helyettesnek a kinevezését, nehogy esetleg megakadjon a házasélét folyamata. Nemes alapítvány. A vasvár-szombathelyi székes káptalan a zalaegerszegi áll. fögym­nasium ifjúsági segély-egyletének 200 koronát küldött, melylyel alapító, még pedig első ala­pító tagja lett a tanulók segély-egyletének. A nemes alapítványért hálás köszönet illeti a káptalant. A nagygazdának, Gróf Festetich Györgynek ez év szept. 20-án állítják fel a szobrát Keszthelyen. A városi gyűlés a főgynasium előtti tért jelölte ki e helyre. Hymenhir. Büchler Szidike kisasszonynak, Büchler Jakab zalaegerszegi kereskedő kedves leányának jegyváltási ünnepélye volt márcz. 3-án Dr. Landler Jenő budapesti ifjúval. A helybeli zsidó templom alapjára márczius 2-án ünnepélyt rendezett a zsidó ifjúság a «Bárány» vendéglő nagytermében. Felolvasá­sokkal, szavalatokkal kezdődött az ünnepély. Elsőnek Sebők Samu tanár tartott hosszú fel­olvasást íjesúruin* czim alatt. Tudományos és lelkes munkálatnak, sőt szenvedélyes han­gülatunak tetszett a rosszul halló teremben is Jesúrum Izraelnek egy másik neve. A felolva­sás ez uj czim alatt az ősiség feltámasztásán fáradozik. Bölcsekből, prófétákból, bibliából jellemzi a zsidóság szellemét, lelkületét, elő­nyös oldalról, s keserűen kifakadó hangon panaszolja a lenézést és üldöztetést, hogy ha a kő esik a korsóra, akkor is a korsónak fáj, s ha a korsó esik a kőre, akkor is a korsó törik el. Erre azt a megjegyzést kell tennünk, hogy ezt a felolvasást két ezer esztendő alatt akármikor jobban meglehetett volna csele­kedni mint ma ; ma is meglehet azonban cselekedni sokhelyen, pl. Muszkaországban és Oláhországban, de nem Magyarországon. — Dialógban egy rövid kis tetszetős jelene­tet adott elő Fürst Hermina k. a. és Eisner József. Weis Ilonka k. a. pedig nagy jártas­sággal adott elő egy hosszú monologot, melynek 'Bal után* a tartalma. Lakenbacher Pál Kiss Józsefnek a <Tüzek* cz. költeményét szavalta teljes hatásssal. Berger József humo­ros felolvasása mellett világért sincsenek ki­sebbítve a többi derék szereplők, de mégis mintha legnagyobb figyelemmel őt hallgatná az ember, teméntelen sok mondani valója mellett is. Jóizü humorral és gunynyal vagdal­kozik jobbra is balra is, de sohasem bántó szenvedélylyel. Most egy sereg irót karakte­rizalt. S tehetsége van hozzá. Végül Balassa Benő tanar mondott élvezetes záró beszédet. A tanczmulatság vigan folyt. A következő nők voltak ott: Hoffmann Mariska, Tenczer Irma, Gránitz Janka (Szombathely), Büchler Szidónia, Schwarcz Flóra, Stern Irma, Csillag Rezin, Stern Lina és Jetta (Zalaszentgróth), Weisz Margit, Neubrunn Fánika, Schmidt Irma, Steiner Mariska (Tárnok), Kohn Malvin, Gross Ilka (Alsólendva), Fürst Róza, Veisz Ilonka, Fürst Hermin, Weber Berta, Fridrich Kata és Mariska, Berger Emma, Weisz Berta, Fuchs Malvin, Grünwald Belus, Handler Adel (Felsőrajk), Gazta Mariska, Hajnal Stefike, Rosenberg Zsigmondné, Rechnitz Sándorné, Morandini Tamásné, Bauer Jakabné, Büchler Jakabné, Schwarcz Mórné, Csillag Miksáné, Spiegl Sándorné, Gráner Gézáné, Schmidt Józsefné, dr. Gráner Adolfné, Weisz Mórné, Kohn Jenőné, Boschán Gyuláné, özv Gráner Mihályné, dr. Rosenthal Jenőné, Buchwald Lipótné, Gross Győzőné, Szommer Sándorné, dr. Jámbor Mártonné, Rechnitz Éva, Berger Jakabné, Schwarcz Jakabné, Schütz Sándorné, Kohn Jakabné, özvegy Grü'iwald Jakabné, Weisz Miksáné (Felsőrajk), Weisz Izidorné, Pfeifer Henrikné, Gazta Antalné, Paukovich Györgyné, Berger Arnoldné, Schnürmacher Zsigmondné. Kinevezések. A pénzügyminiszter Floch An­tal kőrösbányai adóhiv. ellenőrt az alsólendvai kir. adóhivatalhoz végleges minőségben pénz­tárnokká ; Magyar Elek pozsonyi adóhivatali gyakornokot a nagykanizsai, továbbá Aszta­los László nagykárolyi lakost, ez utóbbit Pethő Fcrencznek a hódmezővásárhelyi kir. adóhivatalhoz történt áthelyezése folytán meg­üresedett állásra perlaki kir. adótiszté, mind­két utóbbit ideigl. minőségben, nevezte ki. Áthelyezés. Garancsi György ipolysági pénz­ügyőri főbiztost a pénzügyminiszter saját ké­relmére és költségen hason minőségben a zalaegerszegi kir. pénzügyigazgatósághoz he­lyezte át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom