Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-21 / 8. szám

jyui. lebruár Zl. BLAGYAR fAIZS 5 a vidéken. Ő rendezte azt is a Tanítók háza és a kisiparosok javára A zalaszentbalázsi derék iparosok vállvetve álltak segítségére. A mulatságon jelen voltak : a helybeli káplán, jegyző s a szomszéd Kaczorlakról, Söjtörről s Zalaegerszegről körjegyzők, tanitók, tanítónők stb. Nagyszámú azért nem volt a bál, mert a szomszéd Gelsén is — érezve a farsang fogytát — összegyűltek egy kis vigadozásra. A mulatság pompás kedélylyet tartott napfeljöttéig, s némelyeknek azután is. A részletesebb kimutatast jövő számunkban közöljük. S a mit talán előbb kellett volna említenem, nemcsak táncz volt, de a felolvasásoknak egy hosszú sorozata is az estély kezdetén. A «Magyar Paizs» szerkesztője felolvasta egyik legkedvesebb munkatársának, Gyopárnak a csevegését, mely az iparosiduló költőjéről szól, s melyet közlünk is a mai számban. A felolvasó a maga részéről bevezetésül csak néhány tréfás dolgot emiitett meg, s ez nem is tetszett a közönségnek, mert igen rossz előadása is van, de a Gyopár csevegését szépen megtapsolták. Evvel összefüggőleg Cs. Péterffy József elszavalta az Iparosindulót, s kivált a női közönségnek csakúgy kaczagott a szeme rajta, mert meg kell vallani, a szavaló szép daliás alak, s nem történik Zalamégyében felolvasas, szavalas vagy gazdasági előadás, hogy részt ne vegyen két szerepben, s bál sincs, melyen ne tanczolna 59 ember helyett. A harmadik felolvasó is egerszegi : Kováts István. Igénytelen külsejű, s a hü férfiakról beszélt, hogy minden harmadik mondatában a pad alá esett az ember kaczagtában. Kilar Karoly sójtöri ember, a föld és népeiről beszélt, s az egyptomi gúlákról, melyeket a magyar guláshusról neveztek igy. HugauffEde monologizált, de nem is hallgattuk a beszédjét, már a gesztikulácziója hahotára bolonditott. Végül megint Péterffy olvasta fel egy novelláját, de sajat maga sem figyelt rá; el sem végezte jól, már a tánezba kezdett . . . A zalaegerszegi iparos ifjúság önképző köre jólsikerült mulatságot rendezett a Korona termében. Mint máskor, most is az a megjegyzés, hogy iparosok voltak a legkevesebben ott. Hanem az a fő, hogy a kik ott voltak, jól mulattak, s ezt Bó'dy József tanar elnöknek, s Balaton Sándor titkárnak köszönhették, kik élénk buzgósággal jártak cl a főrendezésben. Tánczelőtt azonban élvezetes hangverseny, szavalás és felolvasás is volt. Sebestyén Mariska népdalokat énekelt kellemes ügyeséggel, Göndöcs Irén a férjvadászt adta elő, Zsilinszky Irma népdalokat czimbalmozott, Miszory Béla szavalt. Felülfizettek : Hajik István 8 K, Krosetz István, Néméth Géza 4— 4 K, Göndöcs Antal, Weisz Jakab 2 40—2*40 K, Bődy István, Bődy József, Németh Gábor (Csacs), Hauk Ferencz, Pál József, Illés Elek, Zsilinszky Sándorné, Unger Antal 2—2 K, Dömötör Sándor, Hunyady Sándor, Lakatos István 1—1 K, Hurth Lajos 80 f, Szláby József 60 f, Mcdvésy Gyula, Jády Károly, Halassy István, Keszli József, Lónyay József, N. N., N. N., N. N , N. N. 40—40 f. Összesen 46 K 80 f. Halál. Huss Gyula a «Somlyóvidéki Hirlap» és a «Kis-Czell és Vidékes szerkesztőjét gyász érte. Édes anyja, néhai Huss Ferencz körjegyző özvegye született Paraicz Matild élete 56-ik évében meghalt. Baj, baj a szerelem. Kemcnd községben történt, hogy Sabján Gusztáv szerette Varga Lujzát, Lujza is Gusztávot, anyira, hogy utána ment Nagykanizsára közelében várni meg a három éves katonasagot. Hazajöttek, csakhogy Sabján ha egyebekben igen is, a házasságra nézve nem közeledett. Lujza pedig gyufaoldatot ivott s három nap múlva el is temették. A sorozás a zalaegerszegi járásban marczius 26, 27, s 28-án, a város részéről pedig 29-én lesz Kaszaházan. A hadkötelesek jelentkezzenek az elöljáróságoknál A csabrendeki állami elemi iskola tantestülete havi értekezletén elhatarozta, hogy nagyobb szabású estélyt fog rendezni a «Tani- ' tók Háza» és a «Vörösmarty-szobor» javára. Az estély fűszerezve lesz gyermek szini-előadással, felolvasással, szavalatokkal, énekdarabokkal stb. Nyirádon f. hó 16-án a Perneszy-féle ven- j dégfogadóban jótékonyczélu zártkörű tanczmulatsag volt. A tiszta jövedelmet a iTanitók Háza> javára fordították. Az iskola hatása. Zalabaksáról írja levelezőnk, hogy febr. 16-án mulatságot rendeztek az elemi iskola tanulói és a tiszta jövedelmet 52 K 40 fillért felküldötték Pestre, a Vörösmarty-szoborra. írja a levél, hogy a gyermekek szavaltak, s egy felvonásos vígjátékot adtak elő, s a végén tánczoltak is. S azt is írja a levél, hogy a falusi kis gyermekek szülői mily nagy buzgalommal dolgoztak, hogy | Vörösmarty nagy nemzeti költőnk emlékére juttassanak egy par fillért, a szülők között fel is emiitik Sohár Vendel, Waltersdorfer Henrik, Mayer Ignácz, Borsos János, Meister István, Sohár Károly, Lóránt Károly, Weistingel Jakab, Ignácz, Molnár Edéné, Iliás Imre és Haas Lipót urakat, kik felülfizetésekkel is gyarapították az összeget. Mindezeket írja a levél, mi pedig azt is tudjuk, hogy e hazafias cselekedetnek a tanitósag, vagy hogv ne személyeskedjünk, az iskola az apostola. Összes jövedelem 77 kor. 60 fill. volt, a kiadás 25 kor. 40 fill. Zalaegerszegi iparos. Keszli Ferencz asztalosmestert az Országos iparművészeti tarsulat megválasztotta rendes tagjául. A kitüntetést örömmel jegyezzük emlékezetünkbe. Körjegyzőség pályázata. Az elhalalozás miatt megüresedett salomvári körjegyzőségre e hó 26-ig lehet pályázni a zalaegerszegi járás főszolgabírójánál. A salomvári körjegyzőséghez Salomvár, Cséb, Háshágy, Keményfa és Vaspör községek tartoznak. A munka jutalma. Darányi földmivelési mi| niszter 50 koronával és díszoklevéllel tüntette ki Kosi Andor letenyei lakost, a ki gróf Andrassy Aladárnál 40 évig szolgált hűségesen. A munkás embernek ünnepélyesség között adták át a jutalmakat, s Csorna Ödön tiszttartó és Gajássy Lajos szolgabíró beszédet tartott az alkalomra. Kora halál. Eberhardt Gyula bánokszéntgyörgyi plébános, letenyei kerületi esperes és tanfelügyelő, a hittudomanyok magistere életének 38-ik, áldozó papsagának 16-ik évében hosszas szenvedés után f. hó 8.án meghalt Nagykanizsán. A szombathelyi sz. Domokosrend templomában f. hó 11-én tartottak gyászmisét fölötte, s a szombathelyi sírkertben tették nyugalomra. Legközelebbről szülői és nyolez testvére gyászolja. Elmebajosok. Simon György csonkahegyháti gazdag ember volt, aztán iddogált, ezereket elvert, végre gyújtogató mániaba esett. A múltkor tárgyalason is volt s a törvényszéken az orvosok is csaknem ellenmondásba jutottak, hogy vájjon elmebajos é vagy nem ? A napokban az ügyész átadta a rendőrségnek, hogy küldje Pestre a gyógyintézetbe. A rendőrség ezen kivül még talált egy elmebeteget : Setteli Katalint. Mindkettőt ideiglenesen a helyi kórházba tették, noha nehezen térnek már. A szarvasmarha, sertés és juh tenyésztésről alkotott megyei uj szabályrendeletet a földmivelésügyi miniszter jóváhagyta. Sertésvész. Bazsi községben és Zalaszantón fellépett a sertésvész. Különfélék. A fögymnasiumi ifjúság segélyalapja javára a «Zalaegerszegi takarékpénztári 20 koronát, a ^Zalaegerszegi Központi takarékpénztárs 20 koronát s a «Zalavármegyei takarékpénztár® 10 koronát volt szíves adományozni, A humánus czélra tett emez adományokért a főgymnasium igazgatósaga hálás köszönetét nyilvanitja. Köszönet. A zalai központi takarékpénztár a helybeli munkas-egylet pénztarának 20 koronát ndományozott, melyért a munkas-egylet elnöke meleg köszönetét nyilvanitja. Gutorföldön vasárnap d. u, 3 órakor értekezletet tartanak a szövetkezetbe beiratkozott emberek Boronyák Kázmér összehivasára, hogy tanácskozzanak a fiók szövetkezet felállitasa ügyében. A tanácskozasra a zalaegerszegi központi szövetkezet tagjai közül is kimennek néhányan. Uj dolgok a szövetkezetben. Magyar halak, balatoni fogas kristály kocsonyában, s garda hal eczetben. balatoni magyar rusznyi, továbbá székely turó. liptói turó, s más sajt félék kaphatók a szövetkezeti boltban. Vásárolni akar valaki egy zongorát, ha használt is, csak jó állapotban legyen. Jelentkezhetni a kiadónál. Országgyűlés. Egy hétig tartott a földmivelés. Az említetteken kívül felszólaltak még Fesztv Béla, Bolgár Ferencz, Buzath Ferencz és Molnár Jenő. Molnár azt mondja, hogy a telepítéshez küldjenek kormány biztosokat. Darányi minisztert az utolsó tételnél megéljenezték egész munkakörére nézve. — Jött aztán a vallás és közoktatásügyi tárcza. Dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter beszámolt közoktatási politikájának eredményéről. A kötelező doktorátus ellen nyilatkozott, s bejelentette a birói és ügyvédi külön gyakorlat megszüntetését. Általában a közoktatas reformjában a miniszter a magyar egységes társadalom eszméjét tartja szem előtt. E bevezetésben vallási kérdéseket nem említett a miniszter. Felszólaltak Jánits Imre. Zichy János, Dózsa Endre, Boda Vilmos, továbbá Pader Rezső, Konkoly Thege Miklós, Iilés Balint, Tisza István, Rátkay László. „Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet." A szövetkezetekről. (20. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. Minden szövetkezet jó, hasznos és szükséges, de mindannyi között a legjobb, a leghatalmasabb és a legszükségesebb a fogyasztási szövetkezet. De az is bizonyos, hogy a jó fogyasztási szövetkezet létrehozása, annak föntartása, vezetése és ellenőrzése, az összes szövetkezetek között a legnehezebb, s ezért van nemcsak hazánkbán, de általában máshol is oly kevés jól szervesett, életképes és virágzó fogyasztási szövetkezet. A legtöbb helyen összeáll 100—200 tag, 10 vagy 20 koronás üzletrészszel, s alig, hogy együtt van néhány száz korona, s a nélkül, hogy a vezetők a vezetéshez minden tekintetben értenének, a legjobb beszerzési első forrásokat ismernék : megkezdik működésüket, a hitelbe való vásárlást, másod, harmad és negyedrendű nem egészen megbízható kereskedőknél, egyszerre nagyban akarják adni ; kevés pénzzel, kis forgalommal, ügyetlen s járatlan üzletvezető mellett egyes utazó reábeszélésére nagy megrendelést tesznek, persze annak örülnek, hogy az árukat nem kell mindjárt kifizetni. Ily eljárás mellett csakhamar azon veszik magukat észre, hogy pénzük elégtelensége miatt kölcsönt kell fölvenniük, még pedig a legtöbbször elég drágán, s igy a fogyasztási szövetkezetek egyik legfőbb czélját, hogy t. i. a lehető legjobb portékát az első forrásból lehető olcsóit kapják, es hamisítatlan minőségben lehető olcsón adják: nem tudják mindenütt ugy megvalósítani, mint azt igen könnyen megvalósíthatnák akkor, ha azokra a feltetelekre, s kívánalmakra tekintettel lennenek, mikre okvetlenül tekintettel kell lennlök, ha boldogulni akarnak. Mint mindennél, de különösen a fogyasztási szövetkezeteknél is első helyen es legfontosabb feltétel, hogy a szövetkezetnek a kereskedés nagyságának megfelelő pénze íegven. E nélkül sem az egyes koreskedő, sein a jogyasztási szövetkezet nem boldogulhat, es virágzásra nem juthat . . . soha. Pénz nélkül senkisem boldogulhat, annál kevésbbé a fogyasztási szövetkezet, melynek mindenütt bizonyosan több ellensége van, mint jóakarója és tagja. Korunkban — sajnos — általában, de különösen a kereskedői világban a pénz beszél. A ki mindig pontosan kész pénzzel fizet: általában kedvelt egyén. Kereskedésnél ez a legnagyobb jó hírnév, reklám, mely előtt a legnagyobb ellensége is kénytelen meghátrálni, s ez is keresi az ily kereskedéssel az üzleti összeköttetést. Éppen ez a baja a legtöbb kereskedőinki nak és szatócsainknak is ; ez az oka annak,