Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-03 / 40. szám

1901. november 7. MAGYAR PAIZS 3_ Az iparos segédek rajztanfolyama. Az iparos segédek rajztanfolyamába az 1901/2 tanévben október hó 5 és 6-án délután 2—4 óráig az elemi iskola emeleti tanácstermében alulírottnál lehet beiratkozni. A tanítás október 13 án kezdődik s heti 6 órában van megállapítva, ezek közül 3 óra hétközben este, 3 óra pedig vasárnap délután 2—5-ig tartatik. A tanfolyamon résztvevő iparossegédek tandíjmentességben részesülnek. Ezen kedvezmény alkalmat ad minden törekvő iparossegédnek, hogy magát a szakmájába vágó rajzolásban képezhesse, jóizlését fejleszthesse, miáltal a verseey képes iparosok közé állva : hazájának szolgáljon. A tanitasi idő lehetőleg ugy osztatik be, hogy ü/.leti elfoglaltságában senki se akadálvoztassék, s ha a magas kormány és városunk meghozzák a tanfolyam fentartásához szükséges anyagi áldozatot, akkor kívánatos volna városunk iparának emelése czéljából is, hogy igen tisztelt iparos mestereink is karolják fel ezen intézményt s a náluk alkalmazásban levő ifjakat a tanfolyam latogatásara s ez uton az értelmes iparos osztály fejlesztésére, és önművelésre buzdítsak, mivel a szabad időből eltöltött ezen néhány óra hasznos szórakozásra forditattik. Tisztelettel: Tikk László iparrajz tanitó. Irodalom. Művészet. Márczius. Farkas Antal költeményeire a következő felhívást bocsátotta ki a «Magyar Paizs» szerkesztője: Farkas Antalnak egy pár hét múlva megjelenik «Márcziuss czimen a harmadik költemény-kötete. Ez a költő még igen ifjú ember. Első könyveiben még rá lehet találni itt-ott egy-egy ifjusásági dagályra; de ebben a harmadik könyvben nem. A dagály sem bün. Együtt jár ez a melegséggel. A dagály elmúlásával, a nagy higadtsággal rendesen elpárolog a szívből a melegség is s itt vége a költészetnek. Ám Farkas Antalnak e harmadik könyvét a tisztultság, a kiforrottság s emellett szivének kiapadhatatlan melegsége jellemzi. A «Magyar Paizs» olvasói ismerik őt. Ismerik a két aranyat nyert palyamüvét, az Iparos indulót, ismerhetik a Tanyai siratót, a Népszamlálót, az Iparos zászlóavatást s többeket. Híresebb nagyobb nevü, országosabb költők vannak, de merem mondani, hogy ebben a rideg, fásult időben az életet, magártak és polgártársainak a fájdalmát mélyebben egyik sem érezi át s közvetlenebbül egyik sem fejezi ki, mint ez az ifjú ember. Költeményeit nem ajánlja senkinek. Mégis igen soknak. * Kinek ajánljam hát? O, te néked még, Egy sem merészlé, Nyomor, Névtelenség, Munkás, de éhező Nép, Fájdalom ! Első legyek bár, ki e térre lépvén, A maga rongyát látja lógni népén, Tiétek légyen utolsó dalom.» Nem hiszem azonban, hogy utolsó legyen. A dalra szüksége van az embernek. Ezt a harmadik gyűjteményt a «Magyar Paizs» adja ki Vágó János zalaegerszegi nyomdásszal egyetértőleg. A könyv kitesz 12 ivet. Benne vannak azok a szép költemények is, melyek a «Magyar Paizs»-ban s némelyik fővárosi újságban megjelentek. A könyvnek egy korona az ára. A «Magyar Paizs» olvasóit felkérem rendeljék meg és gyűjtsenek előfizetőket s a gyüjtőiveket akár pénzzel, akár pénz nélkül szíveskedjenek már két hét multáig, a «Magyar Paizs»-hoz beküldeni, hogy tájékozódjunk, hány példányt lehet csinálni. A könyv október első felében már megjelenik. Hat gyűjtött példány után egy tiszteletpéldányt küldünk a gyűjtőnek. Zalaegerszeg, 1901. szeptember 12-én. Tisztelettel Borbély György. a .Magyar Paizs. szerkesztője. Az esetleges tiszta jövedelemből a szerző átenged egy részt a zalai iparvédő egyesületnek és szövetkezeti könyvtárnak. A «Magyar Paizs»-zsal a múltkor szétkü'dött gyüjtőiveket szives figyclmökbe ajánljuk. Országos dolgok. Nagyvilág. A képviselő választások nagyobb részt megtörténtek tegnap az egész országban (380). Vármegyénk kilencz kerületében a tegnapi választások eredményét a táviratok nyomán következőkben közöljük. Zalaegerszegi kerület. A 4200 választó közül alig egy negyed szavazott. A választás elég csendes és rendes volt. A két jelölt közül Dr. Hajós Ignácz Ugron-pártira csak 84 szavazott s d. u. 3-kor visszalépett, Farkas József eddigi néppárti követet 500—600 szavazattöbbséggel képviselőnek választották; délután 5 órakor vette át a mandátumot s a főtéren beszédet tartott a népnek. Nagykanizsai kerület. Gr. Zichy Aladár néppárti eddigi képviselő lett a követ 2019 szavazattal. Koiler István szabadelvű 1449 szót kapott. Itt egy kissé hevesebb dolog volt, mert néhány ablakot bevertek, a Palinba hazatérők is összeütköztek, de nagyobb baj nem történt. Csáktornyát kerület. Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter eddigi képviselő 1435 szavazattal képviselő lett. Vele szemben Berétinek 99 szavazata volt. Szépen és nyugodtan folyt az egész. Tapolcza kerület. Hertelendy Ferencz szabadelvű eddigi képviselőt kikiáltották versenytársnélkül. Keszthelyi kerület. 2334 szavazatból Bogyay Máté szabadé.vű addigi képviselő választatott meg 1315-tel. gr. Somsich Béla néppárti 1019-et kapott. Alsólendvai kerület. Gr. Vilcsek Frigyes néppárti 158 szavazattöbbséggel lett képviselő dr. Varga Fábor szabadelvűvel szemben. Ezt a kerületet tavaly Mandel Mór szabadelvű képviselte. Z-.szentgróti kerület. Eisner Zsigmond Ugronpárti függetlenségi 282 szótöbbséggel győzött Taranyi Ferencz szabadelvű fölött. — Ezt a kerületet eddig Káiman Károly néppárti képviselte. Letenye. Szép rendben tartott a választás éji 11 óráig. Dr. Szülló Géza néppárti 989, Csesznák József szabadelvű 812, Sümegi Vilmos Ugronpárti 377 szavazatot nyert. Ezt a kerületet eddig Lepsényi Miklós pártonkívüli képviselte. A baksai kerületben, Berger Ignácz szabadelvű eddigi képviselő és Dr Darányi Ferencz néppárti állottak szemben. Darányi 1396, Sib- í Adorján f. 598, Berger 1309 szót kapott. — Letenyén és Baksán általános többség nincs s 18-ika körül pótválasztás lesz. Szegény Egán Edéért az egyetemi ifjúság külső jelekkel is gyászol: gyászszalaggal és istentisztelettel. — Romániában, csak Bukarestben 25 ezer magyar lakik, testületeket, társulatokat alakítanak. Szept. 22-én együttes gyülekezést tartottak a magyarság ápolására. — A déiafrikai angol-bur háború csak tovább tart. Egyik nap az a távirat kel szárnyra, hogy Hamilton angol tábornok is elesett, másnap azt írják, hogy Hamilton utolsó emberig levágta a búrokat. A fődolog az, hogy tart a harcz. A tisztviselők mozgalmára vonatkozólag \ Barths. Miklós a kolozsvári beszédjében többek közt azt monda, elismeri a tisztviselőkről hogy érdemes és nagy munkát végeznek s hogy rosszul vannak javadalmazva. Ámde legégetőbb a szolgálati pragmatika behozatala, amely visszaadja erkölcsi önérzetüket. Azt mondotta egy eset alkalmával Zalaegerszegen | is egy társadalmi rendkívüli értekezlet, hogy első a szolgálati szabályzat s azután a kenyérkérdés. — A Georgikon alapítójának, Festetich Györgynek szobra lesz. Az eszmét maga Darányi miniszter vetette fel a keszthelyi gazdasági intézet százéves jubileuma alkalmával s a földmivelési minisztériumban eddig már 9947 koronát gyűjtöttek a szoborra. „Zalaegerszegi kőzp, fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (50. Folytatás.) Értékesítő szövetkezetek. Felhozom — példa képen — csupán Zalavármegye átlagos gabona termését. Átlagosan terem itt: buza : 600,000; rozs : 400,000 ; árpa, zab, s kukorizsa 200—200,000 mm. s igy öszszesen, átlagosan 1,600,000 mm. Ebből eladásra vehetjük felét, vagyis 800,000 mm. t. A közvetitő hasznát mru.-kint tehetjük 1—2 koronara, s igy csupán ebben az egv varmegyében a közvetítési dij: 800,000 — í .600,000 korona. Ez csupán egy évben, egy megyében, csak a gabona nemüekből adott közvetítési dij : Hátha még ezen összeghez ha hozzávesszük a bor, tej, vaj, tojás, gyümölcs, főzelékfélék, komló, dohány és az állatok értékesítéséért adott közvetítési összeget és csak tiz év alatt mily óriási összeget takaríthatnának meg a szövetkezetek altal a gazdák ?! S mily óriási mértékben lendülne fel ez által hazankban a földmüvelés, ipar és kereskedés. — Mert hiába akarják a kereskedést addig emelni, mig a földmüvelés elhanyagolva van, mig az szegény. Ennek fontosságát belatta a porosz törvényhozás is, mert 1896. jun. 3-an hozott tör\ enynyel három millió márkával segítette elő a gabonaértékesitő, nagy magtár szövetkezeteknek minél nagyobb közben való, létesítését, mely állami segélyt 1897. jun. 8-an hozott törvénynyel még kétmillió márkával megtoldotta. Magyarország földművelő allamgazdái szegények, tetézve mindenféle nyomorúsággal és adósággal és igy még sokkal jobban reájuk férne e tekintetben a nagyobb mértékű allami segély, mint a németekre. A hesseni nagherczegség is 500,-XX) márkát szavazott meg a magtári-szövetkezetek támogatasara. A mi specziális viszonyaink olyanok, hogy ezen czélra nagyobb mérvű állami segélyt — legalabb most még — nem igen várhatunk, mely azonban nem szolgá'hat okul arra nézve, hogy a gazda-közönség összetett kézzel várja végpusztulásat. Ha a gazda-közönség idejekorán átérti és átérzi az értékesítő szövetkezetek felette nagy és kiszámíthatatlan bajait, s ha mindegyik annak létesítéséhez anyagi viszonyainak megfelelőleg hozzájárul, kívánatos állami segély nélküli is létesíthetők mindenütt az országban az értékesítő szövetkezetek, Mert nem elég, ha csak a fölmivelést tökéletesítjük, s arra törekedünk, hogy minél többet produkáljunk, hanem arra is kell törekednünk, hogy a gazdák terményeikért megkapják a megfelelő árt, s a hasznot ne a közvetítők, hanem maguk a gazdák tegyék el, mit csak a szövetkezetek, által érhetnek el. A gabona értékesítő szövetkezeteknél a szerint, amint ezeknek kisebb — vagy nagyobb a pénzbeli ereie, kétféle rendszer létesíthető. a.) A kisebb pénzbeli erővel rendelkező gabona szövetkezeteknél a gabona csak tisztítás és raktározás végett szállíttatik be a magtarba, mely nem egyéb, mint egyszerű raktározási ügylet. A tulajdonos beraktározott gabonája után a szövetkezetnek raktározási dijat fizet; a mennyiben a szövetkezet pénzbeli ereje engedi, ez a nála beraktározott gabonára előleget is nyújt. b.) A tulajdonképeni czélja a gabonaértékesitő szövetkezeteknek az, hogy a gazdak által közös erővel létesített magtárban a gabonát kitisztítsák, osztályozzák, s azt a közvetítők kizárásával a legjobb áron értékesítsék. A beraktarozasnal a gabonanemüek minőségüknek megfelelőleg 3—4 osztalyba soroztainak, s araik az igazgatósag, vagy az ez által megválasztott szakember által állapittatik meg, Ka a termelőnek előlegre szüksége van, az átala a raktárba beszolgáltatott gabonanemüek 3/4 részéig kaphat előleget; a végleges elszámolás legfeljebb három hónapon belül megtörtenik. de az a körülményeknek megfelelőleg előbb is lebonyotlitható, sőt a legtöbb esetben le is bonyolittatik, mert a gabona-ertékesitő szövetkezeteknek legfőbb irányító elve az, hogy a gabonanemüekkel űzött spekulacziót kizárja, a gazdák határozott kárára űzött határidő üzletet és az ezek által okozott visszaéléseket-, nemkülönben a gabonauzsorát lehetetlenné tegyék, s ezeket tőlük telhetőleg megakadályozzák, s egyesitett erővej keresztüivigyék, hogy az arak a valódi és