Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-28 / 13. szám

1901. márczius 14. MAGTAR PAIZS 7 mindez egészségének, idejének és jóakaratá­nak felesleges pazarlása, amint idővel meg fog róla győződni — ő maga is. Mert a férj fehérneműinek tisztaságával nincsen megelé­gedve és zsörtölődik miatta; — a foltok a padlón kiujulnak; — a meszelt fal csúnya sávokat mutat s az utoljára is segítségül hí­vott napszámosnőnek két-három annyi időre van szüksége, hogy a megesett károkat és hibákat ismét helyrehozhassa, mint hogyha ezen nehéz munkák teljesítésére annak idején elhivatták volna. — És aki ilyenkor duplán veszt, ez a : — férj. — Már a nagy hazi do­log tartama alatt nélkülöznie kellett kényel­mét, jó ebédjét, szokott hazi rendjét, Itthon­léte zavart, az étel kozmás, — feleségének külső megjelenése hanyag, piszkos, — ke­délye a testi fáradtságtól ingerlékeny és ked­vetlen volt. A rossz emlék mélyen a férj lelkébe vésődik s nem csoda, ha elégedetlen, hogy a sok elnyelt boszuság után felül rá még dupla napszámbért is fizetnie kell. Egyik főkelléke a családi kedélyességnek, jóérzésnek és családi boldogságnak : a rend és tisztasag a hazban, a munka és idő helyes beosztása. Ahol a család egyes tágjai bármely rendet­len időben, kényök-kedvök szerint kezdik meg napi munkájokat vagy tetszés szerinti nap­szakokban adják át magokat a pihenésnek és éjjeli nyugalomnak, •— ahol a naponta is­métlődő hazi dolgoknak, az öltözködésnek, étkezésncíc stb órái nincsenek pontosan meg­határozva és nem tartatnak meg szigorúan: — ott ki vau zárva a jólét, a kedélyesség és rend lenetsége. Ebben is a háziasszony példája van hivatva, irányadó befolyást gyakorolni. Egy minden tekintetben kifogástalan ház­tartásnál első megkívántató szükségesség az, hogy abban a nap korán kezdődjék ama légi igazság szerint: «Ki korán kel, aranyat lel.» Mi nden korán kelő háziasszony csakhamar meg fog győződni arról, hogy nemcsak időt nyer s igy pénzt is megtakarít, de munkáit siker s jó eredmény jutalmazandja, maga pedig vidám kedélyű és egészséges leend ! (Folyt, köv.) Országos beruházási alap. Ugy látszik a magyar kormány végre fel akar hagyni a toldás-foldás politikájával és korszak alkotó reformokkal próbál szerencsét. Legalább erre vall azon szállingó hir, hogy a pénzügyminisztériumban nagy sietséggel egy törvényjavaslaton dolgoznak, melynek czélja az ország tíz ezer leggazdagabb polgárának jöve­delmük 25—50 százalékáig való progressiv meg­adóztatása, az igy évenkint könnyen behaj­tandó 400-500 millió koronának a nép par­lagon heverő munkaereje kiaknázására, kő­utak, vasutak, csatornák, gyárak és hasonló közhasznú uj alkotásokra való fordítása. Ilyen alkotásokra vállalkozni az ország legvagyo­nosabb polgárainak amúgy is morális köte­lessége lenne, de ezen morális kötelesség tel­jesítését az ország tőlük hiába várja. Az amúgy is töbnyire a külföldön elpocsé­kolni szokott, nyomtalanul veszendőbe menő évi 400—500 millió korona jövőre igy meg lenne mentve az országnak, de első sorban azoknak, kiktől be lesz hajtva, mert az igy létesítendő uj tőkék jövedelmei az államkincs­tar garanciája mellett nekik maguknak lesz­nek biztosítva. Mint mondják, ezen törvényjavaslatnak ily hirtelen munkába vételére a legfelsőbb hely­ről adatott impulzus, hol végre komolyan megsokalták a szüntelen munkás-zavargásokat, az ijesztő arányokban növekedő munkanélkü­liséget, mely egyértelmű a nép, a hadi anyag biztos satnyulásával, mely végre is a birodal­mak bukásában szokott végződni. Sőt ha a szállongó híreknek hitelt lehet adni, a legfelsőbb körök magok ezen irány­ban meglepő példával akarnak előljárni. Mi részünkről ezen igazán nagy uralkodói erényekre valló, az ország vagyonosodására és hatalma kifejtésére oly megmérhetetlen befolyást igérő nagy reformot lelkünk mélyé­ből üdvözöljük. Adja az ég, hogy hírünket ne kelljen ki­javítanunk. K. A. Kié a föld? Magyarországon a legnagyobb földbirtokos maga a magyar állam, a melynek 2.816,418 kat. hold földje van, körülbelül tizedrésze a müvelés alatt levő összes területnek. A magánbirtokosok között herczeg Eszter­házy Miklós az első a kinek 421,053 hold birtoka van. A grófok közt leggazdagabb gr. Schönborn Ervin 216,021 holddal, utána jön gr. Feste­tich Tasziló 135,541 holddal. A részvénytársaságok között a magyar al­lamvaspálya 235,158 holddal. Az uralkodó család tagjai közül leggazda­gabb Frigyes főherczeg, a kinek 157,731 hold földje van, mig az uralkodó család magyar­országi birtoka 96 912 holdat tesz ki, József főherczegé pedig 55,930 hold. A főpapi birtokok közül pedig legnagyobb a nagyváradi római katholikus püspöké, Í89.933 hold, ezután következik a nagyvaradi görög katholikus püspök 130,808 holddal, mig a legnagyobbnak híresztelt kalocsai érseki ura­dalom csak 23,143 hold. A kaptalanok közt a leggazdagabb az egri káptalan 91,702 hold, melynél a herczegprimás csak 100 holddal gazdagabb. Az izraeliták között a Iegnagj'obb földbirtokos br. SGhossberger Zsigmond 25,117 holddal, azután jön Popper Arm.n 25,000 hold földdel. A városok közül a legnagyobb birtoka Sza­badka városának van: 166.070 hold. Ebből 110,181 hold a szántóföld. Debreczen városá­nak van : 99,618 hold földje. Ezután követke­zik Szeged 72,427 kolddal. A magyarországi birtokok nagyság szerint következőleg oszlanak meg : 50 ezer holdtól lefele 30,000 holdig 31-nek van, 30,000 hold­tól 20,000 holdig 54-nek, 20,000 holdtól 10,000 holdig 151-nek, 10,000 holdnál többje van 46 tulajdonosnak; 10,000 holdtól 5000 holdig 266-nak, 5000 holdtól 1000 holdig 1655-nek. 1000-holdtól 755, holdig 981 föld­birtokosnak van. Egész Magyarországon tehát csak 3191 nagybirtokos van, kik között egyetlen iparos sincs, mert ezek inkább tökepénzesek ? a nagy iparpártolás érája alatt ! Heti jegyzetek. Volt már arról szó, hogy a pöczegödör tar­talmát itt, — e rendőri hatósággal ellátott város belterületén öntözik ki és elföldeletlen hagyják. Bevallom, hogy a rászólás visszafelé sütötte el a puskát, mert azóta annyira meg­kedvelték ezt a trágyázási módot, hogy a gazd. egyesületi kerttől lenyúló útmelléki földek majdnem valamennyi parczellája megzsiroz­tatott. Vannak, kik azt mondják, hogy onnan kel a tifuszgomba, de ne merészeljen érte senki méltatlankodni, mert ez a trágyázás a a rendőrség előtt is annyira becses dolog, hogy a pöczegödör-tisztitó szekerét 18-ik szá­zadbeli hordóival együtt egy teljes nappalon át kapuja előtt állomásoztatta. Csudálom, hogy a szomszédos lakók nem protestáltak ellene. Talán nem akarták, vagy nem merték a rendőrséget a gyönyörködés­ben zavarni. Meghalt Fodor tanár, de az a teóriája, hogy a fertőző betegségeket csak a tisztasaggal lehet elkerülni, — nálunk előbb eltemettetett. Mar most kötelessége lesz az illetékeseknek minden szálló bacillust elfogni s zápfogára egy csepp kénsavat cseppenteni. Igy majd elpusztulnak. Szemlélő. Heti hirek. Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk a csa­tolt gyüjtö-iveket és április elsején az évne­gyed kezdetét. Balaton józsef végrendelete. Az elhalt Bala­ton József cz. kanonok következő végrendele­tet hagyott: Egyszerű pompa nélküli teme­tést kiván, 200 frtot hagy a síremlékre. Az egyh. megyei nyugdíj alapra 100 frtot, Pap­növelde. egyh. megyei alapra 50—50 frtot, váczi süketnémák s pesti vakok iutézeteinek, s a Szent István és Szent László társulatnak 25—25 frt, a pákai s zalaegerszegi templom­nak a hol plébános volt 100—100 frtot, a németgencsi templomnak, a hol született 100 frtot, haláláért mondandó szent misére 10 frt, a zalaegerszegi tűzoltó testületnek 50 frt, a karácsonyfa-egyletnek, a nőegyletnek, a nép­konyhának, s az iparos ifjak önképző-egyleté­nek 25—25 frtot, az elaggottak kórházának kiosztásra 10 frtot, 100 frtot csendes misékre a IV. éves papnövendékeknek, könyvtárát a zalaegerszegi plébániának. Simon István egervári plébánosnak jó barátsága és szere tete jeléül hagyja a «Jézus Krisztus P. Didón» müvét disz kiadásban. Többi jóbarátainak, s a káplánoknak szétosztva hagyja a képeket. A házvezetőnek két ezer frtot, s bútor dara­bokat. A mi marad, hat egyenlő részre osztva a rokonoknak. A végrehajtással dr. Czinder István jóbaratját bízta meg, s erre 100 frtot hagyott. A zalaegerszegi kerületi betegsegélyzö pénz­tár f- hó 24-én tartotta meg évi közgyűlését, a kiküldöttek nagy érdeklődése mellett Kovács Kaszló elnöklete alatt. A napi rendre kitűzött tárgysorozat 1., 2., 4., 5. és 6. pontját tudo­másul vette a közgyűlés, s a felmentvény egyhangúlag megadatott. A kilépő 6 igazga­tósági tag helyett (Kovács László, Breisach Sámuel, Schuffcnhauer Frigyes, Baksa Kálmán, Jámbor Sándor, Bakos István) megválasztat­tak: Kovács László, Breisach Sámuel, Bakos István, Jámbor Sándor, Radó Henrik, Schufifen­hauer Frigyes. Póttagokul: Fángler Gyula, Lónyay Ferencz, Singer Miksa, Szigethy Erdős írnák, Unger Sándor, Weisz Mór. Felügyelő­bizottsági tagokul megválasztattak: Gráner Géza, Morandini Tamás, Fuchs Jenő, Auslán­der Lajos. Krepli József, Spitzer Károly. Választott biró^ság tagokul megválasztattak rendes tagokul : Bencze György, Puer István, Löwy Henrik, Hegyi Ferencz, Hübsch Emil, Zsazsa Vincze. Póttagokul : Ncmeth Gábor, Pécsi Mihály, Hegyi Gyula. A tárgysorozat 3. pontja értelmében jegyzőkönyv hitelesíté­sére Gráner Géza, Pfeifer Henrik, Radó Hen­rik, Kovács Mór, kiküldöttek kérettek fel. Ipartestület szervezése. Zalalövőn f. hó 25-én Horváth Lajos kovács-mester község biró lel­kes buzdítására, alakuló közgyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy Zalalövő iparosai, kik körülbelül 100-an vannak, testületté ala­kulnak. Az értekezleten megválasztották szer­vező elnöknek : Horváth Lajos községbirót, alelnöknek : Mihalyka Fercnczet, jegyzőnek : Horváth László néptanítót, a ki az értekezlet­nek előadója is ; pénztárnoknak : Haas Adolf kereskedőt. Az értekezlet elhatározta, hogy a szükséges informatiókat, a «Magyar Paizs»­tól, melyet hivatalos lapjának választott, fogja megkérni. A vigécz-törvény végrehajtása. (Mikre szabad megrendelést gyűjteni?) Fontos leíratott inté­zett a kereskedelmi és iparkamarához a keres­kedelemügyi miniszter. A leirat közli a meg­rendelések gyűjtését tiltó törvény közeli élet­beléptetését és a tervezett kivételeket, Maga a leirat a következő: Az 1838 XVII t.-cz. ipartörvény 50 §-ának a megrendelések gyűj­tésére vonatkozó tendelkezései módosításáról szóló 1900. XXV. t.-cz. végrehajtása iránt mie­lőbb intézkedni óhajtván, tekintettel arra, hogy a végrehajtási rendeletben a hivatkozott tör­vény 3 §-ában nyert felhatalmazás alapján azokat az üzletágakat és iparczikkeket is meg­állapítani szándékozom, a melyekre nézve a törvény 1 §-a első bekezdése alól kivételek teendők, felhívom a kamarát, hogy a rendelet­tervezet idemellékelt 6 §-ara vonatkozólag, mely az általam kijelölendő kivételeket felso­rolja, véleményes nyilatkozatát legkésőbb f. évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom