Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-02-07 / 6. szám
1901. február 14. MAGYAR PAIZS 3 lett! Gyermekeit, kik a befagyott Zaláról Ieszabaditottak, azzal fenyegette, hogy felákasztja magát, Három napi gondolkozás után a mestergerendára akasztotta magát; de még ideje korán megmentették. Most boldogan éli özvegy napjait. ÁlIatkinzó.Tegnap történt. Szökrönyös Ferencz bérkocsis oknélkül dögönyözte a lovait a vasúti indulóháznál. Az állomásfőnök is rászólt, s rászólott az ott levő Hári Károly szolgálattevő rendőr is. Az állatkínzó most a rendőrre is rárohant, s őt is dögönyözni kezdte, csakhogy ám a rendőr kirántotta kardját, mint Péter apostol, s a hetvenkedőnek a jobb fülét megmetszette. Egyéb baj azonban nem történt. Szerény tolvaj. A Csácsi-u. Fürst Henriknél a kirakatot álkulcscsal kinyitotta egy ismeretlen ember, s a gazdag raktárból csak egy üveg rumot, egy üveg cognacot, s egy üveg pálinkát vitt el. Csak italra pályázott. Kutatják. ftagyrada községben a kanyaró miatt bezárták az iskolát. Sertésvész van Marócz községben, Karmacs községben pedig lépfene; mindkét helyet zár alá helyezték. Veszett eb marta meg Dömötör Ferencz mileji lakost, s Budapestre vitték a Pasteur intézetbe. Különfélék. A «Magyar Paizs* érdekében. A njbltkoc küldött utalványok f :lhaszriálását tisztelettel kéri a kiadóhivatal A kikhez mutatván)- szám megy, szíveskedjenek a másodikat vagy harmadik- t szalaggá' együtt visszaküldeni, ha nem tartják meg Ellenesetben szabad legyen a megrendelést tudomásul venni. A helybeli megrendelőket szintén kéri a kiadóhivatal, hogy a lapkihordó fiúnál csak a nála levő iiyugtatványokra fizessenek. Előfizetéseket elfogadnak a szövetkezeti boltban is, a főtéren. A «Magyar Paizs» ára egy negyed évre cgy korona. Egyes számok 8 fillérért kaphatók a szövetkezet boltjában, a Breisach könyvkereskedésében, Ola végén Miklós J. boltjában és a vasútnál. Az iparosinduló. Farka? Antalnak pályanyertes iparosindulóját ezeren és ezeren olva«ák az or zágban és lelkesedve olvassák és szavalják mindenfelé. A "Magyar Paizs»zsal 1500 példányban ment szét, s azonkívül külön is szétkiildi a szerkesztő 10.000 példányban az ipartestületekhez. Messze-messze vidékről egy kedves, > bizonyára szép asszony, egy ábrándos csevegést is irt már róla a .Magyar I'aizs. jövő számára. Ugyanoda tö.o száz példányban is megrendelték a költeménvt. Egye —k, községi elöljárók, ipartestületek szétosztás végeit megrendelhetik darabonkiut 2 filléréit, a pénzt az ipa: védő egyesület számára gyűjtjük. A zenésitése is jön nemsokára. Pályázat iparosoknak. A tfestmegyei Hírlap* irja, hogy a kecskeméti ev. ref. egyháznál levő cMuraküzy József»-féle 6000 koronás iparosok részére tett alapítványi ösztöndíjra pályazatot hirdetnek. Az alapítványi ösztöndíj Kecskemét városi születésű, kézmű iparterén foglalkozó keresztény, már nős, önnállólag működő iparosnak, üzlete megkezdésére segítségül, két egyén közt ósztaíik meg ugy, hogy az egyik mint első helyen érdemesített az alapítvány kamatának %-ával, a másik pedig l/ 3-aval jutalmaztatik. A Murák"zy családdal rokonságban álló iparosok a többiek felett előnyben részesülnek. Ezen feltételeknek megfelelő pályázati kérvények f. évi február hó 18-áig az ev. ref. egyházhoz ann\ ival inkább beadandók, mivel a később érkezett kérvények figyelembe nem vételnek. Szentgothárdon felépült a selyem-szövőgyar. Január 1-én meg is kezdték a munkát. A gyár rendes működése majusban kezdődik meg 200 szövőszékkel, melyeket fokozatosan 500-ra szándékoznak emelni. Egyelőre 250, később 5—600 munkásra lesz szüksége a gyárnak. A tanitók barátja. I)r. Gerő Károiy zalalövői körorvos, mert édes atyja (Goldstein) tanitó volt (Szombathelyen), a helybeli községi tanítókat ingyen gyógykezeli indokolván nagylelkűségét azzal, hogy a tanitó még egészséges állapotában sem képes megélni, hat ha még beteg ? O tapasztalatból tudja. Van még ilyen orvos több is Zalaban ? Békéltető. A zalaeget szegi ipartestület részére iparhatósagi biztosul Dervalits Lajost nevezte ki a II. fokú iparhatósag feje. A biztosnak főként az a tiszte, hogy az esetleges összezördüléseket kiegyenlítse békéltető modorával. A magyar paprika Rumaniában is a legjobbnak van elismerve, mondja a keresk. miniszternek a bukaresti tudósítója, de kis mértékben fogyasztják, mert az olcsó török termék lenyomja, pedig az silány minőségű. A paprika fogyasztás különben most növekszik. Tavasz felé eső esik, olvad a hó, csatakos a járda, az uri aszfalt jarda, s itt-oit a ház ereszről az ember nyakába ömlik a viz. A rendezett tanácsú város lakosai jobb rendet óhajtanak. A borszéki forrás bérbeadása. írják, hogy Ditró és Szarhegy közbirtokossága elhatározta, hogy Borszéken a fürdő és ásványvizüzlet egymástól elválasztassék, s az üzletet adják ki haszonbérbe, a fürdőt pedig továbbra is házilag kezelik. A bérleti idő 25 év, a haszonbér évi 120.000 korona. Van még. Reisner Dávid pozsonyi lakos borkereskedőt a belügyminiszter mesterséges bor készítése miatt 100 frt pénzbüntetésre és 10 napi feltétlen elzárásra, mesterséges bor forgalomba hozatala miatt pedig 300 korona pénzbüntetésre, behajthatlanság esetén 15 napi önköltségén töltendő elzárasra, továbbá vegyvizsgálati dij fejében 96 írt 7 kr , eljárási költség fejében 20 frt 50 kr. megfizetésére s a borpinczéjében lefoglalt hamis borok elkobzására itclte. Nyiit-tér. Azon szarnyra kelt kósza hirrel szemben, mintha a «Magyar Paizs» f. é. 5-ik számában megjelent, s a takarékpénztarak eljárását biráló czikk tőlem eredne, kijelentem, hogy a kérdéses közlemény nem az én szellemi méhemnek gyümölcse. Zalaegerszegen, 1901. február hó 5. Rédei Lajos Téli vasúti menetrend. Érvényes október hó 1-től. Zalaegerszegről indul: a) Bobára 9 ó 29 p. reggel, 4 ó. 49 p. délután ; b) Csaktomyára 5 ó. 01 p. reggel, 5 ó. 58 p. délután. Zalaegerszegre érkezik : a) Bobáról 8 ó. 39 p. reggel, 5 ó. 44 p. délután; b) Csáktornyáról 9 ó. 13 p. reggel, 8 ó. 24 p. este. Helyi közlekedés Zalaegerszeg és Szentív án között Zalaegerszegről indul Szentivánra 6 ó 42 p. reggel, 11 ó. 42 p. délelőtt, 2 ó 33 p délután, 7 ó. 55 p. este. Zalaegerszegre érkezik Szentivánról: 8 ó. 05 p. reggel, 1 ó. 57 p. délután, 4 ó. 01 p. délután, 9 ó. 20 p. este; Szentivánról indul: a) Nagykanizsa felé 5 ó. 55 p. reggel (vegyes vanat), 12 ó. 25 p. délután, 3 ó. 18 p. délután (gyorsvonat), 8 ó. 38 p. este, 2 ó. 19 p. éjjel; b) Szombathely felé 7 ó. 22 p. reggel, ló. 16 p. délután (gyorsvonat), 3 ó. 15 p. délután, 2 ó. 15 p. éjjel Nagykanizsáról a vegyes vonat érkezik Szentivánra érkezik 7 ó. 2 p. este. A szerk. levele. Hony soi . . . Drága levelek Mintha valahogy a menyországban volna az ember, arra a várra feltekintve. Hát még a többi ! B. L. Nagykanizsa. Még egy kis türelmet kérek. M. Torda. Léniázhaisz magad is egy gyüjtö-ivet. Különben küldök. A Zalavarmegyei magyar iparvédö-egyesület. Meghívó. A Zalavarmegyei magyar iparvédő egyesület Zalaegerszegen rgoi. évi febr, hó io-én (vasárnap) d. u. 4 órakor az elemi iskolai épületben (földszint) rendes évi közgyűlését tartja, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. A tanácskozás tárgyai : 1. A választmány jelentése az egyesület eddigi működéséről. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. A tisztviselők megválasztása. 4. A költségvetés megállapítása, 5 Indítványok. Zalaegerszegen, 1901. febr. 2-án. A Választmány. Országgyűlés. A mult szerdán még a kereskedelmi tárczáról volt szó. Kossuth Ferencz az önálló vámterületet sürgeti. Major Ferencz az ipari szakoktatásról beszélt. Másnap néhány törvény hatóságnak köztük a fővárosnak az önálló vámterület létesítése ügyében tett feliratát tárgyalták, s kiadták a kormánynak. — A földmi velés költségvetésénél Mezőssy Béla az önálló vámterület szükségességét mutatta ki. Bernáth Béla a magyar borkereskedelem érdekében szólalt fel. Papp Elek a tőzsdét festette s reformját sürgette. Leidenfroszt László a kis gazdák számára kért erkölcsi támogatast, s uj kataszter felmérést sürgetett. Monasszy György szakszerű előadást tartott a lótenyésztésről. Molnár Jenő sürgette a birtok minimum megállapítását, az örökösödési törvényt, s a telepítési akcziot. Szaiay Károly szerint a termelőknek elsősorban piaezot kell teremteni. Farkas József zalaegerszegi képviselő elismeri, hogy a miniszter sokat tett, de a mezőgazdaságot nem tudta megszabadítani a rákfenétől : a börzétől. Nagy érdeklődés között beszélt a papiros búzáról. Fel kellene húzni minnazokat, a kik papiroson adjak és veszik a gabonat. Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A szövetkezetekről. (18. Folytatás.) Nagyobb hitelszövetkezetek. I. Az Országos Központi Hitelszövetkezet. Székhelye : Budapest, IV„ Károly-utcza 9. Elnök : Széchenyi Sándor gróf. Ügyvivő igazgató : Szeidl Ambrus min. tanácso>. Az 1898. évi XXIII. t.-cz. értehnében tal.-ikitott 401 és létesített 500 uj szövetkezetet, ugy, hogy az 1900. év nov. hó végén 901 szövetkezet állott az «Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékében, 145.000 taggal. Alaptőkéje az első év végén 3,590.000 koronara emelkedett, s 1892-ik év folyaman több mint 14,000.000 korona hitelt volt képes nyújtani, mely összeg 1900. évi nov. hó végéig 25 millió koronára emelkedett. Legutóbb a következő varmegyék helyeztek el arvapénzeket az Orsz. közp. hitelszövetkezetnél : Tcmes vármegye 1,000.000 koronát; Krassószörénymegye 50.000 koronát; Sárosmegve 30 000 koronát; Szepesmegye ' 80.000 koronát; Trencsénmegye 200.000 koronát ; Abaujtornamegye 100.000 koronát. II. Felső-Tiszai Vármegy ék Hitelszövetkezeteinek Szövetsége. Székhelye: Perbenyik. Elnök: Gróf Mailáth József. Titkár: Blaselc Jenő. A szövetség 1898. év deczember havában alakult meg 23 szövetkezettel, s 1900. év november középéig 86 szövetkezet csatlakozott hozzá. III. hszakkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége. Székhelye: Szatmár. Elnök : Gróf Csáky László. Ügyvezető : Valkovics János. Kötelékébe tartozik 17 hitel-, 1 fogyasztási- és 1 értékesítő szövetkezet. Tényleges működését csak 1901. év elején kezdette meg IV. Torontál&ármegyei Központi Hitelszövetkezet. Székhelye : Nagybecskerek. Elnök : Poroszkay Béla. Kötelékébe tartozik 22 szövetkezet 3128 taggal, 7300 üzletrészszel, 385.0 0 korona értékben. A tagoknak nyújtott kölcsön a mult évben egy millió koronán felül volt, mig a szövetkezeti tagok üzletrészeikre 240 ezer koronát fizettek be. V. Nyitramegyei Központi Hitelszövetkezet. Székhelye : Nyitra. Elnök : Emődy József. Igazgató : Meskó Pál A szövetkezet magánosoknak nem ad kölcsönt, hanem csakis a kötelékébe tartozó hitel- és fogyasztási szövetkezeteknek. A kötelékébe tartozó hitelszövetkezetek tagjainak száma mintegy 10.0 >0 a jegyzett üzletrészek jsszege mintegy 800.000 korona. A szövetkezetek által kiadott váltókölcsönök összege, mintegy 820.000 korona, a kötvénykölcsönök összege pedig mintegy 530.000 korona. A takarékbetétek összege 570.0 )0 korona. A fogyasztási szövetkezeteknél a tagok száma mintegy 3500. Az üzletrészek összege pedig mintegy 150000 korona. Körülbelül 2 évi fennállás után eladtak a fogyasztási szövetkezetek tagjaik részére mintegy 450.000 korona értékű árut.
