Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-12-26 / 52. szám
6 novemberben kikészített bőrök és főleg talpbőrök ott könnyen keltek és a monarchiabeli gyártmányok ár és minőség tekintetében megállták a versenyt a franczia áruval. Eladó csomagoló papir a Magyar Paizs kiadóhivatalában. Borkivitel Bulgáriába. Legutóbb említettük, hogy Bulgáriában az ottani rosz szüret miatt kilátás van borkivitel lehetőségére. De a bevitel körül nehézségek merültek fői. Szófiai főkonzolátusunk jelentése szerint novemberben a monarchiából két kocsirakomány bor érkezett oda, de a vámhatóság a szállítmányt visszautasította, mert az elemzésnél kitűnt, hogy a boinak túlságos szesz tartalma volt és vegyi összetétele nem felelt meg a hazai borokénak. A borküldeményeket, melyeket fekbér és más költségek terheltek, nagy veszteséggel kellett visszaszállítani. Törökországból régibb kötések alapján '200 hl. bort importáltak. Heti píacz. métermázsánként kor. fill. buza 16 — rozs — árpa 13 18 zab 14 — kukoricza 13 — krumpli 4 — káposzta százankint 12—20 — A szerk. le*ele Baranyai és Puk munkásoknak. Az érdeklődés jól esik. „A szegények" czimü czikksorozatot folytatjuk s észrevételeiket is méltatjuk. — KI . d . Bpest és L ... i . Helyben. A vers nem üti meg a közölhetés mértékét. S. Drávaszentiván. A Magyar Paizs mindig ott van, a hol magyarságról van szó. Ebben az ügyben levelet küldök. K. L. K.-Németfa u. A lap szakadatlanul megy T. A. urnák K. Kutasra. Ha egyes szám eltéved, kérem azt közölni. MAGYAR PAIZS 1901. deczember 26. Téli vasnti menetrend. Érvényes 1901. október 1 tői. Indul Zalaegerszeg Érkezik ó P1 ó. P Csáktornya felé | 4 5 59 52 9 8 14 24 j Csáktornya felöl Kisczell felé | 9 4 29 12 8 5 39 45 J Kisczell felől Kanizsa—Bécs felé 6 11 2 8 42 42 33 30 8 1 4 9 05 57 01 47 Kanizsa- Bécs felől (A reggeli vonat csatlakozik a bécsi vonathoz, a déli vonat a bécsi és nagykanizsaihoz, a délutáni a bécsi és nagykanizsaihoz, az esti a nagykanizsaihoz.) Az aláhúzott számok az éjjeli időt jelzik este 6 órától reggel 5 óra 59 perczig. Zalavármegyei Iparvédő Egyesület. A Magyarországnak Írják a következő levelet. Tekintetes szerkesztő ur! A „Magyarország" minapi számában néhány sorban értesitik a közönséget, hogy hol lehet magyar posztót beszerezni. Ennek ugyan a nagyközönség nem nagy hasznát veszi mert, csak a vidéki gyárak czimei vannak felsorolva, ahol csinálják. Én már iégen szeretnék jóravaló magyar posztóból készült ruhát viselni, de nincs kedvem utána járni, hogyan, miképen tehetnék iá szert. Bizonyára sokan vannak ilyen helyzetben, de a posztókereskedőink, meg a szabóink olyan élhetetlenek, hogy ezt nem aknázzák ki. Minthogy az újságok is csak átalánosan mozognak, fent nevezett üzletemberek valamelyikének vagy kettejének a következőket ajánlom . Nyisson boltot valamely nagyobb forgalmú utczáinkban ós irja ki, hogy itt csak magyai posztót kapni, de tartsa is meg. Szabja meg mindegyik posztójának az árát, irja ki ós ne engedjen belőle egy fillért se. Á szomszédja jóravaló szabómester legyen és ugy intézzék, hogy j a posztósboltból ajtó nyíljék szabóékhoz aki ne ' írjon egyebet a kirakatába annál, hogy itt egy ruhát becsülettel megvárnák, mondjuk, hogy pl. 25 koronáért. Már most tartson a posztós jóravaló raktárt, a szabó elegendő segédet, mert dolog, az lesz; és írják ki egynéhány újságban, hogy miképp jártak el, és hogy készek be ia bizonyítani, hogy náluk más egyebet, mint magyar árut, csakugyan nem kapni. Az én nézetem az, hogy ezen vállalkozók egyike sem fogja ennek kárát vallani, sőt maholnap szomszédjuk is akad majd, aki csak magyar vásznat, mégolyan, aki csak magyar üvegpoharat árul. Ha már az általános elszontyolodás és ügyefogyottság oly nagy, hogy az embereknek azt is ugy kell a szájába rágni, miképp gazdagodjanak meg, hát nem sajnálom rá. -ezt a kis fáradságot. Azt azonban őszintén sajnálom, hogy nékem más a mesterségem, mert különben nem irnám ki ezt az újságba, hanem magam fognék hozzá Igy azonban ráérek megirni, mert hát a vállalkozás pang, én pedig, sajnos még tőkével sem rendelkezem, mert nem voltam és nt m vagyok se brünni po§jrtógyári ügynök, se kész bécsi ruhakereskedő, esak — mérnök. Budapesten, 1901. november 2?-én. A magyar fazekas. Budapest, decz. (Magyarország). Egy gyűjtemény látható mostanság az iparművészeti kiállításban, mi ipari gyönyürüsége a szemnek. Horti Pál és Grót István tanárok állították ki. Csupa barnamázas edény, magyar fazekasok munkái. Egyszerű kéz formálta őket, primitív eszközökkel, s mégis olyan fényes a patinájuk, olyan elegáns, tetszetős a formájuk, hogy díszéül szolgálhatnak uri háznak is.J8zek az edények tanúságot tesznek, hogy a magyar népben mily en a fazekas tehetség. Btzonyoi hogy azjparművészeti foglalatoskodások közöl különösen kettővel rokonszenvez a magyar. néf> leginkább. Ekét dolog : az agyag- és ötvQsmüvesség. Benne értük el legszebb eredményeinket s ebbeli jetessógünk túlterjedt az ország nemzetiszinü határkövén is. Zsolnay az ő agyagba fojtott szinkölteményeivel nagy becsülést ós hirt szerzett a magyar névnek Valahányszor egy-egy gyűjtemény hagyta el a pécsi gyárat s külföldre indult, színtiszta siker fakadt a nyomában. Külföldön legalább is becsülik és ismerik a portékáit annyira, mint itthon, de az bizonyos, hogy jobban vesszik. S az ő ,tehetsége nem áll egyedül. Melléje sorakozik a magyar nép, mely maga gyúrja, korongozza, díszíti az (idényeit, bizonyságot téve, hogy erre különös kedve és tehetsége van. Tessék bejárni a magyar vidékeket, s megnézni, hogy milyen vázákkal, edényekkel disziti a nép a lakását. Julentős dolognak tartjuk, hogy Horti és Grot bo ;ártak egy pár megyét. Azért t. i. hogy az ottani -fazekasmestereket kiokta sák ujabb technikai fogásokra s a diszitmény modernebb alakítására. Felkerestek Zemplén és Gemörmegyében, Mármarosszigeten egyes fazekasokat, gölöncséreket s tervezetekkel látták el őket. (Csak Zalában nem jártak. Szegény Zala! Szerk.) Megtartották a helybeli formákat, csak egy kissé lendületesebb, sikkesebb alakban mintázattak. A díszítésben is a magyar népmotivumokat látjuk, de megnemesedve, diszkrétebb felfogásban, modernebb vonalmenetben. Nagyon jó volna, ha több művész bejárná, az országot s ilyenfajta tanító munkát végeznek Ahol a nép háziművészked&e, ipara hanyatlófélben van, ott uiabb technikai fogások ismertetése által, megújhodást lehetne elérni. Meg kellene mutatni az egyes házi iparosoknak, mestereknek, hogy miképp alkalmazkodjanak a mai keieslethez, Ízléshez, A magyar díszítő stilus motívumát modernebb kiadásban kellene életre kelteni; mtrt ami most dívik az csupa konvenczió. Ezek a motívumok nem egy helyütt vél szendőben vannak s éppen ezért is jó lesz rájuk ügyet vetni, összegyűjteni, s megmutatni az utat a továbbfejlődésre. Ily módon elélhető volna, hogy a nép műipara virágzásba lendüljön. Az olyan tetszetős dolgok, mint pl. ezek a kiállított edények, hamar divatba jöhetnének. Esetleg szívesen keresnék őket idegen piaezokon is. Dömötör István. Hazai vasiparunk érdekében. Széli Kálmán miniszterelnök mint belügyminiszter ujabb leiratot intézett a tőrvényhatóságokhoz s ezek közt a szé esfővátoshoz is a magyat vasipar támogatása érdekében. A régebbi leiratban reá mutat a'hazai vasmüvek és gépgyárak rossz üzletviszonyaira, s arra a veszedelemre, ami ebből származik : a munkások ínségére. A mini=zier mindezekre való tekintettel fölhívja a törvényhatóságokat hogy a vasművek és gép^yáiak körébe tartozó közmunkáknak soron kívül való elrendelése iránt intézkedjenek. Tudatja a miniszter, hogy ha a dolgában nehézségek merülnének fel, a gvárak — megfelelő biztosíték mellett — szívesen nyújtanak könnyítéseket s készségesen vállalkoznak tervek készítésére ós kisegítő szakértőket is rendelkezésre bocsátanak. Az ujabbi leiratban fölhívja a miniszter a törvényhatóságokat, hogy a tüzolló-szerek't a hazai gépgyárakból szerezzék be, mert ez az ipar teljesen versenyképes s tűzrendészed szempontból n előnyös, ha a szerek egységes minta szerint, a hazai tüzviszonyok alapján készülnek s igy a javitás csakis itthon végezhető. Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet. A szövetkezetekről. a) Gazdák biztosító szövetkezete. (61. Folytatás.) 2. Járvány biztosítás: (Csak a közönséges biztosítással kapcsolatban alkalmazható.) Lovak és szarvasmarhák után tekintet nélkül a korra és fajra, a biztosítási érték után 20°/o. Az 1. és 2. pont alatti dijakon kivül Pótdíj számíttatik a biztosítási érték után: a) minden oly állat után, mely nem kizáróla-gosan gazdasági munkákra használtatik. Pl. ipari vagy kereskedelmi czikkek szállítása, fuvarozás, vontatás, őrlés, bérkocsizás stb. A pótdíj nagysággát, mely a koczkázat méryéhez képest Vs—3%> esetről-esetre az igazgatóság határozza meg; b) ellős és vemhes állatok után 74—Va 0/"; c) háziállatok után l°/o-nak a hizási idő tartamára eső hányada, de legkevesebb 1/2°/o, d) tartásra kiadott állatok után Va—1%, d) tenyészbikák és mének után 1—3%. 3. Herélési biztosítás. Méneknél -5 kor ) m k5r faizt érték Bikáknál —o » ) Kötvény- ós kezelési költségek a biztosítási érték V»°/o-át képezik. Bélyegilleték az összes dijak l l/2 0/o-a. A felsorolt összes eijak visszavonásig érvényesek. Kivonat a biztosítási feltételekből 2 §. A biztosításra ajánlott állat a szövetkezet bizalmi közege által megvizsgál tátik és megbecsültetik, mely becslést a szövetkezet jogosítva van felülvizsgálni; az ezek alapján az igazgatóság által megállapított érték 80°/o-a képezi a kártérítés tárgyát. 4. §. Vizsgálati és becslési költség' 20 drb. állatállományig darabonkint 50 fillér, 40 darabon felül 40 drbig minden darab állatért H0 fillér, ezen felül 20 fillér. A biztosított fél köteles a díjszabás szerint biztosítási dijakat és nagyobb koczkázatnál (fuvar, hizlalás stb.) az esetleges pótdijat a biztosítási ajánlat elfogadása után azonnal megfizetni. 5. §. A biztosítás az állat elhullása, kényszervágás, vagy a szövetkezet által elrendelt kényszereladás esetére köttetik és pedig, ha az elhullás kényszervágás, vagy kényszereladás: a) betegség folytán, b) baleset. c) tűzkár vagy egyéb szerencsétlen esetek következtében történik. Tüz által okozott károkra csak az esetben terjed ki ezen biztosítás, ha az állat már tűzkár ellen biztosítva nincs. Tűzkár ellen más biztosító intézetnél biztosított állatok közönséges biztosítási dijából 5°/o engedmény nyujtatik. 7. §. A biztosított félre nézve a kártérítési igény rendesen a kötvény kiváltását követő napon déli 12 órakor, legkorábban azonban a kötvény kiállítását követő 5-ik napon déli 12 órakor veszi kezdetét, ha ezen idő alatt az állatállományban
