Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-19 / 51. szám

1901. deczember 19. M A Cr Y A P. PAIZS 5 László elnökletével. Ember emlékezet óta első eset, hogy az első összehívásra megtartható volt a megjelent ta#ol< nagv száma miatt. A választásnál egy pár tagnál változás állott eló, tai.ín ezért volt nagyobb érdeklődé^. Az elhalt Skublics Jenő alelnökről Udvardy Ignácz 1. jegyző tartolt emlékbeszédet. Ugyancsak Udvardy Ignácz jegyző adta elő az egyletnek anyagi viszonyait s a választmányi határozatokat. Az egylet vagyona összesen 5893 Kor. 26 fii. Ebből tiszta pénz 3132 Kor. 98 fii. Évi kiadás 2460 Kor. Hátrálék 2780 Kor. A hátralékosokra most szigorúbb szabáht hoztak. A kik egy kiszabott időre nem fizetnek, törülik a tagok sorából s a tartozásért pörölik. A választás eredménye a következő í elnök: Dr. Jankovich László gróf, alelnök: Sztaniszlavszky Adolf, háznagy: Szupíts Antal, ügyész: dr. Szigethy Elemér, jegyző: dr. Csák Károly és dr. Ábrahám Ernő, pénztárnok: Vidóczy Pál, könyvtárnok : Körösy Sándor. Választmányi tagok : Deák Mihály, Ilajik István, H.ie%ky Kálmán, Hangay Géza, Dr. Háry István, Lányi Kálmán, Odor Géza, Trsztyánszky Ödön, Várhidy Lajos, Árvay Lajos, Baumgartner József, Boschán Gyula, Csertán Károly, Udvardy Ignácz, dr. Ruzsicska Kálmán, Medgvesi Lajos, Boér százados, Thassy Lajos. Eegedüs Sándor kereskedelmi mínisster a háziipar érdekében. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter mindenképen azon vau, hogy egyes vidékek elhanyagolt háziiparát lehetőleg fejlessze, A miniszternek feltűnt, hogy Komárom és Esztergom vármegyékben, hol a feldolgozásra alkalmas, oly nagy mennyiségű nyersanyag áll rendelkezésre, semmiféle háziipart nem űznek. A viszonyok tanulmányozásával és megfelelő javaslattétellel Kováts Kornél kir. iparfelügyelőt bizta meg, ki a vármegyék nagyrészét már beutazta és a vezető körökkel élénk tárgyalásokat folytatott a meghonosítandó iparágakra, a meghonosítás, valamint az értékesítés módjára vonatkozólag. A miniszter az előterjesztések alapján több irányban megtette intézkedését. (Hát Zalában miféle báziipart űznek?) Az őriazentpéteri iparos o vasékor emlékezetes tanújelét adja életrevalóságának. Mint levelezőnk írja, deczember 2 án műkedvelő előadást tartottak az olvasókör javára, még pedig szép anyagi és még szebb erkölcsi sikerrel. Az olvasókör tagjai buzgalmat s nemes versenyt fejtettek ki szellemi ügyességökkel. A nyilvánosság előtt is elismeréssel kell lenni e derék iparosok iránt, kik szabad idejöket nemes szórakozással önművelésre fordítják s a léha időtöltés kelyett erkölcsi tisztaságra törekesznek. Jótékonyság. Tivolt János, városunk uj polgára, ki csak a napokban telepedett hozzánk NagyKanizsáról, mindjárt nemes adományozásával adta tanújelét, hogy e város jobb ügyei iránt melegen érdeklődik. A zalaegerszegi tűzoltó testületnek 40 koronás alapító tagja lett, melylyel szemben az egylet Boschán Gyula elnök aláírásával szépen kiállított diszlevelet nyújtott át neki. Tivolt ur pártoló tagja a tűzoltói zenekarnak is. Anyakönyvvezeiök kinevezése. .Mártinovits Ferencz, jegyzői írnokot a Csáktornya vidéki. Kozma Mór segéd.,egyzőt a lentii anyakönyvi kerületbe helyettes anyakönyvvezetőkké a belügyminiszter kinevezte ; Brunner Gusztáv szoboticzai helyettes anyakönyvvezetőnek évi 240 korona tiszteletdíját 400 koronára felemelte. Vasati bejárás. A kereskedelemügyi miniszter a tapolcza—keszthelyi helyiérdekű vasútnak sorrend sjerint foganatosítandó közigazgatási pótbejárását dr. Barthos Andor miniszteri titkár vezetése alatt elrendelte és megkezdésének időpontjául folyó évi deczember hó 30-ik napjának délelörti 10 óráját, összejöveteli helyül pedig Tapolcza községházát tűzte ki. Mailáth püspök és a magyar ipar. Az Országos Iparegyesület legutóbbi ülésén érdekes eset kerfilt tárgyalásra. Az egyesület arról értesült, hogy gróf Maildtli Gusztáv erdélyi püspök egy bécsi miseruha készitö czéget ajánlott egyházmegyéje papságának és ezért az ipartestület átiratot intézett a püspökhöz amagyar ipar érdekeit és boldogulását hátráltató ajánlás miatt. A püspök erre hosszabb levélben arra kérte az ipartestületet, hogy nevezze meg azt a magyar gyárat, mely az egyházi öltözetek részére szükséges szöveteket megfelelő minőségben állítja elő. Az iparegyesület elhatározta, hogy a püspök kívánsága szerint közli azoknak a magyarországi gyáraknak a'czimeit, amelyektől egyházi ruhákhoz, díszletekhez és egyéb szerelvényekhez szükséges szövetek be szerezhetők. A tanítók kitetsző .'Píkeze 8 Berzeviczy Albert elnök Wlassics miniszterhez vezette a tanítók takarék- és hitelszövetkezetének küldöttségét és a minisztertől erkölcsi és anyagi támogatást kértek. A miniszter a küldöttségnek kijelentette, hogy a tanítóság eme közgazdasági tevékenységét is élénk figyelemmel kiséri s ahol csak teheti, mindenütt örömmel támogatja a tanítók ügyét. Tanfolyam hibás beszédűek szamara. A vallás- és közoktatásügyi miniszter f. évi 85715. sz. rendelkezése értelmében a siketnémák váczi kii-, orsz. intézetében, a gyógy pedagógiai tanárképzővel kapcsolatban, a dadogók és egyéb beszéd hibákban szenvedők számára a jövő 1902. év jan. 3 án beszédgyógyitó tanfolyam nyiliK. E tanfolyam öt. esetleg hat hónapig tart. Felvételt nyerhetnek rá mindkét nembeli hibás beszédű növendékek. Tandíj a tanfolyam egész tartamára 60 korona. Szegényebb sorsú hibás beszédűek e tandíjnak csak telét fizetik, teljes vagyontalanság igazolása esetén pedig tandíjmentességben részesülnek. Vidéki hibás beszédűek symnasiumi vagy polg. leányiskolái tanulmányukat Váczon folytathatják. Felvétel végett jelentkezni kívánók személyesen, vagy levélben forduljanak Borbély Sindor intézeti igazgatóhoz. Kozognak sz iparosok eráakébsn Felhívás a veszrétnmegyei iparosókhoz! A veszprémmegyei gazdasági egyesület a megye területén lakó iparosokat tőle telhetően támogatni kivánjas elhatározta, hogy Veszprémben a megyeházbau levő helyiségeiben iparmuzeumot mint állandó iparkiállítást létesít. Az. iparmuzeum részére elfogadnak minden a gazdaság czéljaira szolgáló, megyebeli iparos által előállított oly készítményt, mely az egyesület rendelkezésére álló helyiségekben elhelyezhető. Ezért a kisebb gazdasági eszközök és házi iparczikkek eredeti nagyságban küldhetők be, mig a nagyobbak, pl, gépek csak mintázatban. Minden kiállított tárgy a kiállító tulajdonát képezi s a kiállító neve alatt fog elhelyeztetni, mégis ha kiállító a kiállított tárgyat egy év leforgása alatt el nem viteti, az a muzeum tulajdonába megy át, azonban továbbra is az illető kiállító neve alatt fog megtartatni. A kiállítás teljesen díjtalan, úgy a kiállítók, mint a közönség részére s mivel a gazdasági egyesület helyiségeiben a megye előkelő gazdaközönsége teljes számban megfordul, biztosan számíthatnak arra, hogy a kiállítás nem lesz haszon nélkül. A kiállításra szánt tárgyak » Megyei gazdasági egyesület Veszprém« czimre küldendők. A megyei gazdasági egyesület elnöksége. — (És Zala?) . . . Elmebeteg tanitó. Kapócsy Gyula bonezodfölditanítót a mult csütörtökön Lipólmezöre szállították. Van egy féléve hogy el-el sétált Zalaegerszegre s panaszolt. De hát föltűnő-e az, ha Zalában a tanító panaszol, hogy nem adják ki a fizetésit? Nem feltűnő az. De Kapócsy Gyula olyan félszegen panaszolt, hogy a bajt észre lehetett venni nála. Hanem azért, hogy beteg volt szegény, azért mégis igaz volt az is, hogy a fizetésével sokan tartoztak. Denique erősebben kitört rajta s elvitték. Lehet, hogy nem igaz. de mégis jellemző, amit betegsége akául mondanak. Elküldötte neki a biró a tandíjat egy ökör szekéren : sót, fát, gabonát s többefíelét. A szekeres az utczán megállott s oda kiáltotta a mestert, hogy na, hordja be, ha kell. Erre nagy perpatvar keletkezett s a boszantás óta volna üldözési mániában Kapolcsy Gyula. — Az elszállítása sem érdektelen. Fábján János községbiró rá parancsolt Kapolcsvnéra szerdán este, hogy reggelre pénz legyen ám, mert viszik az urát. Gyilkosabb ez a hang az oldalba szúrásnál. Hanem azért csak megindult a szegény asszony éjnek idején s rótta a falut. Bekopogtatott a gazdagabb emberekhez egy kis kölcsönért. Van pénz, feleliik, ha ideadja a tehenét. S eszünkbe jut a régi és újkori mese, hogy az éhező utasnak mit mondott a czimborája. A kalácsból adok biz én jó áron: ha a füled levágom. Kapolcsyné is kapott 80 frtot s átadta a szomszédnak egyetlen vagyonát, 100 frtos tehenét. Ez nem zsarolás, csak bányászás. A 80 frtot odaadta reggel az elöljáróságnak. Most már nem tudja, hogy a tehenét örök áron adta-e el, vagy csak a kölcsönnek zálogául, sem azt nem tudja, hogy a szegény urának mennyibe kerül ez az utaztatása : csak azt tudja, hogy neki most már nincs se tehene, se bornya, se pénze, se ura. És még egyet tud, azt, hogy a lakásából kidobták. De ez sem ment ám olyan egyszerűen. Megjött az uj tanitó ; a régi tehát s annak minden pereputtya távozzék. Helyes. Nincs ugyan hova, de a község nagylelkűen felajánlotta a "falu kocsmájának pusztán hagyott szobáját. De a kocsmagondnok még nagyobblelküségből biztatta a tanitó famíliát, hegy csak maradjanak a régi jó helyen. Ámde ezalatt g vütést „parancsolt

1' a gondnokság s kirakták és berakták őket a kulcs hiánya miatt bedongetett kocsmaszobába, s Kapolcsyné most, nem juliusban. most deczemberben ebben a feltört ajtóju kocsmaszobában elmélkedik az özvegyi nyugdíjról s ha elég erős fizikuma van, nem őrül meg. — Ugyan, ugyan bonezodföldiek, hát sajnálták ettől a szerencsétlen asszonytól az.t a kis jótéteményt, hogy egy pajtában adtak volna helyet neki. Ott volna legalább egy kis meleg az állatok kigözölgésétöl. Tisztítják a várost a csellengőktől. Sok panasz van városszerte, hogy a csavargók járnak kéregetni, aztán követelnek, lopnak stb. A rendőrség most szedeti össze ezeket s a melyik hat héten tul ismunkanélkül van, tolonczolja szanaszét. Szövőgyár Mezöberényben Az állam Klein Mór és társa mezőberényi kereskedőkink busz darab szövőszéket adományozott, azon kikötéssel, hogy tartoznak évenként öt tanulót a szövés mesterségében kiképezni. Igv néhány év múlva a nálunk már kihaló-léiben levő szövőipar hatalmas lendületet nyer. (Hát Zalában ?) Az apác:ák. A Magyar Paizs megtette a saját megjegyzését a Zágrábból jött apáczák tanításának felemlitésekor — a magyarnyelv érdekében, mert szomorúan lehet látni, hogy még a magyar nyelven írott tankönyvekben is mennyi nyakatekert idegenség van, hát még ha a tanítók is gyengén tudnak magyarul. Ebben az ügyben most Zalavármegye törvényhatósága feliratot intéz az országgyűléshez, kérve, hogy a Muraközét egvházilag csatolják a szombathelyi egyházmegyéhez. Egy füszerkereskedö szökése Nagy port vert föl a minapában Gutmann Arnold újvidéki füszerkereskedö szökése, ki igen jelentékeny összeggel károsította meg a hitelezőit és számos hamis váltót helyezett el az újvidéki pénzintézeteknél. Eltűnése előtt egy újvidéki tőkepénzestől 8000 keronát vett föl s ezenkívül mindenütt szerzett pénzt, ahol csak hajlandók voltak pillanatnyi pénzzavarából kisegíteni. A legerősebben érdekelt újvidéki takarékpénztár most egyik igazgatósági tagját ültette az üresen hagyott pénztárhoz, a többi érdekeltek pedig nyakralőre leltároznak. A fedezetlen követelések meghaladják a 150 ezer koronát. A székely akczió ügyének Zalavármegye zalaegerszegi járása 72 kor. 58 fillért gyűjtött segélyül. Leszakadt a híd. Simon gabonát vitt a malomba s a beczi híd leszakadt alatta és Simon beleesett a vízbe ökröstől, szekerestől, gabonástól. De kimentették. ISég nincs nagy hideg, s Skublics Zsigának a város végén levő házának az ajtóját mégis ellopták — bizonyosan tűzre. Ellopták Sümegen a Németh Sándor lovát ós Zalaszentivánon Szép Lajosnénak 52 korona értékű ruháit. A tetteseknek bottal ütik a nyomát. A bün. Kovács György kettős bűnt követett el: sikkasztást és öngyilkosságot. Ámde Kovács György egyik elemi iskolának igazgatója volt. Az igazgatói állás pedig, ugymondják, »bizalmi állás.« S aki igazgatói állásban van, legalább is kétszer akkora, mint más rendes ember, kétszerte megbízhatóbbnak, kétszerte becsületesebbnek kellene lenni. Kovács Gy. tehát a bizalommal is visszaélt s igy kettős bűne kettővel megszorozva négyszeres lesz ... De senkise dobjon rá követ. Kovács György elemi iskolai tanitó volt Zalaegerszegen. Innen Újpestre jutott. Újpestről a jóakarat áttette Magyoróvárra el. isk. igazgatónak. Hogy jobb fizetése legyen, mert szegény ember volt. Hiszen hat gyermekkel kész koldus ember minden tisztviselő. S neki hat gyermeke volt. Nemes dolog volt rajta segíteni. Tanítói és igazgatói fizetése mellett még valami alapítványi pénznek a kezeléséért is kapott dijat. Ez is ráfért. Hanem ezt a pénzkezelést nem kellett volna rábízni. A legelemibb gyakorlati tudomány tanítja, hogy szegény embert nem kell pénztárnoknak tenni. Ha esetleg gyengéi is voltak volna, az olyan tulajdonságát is jól ismerhette az újpesti környezete is, jól ismerhették az ajánlói is, kellett volna ismerniök. Sőt többet is mond a krónika. Ismerte ő maga magát is és ajánlóit is kérte, amint a hozzátartozói mondják, hogy adjanak ugyan neki munkateret, de pénzkezeléssel ne bizzák meg, mert ezt nem szereti. De minthogy