Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-12-12 / 50. szám

1901. deczember 12. MAGYAR PAIZS 3 ezáltal sok kellemetlenség fog fejlődni, mi csak a hatóság zaklatását fogja előidézni; a vállalkozó ezakegyén csinálja meg a tervet s a kivitelt is ő eszközölje; ekkor a felelősség egyedül öt terheli s az ellenőrzés és felügyelet is könnyebb. Kérem a tek. alispáni hivatalt a tervezetnek fenti §§-ait iiykép módosítani, különben nem lesz értelme ezen szabályrendelet életbeléptetésének s kénytelenek leszünk továbbra is a nm. szakminiszter úrhoz bajaink orvoslásáért folyamodni. Maradva a tek. alispáni hivatalnak, Zalaszentgróth, 1901. deczember 6, alázatos szolgája: Tasch.eit J"á,XLOs oki. építőmester. Közgazdaság. A takarmány sövények Jelentősége üzleti szempontból. A termőföld okszerű használata okvetlenül megkívánja azt, hogy a takarmánynövények épugy felvétessenek vetésforgásba, mint a gabona félék, kapások avagy ipari növények. Sajnosan tapasztaljuk azonban hogy a magyar mezőgazdák lúlnyomó többsége e szibályt figyelmen kivül hagyja, a mit egyébként legjobban a statisztikából merített azon adat igazol, hogy hazánkban a müvelés alatt álló területnek csak 40%-a van takaimány nemüekkel bevetve, holott az észszeriiség azt követelné, hogy legalább is 50°/o legyen takarmánytermő hely. — Első pillanatra kicsinynek tűnik ugyan e 10% diflerentia, de ha meggondoljuk, hogy e 10°/o voltaképen3 milliókat, holdat teszen ki, akkor átláthatjuk, hogy a helyes aránytól nagyon is távol állunk s ez által jövedelmünkben is érzékeny veszteséget szenvedünk. Itt volna tehát az ideje, hogy a magyar gazdák nagyobb súlyt helyezzenek a takarmány termelésre, itt volna annál is inkább, mert ezt az üzleti szempont követeli. — A gyakorlati életből mentett adatokkal igazolhatjuk, hogy a takarmánynövények termelése ép oly jövedelmező lehet, mint a piaczi növényeké, sőt a luczerna e tekintetben a legjövedelmezőbb növényekkel is kiállja a versenyt, a mit külömben az a tény isigazol, hogy számtalan helyen a luczernásokért kat. holdanként 100 korona bért is fizetnek De a lóherések és rétek jövedelme sem kicsinylendő, mert a földbéren kívül ezek is annyit jövedelmezhetnek, mint a gabonafélék. Igen jövedelmező takairoánynövény a süriin vetett tengeri vagyis a csalamádé, továbbá a zabosbükköny is, bár ez utóbbinál néha a rizikó nagyobb.— Bárki is határozza ei magát takarmánynövények termelésére, mindenesetre okosan és helyesen cselekszik, ha termelési kísérletek utján puhatolja ki azt, hogy melyik takarmánv lesz gazdaságában a legolcsóbban előállítható, s ha ezt kipuhatolta, iparkodjék annak terméseredményét a rendelkezésére álló minden eszközzel: jó mi ve léssel, gondos ápolással, esetleg műtrágyák alkalmazásával stb. a lehető legmagasabb fokra emelni. — Szükséges ezt megtennie annál is inkább, mert a takarmánylermelés teszi lehetővé az állattenyésztés fejlesztését, s mórt ugyanezek képezik legbiztosabb alapját a gazdaság jövedelmezőségének. Karcsok. A magyar állam jövő évi költségvetése tömérdek, nagy és tekintélyes tételei közt szerényen húzódik meg 74 ezer korona. Szomszédai mellett annyi mint két garas, Ilotschild vagyonában pedig annyi volna, mint ötpengö. Szóval legkisebb gyermeke a büdzsének. Valóságos csecsemő a gólíáthok mellett. Kereszt neve munkás védelem. De ha kicsi is, jól tette, hogy megszületet. Dicsérjük érte az édes apját. * * * Az uj szülött a kereskedelmi tárcánál van el anyakönyvéivé. Csak jó szem kell hozzá, hogy a nagyob numerusok közt a kicsit meglátták. Pedig nagy hivatása van. Ó a kicsi kérges tenyerű munkásokat kell hogy védelmezze. Hetvennégy ezer koronán munkást védelmez a magyar állam. * * * Az igaz hogy a születését rosszul választotta. Igen rosszul, mint a legtöbb ember. Pl. lehetett volna rokonságba a tekintélyes nagybácsival a hadügygyei, vagy épen keresztelték volna uj ágyúnak. Akkor lehetett volna néhány ezerszer nagyobb, mint igy. Hiába az ágyú nagy ur, nem él apró hallal. * * * Az uj tétel summája, ha nem nagy is, de azért jelentős és kiemelkedő. Nem kell feledni, hogy ez a segitség ebben a formában az első. Méltányos és emberséges. Gyenge, zsenge hajtás, de lehet erős, terebélyes fa, csak jó kertészei legyenek. * * * Majd ha a kis csecsemő megnő, jó lesz muzeumórnek. A tervbe vett socialis muzeum régiség osztályában több lesz egy kamrával. Ide kerülnek a munkás toloncz levelek, kényszer fotográfiák, és a jött ment üzérkedő socialista agitátorok. Jó helyen lesznek. Megőrzi az újszülött, ha testben és lélekben megerősödhetik. Bzóltely Tövis életből. (Vasúton egy férti és egy nő utazik egy coupéban, mialatt beszélgetnek, egy alagút alá érnek, a fiatal ember hírtelen megcsókolja visa vis ját.) — De ez még sem járja Uram 1 kiált a nő. — Bocsánat! Nagysám. De nem tudtam uralkodni érzelmeimen... — Hölgy: (Engesztelődve:) Ugy-e ön elsőben utazik erre ? — Igen; miért kérdi Nagysád ? — Mert,., mert tudnia kellett volna máskép, hogy hosszabb ez az alagút. Külömbség. Igaz nagyságos asszonyom, hogy a férje Önt roszakaratulag elhagyta ? — Sőt ellenkezőleg 1 Jó akaratulag ment. Kívánság. Ur! Ugyvan, a szerelem egy betege ség... ; Idősebb hölgy: (mély^spillantással) -bár csak ragályos volna. Enyhítő körülmény. Biró: Ön vádlott, egy tölgyfa széket dobott a kárvallott után, megverte házi urát s még két csendőrt ledobott a lépcsőn. Mit hozhat fel védelmére ? — Vádlott: Tudja biró ur, egy gyenge pillanatom volt éppen akkor. A rövidlátó tanár. Látja az a hölgy az én kis unokahugom — de egy kicsit nagyobbnak tűnik fel 1 — De tanár ur én azt gondoltam, hogy buga szőke és kicsiny, holott az a hölgy magas és barna 1 — Iszen ez az, ami nekem is föltűnt s oly különösnek tetszik. Li Tsting. Országgyűlés. Az országházban a munkásügyről, vagyis a munkanélküliségről beszélnek. Ballagi Géza, Dr. Einszt Sándor, Csávolszky Lajos, Gróf Károlyi Sándor és Széli Kálmán miniszterelnök tartottak komoly szónoklatokat e rzocziál politikai vitában. Munkás törvény készieósét tervezik s erre bizottságot küldenek ki jólléti bizottság jellegével. — Tegnapelőtt megkezdték a vármegyei pénztárakról szóló törvény tárgyalását. Burok harcza. Megei ősitik a hírt, hogy legközelebb megkezdik a béketárgyalást. Az első lépést Anglia fogja megtenni. A közzétett veszteséglajstrom szerint .novemberben a dél-afrikai hareztéren elesett 18 tiszt és 143 altiszt ós közlegény, megsebesült 46 tiszt i és 389 altiszt és közlegény. A sebeiültek közöl | 58 meghalt. Eltűnt 77 ember. A háború kezdete óta összesen 18,348 ember, köptük 893 tiszt isett el. Pretoriából jelentik, hogy De arey búr tábornok teljesen felgyógyult tifuszbetegségéböl. Az angol csapatok közt is mostanában számos tífusz megbetegedés fordul elő s számos áldozatot követel. Botha asszony, aki látogatóbau most Brüszszelben időzik, elment a kamara ülésére abban a hitben, hogy a szocnálisták részétől iuterpeilácaiót intéznek a kormányhoz a dél-afrikai gyűjtő táborokban előfordult kegyetlenkedések miatt. Az ínterpelláczió azonban elmaradt. Janson és Vandervelde kép.iseiők az alatt az összes balparti frakeziók rokonszenvét tolmácsolták Bothánó előtt. Egyes dél-afrikai magánjelentések szerint Botha búr főparancsnok a legutóbbi időben már nem bocsátja Szabadon az elfogott angol tiszteket, hanem mindenütt magával viszi őket, hogv alkalomadtán tuszokul használhassa. Botha állítólag tudtára adta Kitchenernek, hogy a búr fogságban levő angol tiszteket agyonlöveti, ha az angol hadbíróság akár a búrok, akár az afriklanderek közül egyet is halálra ítél. Kichener mindmostanáig még nem küldött jelentést Botha eme kijelentéséről az angol hadügyi hivatalnak, de feltűnő, hogy Kitchener a legutóbbi időben Délafrikában hozott halálos ítéleteket mind életfogytiglan tartó fegyházbüntetésre, vagy száműzetésre változtatta. A Times-nak jelentik New-Yorkból: Hír szerint nyolez angol szállítóhajót a lehető legnagyobb gyorsasággal megraknak lovakkal és öszvérekkel, A nyugati államokat angol ügynökök járják be, hogy még több lovat vásároljanak. Ebből az következhetik, hogy a dél-afrikai háború sokkal tovább frg tartani, mint az angol kormány mondja. $Jeti hirek. A vármegye törvényhatósági bizottságának f. évi szeptember 9-én s folytatva tartott közgyűlése 23165|388. jk. sz. alatt hozott határozatával, az 1886. XXI. t.- cz. 79. §-a értelmében foganatosítandó általános tisztújítás határnapjául f. évi deczember hó 16-át tűzte ki, e czélból az említett napon és a szükséghez képest a következő napokon Zalaegerszegen a vármegyeház gyüléstermében d. e. 10 órakor megnyitandó tisztújító küzgyülés fog tartatni. Miről a törvényhatósági bizottság t- tagjait tisztelettel értesítem oly figyelmeztetés mellett, hogy ezen közgyűlésen a törvényhatóság egyetemét már az 1902. évre igazolt törvényhatósági bizottsági tagok fogják képviselni, s az illető bizottsági tag urak az ide mellékelt névre szóló igazolási jegyüket a közgyűlési terembe belépésük alkalmával felmutatni szíveskedjenek. Kelt Zalaegerszegen, 1901. évi deczember hó 3-án. Dr. Jankovich László gróf sk. Zalavár megye főispánja. Zalavármegye tőrvényhatósági bizottsága f. évi decz. 9-én dr. gr. Jankovich László főispán elnökletével közgyűlést tartott. A fontosabb tárgyak a következők: A közig, bizottsági tagságból kilépő 5 tagot újra megválasztották: Eperjessy Sándor, dr. Gyömörey Vincze, Hertelendy Ferenc, Koller István és Ziegler Kálmán s a meghalt Skublics Jenő helyébe Szily Dezső. —Az igazoló választmány kiegészítésére f. óv. decz. 23-át tüzlék ki választási határnapul. — Az 1902 évre szükséglendő katonabeszálásolási pótadót megállapították ijs házbér- házosztályadóban s 7/s egyenesben. A vármegyei vasúti pótadót 2

8|io°|o-ban állapították meg. Élénk előadást tartott Czukelter I. aljegyző a keszthely- tapolczai h. é. vasút ügyében. Ezt ugyanis segélyezi a vmegye 160.000 koronával. De ez a vasút keszthelyvidék czimen most egyesült a szentgyörgyvölgyivel, hol a megyének részvényei vannak. Nagy helyesléssel fogadták el azt a javaslatott, hogy a megye megadja égésen a 160.000 koronát, de a szentgyörgyvölgyi társaság helyett most, már az egyesült keszthely vidéki h. é. vasúttársaság legyen feielős a vármegyének az emiitett (30) részvényekért. A balatontavi hajós társaságnak megszavazták a 6000 kor. évi segélyt, (melyért 3 hajójával kell kikötnie a megye partján, — ha 5 hajóval köt ki, akker 10.000 koronát ad). Ez az ajánlat fennáll 1911-ig. — A vmegye kéri a belügyminisztert engedje meg, hogy a segélyező pénzt a közös árvatárból vehesse lel 2°|o tőke tőketörlesztéssel 4°Jo kamatra. — Pártolja a vármegye Jásznagykunszolnok vmegyének azt a rendkívül fontos feliratát, hogy a hadseregből a katonákat a nvári mezei munkára engedjék haza. — Összesen 124" határozatot hozott a közgyűlés. A többiek kisebb jelentőségűek.