Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-07 / 45. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. deczember 12. azonban nemsokára fellebben. Egyik barátja véletlenül látta, hogy egy délelőtt komoly ábrázattal hagyta el egy ismert bankház üzlethelyiségét. Ahá! Tehát tőzsdén játsaik ? Avagy sorsjegyeket vásárol ?.... Ettől a naptól fogva nem volt n>ugta és ő csak annyit mond a csipkedésekre : „Szerencse-csillagom elhagyott!" Állandóan rosszkedvű morozus. Gyengéden vigasztalják, de hiába. Egy este azután egy premiéren oly tűzzel játszta el szerepét, hogy hasonló hatást még nem ért el művészetével. Barátai" ünnepelték. Bankettet rendeztek tiszteletére. Folyt a pezsgő és a beszédek árja. A kedélyek hulláma magasra csapott, midőn Floridor egyik barátja a következő beszéddel üdvözölte a művészt: „Nos kedves barátunk most már mindig jó kedvű lehetsz és nyugodtan alhatsz, mertT öröknél megütötted a főnyereményt!" És csakugyan a háttérben Török a. és Társa bankháza (Budapest, V. Váozi-körut 4.1 két küldötte jelent meg, kiket a művész hálából a lakomára meghívott. Most már nemcsak a művészt, hanem a szerencsés bankházat is lelkes szavakban ünnepelte a jókedvű társaság. Filloxera zárlat. Nagykanizsa rend. tan. város szőlőiben a filloxera jelenléte megállapittatván, a város határait a földmivelésügyi miniszter zárlat alá helyezte. Vasúti közigazg. bejárás. Baithalos István ügyvéd pápai lakós kérelmére a Körmendről—Muraszombatig tervezett helyi érdekű ví>su' közigazgatási bejárását dr. Baithos Audor, miniszteri titkár vezetése alatt egyidejűleg a kereskedelemÜgyi miniszter e'rendelte s e bejáras megkezdésének időpontjául folyó évi november 25-ik napjának délelőtti 9 óráját, az összejövetel helyéül edig Körmend községházát tüzt,p ki. A kereskedelmi miniszter 45 millió korona erejéig a hazai iparosság felsegélésere megrendeléseket tesz vas-, gép- szerszám és waggongyár szövő és ruházati ipar körében. — Baj az, hogy inkáb nagy gyárak, mint kis iparosok részesüla kedvezményben. A magyar nép muzsikáüs érzéke Cz az érdekes téma, valamint több más hozzátartozó is élénk megvilágítást nyer a » Zenevilág® legújabb számának egyik czikkében, amelyből pl. megtudjuk azt is, hogy 1899-ben Ausztria 307.200, Németország 172.000 korona értékű hangjegyet szállított nekünk. Kis zenei műveltségünkért óriási adót fizetünk a külföldnek, amely összeg nagyrészt az országban maradhatna, ha a magyar nép zenei érzékének megfelelőleg az nagyobb kiképzésben részesülne s igy a hangjegyeket és a szintén jobbára kallóidról behozott hangszereket konzumáló kör megnagyobbodnék. Sokan nem átallják zenei életünk pangását azzal magyarázni, hogy népünk erre való érzéke hiányzik. Ezek igen alaptalan állitások. A magyar nép zeneérzékére érdekes világot vetnek azok az adatok, a melyeket Billroth, a hírneves bécsi orvostanár és egyúttal kiváló zene-esztétikus szerzett be a monarchia különböző nemzetiségű ezredeitől a ritmikai érzéket illetőleg, mely a zenei érzéknek biztos ,,ele s amely a katonák ütemes lépésében is nyilvánul. Ez adatok szerint a német és cseh ezredeknél 2°/o, a román és bosnyák ezredeknél 20—30%, a sziavon, tót és lengyel ezredeknél 33°/o nem tudja megtanulni az ütemes menetelést, tehát ennyinek nincs ritmikai érzéke, mig a magyar ezredeknél csak 0.1—l.á°/o az ilyeneknek száma és itt is kedvezőbb az arány az alföldi, tehát a tősgyökeres magyar ezredeknél. Heti piacz. Metermázsa kor fill. Buza 15 50 Rozs ; 13-20 Árpa 12-80 Zab 13-50 Kukoricsa 13 — Krumpli 4 — Káposzta százanként 10 koronától 20 koronáig. Buscsufcból irják, hogy Bulgária első sorban monarciiian^ól visz be gyufát és csak viaszgyufáid vrtii verseny. Ajánlatos volna a gyufadobozokia a gyái czimkéje helyett képeket ragasztani. A szerk levele. P.-Dorozsma fogadd üdvözletünket. Adjon az Isten áldást a munkádra, ami egyúttal ami közös munkánk is s a miben főképen dr. Kele elnökünknek van nagy része. Szerezzétek meg azt a könyvet több példányban is s tanulmányozzátok, aztán több szem többet lát s a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva jól megcsinálhatjátok a tervet. Karácsonyra vagy űjévre' meglesz. Az értékesítés részek a M. Paizsban ínég nem jelentek meg. szabóknak nevezik, nem azért van hogy tán mind magyarok volnának, mert vannak köztük más nemzetiségűek is, hanem azelőtt mindnyájan elődeink, magyar szabású zsinoros ruhát viseltek, és nem volt akkor uri és magyar szabó, hanem csak egy féle, nem viseltek más alakn iuháKat mint magyar nadrágot, atillát és mentét (boldog idők voltak azok) és igy maradt fenn, ;hegy magyar szabók. A 70-es években már egészen letűnt a magyar ruha viselete és hogv mily remek ruhákat állítottak ki akkor, nem csekély gondot adott annak az előállítása, mert bátran ki Írhatjuk s nem is tulozunk, mikor azt mondjuk, hogy művésziesen dolgoztak pl. egy Jaémán mente mily czifrán ki zsinorozva volt, egy ilyen mentén 400—500 röf zsinór is volt és a Klapka Guba mily gyönyörűen ki sujtásozra czifra liliom, tulipán és másféle világ mintájára, vagy Zrínyi Aliilát, vagy Bocskay és Rákoc^ak idejéből való mintájú és szabású magyar ruhákat viseltek, fő uraink drágább és köznépeink egyszerűbb ki vitel üt, de mind magyar ruhában jártak. Ma már nagy ritkán talál szemünk, CSUK nagy ünnepélyek alkalmával láthatni főuraiukon, Budapesten. Hazánkban, a legutolsó eredeti magyar tubákról alkotott divatképet 1860-b.in adták ki, azóta azián már csak a nem*t szabású ruhák divatoznak. Ekkor keletkeztek az úgynevezett német vagyis uri szabok. Ma már a földmives osztályhoz tartozók, kik hivatva volnának aiagyar szabású íuliák viselésére, már ők is mellőzik és jobban ragaszkodnak a hosszú kabát és pantalóhoz, mint a magyar nadrághoz; még csak az egy csizma árulja el, hogy magvar földmives, de már a czug czipőket is kezdik viselni. (Azonban ha már ruhában nem is, csak testben és lélekben legyenek magyarok.) Városunkban van 12 magyar szabó kik közül többnek nyitott, üzletük van. A magyar szabóknak m.ír nincs annyi aggálya, mint az uri szabóknak, nincsenek kitéve a nagy szekatúrának, egyszerűbb osztálybeli néppel van dolguk és a munkájukért azonnal megkapják a pénzt, kell ugyan némileg nekik is hitelezni, de nem annyira mint az uri szabóknak, mert ma már hitel nélkül nincs semmi féle üzlet és ipar,, azért nagy küzdelmekkel élnek ők is pl. nehéz a vásározás ; ma már majd minden kisebb mező városnak és nagyobb falunak van vásár-engedélye. Ide annyian összejönnek, hogy alig árulnak annyit, hogy a költségre elég legyen, és számtalan szói az idő viszontagságának is ki vannak téve ós nagyon o'csón kell munkájukat odaadni. Különösen itt a göcsej vidékbeli nép nagyon szegény, ha már sok nélkülözések után reá szánja magát egy rulia daiab megvételére, oly olcsón kivánja, hogy nincs haszon mellette. Zalaegerszegen megemlítjük a többek közül Garai Lipót, Kiss Károly, Braun Fülöp, Véber Miksa, Zsollár János, özv. Neufeldné és Iiechnitzer Miksa utódát, kiknek nyitott üzletük van és akik állandóan 5—6 segéddel és munkásnőkkel dolgoznak ; mivel hogy itt már leányokat és szegényebb asszonyokat is alkalmazhatnak, könnyebb és egyszerűbb munkák előállítására, munka körükhöz tartoznak: a gazdák, földmivelők ihász, juhász, kocsis, kanász viseletű ruhák elkészítése, zsinoros magyar nadrág, bekecs dolmány, ujjas stb. Feldolgozandó anyagjuk leginkább poszt) és mosó, pamut kelmék, melyet Bécsből, Reichenbergböl, Szicziliiíból szereznek be, nagyobb városokban már több helyen alkalmazzák a szabász gépet is, mely képes egyszerre, 20-szoros szövetet kivágni, de ez már csak olyan helyen kell, a hol nagyobb üzemben folytatják a munkát. (Folyt, köv.) ,,A Zalavármegyei Iparvédő Egyesület

". A szabó iparról H. a magyar szabó. A magyar szabók, vagyis vásározó szabók kész ruhák elállításával foglalkoznak; hogy magyar „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet/' A szövetkezetekről. (55. Folytatás.) Értékesítő szövetkezetek. a továbbiakat az alap- és üzleti szabályok állapítják meg, melyek többnyire megszabják, hogy a tagok összes tej szükségletüket tartoznak a szövetkezetbe szállítani. Meghatározzák hogy a tejjel állatokkal, miképpen kell bánni, mikor kell a tejet szállítani, a tejre állatokra kik ügyelnek fel, továbbá hogy a beszolgáltatott tej, illetőleg tejszinárát a tagok mikor kapják meg? stb. *) A tagok kötelesek mindazon utasításokhoz alkalmazkodni, melyeket a szövetkezet igazgatósága az istállózás, a tehenek tartása, takarmányozása és ápolása, nemkülönben a tej és a tejnek kezelése, valamint a tejnek miként leeódá fuvarozása tekintetében kiád. A tejszövetkezeteknek felette nagy Baszna nemcsak az által van, hogy a kisgazdi tejét állandóan és biztosan értékesítheti, melyb'tt biztos jöveddme van, hanem a nagyobb haszon abban van, hogy szaporodik és jacul a marha állomány, ez Ültal több és jobb a trágya, javul a föld, s gazdagabb a termés. Az egyoldalú szemtermelés és az elhanyagolt állattenyésztés folytán még a legkitűnőbb termő talaj is a legutóbbi években annyira igénybe vétetett hogy az, az utóbbi időben kiel^itő termést nem szolgáltatott, dacára a kifejted szorgalomnak és igyekezetnek, mely okból a lis gazdák helyzete napról napra válságosabbá vát. Felkaroltatván azonban a tejgazdaság és megfelelő intézményekkel biztosíttatván a? állandó értékesítés, másrészről pedig hathatós timogatást nyújtva a szarvasmarha tenyésztésnet, a kisgazda termelése is többoldalúvá válk, talaja nsm fog, mint eddig termő képességében csökkenni, hanem a fokozott és megújított trágyatermelés által a régi ös termő erőbe karul, mi által újra és önérzettel hivatkozhatunk a: ország kánaányára. Ez pedig nem csak megelégedést és jóletet fogelőitlézni, de mezőgazdaságink fölvirágzását is jelenti, mely egy értelmű az egész: ország boldogulásával. * Alapítsunk minél több tej szövetkezetet?. v Alakítása semmi rizikóval nem jár. Net szabadna ebből egyetlenegy gazdának sem kimaradnia. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, hogy a mind jobban szaporodó tejszövetkezetek "számára megfelelő és hozzáértő munkások és muikásnöket neveljen, Kisbéren ujabb tejgazdssági munkásképzö iskolát állíttat. Az iskola 1Í02. ján. elején nyílik meg. Ilyen iskolák vannak: Gödöllőn, Munkácson és Nagyszécsenyben, zx utóbbi nők számára. Tojás értékesiiő szövetkezetek. Nem kicsinvlendök a tojás értékesítő szövetkezetek sem, ott, hol a kisgazdák vagy nem tudják mindig értékesíteni tojás szükségletüket vagy a tojás eladás néhány kereskedő összebeszélése folytán annyira alacsony, hogy nagyon ia érdemes a tojás értékesítő szövetkezetek megalakítása, mert ebből is rendesen yzervezkedve évenkint több milliót vehetünk be külföldtől. Mig ugyanis 1893 ban kerekszámban 264 ezer mm. volt a tojás kivitelünk, addig az, az 1899 évi kimutatások szerint 350 ezer métermázsára emelkedett, nem kevesebb mint 28

5/io millió korona értékben. Egyenlő árakat véve az 1893-ik évi kivitellel szemben az 1899 évi 7 milliókoronával többet ér. Remélni lehet, hogy az emelkedés nem sokára még örvendetesebb lesz. A tojás gyűjtő és értékesítő szövetkezetek alakítása a földmivelésügyi miniszter ur kezdésére nem csupán megindult, hanem ez irányban már számot tevő eredményeket is sikerült elérni. Mult év márciusától kezdve Temes, Torontáli Krassó-, Szörény- és Bács-Bodrog vármegyékben 54 tojás értékesítő szövetkezet keletkezett, melyek eddig a nagy konkurenczia mellett is szépen és szabatosan működnek, s a tojásárakat 30—-40 százalékkal javították. Az összegyűjtött tojást ma egy vállalkozó értékesiti a külföldön; e helyett azonban jó és szükséges lenne, hogy értékesítő központ alakíttatnék, mely az exportüzletet kezelné és irányítaná. A tojás révén a kis emberek jövedelme szaporodván, a tervezett alkotásnak szociál politikai-fontosságát nem lehet tagadni. A földmivelésügyi miniszter megállapodásra jutott egy magyarországi, s Londonban nagy üzlettel biró export-czéggel, mely a tojásszövetkezetek által előrovásos módon összegyűjtött, tojásokat a londoni piaci árak szerint mindenkor, bármily mennyiségben megveszi. A tojás szövetkezetek a tojás szállítást már meg is kezdték, s naponta 100—110 láda tojást szállítanak. Kövessék mindenütt ez országban példájukat. Tenni is kell, nemcsak lámentálni, igy várhatjuk a jobb kort. . . fia valamely község, vagy közel fekvő községek együtt tojásértékesitő szövetkezetet óhajtanak alakítani, akkor legalább is ez ügyben kérdést kell ínftzníök Hrebiay Emil országos baromfitenyésztési felügyelőhöz, kérvén a dolgok meg*) Az alapszabály- és üzletrend-tervezetet alább közöljük^