Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-31 / 5. szám

1901. január 24. MAGYAR PAIZS 3 A személyi hitel alapja az egyéni becsületesség és megbízhatóság. Nálunk kevéssé van kifejlődve. Ezt életre kelteni vannak hivatva a hitelszövetkezetek. Még kevésbbé van kifejlődve nálunk a gazdasági hitel, melynél a kölcsönvevő a község elöljáróságnál bejegyzi a zálogul lekötött ingót, s ezen egyszerű tény által biztosítja a hitelező elsőbbségét. Ezen jegyzék a tulajdonos és hitelező nevén és lakásán kivül a lekötött tárgyat is körülírja. Ennek nyilvántartása igen kevésbe kerül, mely eljárás mellett olcsó módon megadatik a zálogjog, a zálogtárgy átadása nélkül, s a hitelező követelésére nézve biztosítva van. Az üzemi hitelnél a felszerelések és a függő termelés köttetik le. A raktári hitelnél, mely voltaképen zálogkölcsön, teljesen ugyanazon biztosíték nyujtatik, mint a jelzálognál, azzal a külömbséggel, hogy a raktári hitelnél a szövetkezet a raktárban elhelyezett terményekre ád a szövetkezet a tulajdonosnak az alapszabályban meghatározott mértéken hitelt. Záloghitelnél, ingóság, vagy értéktárgy adatik at biztosítékul. Mi g végül a jelzáloghitelnél az ingatlan köttetik le, melynek egyik faja a járadék hitel. Általánosságban elmondhatjuk, hogy minél szegényebb az ország, annal drágább a hitel. Ez egyeseknél is ugy van Ezek mellett a jelzálog hitelt még különösen megdrágítják, a már fentebb vázolt körülmények. A nagymértékben igénybe vett külföldi tőke hathatósan közreműködik arra nézve, hogy az ország népe elszegényedjék, mert kamatok fejében, s évenkint milliók mennek ki külföldre. De ez egyéb tekintetekből is káros. Azért takarékoskodnunk kell, hogy lassankint a külföldi tőkétől megszabaduljunk. Meg kell még említenem a korcsmai hitelt, melylyel igen sok visszaélés történt, mely visszaélések megakadályozása végett, hogy a törvény az olcsó földmivelő és iparos osztályokat a korcsmai hitelezés utján való kizsarolástól megóvja ; 1883. XXV. t.-cz. 22. ij-ában elrendelte, hogy: *A vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben — ide értve azon kereskedéseket is, melyek a szeszes italoknak kicsinyben eladására joggal bírnak — kiszolgáltatott szeszes italoknak ára iránti követelések fejében, a biróság csak az alábbi módon meghatározott összeget Ítélheti meg és az ennél magasabb összeg sem az adósnak, sem jogutódának követelésébe be nem számitható. Az összeg nagyságát saját területére nézve az illető törvényhatóság a belügyminiszter jóváhagyása alá terjesztendő szabályrendelettel határozza meg; ez összeg azonban két forintnál kisebb és nyolez forintnál nagyobb nem lehet. A bírói határozattal a hitelezőnek hasonterraészetü minden korábbi követelése kiegyenlítettnek tekintendő akár J képezte a kereset tárgyát, akár nem. A bírói határozattal megállapított követelés kiegyenlítése előtt ujabb hitelezésnek helye nem lehet. Ezen rendelkezései azokkal szemben is alkalmazandók, kik a szeszes italok kicsinyben eladását jogosultság nélkül gyakorolják; de e mellett őket illetőleg az eddigi eljárás és büntetés is érvényben marad. 23. A 22. §-ban érintett hitelezések biztosítására kötött zálog- és kezességi szerződések semmisek. 24. § A ki a 22. és 23. §§. határozatainak kijátszása czéljából valamely szinlelt ügylet, vagy váltó, vagy más kőtelező irat alakját használja fel: kihágást követ el és 30 napig terjedhető elzárással és kétszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A bíráskodás ezen kihágás felett a kir. járásbíróságok harásköréhez tartozik. 25. S- A szállodákban, vendéglőkben, vagy korcsmák! an megszállott vendégek ellen, a szállást adó által támasztható követelésekre, " a jelen fejezet határozatai nem alkalmazandók. 26. §. Ezen fejezet szövege minden községben évenkint szokott módon kihirdetendő és minden italmérési helyiségben, a vendégek által könnyen látható helyen, magyarul, s az illető község jegyzőkönyvi nyelvén kifüggesztendő és olvasható állapotban tartandó. Azon vendéglős, korcsmáros, vagy italmérő, ki ezen §. rendeletét nem teljesiti, az illetékes közigazgatási hatóság által, a községi szegény-alap javára ötven frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.. • * • Annyi bizonyos, hogy a kis emberek, gazdák és iparosok a kereskedőkkel szemben a hitel viszonyok tekintetében is nagyon csehül vannak, ha csak hitelszövetkezetek alapítása által magukon nem segítenek. A gabonakereskedő megvett vagy megveendő arujára a hitelforrásnál kap olcsó pénzt, míg a gazda azt negyedik, ötödik, kézből kapja, drágán. Az eredmény : gabona-uzsora, elővételi üzlet és minden módon megnyomorított termelő . . . Az ts bizonyos, hogy takarékpénztáraink reformjára szükség van. Törvényünk bünteti ugyan az uzsorást, de a nyilvános számadásra kötelezett intézetet minden ellenőrzés alól kiveszi. «Nem szabja meg sem az alapítók szavatossagát, jóhiszeműségét, sem az alaptőke minimumát, sem a saját és idegen tőke közötti arányt, sem a szedett és fizetett kamatok közti viszonyt, szóval semmi lényeges momentumot sem szabályoz, hanem puszta formalitásokat ír elő. Már most, ha — mondjuk — Berele Hay az uzsora pert magara kellemetlennek tartja: alkot részvénytársa ságot, melynek minden részvénye lehet az övé hét név alatt, s igy szabadon folytathatja üzletét a törvény védelme alatt. Szerencse, hogy ennek a jogallapotnak világos tudatára még a felvidék uzsorásai nem ébredtek, de hogy a gyakorlat absurdum, ez ugyan világos.® «Az ujabb évek takarékpénztár bukásai igazolják, hogy tenni kell e téren valamit, az ellenőrzés szigoritasa, a kamatlább viszonyítása a piaczi viszonyokhoz stb. levegőben vannak.» (György Endre). Mindezekből kétségtelenül kitűnik, hogy a kis emberek személyi hitelének szervezése elengedhetetlen szükség, mely legczélszerübben a hitelszövetkezetek megalapítása által érhető el, hol úgyszólván minden tag ismervén egymást, mindegyiknek hitelképességét biztosan és igazságosan megáilapithatjalc ; a könnyelmű adósság-csinálast megakadályozhatjak, s egymást olcsó hitellel láthatják el; minthogy a hitelszövetkezeteknél nem a nyerészkedes a fő szempont, mint a részvénytársaságoknál hanem, hogy egymáson segítsenek, s a takarékosságot előmozdítsák, és egymást az uzsorások körmei ától kiszabadítsák. Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Meghívó. A Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet Zalaegerszegen, IQOI évi február ho >o-éti, délelőtt N órakor az elemi iskolában (földszint) I. évi rendes közgyűlését tartja, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak A mennyiben ekkor a közgyűlés az alapszabalyok 19. §-a értelmében határozatképes nem volna, ezen közgyűlés igoi. febr. hó 24.-én (vasárnap) d. e. TI órakor tartati'k meg a fenti helyen. A tanácskozás tárgyai: 1. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése 1900. évi jul. 22-től decz. 31-ig. 2. Ugyanezen időre a zárszámadás és a mérleg bemutatása, az igazgatóság és a felügyelő-bizottsági részére a felmentvény megadása. 3 Igazgatósági és felügyelő-bizottság tagok választasa. 4 A nyereség hova fordítása iránti határozathozatal. 5 Azon összegnek meghatározása, melyet az uj tagok, valamint azon tagok is, kik üzletrészeiket még be nem fizették, az alapszabályok 16. §-a alapján a szövetkezet tartaléktőke javára pótolni tartoznak az üzletrészen felül. 6. Határozathozatal az iránt, vájjon kívánja-e a közgyűlés, hogy a szövetkezeti bolt nyilt legyen, vagyis, hogy üzleteiben nem szövetkezeti tagok is vásárolhassanak, fiók-szövetkezeti boltok állíttassanak fel vagy továbbra is kivánja-e, hogy boltjaban csakis szövetkezeti tagok vásárolhassanak ? 7. Indítványok. Az Igazgatóság. Tudnivalók. A tagok a mérleget, s az eanek alapjául szolgáló okmányokat a szövetkezeti boltban áttekinthetik. Az alapszabályok ig. §-a Szavazati és képviseleti joggal csak az bir. ki a közgyűlést megelőzőleg 3 hónap óta tagja a szövetkezetnek. 2i. §. e) pontja : írásbeli indítványok 8 nappal a közgyűlés előtt adandók be az igazgatósághoz. 1900 évi jul. 22-től decz. 31-ig szóló mérleg. Vagyon : Pénztári készlet 478*95 K„ téritmények 631-35 K., árukészlet leitár szerint 10340'H K., üzleti berendezés 1895.34 K., künnlevő követ, (tagok tart.) 1728'97 K., irodai kiadás, (nyomtat v. stb.) 613'62 K.. czégbejegyzéa és hirdetés 16720 K... összesen 15855'54 K. Teher: liefizetett üzletrészek 7420-63 K , tartalékalap : beiratásokból 390-18 K., üzletrész-okm. 1. 2820 K„ bevásárl. könyv. 1. 3420 = összesen 452"58 K., árutartozások 773063 ÍC-, felesleg átvitel 1901. évre 251-70 K., összesen 15855'54 K. 1900. évi jul. 22-töl decz. 31-ig szóló nyereség- és veszteség-számla. Tartozik: Személyzet fizetésért 1535 62 K., boltbérért 792-50 K., biztosításért 34.84 K., fogyasztási adóért 113-44 K... italmérési díjért és boltbér utáni adó 344-48 K., fűtés és világításért 141'55 K., vegyes kiadások 315.19 K., felesleg 251.70 K„ összesen 3529 32 K. Követel-. Nyers haszon: Árukból 3372'02 K.., bélyeg és váltóból 34-98 K , dohányból 122 32 K., összesen 3529'32 K. Zalaegerszeg, 1900. deczember 31-én. A szövetkezet igazgatósága január 26-án gyűlést tartott Dr. Kele Antal elnökkel, a ki jelentette, hogy január 9-én a kir. törvényszéknél megtette a hivatalos jelentést a 360 tagról. Most már mintegy 380 tag van. Feb ruár 1-től kezde ujabb kedvezményt nyújthat a bolt a tagoknak, mert megkezdődhetik a nagyobb mértékben való eladas. Több helyről sürgetik mar a fiókok felállítását. Az árjegyzék 500 példányba ki van állítva s a meghívókkal szétküldetnek. Igazgatóság a közgyűlést február 11. d. e. 11 órára tűzi ki az elemi iskola földszinti termében. Örömmel jelenti majd a közgyűlésnek az igazgatóság, hogy a szövetkezetnek gazdag felszerelése és berendezése mellett semmi tartozása sincs s nem kellett valtóval dolgozni, amit kevés bolt mondhat el magáról, — pedig másfelől elég szomorú, hogy még igen sok tag nem tett eleget kötelezettségének. — Tudomásul vette az igazgatóság Magyar Lajosné tagnak a pénztárnokságról való lemondását, ki a kezdet nehézségében vesződött e tisztséggel. Az igazgatóság jegyzőkönyvben fejezi ki elismerését és köszönetét az önzetlen munkásságért s helyébe Csiszár Józsefet választotta meg, ki szintén díjtalanul végzi ezt a fontos tisztséget mindaddig, míg a bolt zártkörűnek marad. Csiszár helyébe napi biztosnak Kovács Istvánt választották. Szaporodás. A szövetkezetnek ujabban tagjai lettek ; Id. és ifj. Farkas Lajos A.-Bagód 1—1 üzletrészszel. Dorman Károly Nova 2, Vukokovits István A.-Bagód a múltkorihoz még egy üzletrészszel, Molnár Anna és Róza Zalaegerszeg 1—1 üzletrészszel, Farkas Ferencz Zalaegerszeg 1, Zoinódy József Nemes-Apáti 2 üzletrészszel. HIRDETÉSEK. ad. 294/tkv. 1901. sz. Árverési hirdetmény. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Korcsmár Sándor nemesapáti lakós végrehajtatónak Farkas Ferencz es Katalin nemesapáti lakós végrehajtást szenvedők ellen 765 K. tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a zalaegerszegi kir. törvényszék területén lévő, a nemesapáti 1123. sz tjkvben Farkas Ferencz és Farkas Katalin tulajdonául fölvett következő ingatlanra: f 1358/b. hrsz. a. 51 K. f 1341. hrsz. a. 394 K. + 2265. hrsz. a. 80 K. f 1700/b. hrsz. a. 114 K. f 3564/b. hrsz. a. 86 K. f 3576/b. hrsz. a. 25 K. + 3718/b. hrsz. a. 91 K. f 3771/b. hrsz. a 129 K. ezennel megallapitott kikiáltási árban az árverés elrendeltetik és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1901. évi május hó 2-ik napján d. e. 10 Órakor a nemesapáti község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított" kikiáltási áron alul is elfognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át, vagyis 5 K. 10 f, 39 K. 40 f„ 8 K.. 11 K. 40 f„ 8 K. 60 f, 2 K. 50 f, 9 K. 10 f„ 12 K. 90 f. készpénzben, vagy az 1881. évi IX. t.-cz. 48. §-a alatt jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november 1-én 3333 sz. alatt kelt I. M. rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. A kir. törvényszék, mint tkv. hatóság. Zalaegerszeg, 1901. jinuár hó -17én. 42 l—l Rutich, kir. trvszki bíró.