Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-17 / 42. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. deczember 12. A takarmány befolyása a csont és zsirképzödésre. A/, állatok takarmányozásánál gyakorlati szempontból rendkívül fontos az a kérdés, vájjon képesek vagyunk-e megváltoztatni valamely takarmány által egy allatnak fizikai állapotat, vagyis képesek vagyunk-e például fokozni a csont vagy zsirképződést egy oly állatnál, a melynek természettói fogva testarányához képest kis csontozatra, illetve kevés hizékonyságra van hajlama ? E kérdés ujabban számos gazdaságban képezte vizsgálódás tárgyát s altalánosságban azon meggyőződésre vezetett, hogy a takarmányozási rendszer, jobban mondva a takarmány minősége hatarozottan befolyást gyakorolhat az állat testi alakjának átváltoztatására ugy a csont, mint az izomzat és zsiradékképzés tekintetáben. Igy a csont képződése, mely lenagyobb részben foszforsavas mészből áll, elősegittetik az által, ha az allatnak takarmányához foszforsavas meszet adunk. — Fiatal csikóknál gyakran hasznalják ezt és tanácsos is az abrakhoz keverni a csontozat fejlesztése végett. — Sőt e tekintetben egy igen különös kísérletet Is tettek : ugyanis, kutyatejjel táplálták néhány csontlngyuíásban (rachitis) szenvedő gyermeket. _ Mert tudvalevő, hogy a kutyák sok csontot esznek, s e táplálkozás folytán a beteg gyermekek meggyógyultak, erős csontozatot nyertek, Viszont megfordítva kis kutyakölyköket női tejjel tápláltak s a kis kutyák megkapták a rachitist. — A kinek nem állana módjában a foszforsavas meszet, mint ilyent megvásárolni, nagyon helyesen cselekszik, ha helyette sok foszforsavas meszet tartalmazó tápanyagokat mint pl. szemes takarmányokat s főként hüvelyeseket hasznai, a melyek a csontozat fejlődésére igen jótékonyan hatnak. A zsirképződésre nézve hasonlóan megállapították, hogy bizonyos anyagok nagyban elősegítik azt igy pl. a lisztes táplálékok, az olajnemüek stb. Szükséges azonban, hogy már maga az állat is hajlammal bírjon a hízásra, mert ellensetber, saját zsírját használja a munka altal. Szőlővesszők. A kik kedvezményes vagy ingyenes szőlővesszőt óhajtanak szerezni, folyamodjanak, nov, 30 ig a borászati felügyelő utján a földművelési miniszter úrhoz. Minisztériumhoz fordulni s ezen kérvényhez házról-házra gyűjtik az aláírásokat. Mi a kérvény tartalma, — nem tudom, de bizonyos, hogy nem akarják megyebizottsági taggá megvalasztatni, sőt bizonyosabb, hogy szeretnék eltavolitani, arra számítva, hogy a cMagyar Paizs» megszűntével megszűnik a szövetkezeti eszme sajtó utján való pártolasa. Ha pedig ez megszűnik, — ugy gondolkodnak — akkor megbukik a szövetkezet is. Hát, csalódnak. » * * Épen most hozta egy tanügyi lap, hogy Bácskában Szerb Ittebén, régi tanítójukon túladni akarnanak, mert — a busás osztalékot nyújtó takarékpénztár mellett hitelszövetkezetet alapított. íme, keresd a — /.sebet ! E nagy erőfeszítések csak az érdek által lehetnek hajtva, de másfelől a szövetkezetek létjogosultságát bizonyítják. Lam, lám, hol az ellenség! Szemlélő. Heti jegyzetek. Hihetetlenül hangzik a hir, hogy a cMagyar Paizs» szerkesztője ellen két helybeli kereskedő kezdeményezésére kérvénnyel akarnak a Az életből. Az igékről tartott előadást a tanitó. No kis fiam mondd meg, hány személye van az igének az egyes számba ? Három — válaszolá a fin, S melyek azok ? — Atya, Fin, Szentlélek, hadari lélekzet rctel nélkül a kis lnrkó. Bandi I Számlálj elő nekem néhány gyök szót 1 — Murok, czeller, petrezselyem, fehér répa. A katonaság alóli felmeutésért szóló kérvényben ez volt okai adva : ^Egyetlenegy* édes apámnak én vagyok egyetlenegy kenyérkeresője. Az ostobaságnak is meg van a maga jó oldala, soha .cm lesz inkoseqnen*. A legrosszabb bukások azok, melyek képzelt magasságból buktatják le az embert. Miféle étel ez asszony 1 — Saját találmányom I Kérlek akkor a találmányokat csak bizd másra. (Li TtSng.) Heti hirek. Szobrot Egán Ede emlékének. A < Budapesti Hirlap»-nak október 13. számában olvassuk, hogy Ung, Zemplén, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyék hegyvidékén mozgalom indult meg, hogy azt a helyet, a hol Egán, a rutén nép nagy jótevője szerencsétlenül járt (mondjuk: elesett, mint hős a csatatéren), emlékoszloppal jelöljék meg. Szoborbizottság alakult, melynek elnöke Mocsáry Béla Ungvárt. Ide kell küldeni az adományokat. — Megjegyezzük, hogy a nagyobb lapok között a < Magyarország*, < Budapesti Hir lap* s a kolozsvári «Ellenzék* foglalkozott legélénkebben Egán Ede eltűntével. Az összes lapok között pedig a «Magyar Paizs» kívánta először, október 3-án, hogy emléket kell állitani Egánnak, mert méltó arra, hogy« szivében hordja a haza annak emlékét, ki a hazát szivében hordozá>. — Zalamegyében született, Vasmégyében van eltemetve, de a rutének földjén élt, ott legyen az emléke is az ő halhatatlanságának. Meghívó. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága f. október 19-én d e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgyát az esküdtbirósagról szóló 1897 : 33. t.-cz. 18. §-aban emiitett bizalmi férfiak megválasztása képezi s a melyre az i. t. bizottsági tag urak tisztelettel meghivatnak. Zalaegerszegen, 1901 évi október hó 11-én. Dr. Jankovich László gróf sk., Zalavármegye főispánja. A városi képviselőtestület rendkívüli közgyűlést tartott e hó 14-én Varhidy Lajos polgármester elnökletével. Fontos tárgy volt a főgymnasium telkének kisajátításához társadalmi uton összegyűjteni szándékolt és tényleg alá is irt összeeből mé? kint levő hátralékok behajtása tárgyában tett intézkedés Megbizta ugyanis a testület dr. Czinder István ügyvédet, hogy a hátralékokat hajtsa fel pör utján is. — A zalaegerszegi önk tűzoltó testűlet számára az evi 300 korona segélyt az 1902 évre felemelte a város 500 koronára, s megbizta a tanácsot, hogy készítsen tüzrendészeti szabályrendeletet. — A város tulajdonát képező téglaégető körkemenczét 1902, január 1-től házilag fogják kezelni, s forgó tőkéül évi 10000 koronát engedélyezett a testület. — Több szerződést jóváhagynak. — A piacz-pénzszedést széd községekből két olyan ruthén földművelőt küldött oda, kik már tapasztalatból ismerik a hitelszövetkezet hatását. Ezek több izben megfordultak ott s végre is sikerült hetven aiáirót szerezni. De mivel a pap nem állottá mozgalom élére, önálló szervezet nem jöhetett létre, hanem belekapcsoltatott ez a hetven tag a szomszédos szolyvai szövetkezetbe. Hibás ember, tévelygő ember akad tehát a lelkészek között is. Nagy becsületére válnak a kornak, hogy fölötte ritka madár az ilyen. Leírásomból látható, hogy ha a többi is olyan volna, mint ab... falvi : az akczió hajótörést szenvedett volna már az első lépésnél. Szerencsére, nem olyanok. Ellenkezőleg. A lelkészi kar a miniszteri kirendeltség jobbkeze. Ez volt az a község, a melylyel Egán hozzáfért a nép szivéhez. Mint mindenütt, ugy itt is gyanakvással fogadja a nép a kabátos embert. Fél tőle. Azt hiszi, adóügyben jár, vagy egyébként akarja megnyomoritani. Nem azért szoktak az urak megjelenni, hogy valamit hozzanak, hanem hogy elvigyenek valamit. Már láttuk egy közgyűlési jelentésből, hogy milyen konkoly-hintés történt az akczió kezdetén. «Nehigyjetek az uraknak ! Ne fizessetek heti részleteket, mert az urak elsörözik, elszivarozzák !> Kicsoda lett volna képes ezt az ellenáramlatot a lelkészek közbelépése nélkül leküzdeni ? De a lelkészek fölismerték a pillanat fontosságát. Nem mondom, hogy minden vonakodás nélkül állottak a gátra. Kilátásuk a sikerre csekély volt. Hiszen megpróbálták ők a védgát emelést mindjárt a khazár beözönlés kezdetén. Hatni iparkodtak a népre szavuknak, állásuknák egész sulyaval. De csupán erkölcsi eszközökkel rendelkeztek. Az áradat pedig egyre nőtt s a lelkészek fájdalmasan látták szerény védgátjaik összeomlását. Itt-ott továbbfolytatták a küzdelmet, de kétségbeesve hagytak iöl vele, midőn látniok kellett hogy sem a hitbizományi uradalom nem csatlakozik a védelmi munkahoz, sem a közigazgatás nem lép közbe a nép ellenállási erejének fokozására, hanem mindkettő, részben kényelmi szempontból, részben közönyből és igen nagy részben a félreismert kötelesség semmittevésével egyenesen a khazár antigazdaság malmára hajtja a vizet. Ezek a lelkészek, a sok csatavesztésben népük balsorsának biztos jeleit látván, már-már átadták magukat a kikerülhetetlen végpusztulás reménytelenségének. Többen közülök vándorbothoz nyúltak és híveikkel együtt áthajóztak Amerikába. Csüggeteg lélekkel vettek az itthon levők tudomást az akczió kezdetéről s ingadozó kilátásokkal vállaltak munkát a ministeri kirendeltségtől. De Egán nem fordulhatott máshoz. Középbirtokos osztály ott nincs. Ha volna, nem sülyedhetett volna a nép olyan feneketlen mélységekbe. Közigazgatási szervezetünk pedig nem ismert népgondozó feladatokat. Ha ismert volna, nem lett volna szükség az akczióra. Most már, a mozgalom harmadik évében föl van ébresztve ugy az uradalom, mint a közigazgatás lelkiismérete. De a mozgalom kezdetén Egán abszolúte nem várhatott munkájához más segítőket, mint a lelkészeket. A mit Egán megmagyarázgatott nekik könyvvezetésről, leltárról, áruismeretről, pénztárnaplóról, raktárkezelésről — az bizony nekik arabusul volt. Mihelyt felajánlották segítségüket: a kirendeltség tanfolyamot nyitott számukra. A mit tanultak, az bizony jó távol áll a theologiától, de azért igen közel áll az isteni godviselés jóságos szándékaihoz. Igy leltek a lelkészek hitelszövetkezeti elnökök és áruraktári felügyelők. Mondanom sem kell, hogy ingyen dolgoznak. Épen, hogy a készpénz kiadásaik térülnek meg, a meny nyiben egyik-másik tétel el nem felejtetik. Azonban dolgoznak, mintha abból élnének. Lótnak, futnak, tanácsolnak, csereberélnek Írnak, rubrikáznak, jótállnak, vezérkednek, napszámoskodnak. Kalaplevéve nagy tisztelettel hajlok meg fáradságos munkájuk előtt. Nemcsak imádkoznak a mindennapi kenyérért, de mégis szerzik azt a nép számara Kötelességtudásuk, buzgóságuk, híveikhez való ragaszkodásuk mindörökké feledhetetlen marad előttem. Szeretném mondani, hogy igazi közgazdasági tevékenységet fejtenek ki népükért, ha a képviselőház inkompatibilistái meg nem alázták volna a ^Közgazdasági tevékenység* fogailmát. A jó Isten áldja meg őket, hogy ugy szeretik szegény népüket 1 (Folyt, köv.)