Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-10 / 41. szám

4 MAftYAK PAIZS 1901. október 10. Lajos monostorapátii lakos háza mellett fel­halmozott szénarakásnak ismeretlen tettestől történt meggyújtásából eredt és elhamvasztott 17 lakóhazat, 14 melléképületet, számos szár­nyas állatot, takarmányt, gazdasági eszközöket, gabonát es bútorzatot. A kár mintegy 8000 korona. A felek biztosítva voltak. Megrendítő szerencsétlenség történt .szeptem­ber 30-án Tapolczán. Bükhely Antal és Monda Alajos tapolczai adótisztek Czanf József ta­polczai adótárnok szentgyörgyhegyi szőlőjében voltak, aki este egy tíz akós hordóban mustot szállíttatott haza. Vendégei, akik vele együtt mentek haza, otthon segíteni akartak a hor­dónak a pinczébe való leeresztésénél; azonban a hordót tartó kötél elszakadt s a leguruló hordó keresztül ment Bükhely Antalon, aki oly sérülést szenvedett, hogy azonnal meghalt. Ugy a hazi gazda, mint Monda kisebb sérülést szenvedtek, mig a vinczellérnek a koponyája megrepedt. Irodalom. Művészet. Az iparosindulo költőjének, Farkas Antalnak a költémény kötetére szépen jőnek a megren­delések. A helybeli érdeklődők előjegyezhet­nek a szövetkezet boltjában kitett ívre is az egy korona előleges lefizetésével, vagy a nél­kül is. A kiknél gyűjtő ív van még, szívesked­jenek a megréndelésekkel beküldeni a «Ma­gyar Paizs> kiadóhivatalához. A Magyarságot, mely ezidőszerint nemcsak a legolcsóbb napilap Budapesten, de egyike is a leggondnssabbau szer­kesztett újságoknak, jószivvel a]ánljuk olvasóink figyelmebe. E lapnak mostantól kezdve Benedek Elek a felelős szer­kesztője, a magyar családok e kedvelt irója, Gyirjpy Gyula orsz. képviselő a főszerkesztője és Janesó Benedek, a nemzetiségi ügyek ez alapos i-merője a főmunkatársa. A Magyarság a székely- kérdés e nagy nemzeti kérdés napi­renden tartása mellett, cziméhez hiven az egész magyarság érdekét szolgálja, a régi jó magyar erkölcsök visszaállítá­sán munkál és e végből a szerkesztő szigorúan ügyel arra, hogy a Magyarság-ot az ifjú nemzedék is erkölcsi veszede­lem nélkül olvalhassa. Erre kezesség Benedek Elek neve, irói múltja. Az ő táborában valogatott irói gárda gyűlt ö.sze. Az ország minden részéből hétszáz tollforgató ember aján­lotta fel e nagy és szép munkában való részvételét s a belső munkatársak, tárczairúk válogatott gárdája támogatja állandóan, igy : Bed! Albert, Gaál Mózes, Jakab Ödön, Pctelei István, Fötdes Géza, Geley József (segédszerk.), Lengyel Laura, Szana Tamás, Csutak Lajo', 7aresafalvi Albort, K, Simó Ferencz, Rapf Viktor, stb. A Magyarság minden nap kora délután jelen meg 8—12 oldalon. Vidékre 14 korona, Budapesten 12 korona egy évre az elöfiezetési ára, tehát a szegény ember is járathatja. A Magyarság kiadóhivatala : Budapesten, VIII. kerület. Szentkirályi-utcza 28 alatt. Telekkönyvi Mintatár. A Telekkönyvi Tisztviselők Or­szágos Egyesülete fölhívást bocsájt ki, hogy az egyesület választmányi- illetve szakbizettsági tagjai, az ismert telek­könyvi irók : Sági János és Vajda Adolf által irt: .Telek­könyvi Mintatár. czimü munkát rendeljék meg. A szak­körökben rég óhajtott munka, a telekkönyvi bejegyzések egyöntetűségét czélozza. E munkából laikus is megismeri a telekkönyvet. A munka mdlé 18 telekkönyvet csatolnak, a melyekben összepontositják az összes előfordulható be­jegyzéseket. A munkában végzés-, kérvény- és okirat min­tákat csatoltak. Az egyesület szakbizottsága megvizsgálta a müvet. Azt a birósági tisztviselőknek, községi jegyzők­nek, pénzügyi-és pénzintézeti tisztviselőknek, szóval mind­azoknak, mint nélkülözhetetlen könyvet {ajánlja, a kiknek telekkönyvvel dolguk van. Az irók tekintettel voltak a mintatelekkönyv tervezetére. — A terjedelmes munka 7 korona, a mit részletekben is kifizethetnek. A megrende­léseket az egyesülethez (Budapest, V., Alkotmány-utcza, törvénykezési palota) kell intézni. Különfélék. Hazai kréta. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara iskolák, iparosok, kereskedők és kavéházak stb. figyelmébe ajánlja hogy a szá­razvámi (Sopronmegye) kréta, mész- és kőipar r. t, az egyedüli hazai iparvallalat, mely ha­zánkban mindennemű iszapolt krétát, festő anyagot iró, kadar, kávéházi, teke- és vörös krétát, kék erdészkrétat állit elő jó minőség­ben és versenyképes áron. A hazafias közön­séget, mi is kérjük hogy a magyar ipar ter­mékeit karolja fel és támogassa. Konstantinápolyban a magyar ezukrot igen előnyösen ismerik s minthogy gyáraink dupla­zsakban szállítják árujukat, a mankó igen cse­kély, aminek a czukornál nagy jelentősége van. Ottani becslések szerint, ha a magyar ezukor­gyárak maguk vennék kezükbe az importot, Magyarországból évenkint mintegy 1000 vag­gont lehetne elhelyezni az ottani piaezon. Francziául eszünk, németül tánczolunk, s magyarul jajgatunk. Leon Gyula lovag szövő­gyárát Győrben mult hó 23-án meglátogatta Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter. A szövőgyár szép munkákat állit ki s mintegy 200 leányt foglalkoztat. A latogatást egyúttal Győr és Győrmegye is magáénak ismerte s diszes ünnepséget rendezett. — A vendégség magyarff ebédje a következő volt: 'Menu du 23 septembre 1901. Potage Olio, Balaton fogas, Saumon du Rhin, ChevreuiI á la Col­bert, Ragout á la Richelieu, Faisans, Chapons, Chapons de Styrie, Saladé verte — compote. Parfait orientale, Dessert, Fruits, Fromage, Mocca, Biere de Pilsen, Old Sherry, Hautes sauternes diplomate St. Julién, 1868 Somlói, Champagne, Cognac, Liquer.* Sajnos, hogy j már a nemzeti eledeleket szégyenlik enni a mi nagyiparosaink. Gyertyakivitel. Ruscsuki konzulátusunk augusz­tus havi jelentésében megemliti, hogy a gyer­tyák túlnyomókig Hollandiából és Belgiumból hozattak be, mert az emiitett allamokban a ' bulgár kereskedők igényeinek megfele'ő olcsó minőségűek (keleti minőség) készülnek. Az ! osztrák és magyar gyártmányok ezen oknál j fogya teljesen kiszorultak az ottani piaczról. Nemet és magyar zsidók. Hát csakugyan igaz az, hogy vannak német zsidók és van­nak magyar zsidók és az is igaz, hogy a nyelv teszi a nemzetet, vagy is hogy a német nyelv teszi a német zsidót és a magyar nyelv teszi a magyar zsidót. A Mezőtúri Hírlapban egy <Né­met szó Mezőtúron- cz. czikk jelent meg, mely megkritizálta azt a német prédikációt melyet az elhalt főrabbi temetésén mondottak. A kritikára raduplázott Schreiber Izidor izr. hit­községi elnök s szintén elitéli a német szót, elitéli Magyarországon a németnyelvű rítust s elitéli a/.t az egy két embert, akik «ugy szakadtak ide egy-egy elrongyollott Kaftánbau mezitláb s nem hoztak magukkal egyebet, csak i egy idegen nyelvet s itt talaltalc boldog hazát. : Vagy azt gondolják talán a német szó hivei, igy szól, hogy az Úristen nem érti meg, ha magyarul hivják segítségül ?> S hangoztatja a derék elnök, hogy a nagy világon e kivül nincsen szamunkra hely. Végül kéri a zsidósá­got s az egész közönséget, hassanak oda, hogy most mar magyar papot valasszanak. Mert a kit eltemettek az maradi német nyelvű volt. Kronen wáhrung. Preis-Courant-féle német árjegyzéket küldözget szét az orszagba egy J. Rohonczi nevü kereskedő Budapestről. And­rássy-ut 64. Az ilyet elküldheti Németországba, de Magyarország varosaiba ne küldje s a zalaegerszegi szövetkezetnek éppenséggel ne küldje, mert itt illő megjegyzéseket teszünk rá, amelyeket J' Rohonczi ur illetleneknek fog tartani. A garmanizalók. Ezen a héten csak egy né­met levél jött a szövetkezet boltjába: C. De­gel aláirassal Pozsonyból jött ez a legújabb: t Pozsony den 2j szept. igoi. Hiemit bestátige dankendt stb. Valami Raffinadet árul. — A ki nem tud vagy nem akar magyarul beszélni, az ne csináljon vásárt a magyarokkal. — Egy olvasó közli, hogy Braun Mór budapesti Ká­roly-köruti kereskedő németszövegü körlevél­ben hivja fel a figyelmünket szövetáruira. — Jól teszi, hogy tudjuk meg, hol ne vásároljunk. Zalaegerszegi piacz. Métermazsanként. Buza 14 80 K, rozs 12-60 K, árpa 12 40 K, Zab 12-50 K, krumpli 4 K, kukoricza 13 K, káposzta százankint 14-től 20 koronáig. A szerk. levele. Bpest. Azt hiszem, kérem, hogy Magyar­ország 16, vagy 17 millió lakosa közül 15 millióra bizo­nyosan azt a hatás! tette az Egán halála, mint reánk. Ne­künk közönségnek az a dolgunk- hogy a történteket tudo­másul vegyük. — Cyclavien . Ki van szedve. Sok a baj. Jövőre I Hol lehet zongora-leczkéket venni, — meg­mondják a kiadóhivatalban. „Zalavármegyei magyar iparyédö-egyesnlet." A zalaegerszegi faipar. (IV). Sohasem lehet ebből kifogyni, anyi a mon­dani való. Hát ki nem csudálkozik azon, hogy városunkban az 58 képzett faiparosnak a nya­kára még külföldről is hoznak be bútorokat. S ha ez igy van, akkor nem lehet csudálkozni, hogy képzett munkás iparosok panaszolnak, hogy nem tudnak megélni. Néhány műhelyben személyes tapasztalatokat szereztem. Keddvel nézi az ember ezt a szép tiszta famunkat. Néhai való jó Brassai bácsi a 100 éves tudós ugy értette és cselekedte is az aszt alosmesterséget, mint a zongorázást, a zongorázókat pedig megkritizálta a berlini hangversenyen is. Szóval nemes munka a famunka. Értelmet és szép izlést igényel. S nem csalódom, ha, noha laikus szememmel Ítélve, nagyrabecsülöm a látottak után első sorban a zalaegerszegi faiparosokat. Az elsőbbrendüek fölemlitésében sem tartok semmifajta sorrendet, amint a nyelvemre jöo, elmondom mit láttam legelőbb is Németh Lászlónál. Műhelye elég szerén)'. Őmaga még szeré­nyebb és csendesebb. Egymaga dolgozik egy menkő nagy malomberendezésen. Kéregnek, s hengerszekrénynek hivják azt a nagy vala­mit, a miben a malomkő forog. Hogy segé­deket tartson, az cnem futja ki». A czime bútorasztalos, de nem régiben pl. hazat is épített Alsólendvan Pataky tanárnak, Műhe­lyében félig csinált czimbalmok, eltört és ja­vított hegedűk hevernek s várják hogy vigye haza őket a gazdája. Németh László a czim­balom készítésben s hegedű és zongora javí­tásban egyetlen mester Zalaegerszegen. 10 évig tanult külföldön Európa nagyobb városa­iban : Bécsben, Berlinben, s a franczia Dijon­ban. Hanem azért egy ember elvitte törött hegedűjét előbb Pestre, azután Bécsbe. Itt ; még jobban elrontották s Némethez ment végső orvosságra. Gyerekség volt az egész baj, de ez a bizalmatlanság a bárány lelkületű mestert is halálra sértette s azt mondá a he­gedűs embernek, hogy most már vigye el a hegedűjét — Nárittyenbe. — Nagy érdeklődés­sel beszél a nyugoti iparosok műveltségéről, olvasottságáról, ami nagy előnyére válik az iparnak. Újságot, könyveket, folyóiratokat olvasnak, s készítményeiket közhírré teszik. Nem restelnek olvasni s nem félnek irni is, Keszli Ferenczet a városban s a vidéken jobban ismerik, hogy sem ismertetni kellene. Ismerik •'ávolabb is. A párizsi kiállításon 1900­ban ezüst érmet nyert jeles és szép munkájá­ért. A közelebbi párizsi kiállításról is útban van egy érme, Érdekes hogy a párizsi kiál­lításra a vidékről annyi ember közül egymaga jelentkezett s akiknek pártolni kellett volna, nem pártolták. Pedig nemcsak önmagának, hanem a magyar ügynek vált javára. — Kü­lönböző szobák berendezését végzi. Gyönyörű szekrényeket, íróasztalokat lehet nála látni. Noha épület és bútorasztalos, jobb keddvel inkább bútort csinál s inkább csak megrende­lésre, de ezeket nagy utánjárással végzi. Tagja az iparművészeti társulatnak s érdeklődéssel lehet hallgatni, mint fogja fel a hivatását: ugy, hogy a szénégetőnek a tőkén legyen a szeme s ne kalandozzon más dolgok után. Az öli meg a legtöbb iparost, hogy egyik a masikra, a lármás a csendes törekvőre ellen­szenvvel tekint. Sok egyéb helyett jobb volna ha az iparosok, s különösen az ipartestület sürgetné a segédek számára a rajztanfolyamot s érdeklődnének, hogy ki hogyan dolgozik és dolgoztat, stb. — Péterffy Sándor bútorasztalos már nem fia­tal ember, de készítményein ugyancsak fiata­los ízlésre valló czifra faragványok vannak, melyeket maga komponál magyaros ízléssel. Némely kellékeket Bpestről hozat, melyeket itt nem lehet szabadkézzel megcsinálni. Van nak Ó-német stílű bútorai is igen ízlésesek és erősek. Csak bútorokkal foglalkozik s előre készit eladasra. Csak legyen a ki megvegye. De a közvetítők hajsza módra hordják a há­zasuló feleknek féláron Bécsből. Némelyek meg kontárkodnak. Egy kontárt megcsípett, de elengedte aztan a megbüntetését. Több ezer forint értékű készlete van s három évre is elvailalja a felelősséget. Egyszer boltot is nyitott. De hiába ! pang az üzlet. — Világos, hogy egy szem előtt levő raktárnak kellene lenni, a többi társak részére is, egy közös áruraktárnak, vagy iparcsarnoknak. Ugyan ki tud arról, hogy a keresztutezában egy bezárt kapu mögött hevernek csomóban Péterffy bú­torasztalosnak pompás asztalai, mosdószekré­nyei, sifonjai. Majdnem mindnyájan azt mond­ják hogy a most felépült ipartestület házában egy nagy teremről kellett volna gondoskodni a 400 iparos ember készítményeinek az elhe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom