Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-10 / 41. szám

4 MAftYAK PAIZS 1901. október 10. Lajos monostorapátii lakos háza mellett felhalmozott szénarakásnak ismeretlen tettestől történt meggyújtásából eredt és elhamvasztott 17 lakóhazat, 14 melléképületet, számos szárnyas állatot, takarmányt, gazdasági eszközöket, gabonát es bútorzatot. A kár mintegy 8000 korona. A felek biztosítva voltak. Megrendítő szerencsétlenség történt .szeptember 30-án Tapolczán. Bükhely Antal és Monda Alajos tapolczai adótisztek Czanf József tapolczai adótárnok szentgyörgyhegyi szőlőjében voltak, aki este egy tíz akós hordóban mustot szállíttatott haza. Vendégei, akik vele együtt mentek haza, otthon segíteni akartak a hordónak a pinczébe való leeresztésénél; azonban a hordót tartó kötél elszakadt s a leguruló hordó keresztül ment Bükhely Antalon, aki oly sérülést szenvedett, hogy azonnal meghalt. Ugy a hazi gazda, mint Monda kisebb sérülést szenvedtek, mig a vinczellérnek a koponyája megrepedt. Irodalom. Művészet. Az iparosindulo költőjének, Farkas Antalnak a költémény kötetére szépen jőnek a megrendelések. A helybeli érdeklődők előjegyezhetnek a szövetkezet boltjában kitett ívre is az egy korona előleges lefizetésével, vagy a nélkül is. A kiknél gyűjtő ív van még, szíveskedjenek a megréndelésekkel beküldeni a «Magyar Paizs> kiadóhivatalához. A Magyarságot, mely ezidőszerint nemcsak a legolcsóbb napilap Budapesten, de egyike is a leggondnssabbau szerkesztett újságoknak, jószivvel a]ánljuk olvasóink figyelmebe. E lapnak mostantól kezdve Benedek Elek a felelős szerkesztője, a magyar családok e kedvelt irója, Gyirjpy Gyula orsz. képviselő a főszerkesztője és Janesó Benedek, a nemzetiségi ügyek ez alapos i-merője a főmunkatársa. A Magyarság a székely- kérdés e nagy nemzeti kérdés napirenden tartása mellett, cziméhez hiven az egész magyarság érdekét szolgálja, a régi jó magyar erkölcsök visszaállításán munkál és e végből a szerkesztő szigorúan ügyel arra, hogy a Magyarság-ot az ifjú nemzedék is erkölcsi veszedelem nélkül olvalhassa. Erre kezesség Benedek Elek neve, irói múltja. Az ő táborában valogatott irói gárda gyűlt ö.sze. Az ország minden részéből hétszáz tollforgató ember ajánlotta fel e nagy és szép munkában való részvételét s a belső munkatársak, tárczairúk válogatott gárdája támogatja állandóan, igy : Bed! Albert, Gaál Mózes, Jakab Ödön, Pctelei István, Fötdes Géza, Geley József (segédszerk.), Lengyel Laura, Szana Tamás, Csutak Lajo', 7aresafalvi Albort, K, Simó Ferencz, Rapf Viktor, stb. A Magyarság minden nap kora délután jelen meg 8—12 oldalon. Vidékre 14 korona, Budapesten 12 korona egy évre az elöfiezetési ára, tehát a szegény ember is járathatja. A Magyarság kiadóhivatala : Budapesten, VIII. kerület. Szentkirályi-utcza 28 alatt. Telekkönyvi Mintatár. A Telekkönyvi Tisztviselők Országos Egyesülete fölhívást bocsájt ki, hogy az egyesület választmányi- illetve szakbizettsági tagjai, az ismert telekkönyvi irók : Sági János és Vajda Adolf által irt: .Telekkönyvi Mintatár. czimü munkát rendeljék meg. A szakkörökben rég óhajtott munka, a telekkönyvi bejegyzések egyöntetűségét czélozza. E munkából laikus is megismeri a telekkönyvet. A munka mdlé 18 telekkönyvet csatolnak, a melyekben összepontositják az összes előfordulható bejegyzéseket. A munkában végzés-, kérvény- és okirat mintákat csatoltak. Az egyesület szakbizottsága megvizsgálta a müvet. Azt a birósági tisztviselőknek, községi jegyzőknek, pénzügyi-és pénzintézeti tisztviselőknek, szóval mindazoknak, mint nélkülözhetetlen könyvet {ajánlja, a kiknek telekkönyvvel dolguk van. Az irók tekintettel voltak a mintatelekkönyv tervezetére. — A terjedelmes munka 7 korona, a mit részletekben is kifizethetnek. A megrendeléseket az egyesülethez (Budapest, V., Alkotmány-utcza, törvénykezési palota) kell intézni. Különfélék. Hazai kréta. A miskolczi kereskedelmi és iparkamara iskolák, iparosok, kereskedők és kavéházak stb. figyelmébe ajánlja hogy a szárazvámi (Sopronmegye) kréta, mész- és kőipar r. t, az egyedüli hazai iparvallalat, mely hazánkban mindennemű iszapolt krétát, festő anyagot iró, kadar, kávéházi, teke- és vörös krétát, kék erdészkrétat állit elő jó minőségben és versenyképes áron. A hazafias közönséget, mi is kérjük hogy a magyar ipar termékeit karolja fel és támogassa. Konstantinápolyban a magyar ezukrot igen előnyösen ismerik s minthogy gyáraink duplazsakban szállítják árujukat, a mankó igen csekély, aminek a czukornál nagy jelentősége van. Ottani becslések szerint, ha a magyar ezukorgyárak maguk vennék kezükbe az importot, Magyarországból évenkint mintegy 1000 vaggont lehetne elhelyezni az ottani piaezon. Francziául eszünk, németül tánczolunk, s magyarul jajgatunk. Leon Gyula lovag szövőgyárát Győrben mult hó 23-án meglátogatta Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter. A szövőgyár szép munkákat állit ki s mintegy 200 leányt foglalkoztat. A latogatást egyúttal Győr és Győrmegye is magáénak ismerte s diszes ünnepséget rendezett. — A vendégség magyarff ebédje a következő volt: 'Menu du 23 septembre 1901. Potage Olio, Balaton fogas, Saumon du Rhin, ChevreuiI á la Colbert, Ragout á la Richelieu, Faisans, Chapons, Chapons de Styrie, Saladé verte — compote. Parfait orientale, Dessert, Fruits, Fromage, Mocca, Biere de Pilsen, Old Sherry, Hautes sauternes diplomate St. Julién, 1868 Somlói, Champagne, Cognac, Liquer.* Sajnos, hogy j már a nemzeti eledeleket szégyenlik enni a mi nagyiparosaink. Gyertyakivitel. Ruscsuki konzulátusunk augusztus havi jelentésében megemliti, hogy a gyertyák túlnyomókig Hollandiából és Belgiumból hozattak be, mert az emiitett allamokban a ' bulgár kereskedők igényeinek megfele'ő olcsó minőségűek (keleti minőség) készülnek. Az ! osztrák és magyar gyártmányok ezen oknál j fogya teljesen kiszorultak az ottani piaczról. Nemet és magyar zsidók. Hát csakugyan igaz az, hogy vannak német zsidók és vannak magyar zsidók és az is igaz, hogy a nyelv teszi a nemzetet, vagy is hogy a német nyelv teszi a német zsidót és a magyar nyelv teszi a magyar zsidót. A Mezőtúri Hírlapban egy <Német szó Mezőtúron- cz. czikk jelent meg, mely megkritizálta azt a német prédikációt melyet az elhalt főrabbi temetésén mondottak. A kritikára raduplázott Schreiber Izidor izr. hitközségi elnök s szintén elitéli a német szót, elitéli Magyarországon a németnyelvű rítust s elitéli a/.t az egy két embert, akik «ugy szakadtak ide egy-egy elrongyollott Kaftánbau mezitláb s nem hoztak magukkal egyebet, csak i egy idegen nyelvet s itt talaltalc boldog hazát. : Vagy azt gondolják talán a német szó hivei, igy szól, hogy az Úristen nem érti meg, ha magyarul hivják segítségül ?> S hangoztatja a derék elnök, hogy a nagy világon e kivül nincsen szamunkra hely. Végül kéri a zsidóságot s az egész közönséget, hassanak oda, hogy most mar magyar papot valasszanak. Mert a kit eltemettek az maradi német nyelvű volt. Kronen wáhrung. Preis-Courant-féle német árjegyzéket küldözget szét az orszagba egy J. Rohonczi nevü kereskedő Budapestről. Andrássy-ut 64. Az ilyet elküldheti Németországba, de Magyarország varosaiba ne küldje s a zalaegerszegi szövetkezetnek éppenséggel ne küldje, mert itt illő megjegyzéseket teszünk rá, amelyeket J' Rohonczi ur illetleneknek fog tartani. A garmanizalók. Ezen a héten csak egy német levél jött a szövetkezet boltjába: C. Degel aláirassal Pozsonyból jött ez a legújabb: t Pozsony den 2j szept. igoi. Hiemit bestátige dankendt stb. Valami Raffinadet árul. — A ki nem tud vagy nem akar magyarul beszélni, az ne csináljon vásárt a magyarokkal. — Egy olvasó közli, hogy Braun Mór budapesti Károly-köruti kereskedő németszövegü körlevélben hivja fel a figyelmünket szövetáruira. — Jól teszi, hogy tudjuk meg, hol ne vásároljunk. Zalaegerszegi piacz. Métermazsanként. Buza 14 80 K, rozs 12-60 K, árpa 12 40 K, Zab 12-50 K, krumpli 4 K, kukoricza 13 K, káposzta százankint 14-től 20 koronáig. A szerk. levele. Bpest. Azt hiszem, kérem, hogy Magyarország 16, vagy 17 millió lakosa közül 15 millióra bizonyosan azt a hatás! tette az Egán halála, mint reánk. Nekünk közönségnek az a dolgunk- hogy a történteket tudomásul vegyük. — Cyclavien . Ki van szedve. Sok a baj. Jövőre I Hol lehet zongora-leczkéket venni, — megmondják a kiadóhivatalban. „Zalavármegyei magyar iparyédö-egyesnlet." A zalaegerszegi faipar. (IV). Sohasem lehet ebből kifogyni, anyi a mondani való. Hát ki nem csudálkozik azon, hogy városunkban az 58 képzett faiparosnak a nyakára még külföldről is hoznak be bútorokat. S ha ez igy van, akkor nem lehet csudálkozni, hogy képzett munkás iparosok panaszolnak, hogy nem tudnak megélni. Néhány műhelyben személyes tapasztalatokat szereztem. Keddvel nézi az ember ezt a szép tiszta famunkat. Néhai való jó Brassai bácsi a 100 éves tudós ugy értette és cselekedte is az aszt alosmesterséget, mint a zongorázást, a zongorázókat pedig megkritizálta a berlini hangversenyen is. Szóval nemes munka a famunka. Értelmet és szép izlést igényel. S nem csalódom, ha, noha laikus szememmel Ítélve, nagyrabecsülöm a látottak után első sorban a zalaegerszegi faiparosokat. Az elsőbbrendüek fölemlitésében sem tartok semmifajta sorrendet, amint a nyelvemre jöo, elmondom mit láttam legelőbb is Németh Lászlónál. Műhelye elég szerén)'. Őmaga még szerényebb és csendesebb. Egymaga dolgozik egy menkő nagy malomberendezésen. Kéregnek, s hengerszekrénynek hivják azt a nagy valamit, a miben a malomkő forog. Hogy segédeket tartson, az cnem futja ki». A czime bútorasztalos, de nem régiben pl. hazat is épített Alsólendvan Pataky tanárnak, Műhelyében félig csinált czimbalmok, eltört és javított hegedűk hevernek s várják hogy vigye haza őket a gazdája. Németh László a czimbalom készítésben s hegedű és zongora javításban egyetlen mester Zalaegerszegen. 10 évig tanult külföldön Európa nagyobb városaiban : Bécsben, Berlinben, s a franczia Dijonban. Hanem azért egy ember elvitte törött hegedűjét előbb Pestre, azután Bécsbe. Itt ; még jobban elrontották s Némethez ment végső orvosságra. Gyerekség volt az egész baj, de ez a bizalmatlanság a bárány lelkületű mestert is halálra sértette s azt mondá a hegedűs embernek, hogy most már vigye el a hegedűjét — Nárittyenbe. — Nagy érdeklődéssel beszél a nyugoti iparosok műveltségéről, olvasottságáról, ami nagy előnyére válik az iparnak. Újságot, könyveket, folyóiratokat olvasnak, s készítményeiket közhírré teszik. Nem restelnek olvasni s nem félnek irni is, Keszli Ferenczet a városban s a vidéken jobban ismerik, hogy sem ismertetni kellene. Ismerik •'ávolabb is. A párizsi kiállításon 1900ban ezüst érmet nyert jeles és szép munkájáért. A közelebbi párizsi kiállításról is útban van egy érme, Érdekes hogy a párizsi kiállításra a vidékről annyi ember közül egymaga jelentkezett s akiknek pártolni kellett volna, nem pártolták. Pedig nemcsak önmagának, hanem a magyar ügynek vált javára. — Különböző szobák berendezését végzi. Gyönyörű szekrényeket, íróasztalokat lehet nála látni. Noha épület és bútorasztalos, jobb keddvel inkább bútort csinál s inkább csak megrendelésre, de ezeket nagy utánjárással végzi. Tagja az iparművészeti társulatnak s érdeklődéssel lehet hallgatni, mint fogja fel a hivatását: ugy, hogy a szénégetőnek a tőkén legyen a szeme s ne kalandozzon más dolgok után. Az öli meg a legtöbb iparost, hogy egyik a masikra, a lármás a csendes törekvőre ellenszenvvel tekint. Sok egyéb helyett jobb volna ha az iparosok, s különösen az ipartestület sürgetné a segédek számára a rajztanfolyamot s érdeklődnének, hogy ki hogyan dolgozik és dolgoztat, stb. — Péterffy Sándor bútorasztalos már nem fiatal ember, de készítményein ugyancsak fiatalos ízlésre valló czifra faragványok vannak, melyeket maga komponál magyaros ízléssel. Némely kellékeket Bpestről hozat, melyeket itt nem lehet szabadkézzel megcsinálni. Van nak Ó-német stílű bútorai is igen ízlésesek és erősek. Csak bútorokkal foglalkozik s előre készit eladasra. Csak legyen a ki megvegye. De a közvetítők hajsza módra hordják a házasuló feleknek féláron Bécsből. Némelyek meg kontárkodnak. Egy kontárt megcsípett, de elengedte aztan a megbüntetését. Több ezer forint értékű készlete van s három évre is elvailalja a felelősséget. Egyszer boltot is nyitott. De hiába ! pang az üzlet. — Világos, hogy egy szem előtt levő raktárnak kellene lenni, a többi társak részére is, egy közös áruraktárnak, vagy iparcsarnoknak. Ugyan ki tud arról, hogy a keresztutezában egy bezárt kapu mögött hevernek csomóban Péterffy bútorasztalosnak pompás asztalai, mosdószekrényei, sifonjai. Majdnem mindnyájan azt mondják hogy a most felépült ipartestület házában egy nagy teremről kellett volna gondoskodni a 400 iparos ember készítményeinek az elhe-