Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-10 / 41. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1S01. október 10. 41. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése feláron: egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fönnakadást szenvedjen. példa — a fűzfavesszőkről. Jártamban-keltemben Alsólendván is megfordultam. Még pedig háromszor. Mindaháromszor meg akartam nézni két dolgot: egy nagyon régit s egy legújabbat: a Hadik múmiát s a kosárfonó telepet. Egyszer sem láthattam meg egyiket sem, bárhogyan érdekelt mindakettő. Különösen érdekelt s érdekel most is a kosárfonás. Nem annyira azért, mert kosár, hanem azért, mert fonás. Vagyis maga a munka, az iparkodás érdekel. Vasárnap volt s nem nézhettük meg a műhelyt. Találkoztam véletlenül Pollák Emil úrral, aki két társával csak néhány hónap előtt létesítette a kosárfonó ipartelepet Alsólendván. Csupán egy-két perczig beszélgettem vele s megtudtam, hogy felfogadták Gérics János kosárfonó tanítót havi 30 forintért. Fogadtak olcsóbban melléje még vagy 20 embert, akiket Gérics tanit s akik készitik a kosarakat kezdetben ugy a hogy, de bizonyosan jobban, mint a hogy Hollandiában csinálják a gyümölcsszállitásra. Ebből egész bátran le lehet irni az alsólendvai kosárfonó telepet. Pollák Emil, Freyer Lipót és Schwarcz Arnold összebeszélnek, hogy pártoljuk is, de fejlesszük is a honi ipart. Alsólendva vidéke vizenyős hely, — teméntelen fűzfa terem itt, aminek széles e világon semmi és senki sem veszi hasznát. Tehát semmi értéke sincs. Próbáljuk meg, értékesítsük, csináljunk belőle kosarakat. Nem értünk ugyan hozzá, de felfogadjuk Gérics urat havi 60, vagyis évi 720 koronáért. Hogy jobb kedvvel menjen a munka, felfogadunk még 20 munkást napi 1 — 1, vagyis évi 7300 koronáért ; utczagyermekeknek, vénasszonyoknak, erősebb munkára alkalmatlan öreg embereknek egy-egy hát füzfaveszszőért, amit összeszedegetnek s hazahoznak, fizetünk 10- fillért, átlagosan 15 fillért. Husz gyermeknek igy fizetünk naponta 3, évente 1095 koronát. Műhelynek kibérelünk egy nagyocska szobát, hogy egészséges legyen a levegő ; nyáron nem is kell szoba, de hogy árnyékban dolgozzanak, legyen ekkor is, havi 30, évi 360 koronáért. Évi kiadásunk (720 + 730ü-~r'Í095 + 360) = 9475 IC, vagyis kilenczezernégyszázhetvenöt korona. Es ezzel Pollák urék eddig már ha egyebet nem csináltak is, 41 szegény embernek becsületes munkát és tisztességes kenyeret adtak És ennél még több az, hogy 20 embert taníttatnak a kézi munkára. Hanem folytatom tovább a költségvetést. A 9475 korona meg kell hogy térüljön. A műhelyben fütyölnek s fonják a kosarat. De az első nap mindenik csak egyegy kosarat tud csinálni. Egy kosár 30 fillér, 20 kosár hat korona — napi bevétel s 25 korona volt a kiadás. Tehát 19 korona vesztesége van a telep tulajKhazár földön. Irta . Bartha Miklós XXVIII. Részletek. Hány az iskola-kerülő ? Miért nem jár a gyereked iskolába? kérdém az egyiket. — Nincs bocskor. Hát a tied miért nem jár? — Borjut őriz. Es a tied ? — Beteg anyjának segit. És a tied jár-e ? — Nem jár, mert liba pásztornak szegődött Herschez. ^Tiszteletes ur, legyen szives vasarnap délután az olvasó egylet helyiségében előadást tartani az iskolázás előnyeiről. Fejtse ki, hogy a népnyomor legfőbb oka a tudatlanság. Mondja meg nekik, hogy azok a szülők, a kik elhanyagoltatják gyermekeikkel az iskolát, nem számithatnak az én támogatásomra. Megteszi ? Jól van, köszönöm®. — Van-e panasz a tbanlo ellen ? Hány kölcsönkérőt utasítottak vissza ? A Gotteszmann áldozatai kaptak-e pénzt, hogy kifizessék az uzsora kölcsönt ? — Én nem kaptam. 1 Miért ?» — Csak egy kezesem volt. «Józan életű az az ember? — Az, feleli a biró. «Jár a templomba?» — Igen, feleli a pap. «Miből fizeted vissza?® — Mezőhegyesre megyek tavasszal dolgozni. «Mennyire van szükséged ?» — Harmincznyolcz koronára. «Hát senki sem lesz érettte kezes ?* kérdi Egán. Mély csönd. Egán megszólal: Hozd el a bejelentési ivedet, majd leszek én éretted kezes. — Én is leszek kezes, pán főnagysagos — mondja valaki. — Én is — mondja a másik. — Én is — mondja a harmadik. — Gnádiger Herr von főnagysagos ur, nekem is panaszom van — szólal meg egy khazár. Ácsmunkát végeztem a raktárépületen s a vállalkozó adósom maradt 15 koronával. «Igaz-é» — kérdi Egan a boltkezelőtől. — Igaz. «A 15 korona fizettetik a Demjén vallalkozó kaucziójából». — Az egyház által adott épületfa arának egy részével szintén adós Demjén — mondja a pap. «Mennyire rug?» — Nyolczvan koronára. «Ezt is kifizetjük a kauczióból. — Elkészült e végre valahara az eszterhéj-csatorna ?* — Még nem, feleli a boltkezelő. «Mikor járt le az utolsó határidő ?» — Ma egy hete. ur, kérem a vállalkozó költséa csatornát azonnal megcsinál< Boltkezelő gének terhére tatn'u. — Az uradalmi erdőhivatal fölemelte a rőzse árát s e miatt a nép nem képes burgonyaföldjeit bekeríteni és megóvni a szarvas és vadsertés pusztítás ellen — panaszolja a lelkész. «Már beszéltem ez iránt az intézőséggel és Ígéretet kaptam, hogy a kirendeltség utalványára, a kerülő személves felügyelete alatt, kizárólag kertelési czélokra ingyen kapjon rozsét a nép» — Pán nagyságos ur, az én lóher-foldem kisebb, mint a szomszédomé, pedig ugyananynyi haszonbért fizetek. Erre nyomozás kezdődik és kiderül, hogy a parczeilák kimérésénél hibák történtek'. Egán intézkedik, hogy a rendelkezésére adott egyik kultúrmérnök megejtse a méréseket és rendbe hozza a kérdést. — Fan nagyságos ur, mondja a másik, a mi dűlőnk tele van forrásokkal ; szántásunk azonnal begyepesedik Nem terem ott savanyu fűnél egyéb. «Azért vannak itt a kultúrmérnök urak, hogy lecsapolják az ilyen területeket. Vereczkén elvégzik az alagcsövezési munkát szeptember 25-ig; akkor idejönnek és a bajon még az idén segítve lesz.» És igy tovább. Faluról-falura megyünk. Reggel 5 órakor már kocsira ülünk Este 8 órakor még tárgyalunk. Czeremonia, idézés, jegyzőkönyv, per * IMMEi £éw£i>mm&>bő iislete « ZALAEGERSZEGEN, Kossuth Lajos- (Fehérkép) atezft 15. sz. Fischar-háx. Ajánlja magát az őszi-téli idényre a legelegánsabb ruhák, téli bundák elkészítésére a legolcsóbb W árak mellett. M A legfinomabb szövetek raktáron vannak. — Husz évi Budapesten és Bécsben szerzett szakképzett- jgg ségemmel oda fogok törekedni, hogy igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeinek megfelelhessek. Magamat a nagyérdemű közönség pártfogásába ajánlva, vagyok tisztelettel SXJCKSR IBÖ&E, férfi-szabó mester. 114 5—4 A n)