Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-26 / 39. szám

1901. szeptember 26. MAGYAR PAIZS 7 Dc valamennyi nehézség leküzdhető, ha a termelők ezen akadályokat egy akarattal és összetartással leküzdeni akarják. Vannak gabona-, vagy magtár-, malom-, sütöde-; tej-, vaj-, tojás-, gyümölcs-, bor , (vagy pincze), főzelék-, komló-, dohány-, és allatértékesitő, biztosító stb. szövetkezetek. Lássuk röviden ezeket egyenkint. Gabona-értékesitő, vagy magtár-szövetkezetek. A legutóbbi években szomorú napjai voltak a termelőknek nemcsak azért, hogy a tengerentúli országok versenye nyomasztólag hatott az árakra, hanem azért is, hogy miután a termelők nem tömörültek, a gabona-tőzsde egészen elhatalmasodott, különösen határidő üzletével, az u. n. papiros- búzával előre meghatározza a gabonáknak árait, ugy, hogy nem alakulhatnak az árak a termési viszonyoknak megfelelőleg. Emellett az egész ország termelői annyira a közvetítők kezében vannak, hogy a mi kevés haszna lenne is a gazdának, azt részint a gabona-tőzsdének az árakra állandóan gyakorolt erős és kényszerítő nyomása, részint a közvetítők ezrei viszik el e csekély hasznot. Ha ehe/. a körülményhez hozzá veszszük még azt, hogy az ország 'akósai, de különösen földbirtokosai és földművesei óriási mértékben eladósodva vannak, mely adósság kamatai óriási összeget nyelnek el évenként, s ha tekintetbe veszszük a legutóbbi évek csapásait, melyek különösen ezen osztályt érték: akkor nem csodálkozhatunk, hogy ezen államfentartóelem napról-napra

cszegényedik, pusztul, az ingatlanok gazdát cserélnek, nagy része jövevények és idegenek kezébe jut, s attól kell tartanuk, ha ezen államfentartó elem idejekorán fel nem ébred, s összetartással és erejének végső megfeszítésével szomorú helyzetén javítani és segíteni nem akar, attól kell tartanunk, hogy lic/.itaczión vesztjük el Magyarországot, s hogy a legdisztelenebbiil pusztulunk el. Mert igaz az a mondás, hogy a kié a föld, azé az ország. Ha nem vigyázunk, össze nem tartunk, önmagunkon nem segitünk, nemcsak a gyékényt húzzák ki alólunk, de magát a földet is elveszítjük. Pedig a föld az, mely tart, táplál, s hantjával eltakar. A földmüvelés a legszükségesebb, s a legelengedhetetlenebb foglalkozás valamennyi foglalkozás között. — Ez az alap, mely nélkül az emberek nem élhetnek. — Ha az alap gyenge, természetes dolog, hogy gyenge akkor az egész épület is. A rómaiak meg tudták a földművelést becsülni és tisztelni; — ismerték annak nagy fontosságát, horderejét. Mig ezt valamely nemzet megbecsüli, s erkölcseit megtartja, addig nincs is baj. Sajnos, hogy nálunk sokan vannak, kik ezeket kicsinylik, lenézik, nyomják, sanyargatják, de azért kihasználják, s folytonosan fejik — mig lehet. Ha továbbra is igy folytatjuk: nemsokara a földmivelés meddő lesz, az erkölcsösséget pedig felváltja az erkölcsi elzüllöttség. A valaha hires, tejjel, mézzel folyó Kánaán igen szomorú helyzetbe jutott. A bajok évről-évre, sőt napról-napra szaporodnak, Nagy az elszegényedés, a kivándorlás, az executio, licitatio ; a börtönök telve vannak s ezek mind a nyomorúságos gazdasági viszonyok egyenes következményei . . ; s ha ezeken a bajokon nem segitünk, kérlelhetetlenül nyomukba jönnek: az erkölcsi romlás, sülycdés és elzüllöttség, azután pedig ... a pusztulás, s a lassú, de biztos nemzeti halál! Talán csak nem vagyunk még oly korcs nemzedék, hogy licitación veszítsük el Magyarországot ? — Ha könnyen vettük is eddig a gazdasági dolgokat, de még ideje, hogy eszünkre térjünk. A veszedelmes bajok megvannak, azokat tagadni nem lehet. Előidézte mindezeket a legutóbbi félszázad helytelen gazdasagi politikája s az aiiiberalizmus, melynek végső eredménye az alsó rétegek könyör nélkül való kizsákmányolása. «A liberalizmus szabad versenye hozta nyakunkra az uzsorát, a fedezetlen hataridő üzletet, a papiros-bu/.át, az osztrák ipart, a földbirtok mozgósítását, a korlátlan végrehajtást, az áruk hamisítását, — szóval a gazdasági válságnak amaz okait, a melyek népünk elgyengülését, szegénységét, szocziális tévelygését és kivándorlását jelentik» (Bartha M.) Mindezeknek egyéb okai voltak, hogy nem tudtunk gazdalkodni, takarékoskodni, jövedelmeinket beosztani okosan, viszonyainkat meghaladó módon éltünk, nyakra-főre csináltuk az adósságokat, nem iparkodtunk oly pályákra lépni, melyek jólétünket biztosithatnák, hanem ha öröklött birtokunk más kézre került, csak hivatal után vágytunk és futkostunk, s nem tanultuk meg azt, hogy a munka nem szégj'en, hanem ezé s a tanulásé a jövő. Ezeknek a bajoknak is megvan már az orvosszere a szövetkezetekben, a gazdák összetartásában és tömörülésében ; a takarékosságban, tanulásban és munkában. S csudálatos, hogy éppen a gazdák nem értik és érzik át mindennek felette nagy fontosságát, hasznát és nélkülözhetetlen voltát. Pedig hacsak azt az összeget adnák össze a gazdák — magukért és a maguk hasznáért, melyet ezek csupán egy évben a gabonanemüek köz veti téseért a közvetítőknek adnak : az egész országban mindenütt letesíteni lehetne az értékesítő szövetkezeteket. Aztán az ekképen odaadott összeg nem is lenne kidobott pénz, hanem maradna ez továbbra is a maguké, mely bőven meghozna a kamatokat is. Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) A zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet által a következő részjegyek állíttattak ki. IV. Folytatás. Vidóczy Pál vm. alpénztárnok Zalaegerszeg 246, Pruska Ferencz mümolnár Tapolcza 247— 248—249, Németh Géza lelkész Zalaegerszeg 250, Bonczók Rozi Czigan Ittvánné földműves Náprádfa 251, Czigán Gábor földműves Náprádfa 252, Desits Géza lelkész Zalaegerszeg 253, Dezse Dániel ev. ref. lelkész Barabasszeg 254 -255, özv. Erdős Gézáné birtokos Zalaegerszeg 256-257—258—259-260. Fatér Ferencz szíjgyártó Zalaegerszeg 261, Farsang Adolf gazda Hagyáros 262—263, Gehér Sándor földműves Zalaegerszeg 264, Halassy István fodrász Zalaegerszeg 265, Jakabffy János ügyvéd-jelölt Zalaegerszeg 266, Kozáry Lajos árvsz. irattárnok Zalaegerszeg 267, Kubina Andrásné mérnök neje Zalaegerszeg 268, Záborszky Géza árvsz. könyvelő Zalaegerszeg 269, özv. Máyer Akosné birtokosnő Zalaegerszeg 270, Dormán Károly urod. gépész Nova 271—272, Vukovits István földműves Alsóbagod 273, Molnár Anna vendéglős leánya Zalaegerszeg 274, Molnár Róza vendéglős leánya Zalaegerszeg 275, Farkas Ferencz földbirtokos Zalaegerszeg 276, Németh István hiv. szolga. 277, Jankovich László honv. husz. százados Zalaegerszeg 278, Ujlaky Ferencz tanitó Andráshida 279—280, Tikk László tanitó Zalaegerszer 281—282, Weinberger Márton fakereskedő Zalaegerszeg 283— 284, Tóth Sándor czipész Lenti 285, GásparMihály fogházőr Zalaegerszeg 286, Balássy Ferencz földműves Hetés 287, Felcser Ferencz postaszolga Zalaegerszeg 288—289. (Folytatjuk.) 4. 64/1901. Pályázati hirdetmény. Zalavármegye nemesi pénztári és alapitványi választmányának kezelése alatt álló Gáspár-féle évi 200 koronás üresedésbe jött ösztöndijért a pályázati kérvények a választmányhoz Zalaegerszegre czimezve 1901. évi november hé l-ig beadandók. Ezen ösztöndijat csupán zalavármegyei illetőségű műegyetemi hallgatók községi illetőségük igazolása és leczkekönyviik bemutatásával nyerhetik el. A nemesi választmány. 117 Gróf Andrássy A!adár letenyei urodalmához tartozó nagyvenáéglő és két kisebb korcsma helységek, ugy a vásár pénzszedési jog folyó hó 30-án délelőtt 9 órakor Letenyén (járási és kir. bírósági székhely) a gazd. irodában nyilvános árlejtésen 1902. január hó 1-től kezdődőleg további 8 évre bérbe adatnak, a bérszerződési feltételek bármikor megtekinthetők. Letenye, 1901. szeptember hó 11. Ghoma Ödön, tiszttartó. 116 1 — 1 3447. kig. 1901. HXRDETMENT. Zalaegerszeg rend. tan. város tanácsa, a képviselőtestületnek 1901. évi szeptember hó 11-én tartott rendkívüli közgyűlésének 3447/kig, 901. számú határozata folytán, a város tulajdonát képező téglaégető körkemenczének 6 egymásután következő évre, azaz 1902. évi január hó Ital egész 1907. évi deczember hé 3Mg terjedő időre leendő bérbeadása tárgyában a városháza kis tanácskozó helyiségében 4000 (négyezer) korona évi bér kikiáltási ár mellett 1901. évi október hé 10-én délelőtt 10 órakor nyilvános árverést hirdet. Az árverési, illetőleg a szerződési feltételeket meg lehet tudni a hivatalos órák alatt a városi főjegyző hivatalos helyiségében. Zalaegerszeg r. t. város 1901. szeptember 14-én tartott tanácsüléséből. Németh. Elek, főjegyző. Yárhidy Lajos, polgármester. 113. 3—1. mim gyermekek, diá mindenféle §11Ft (irón, tinta, toll, papir, füzet, táska stb.) vehetnek a Fogy. és Értékesítő Szövetkezet boltjában Főtér. — Zalaegerszeg.