Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-12 / 37. szám

II. év. » Zalaegerszeg, 1901. szeptember 12. 37. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Nyilttér sora I korona. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-uteza 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Tej, Yajtermelésre szövetkezés Zalamegyében. A kis gazdák olyan részei az országnak, mint a milyen része a háznak a fundamentum, a talapzat. A talapzat pedig nagyon fontos rész, mert akármilyen czifra az ablak, bármilyen drága a menyezet s erős a fedélzet: összeomlik, ha alól baj van. Azonképen összedűl az ország az előljáró kormányzókkal együtt, ha a kisgazdák nem tartják a vállukon. Meg kell tartani és segitni kell tehát a kisgazdákat önmagukért is; de meg az ország érdekéért is. Ezt mondta Sierban János gazdasági felügyelő, miniszteri kiküldött hétfőn a zalaegerszegi értekezleten. S ez. az elmélet első sorban bizonyosan Darányi Ignácz földműves miniszternek az elmélete. A jelenlevő kis gazdáknak jól is esett ez a beszéd. Jól esik, hogy segíteni akarnak rajtok; büszkeség töltheti el, hogy felismerik az ők fontos szerepüket az állam épületben és államháztartásban ; s jól esik főképen az, hogy magas helyről jön a tanács, a támogatás, az útbaigazítás, a jó akarat, mert nincs mit tagadni, a mi népünk el van szokva attól, talán hozzá sem szokott, hogy az urak vezérei legyenek. Azt is mondta Sierban miniszteri kiküldötthogy reméli a tejszövetkezet létesülését, kivált ha még a főispán is az élére áll; mert hát a nemzeti közvagyonosodásnak az ügyében,a nép érdekéért elől kell járni a főispánnak. — S a közönség ezt morajló helyesléssel vette. Ez az értekezlet talán épen azért volt szeptember 9-ére téve, hogy ekkor vármegyei közgyűlés vala összehiva s kis gazdák, nagy gazdák, a megye szine-java Zalaegerszegen jártában érdeklődni fog majd ez ügy iránt is. Hanem azért alig lehetett egy pá"* elsőbbrendü gazdát látni. Ezeken kivüi egy orvos, egy ügyvéd, egy kereskedő, egy pár iíjságiró s a többiek falusi kisebb gazdák voltak. Farkas József országgyűlési képviselő eljött s a gazdasági egylet elnöke helyett megnyitotta az értekezletet s bemutatta Sierbán felügyelőt, aki alapos szakértelmű előadást tartott a kicsinynek látszó tejszövetkezet nagy fontosságáról. Megczáfolhatatlan számokkal beszélt. A pénzügyi hitelszövetkezeteknél szükségesebbnek és fontosabbnak tartja a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket, hogy legyen előbb pénze az embernek, amit megtakaríthat. Dánia, az északi tengermelléki ország, csak négy akkora, mint Zalamegye, s a földje soványabb, mérís évenként 72 millió forint értékű vajat szállít Angliába. Egy tehén tejéért mi is kaphatunk 45 forintot. Egy község határán csak elél 300 tehén. Ennek a teje 13 ezer 500 forint. Zalamegyében több van 600 községnél. De minthogy ezek aprók, legyen csak 300 község. Igy a 90 ezer tehén tejének az ára csak 4 millió 50 ezer frt. Aránylag is sokkal kevesebb, mint Dániának a 72 millió forintja. De mégis több a semminél ez a négymilliócska is — egy megyének áz'^vtejjövedelméül. — Ha jól tudom, Magyarországon 64 megye van. Ez 256 millió jövedelme volna az országnak. A leghíresebb termékünkből, a búzából, lisztből csak 40 millió forintot kapunk pénzben. S ennél több milliót kiadunk sajtért, vajért. A 256 millió forint tejjövedelem nemcsak akkor jövedelem, ha pénzül kapjuk. Akkor is nemzeti erőnket gyarapítjuk vele, ha tejben, sajtban, vajban használjuk fel, a helyett, hogy krumplit, ugorkát s paprikát együnk s parmezán sajtokért külföldre küldjük a milliókat — s 100 millió forint értékű állat kallódik el gondatlanságunk miatt. Mert a tej és vajértékesitő szövetkezet óriási haszna nemcsak abban áll, hogy a háznál felesleges fél liter, vagy másfél liter tejet értékesítjük, hanem abban áll, hogy kinyilik a gazdának a szeme, jobban gondozza az állatját, s ha egy borzos tehén helyett négyet tart gondozva, — akkor már megnyolczszorozódott a jövedelme csak a tejben; de megkövéredett a szántóföldje is. Előadás után az összegyűlt gazdák kinyilatkoztatták, hogy igen is, ők szükségesnek tartják az ilyen szövetkezet létesítését s rajta lesznek, hogy meg is valósuljon környezetükben. Sierban felügyelő megmagyarázta ezután, hogy mi módon létesülhet, a tagoknak mik a jogaik és kötelességeik. A Khazár földön. Irta: Bartha Miklós. XXVI. Hitelszövetkezet. Az első hitelszövetkezet megalakult 1899. augusztusban. Én 1900. szeptemberében jártam meg azt a vidéket. Ekkor már, tehát kerek egy év leforgása múlva Dombostelkén, Volóczon, Szolyván, Alsó Vereczkén, Kis-Bisztrán, Zsenyován, Zugón, Kis-Szolyván, FelsőVereczkén, Kereczkén, Vezérszálláson és Bukóczon találtam kitelszövetkezeteket. A tagok száma együttvéve 1867, a kik 2791 üzletrészt jegyeztek. Kölcsönhöz jutott egy év leforgása alatt 1639 egyén. A kölcsönzött összeg 146,236 korona. Van a ki 4, olyan is van, a ki 800 koronát kapott kölcsön. A szövetkezet tagja lehet minden feddhetlen életű honpolgár, a ki öt éven keresztül hetenként 20 fillér befizetésére kötelezi magát. Ez tehát egy összesen 52 koronára szóló kötelezettség, mely a befizetés napjától kezdve, barmikor 100 korona hitelre jogosítja föl az üzletrésztulajdonost, feltéve, ha két elfogadható kezest állit és ha a kölcsön összeg hováforditását annak rendje és módja szerint megtudja indokolni. Kölcsönsegélyben mindenek előtt azok részesülnek, a kik az uzsorától akarnak megsza-. badulni. Azután azok, kiknek orvosságra és élelmi szerre van szükségük; később az adóhátralékosok. Ezek után azok, kik marhát, telket, földet vásárolnának vagy építkeznek. A kölcsönöket az igazgatóság szavazza meg felelősség mellett. Az igazgatóság elnöke mindenütt a helybeli g. k. lelkész, erre hárul a pénztárosi és könyvelői munka is. Az igazga tósági tagok kizárólag a jobbmodu földmüvei ő parasztgazdák közül választatnak. Kereskedő, korcsmaros, czukrász, vállalkozó, pénzzel és áruval üzérkedő egyén az igazgatóságnak tagja nem lehet. Vagyis: rókát nem tesznek libapásztornak, Részt vettem az egyik hitelszövetkezetnek szeptember 10-én tartott évi közgyűlésén. A szövetkezetek czéljáról, hasznáról, működéséről és sikeréről tájékoztatott az elnök beszéde. Nem lesz érdektelen, ha közlöm ezt a beszédet, a mely igy hangzik: Igen tisztelt Igazgatóság és felügyelő bizottság ! Első sorban is melegen üdvözlöm kedves vendégeinket és forró köszönetünknek adok kifejezést kegyes megjelenésükért. Az eddigi elhagyottságban és nemtörődömségben nagyon jól esik szivünknek, látván azt, hogy a szegény népünk iránti érdeklődés teljesen lerombolta azon falat, a mely mögött oly sok nyomor és szenvedés tanyázott. Most hála Istenünknek és forró köszönet jótevőinknek, megismertek bennünket, És midőn köztudomást nyertek hazánk és királyunk iránti hűségünkről és szeretetünkről, de köztudomást szereztek nyomorgó szegénységünkről is, ennek okozóiról és okairól: érdeklődni kezdtek népünk életviszonyai iránt és ezen érdeklődés felköltötte az emberekben az igazi szeretetet, az őszinte sajnálkozást. Ezen igazi szeretet és őszinte sajnálkozás azon boldogitó elhatározásra ösztönözte a jó lelkű embereket, hogy rajtunk segítsenek, hogy mentsenek meg bennünket gonosz elnyomóinktól, hogy kenyeret adjanak nekünk, hogy igy kiszabaditvan bennünket a kétségbeesés örvényéből, szabadokká és elnyomóinktól függetlenekké tegyenek bennünket. És a jó lelkű embereknek ezen szent és boldogító óhaja megvalósult. Hazánknak, a Kárpátok által koszorúzott eme felvidékén lakó része már szabadás független! Szabad, mivel már nem kell munkájával, vagyonával áldoznia elnyomóinak csak azért, hogy életét nap-nap után tolhassa; független, mivel munkájával és vagyonával már szabadon kezd rendelkezni. A jólelkű emberek, hogy segítsenek rajtunk, a segítségnek sokféle nemét vették alkalmazásba. Igy gróf Sehönborn uradalmának gazdaságilag kezelt földjeit bérbevették és ezen földet albérletbe kiosztották a nép között; ezzel a nép kenyérhez és szénához jutott. Hogy legyen jófaju és saját marhácskája, külföldről importáltak éghajlatunknak és a helyi körülményeinknek nagyon is megfelelő anyaállatokat és hogy ezeket megszerezhesse a legszegényebb gyermeke is népünknek, 4—5 évi törlesztéses kifizetésre szétosztották azt népünk között. Ezzel népünk saját marhájához jutott. Továbbá osztottak kedvezményes árban jó vetőmagot. Ezzel is nagyon segítettek népünkön, mivel népünk olyan maghoz jutott, a mely megháromszorozta fáradozásainak jutalmát. De mindezek segítsége mellett is népünk még nem lett szabad és független. Körülötte repkedett' még mindig a vámpír, a mely szipolyozta, a mely még mindig élősködött vérén, Köztudomásu dolog, hogy népünk, községenkint 1—2 kivételével kisebb-nagyobb tömegben adósa volt zsidójának. Bocsánat ezen elnevezésért. de máskép nem tudom nevezni ezen hitelezőt, mert itt csak ez a neve. Es a hány zsidó lakott a községben, az mind hitelező volt. Egyik adott pénzt, másik sót, 3-ik