Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-05 / 36. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. szeptember 2. számára. A női köntös ezernyi kecses, finom és elegáns formáit az ők művészetük állítja össze. Lenge fátylakból, habos szövetekből ők alkotjak a divat hamar hervadó remekeit és ebben nem konkurálhatott velük maga London sem. Akármilyen barátságtalan érzéssel nézte is egymást a két nemzet és akármilyen gőgös lenézéssel szólt is a szeleburdi francziáról a hideg szigetlakó : az elegáns lédik mégis csak Parisból hozattak káprázatos ruháikat és az angol férjek sok nehéz fontot indítottak méla sóhajjal útnak Worth mester és társai czimére. Igy volt eddig, ezentúl azonban, mint a fran­czia lapok busán jelentik, másként lesz. Meg­indult Londonban is a hazai ipar pártolása, bankét nélkül ugyan, de elég előkelő helyen. Az angol királyné ugyanis, hír szerint kimon­dotta a bojkotot a franczia toalettek ellen, /vz udvari ünnepségeken ő is, udvarhölgyei is olyan ruhákban fognak megjelenni, a melye­ket angol szövetből angol szabómüvész készí­tett. Természetesen ezzel a kijelentéssel meg­kondult a franczi divat és a párisi öltözékek fölött a halálharang Londonban. — Vájjon édes magyar kazankban mikor virradunk ilyen napra? S. K. Hol nem ismerik Hegedűs miniszter törvényét? A vigécz sáskajárást tudvelevőleg megszün­tette Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter. Sok millió ember aldja is ezért a minisztert. De mi az a mit ki nem tudnak játszani ? Sem­mi. Vagyis mindent ki tudnak játszani. Tehát mennek a gyűjtők és gyűjtenek. Az «Ellenzék> irja, hogy Kolozsvárra is lement Budapestről a Wohlvian és tsa szabó czégnek maga a fő­nöke s gyűjtött. Két helybeli szabó megcsípte s a rendőrségre vitte. Az újjászervezett ren­dőrségnek egyik tagja, aki elé vitték az ügyet, elutasította a panaszosokat, mert az 6 tudomása szerbit szabad a vtgéczkedés és a gyűjtés. Hegedűs Sándor miniszter kolozsvári ember ; ismerik ott, tisztelik és szeretik politikai pártkü­lönbség nélkül nemcsak a miniszterségért, ha­nem azért is, mert általában vagy szellemű ember, kinél népszerűbb minisztert nem sokat számlálhatunk ; s ime, a városaban van olyan sen ki nem ragadtatik, legelő uzsora, felesmarha uzsora, pénz uzsora, áru uzsora és pálinka uzsora kínozza ezt a népet, Az eddig leirt intézkedések elejét veszik a legelő- és a fe­lesmarha-uzsorának. De ha a többi magmarad : hegyre hordtunk földet, tengerbe öntöttünk vizet. Azt a kis reményét a jólétnek, mit a legelővel és az állami marhával nyújtott az akczió, merőben nullifikálja az uzsora többi neme. Épen ezért gondoskodni kellett a többi uzsorák meggátlásáról. A pénzuzsora ellen törvényes tilalom léte­zik. Ez a tilalom évtizedek óta áll 'fönn. A papíron. A ruthén nép szörnyű pusztulása bi­zonyítja, hogy a valóságban nem tudtak a tilalomnak érvényt szerezni. Más eszközt kel­lett tehát megragadni. Valami olyat, a mi ki­zárja a pénzuzsora lehetőségét. Ez az uzsora abból keletkezik, hogy a nép hitelre szorul. Ha tehát tisztességes hitel nyuj­tatik a népnek, akkor nem megy uzsoráshoz. Ez tiszta sor. Kísérletet tettek tehát évek előtt a ruthén vidékek központján levő takarékpénz­tárokkal. Ez a kísérlet balul ütött ki. A kha­zárok oda furakodtak a pénzintézet és a rut­hén közé a hitelt közvetíteni. Igy aztán sűrűn szedték a hitelmüveletek tejfölét. Ők voltak a közbenjárók jó pénzért. Ők lettek a jót­állók, szintén jó pénzért. A népre nézve a hitel éppen olyan drága lett, mint az előtt, azzal a súlyos különbséggel, hogy több pénz állván rendelkezésére, sokkal rohamosabb lett az eladósodás. Ezen balsikerü kísérlet után Darányi mi­niszter vette a kezébe a ruthénügyet s a mi­niszteri kirendeltség feladatává tette, hogy egyelőre a szolyvai járásban és ha itt beválik, egyebütt is, hitelszövetkezeteket hozzon létre. Egán neki dült a dolognak. (Folyt, köv.) törvény magyarázó, a ki hírit sem hallotta a törvénynek. A törvénytudatlan törvénytudost maga a Wohlmanféle utazó világosította föl, hogy ige­nis nem szabad vigéczkedni, csakhogy ő (Wohl­man) mégsem hibás, mert őt «hivtak» Kolozs­várra még pedig gr. Béldi főispán, br. Szent­kereszty törvszéki elnök, és br. Feilitsch orsz. képviselő. Szóval Wohlmant meg nem csípik soha, mert neki magas protektorai vannak. A köröndi sósforrások. Sokat beszélnek mostanság a székelység pusztulásáról. Pedig hol van annyi kincse a földnek, mint Erdélyben? Egy ujabb kincs- for­rásról számolunk be a következőkben, Dr. Kalecsinszky Sándor az orsz. földtani intézet fővegyésze a napokban fejezte be Ko­rondon kutatásait, melynek czélja egy alkal­mas Káli só találása, mire a hazai vegyészeti iparnak igen nagy szüksége van. E czélból nevezett vegyész ur Korondon érdekes fölfe­dezésekre jutott, amennyiben sok olyan új sósforrásra bukkant, melyekről még a fürdő­tulajdonos sem bírt tudomással. E források nagyobb része nem csupán konyhasót, — a mi gyakori jelenség — hanem nagy mérték­ben ként és kötött szénsavat tartalmaznak, a mi ezen vizeknek gyógyászati szempontból rendkívüli értéket kölcsönöz. Ezen újonnan feltárt 26 forrás 16—20 c hőfokú és közülök nem egy annyira dus vizű, hogy egymagában is elég lenne egy alkalmas uj sósfürdő létesítésére, nem számítva a mar meglevő sósfürdőt, melyet két gazdag forrás táplál és ugyszólva naponkint felfrissít. Ezál­tal azon előny származik, hogy nem mint igen sok sósfürdőnél az évek számra összegyűlt meglehetős poshadt vízben kell fürödni, hanem a naponként megujuló tiszta forrás vizben, mely són kivül, mint fentebb is irók, ként és szénsavat tartalmaz. Tehát e tekintetben Ma­ros-Ujvár, Görgénysóakna, sőt Szováta is Ko­rond mögött marad, mert nevezett fürdőknek vannak ugyan sóstavai, de melyek jobbrészt csak konyhasót tartalmaznak, tehát gyógy­erejük is hüléses bántalmaknál a korondi szén­savat és ként tartalmazó sósvizeknél kisebb. Mint említők e források 16—20 c hőfokuak a felszínen, mely körülmény Kalecsinszky dr. geologus szerint, arra enged következtetni, hogy fúrások által igen valószínű hogy hőfor­rásokat is találhatni e helyen, mi a tulajdo­nost egy nagyobb szabású sósfürdő tervezé­sére indította. E források nagyobb része 18—20 százalék konyhasót tartalmaz, ezt a most megejtett sűrűség mérőnél mutatta ki a vegyész, tehát csaknem legnagyobb mérték­ben telített sósvizzel van itt dolgunk. Mert tudni kell, hogy e tekintetben az eddig első helyen alló Szováta hires <Fekete tó»-ja 1 —2 m. mélységig csak 2—3 százalékos sót tar­talmaz és csak az «Ilyés tó» tartalmaz már 50 czm. mélységben 20°/ 0 sót. Összegezve e körülményeket, Korond az egyszerű klimatikus és szénsavas fürdői mi­nőségéből a sósfürdők sorába lép és rendkí­vüli előnyeinél fogva hisszük, hogy rövid időn az elsők közt fog szerepelni. Mindenesetre ezen tervezet végrehajtására nagyobb összeg szükséges, melylyel e kiváló előnyökkel biró hely kiaknáztassék és a kösz­hasznu forgalomnak átadassék. Igy könnyen kárpotolva lesz azon súlyos veszteség, mely épen a Székelyföld e részét érte a/, altal, hogy Parajd elveszítette a nagyszabású gyufa és szeszgyárát. E körülményre felhívjuk a magyar kormány figyelmét és az «Orsz. Agrárbank» intéző kö­reit, akik már ugy is érdekelve vannak va­sutjok által és akiknek nagy pénzerővel ren­delkezve, kötelességszerű hivatások ilyen na­gyobb szabású alkotások végrehajtásánál sé­gédkezett nyújtani. Ezideig sem mult Udvarhely vármegye fő­ispanjanak Hollaky Arthurnak gondoskodásán e vidék jólétének előmozdítása, a mennyiben a sófalvi lomos pokrócz piaczképességének fejlesztését akczióba vette és már julius havá­tól kezdődőleg több, ezen iparághoz értő asz­szonyt telepitett Brassóból Parajdra, kik e helyen ezen iparágra a népet, miután meg­tanították, Alsó- és Felső-sófalván folytatják működésüket. Gáspár Gyula fürdőtulajdonos is önként csatlakozott ezen közérdekű ügyhöz. Remélhető, hogy a föntnevezett akczióban sem fog késni a főispán s igy a fürdő ügynek is szószólója lesz a kormánynál, segítendő ezáltal a mostani nehéz viszonyokkal küzdő népen. Most a virágzó fürdő anyagi haszna a környék népénél szívódik fel és a székelyföld viszonyainál fogva — hol annyi jeles gyógy­hatású fürdő csak stagnál — megérdemli az összes tényezők figyelmét és jóakaratú párt­fogását. Cs. Közgazdaság. A Zalavármegyei gazdasági egyesület figyel­mezteti a gazdaközönséget, hogy szeptember hó 9-én d. után 3 órakor Zalaegerszegen tar­tandó tejszövetkezeti értekezleten az egyesü­let' felkérése folytan Sierban János országos tejgazdasági felügyelő ur a fentiekről felolva­sást fog tartani. Miért is kéri a gazdaközön­séget és községek képviselőit, hogy ezen érte­kezleten minél számosabban megjelenni szíves­kedjenek, Heti jegyzetek. A madarat tolláról, mások szerint hangjáról lehet megismerni. Nem veszem fel e közmon­dás rendes folytatását, hanem igazságként állítom, hogy valamely nemzetbeli embert ugyancsak a hangjaról, beszédjéről, de külse­jéről is megismerhetjük, csak a magyart nem. Én is, te is, ő is ismerünk embereket, kik verik a mellüket, hogy ők magyarok, ám ha ketten összejönnek, már németül karattyolnak. Szeretnék feleletet nyerni arra, vájjon az ilyen magyarok nem tartják a magyar nyelvet társalgásra alkalmasnak? Az nem lehet, hogy valahányszor egy német szót kiejtenek, magyar voltukra gondolnának, mivel pedig 100 esetben 99-szer németül beszélnek, tehát csak egy esetben érzik magyar honpolgárságukat. Miben nyilvánul ilyenek hazafisága — e kér­dés fölösleges. Múlik a nyár, de nem azért mondom, hogy a népdal folytatására gondoljunk. Arra gon­dolok, hogy mily kellemesen lehetne hüselni városunkban is, például a Barossligetben, vagy a törvényház előtti parkban, ha leülni lehetne. Leülni lehetne a gyepre, de nem szabad, pad pedig nincs, csak kettő-három nyomorult. Múlik a nyár, közelegnek a hosszú esték. Vájjon nem lehetne egyszer-kétszer padok be­szerzése czéljából is tánczolni ? Mert a város­nak nem telik mindenre bőven. Lám kavics sem kerül az utak javítására, mert hogy trágyával, szeméttel kavicsoznak, azt mindennap szemlélheti Szerkesztő ur lap­jának egyik kicsodája Szemlélő. Az életből. Tanitó : Milyen a £ü ) mondd meg kis fiam. Gy.: Kérem tanitójur ső'se öttem még. A múltkor két tanitó folyamodott, adjanak nekik a la­káshoz éléstárt. Azt felelték nekik: Minek? — — Igaz isi Zsivány: Hoczi azt a Röngten apparatust nem találom a melinczi tanítónál a pénzt. Vannak emberek, kik csak a táblán látják, hogy; tHol as igazság?* Sok ember minden bolondot elhisz, ugy látszik nagyon közel áll ez az eszéhez. Van ember, kinek egy kötcl nem elég, kell neki mind­járt három.

Next

/
Oldalképek
Tartalom