Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-24 / 4. szám

1901. január 24. MAGYAR PAIZS 3 Országgyűlés. ezért ocsmány szókkal is illette Portischt A járásbíróság elitélte ezért Bergert néhány forintra. De az ügyet fölebb vitték a kir. törvényszékhez. Hanem a törvényszék helyben hagyta a járásbíróság ítéletét. Az alsólendvai takarékpénztár jelentése megjelent, melyben Il-ik üzletévéről számol be. E szerint az összes forgalom 6,238,110.28 kor. A tiszta jövedelem 16,835 korona 98 fillér. A közgyűlést február 10-én d. u. 2 órakor tartják az intézet helyiségében. iparpártolás. Hevesvármegye határozatot hozott az iparpártolás érdekében s hasonló határozatra kéri a társ törvényhatóságokat, valamint arra is, hogy, amint ők, intézzenek felírást a képviselőházhoz az önálló vámterület behozatala és vámsorompók felállítása iránt. — Zalavármegye közönsége — nem a hatósági, hanem a társadalmi közönsége, volt az országban a második, mely megindult az iparpártolás ügyében, sőt a honi ipar pártolására megalapított szövetkezetével tettleg az első. — Talán a hatóságaink sem fognak felette hátraeső számot kapni. Ki a jégre ! Rég nem volt ilyen pompás telünk. Csupa egészség és vidámság szaladgál a korcsolyapályán Mint a boldog gyermekkor. Erre az évre következőleg alakult mng a korcsolyázók tisztikara : Elnök Lányi Kálmán, alelnök Várhidy Lajos, jegyző Bődy Zoltán, pénztárnok Zaborszky Géza ; válaszmányi tagok : Staniszlavszky Adolfné, Lányi Kálmánné, Árvay Lajosné, Hary Clarisse, Antos Róza. Skublics Lenke, Szirmay Béláné, Ellman Ödön, Dr. Králik Dani, Hrabovszky Jenő, — póttagok: Hutás József és Dr. Bárdió László. A főgymnasium udvarán is csináltatott jégpályát az igazgató, a diákok számára. — Sajnos, hogy ezeken kivül az aszfalton is van korcsolyázó pálya. Ma már pocsolya kezd lenni mind a három helyen. Az Emke gyufák között talált a közönség német felírású tokokat s méltán rosz néven vette a temesvári gyufagyártól. Több mint bizonyos, hogy tévedésből hányódhatott közibök a régiek közül egy-egy ilyen ó-világi germán gyufa. Egerszegi János másképen Kukoricza Jancsi. Ugy találták az egerszegi határban s felnövekedett a szeretetházban ; később anyjával is találkozott Búcsu-szt--Lászlón, de innen is elbódorgott és beállt kefekötőnek. Ez nem tetszett neki, vándorolt. Most Keszthelyről tolonczolták Egerszegre lopásért, kérdőre sem vonhatták jó formán, jött a leöröztetés Szegszírdról, hogy tolonczolják oda valami lopás miatt. A szerkesztő levele. Sokan. Legyenek még egy kis türelemmel. — Többen. Szíveskedjenek velős rövidséggel irni. Nem önökhöz szólott volt Petőfi Sándor, mikor azt mondta a komaasszonyának, hogy . . . «ha röviden ir: haragudni fogok majd hosszú haraggal.. — H. E. vivát 1 — Polgármester és I. Palánka. Teljesen igázok van, vezeklem is érte. A «Magyar Paizs»-nak külföldi áruezikket a fizetéses helyen sem szabad hirdetni. Vissza is küldöttem egyet. A másik egy kis félreértésből maradt itt. Nemsokára lejár ez is. Be boldogok a többi újságok ! b—a. Későn jött a levél. Fáj. A belügyi költségvetés tárgyalásánál Holló Lajos megkezdette nagy beszédjével a parlament reformalásának a tárgyalását. Azt kívánja, hogy a nemzeti képviseletnek nagyobb jogokat biztosítsanak az eddiginél, mert nem fogja ez a másik tényezőnek, a koronának a tiszteletlenségét jelenteni. Másnap Marjay Péter és Visontai Soma beszéltek a költségvetés ellen. Ivánka Oszkár elfogadta. 18-án Ugrón Gábor beszédét hallgatták majdnem két óráig. Azt mondja, hogy fel kell hagyni a képmutatással s a kétértelműség politikájával. Azt mondja, hogy ez az ország szabad ország volna törvényeinél fogva, de rossz szokásainál fogva szolgaságban van. Csudálkozik, hogy a végrehajtó hatalom tulajdonosa elnézte a szuronyos választásokat. Tudni kellene azt. hogy mik vagyunk? vagy hogy mi talán csak haszonállatok vagyunk, kiket katonában és pénzben ki kell zsákmányolni, de megszűnik a jogunk akkor, mikor magunk felett kell, hogy rendelkezzünk. Még sok érdekes dolgot mondott a parlament reformálására nézve, melyekhez hasonlót csak olyankor szoktak hallani az országházban is, mikor Ugrón Gábor beszél. Különben a «Budapesti Hirlaps. igy jelemzi a beszédet. «Ezután beszélt Ugrón G. az ezer karral és ezer karddal hadakozó magyar Briareus. Micsoda beszéd volt ez! Kemény és kegyetlen, mint a jégverése; forró, mint a láva-ömlés ; szines, mint a tűzben égő felhők torlódása; zengő, mint a menydörgés és szép mint a vízmosásos, sziklával zordonitott, viraggal és fenyővel koszorúzott székely hegység. Politikai filozófiával kezdte, magasra lépő és mélyre szálló elmélettel, a melynek burka alól a mai állapotok, s inkább a közelmúltnak fojtogató és mardosó kritikája omlott ki bőségesen, mint a zuhatag. Nem ötletszerűen, hanem szabatos logikai rendben vonultatta föl a maga argumentumait a parlamenti reform szükséges voltanak bizonyítására, miközben szilaj ecsetvonásokkal döbbenetet keltő képeket festett» stb — A parlamenti reformról, az általános választási jogról szólott Szalay Károly és Polónyi Géza is. Érdekes, hogy Polónyi törvényt kíván hozni az iszákosság ellen. Az iszákosság el van terjedve, s züllik, pusztul bele a nép. Végül Széli Kálmán miniszterelnök felelt a beszédekre. Az ellenzékieknek, különösen Hollónak több elvét elfogadja, de az általános szavazati jog kiterjesztését nem. Ezzel bevégződött a belügyi költségvetés általános tárgyalása, melyet elfogadtak a részletes tárgyalás alapjául. Az egyes tételek közül elvégezték a vármegyéket, a szinmüvészetet, a közegészségügyet, mely utóbbinál dr. Pap Samu örvendetes jelenségnek látja ugyan a népesedést, de ez még nem szól a kedvező közegészségügy mellett. Himlőben pl. nálunk ezer ember hal meg egy év alatt, egész Németországban pedig tizenöt. Helyesen szervezett egészségügyi osstályt kér. A Zalavármegyei magyar iparvédő-egye3ület. Igazgató-választmány. A zalavármegyei magyar iparvédő egyesület f. é. január 20-án vasárnap d. e. 11 órakor választmányi ülést tartott a Társaskörhelyiségében Dr. Kele Antal elnökletével. Ott volt Duzár István, Tuczy János, Paukovits György, Csiszár József, Kovács István, Záborszky József, Jády Károly, Pap Alajos, Szalóky Géza, Gombás István s Borbély György jegyző, — A jegyzőkönyvet Duzár és Gombás István hitelesitik. Az elnök megnyitót tart. Felemlíti hogy épen most egy éve kezdtünk egyletünk ügyében értekezleteket tartani. Alapszabályunk is van vagy 5 hónap óta. Vázolja az eddigi sikereket s akadályokat' A megnyitó erőteljes beszéddé nő ki. Szól a megnyomorékitott iparunkról, az általános elszegényedésről. Tavaly ilyenkor még nem látta ilyen rettentőnek az állapotot mint most, hogy egy év óta szorosabban foglalkozik az ügygyei. Hiszen idegenek kezében van a pénz, a gyár, a vállalat, a hatalom, minden; mi csak robotosok vagyunk. . . . Hangsúlyozza a már többször bizonyított tételt, hogy az iparvédelem nem ellenkezik a szövetkezettel Ugyanegy dolognak elmélete az első s gyakorlati oldala a második. — Felhívja a választmányt az akczió" folytatására, S ugyancsak az elnök javaslatára elhatározza a választmány, hogy 1., Vasásnaponként délután 4 órakor nyilvános felolvasásokat, vagy szabad előadásokat rendez a választmány az iparpártolás természetéről. S erre elkérik az elemi iskola nagy termét. Az előadások népszerűek, gyakorlatiak. Igen előnyös lenne, s fel is szólítjuk arra, hogy egyes iparos társaink adják elő itt tudasukat, nézeteiket. 2. Néhány perzselyt készíttet az egylet s a nagyobb közhelyekre kiteszi gyűjtés czeljából. (Az egylet vidéki barátai jelezzék, ha óhajtanak ilyen gyűjtő perzselyt környezetük számara). 3. A tervbevett iparscarnoképíttetése messze jövőbe nyulhatik. Addig is nyárára nagyobb szabású iparkiállitást szándékozik redezni a választmány. 4. Az elnökség a kereskedelmi miniszterhez folyamodik, hogy az iparvédő egyesület számára engedjék meg a bélyegtelen postai levelezést. 5. Az évi közgyűlés megtartására f. é. február io d, u. j. órát tiizi ki a választmány as elemi iskola nagytermében. (Vegyék tudomásul az érdeklődők s jelenjenek meg minél nagyobb számmal a közgyűlésen). A közgyűlésen pontos előterjesztések lesznek a közipari és háziipari kérdésben. Dr. Kele Antal Borbély György elnök. jegyző. Hi-elesitik: Duzár István és Gombás István. Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A szövetkezetekről. (16. Folytatás.) A hitelszövetkezetek. 2. A tej- es vajszövetkezetek a ga/.dálkodást intenzivebbé teszik, a marha állományt javítják és sxaportják, s ez által a trágya termelést emelik, a földet régi őstermő erejébe visszaállítják, mi által a kisgazdák jövedelmüket szaporítják és ez uton százezreket menthetnek meg maguknak, melyek eddig náluk értékesittetlenül elkallódtak. 3. A magtár- és pincze-szövetkezetek által hasonló nagy haszon háramlik a termelőkre. Ezek által elérhetik a kisgazdák, hogy terményeiket nagyban a közvetítők mellőzésével jobb áron adhatják el. A jó magyar borok régi hírnevet ez által visszaállíthatják, s közvetlenül a külfölddel léphetnek össtzeköttetésbe —- a kisgazdák. A malom-sütőde, állatértékesitő- és különféle biztositó ssóvetkezetek hasonló nagy előnynyel és haszonnal járnak: a gabonát és marhát drágabban értékesíthetik, a sütödék által pedig jobb és olcsóbb kenyérrel láthatják el magukat és a maguknal még szegényebb polgártársaikat, kiknek — sokszor — napokon át nem nnas az eledelük, mint a kenyér. Mekkora áldás tehát, a szegényekre, ha a kenyér jó és olcsó . . . 4. Kiváló erkölcsi előnye a szövetkezetnek, hogy a gomba módra felszaporodott, tisztességtelén, haszonra dolgozó, lelkiismeretlen nyerészkedőket irtja és pusztítja, a becsület és tisztesség iránt megrendült hitet visszaállítja, az értelmet fejleszti, az embereket javítja, népünkkel a kererkedői pályát megkedvelteti, a jó értelemben vett kereskedő szellemet, ipart és termelést fejleszti; az embereket egymáshoz közelebb hozza, s megtanítja őket arra, hogy csak ugy és akkor boldogulhatunk, ha szegény és ur egymáson segít, egymást megértik, becsülik és ez által szeretni tanulják egymást, a megrendült bizalom, kötelességtudás helyre áll, a bizalmatlanság és gyűlölködés, széthúzás, lenézés, kicsinylés, egymásnak kevésre becsülése örökre száműzetik. Végül 5-ször. Kiváló haszna a szövetkezetnek, hogy ezek, a mennyiben életképesek : felette nagy befolyást gyakorolnak az árképződésre, s s megszüntetik azt az anomaliát, hogy a s legény emberek vegyék a legsilányabb portékát legdrágábban, s a legjobbat, mi náluk eladó, aránylag legolcsóbban értékesítsék. (A tisztességes haszonra dolgozó kereskedő czégeknek azonban a szövetkezetek nem ártanak.) A szövetkezetek a hazai ipar és termelés felvirágmely azzal az ala,pszatási és értékesíti) szövetkezet" boltja

aZi lJlüU UUAl lfA

UöJ UA U

1 báiyszerü _ törvényével kezdette működését és folytatja is, hogy „Pártoljuk a versenyképes hazai ipart és termelést". Ez a jeligéje. S ezért magyar boltnak is hivják. A jmm nm *» a

z ^ ^ Magyarországon,